Petőfi Népe, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-02 / 28. szám

Világ proletárjai, egyesüljelek ! f--------------------------| A tanyavilág is o falué A megye tanyáit járva sok­szor hangzik el a panasz: miért kell a pusztai embereknek köz- ségfejlesztési járulékot fizetni­ük, amikor az ebből történő be­ruházásokat ők vajmi keveset élvezik? Kultúrház, járdaépítés, villanybővítés mind a faluban történik, a tanyára ebből mi­sem jut. A panaszkodóknak nincs iga­zuk, mert ha közvetlenül nem is, de közvetve ők is részesei a . falu fejlődésének. Különösen a felszabadulás után alakult fal­vak teremtettek egészen új vilá­got a puszták sivárságában. Bo- doglár népe a múltban 29 kilo­métert gyalogolt, ha ügyes-bajos dolgát végezni, vagy éppen vá­sárolni akart a városban. Most a tanyavilágban új falu képe bontakozik, van már tanácski­rendeltség, orvosi rendelő, szö­vetkezeti bolt, jó bekötő út, újabban iskolát terveznek. De a régebben meglévő falvak gaz­dagodása is hatással van a kör­nyékre. Ha mozi, kultúrház, szü­lőotthon, jól felszerelt áruház van a községben, ezt a tanya siak is felkereshetik és fel is ke­resik, mert nincs olyan eldu­gott zuga a pusztának, ahonnan hetenként legalább egyszer meg ne fordulnának a községben a kintlakók. Másrészt azonban az elhangzó panaszok igen megszívlelendők a községi tanácsok számára is, inert az tagadhatatlan, hogy a tanyavilág, éppen helyzeténél fogva, még ma is jelentős hát­rányban van a zártabb telepü­lésekhez képest. Márpedig egy a kuckó a kemencével, a falu­hoz tartozó tanj'avilág gazdája maga a falu, s nem fnaradhat mostohagyermek. Ahol a községfejlesztési ter­vek valóban az egész lakosság —- tehát a tanyai embereket sem kivéve — meghallgatásával ké­szülnek, ott arányos rész jut a pusztai problémák megoldására is. Bácsbokodon kisgyűléseken vitatták meg a tervet és a kül­terület lakóinak kérésére ko­moly útjavításokat végeztek. Kiskunhalason most kezdik meg a »Daci-vasút« néven ismert és több pusztarészt érintő út rend- behozatalát, Felsőszállás-pusz- tán a tanácstagok kezdeménye­zésére kultúrház építése forog szóban. Tavaly rövid idő lefor­gása alatt két korszerű iskola >s felépült a halasi határban, Xno- ka- és Zsana-pusztán. De le­hetne sorolni példát több köz­ségből is,.. Ebben a hónapban mindenütt lezajlanak a községfejlesztési terveket jóváhagyó tanácsülé­sek. Igen fontos, hogy ezeken részt vegyen és hangját hallas­sa a községnek minden dolgozó­ja, tanácstagja útján képviselje magát és tolmácsolja kívánsá­gait a legtávolabbi tanyavilág népe is. A végrehajtó bizottsá­gok vegyék számba ezeket az igényeket, lássanak túl a köz­ség közvetlen határán. Az igaz­ságosan elosztott forintokoól jusson a pusztákra is jobb út, tágabb iskola, lássanak többször filmelőadást, törődjenek többel és céltudatosabban az itt élők «ondjaival is. Molnár Frigyes elvtárs tartott párt« napot a Kecskeméti Konzervgyárban Több mint ötszázan vettek részt a Kecskeméti Konzervgyár I-es leiepén rendezett pártnapon, amelyen Molnár Frigyes elv­társ, a megyei pártbizottság első titkára az időszerű politikai kérdésekről tartott előadást. Molnár éivtárs beszédében foglalkozott az országgyűlés leg­utóbbi ülésén elhangzottakkal, ismertette a párt és a kormány politikáját, továbbá a nemzetközi helyzet eseményeit, valamint a békeharc feladatait. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Molnár elvtárs be­szélgetett az üzem dolgozóival. KISZ-BRIGADOK a hözségtejlesztési tervek megvalósításáért A fiatalok az egész megyére kiterjedő mozgalmat kezdemé­nyeztek, hogy önkéntes vállal­kozásaikkal segítsek a helyi ta­nácsokat a községek szépítésére, középületek rendbehozására, utak építésére irányuló munká­jukban. Ez idő szerint már mintegy 30 községben működ­nek a KISZ-biigádok, amelyek­nek tagjai vállalkoztak arra, hogy szabad idejük egy részét ilyen közhasznú társadalmi munkára fordítják. Géderlak községben így készült el a törpe­vízmű, amelynek gépházát a KISZ-szervezet segítségével épí­tették. A kiskunfélegyházi já­rás öt községében is hasonló KISZ-brigádok segítik a község­fejlesztési tervek megvalósulá­sát. A pálmonostori fiatalok pl. kultúrház építését tervezik. A kunszállási Alkotmány Termelő- szövetkezet KISZ-szervezetének tagjai bekötőút építéséhez fog­tak. Kéleshalmán a tavasz lyamán nagyarányú fásításba fognak, melyhez az előkészüle­teket már meg is tették. A községfejlesztési tervek meg­valósulása érdekében a követ­kező hetekben ott is megalakul-; nak a KISZ önkéntes segítőbri­gádjai, ahol még eddig nem mű­ködnek. } * I ........ — : A járási tanács vezetői] es az úttörők Kiskőrösön a járási művelő-1 dési ház klubtermében januári 30-án délután a járási tanács} végrehajtó bizottságának veze-| tői találkoztak a Petőfi Általá-| nos Iskola legjobb úttörőpajtá-| saival. Az érkezőket terített asz-» tál várta. Dr. Fodor Györgyné,| a járási tanács megbízott elnök-? helyettese, művelődési felügyelő} mutatta be egymásnak a pajtá­sokat és a meghívott elv társa­kat. Az uzsonna után vidám nó­tázásba kezdtek, később komoly; beszélgetésre is sor került, mely-; nek során szó esett a nyári tá­borozásokról. A járási tanács el­nöke megígérte, hogy rendelke­zésükre bocsátják a művelődési* ház színháztermét, s az előadá-l sok bevételét a táborozás költ-f ségeire fordíthatják. ; Maros Zoltán levelező} NEMZETKÖZI SZEMLE (2. oldal) MAJOR BÁCSI NYUGDÍJAS LEIT (3. oldal) MIÉRT NEM AZ ÉRTELMISÉG? JÓ, HA TUDJAK A GAZDÁK A NÉPI ELLENŐRZÉSRŐL (4. oldal) HATAR MENTI TÖRTÉNET i (5. oldal) : SZ1MATH KAZMÉR ÍRASA ? SPORT (6. oldal) REJTVÉNYEK KECSKEMÉTI SÉTÁK (7. oldal) I 4 gépek gyógyítói Két új tanterem az eredménye] a Hazafias Népfront és a községi tanáé»', összefogásának A felsőjakabszállási iskola már szűknek bizonyult. A je­lenlegi tanév elején a, tanulók száma már oly nagy volt, hogy még váltakozó tanítással sem tudták megoldani a gyermekek iskoláztatását. Ilasorno volt a helyzet a Félegyházi út mellett, Kunszállás cs Jakabszállás ha­táránál lévő iskolánál, azzal a különbséggel, hogy itt már évek óta probléma volt a tanterem- hiány. Jakabszálláson ősszel megala-! kúlt községi Hazafias Népfront-1 bizottság egyik feladatául tűzte! az iskolaproblémák megoldását.' A lakosság, különösen a szülök, támogatták a Hazafias Nép-i frontnak ezt a célkitűzését és a; községi tanács anyagi segítségé-' vei mindkét helyen új tanter­met létesítettek. A felsőjakab­szállási iskolánál egy szükség- tantermet rendeztek be, a má­sik iskolánál az erdőgazdaság­tól vettek bérbe egy három szo­bából álló épületet, és alakítót ták át iskolai célokra. Itt a; KISZakKvaértekezlet Kecskeméten Hétfőn, február 3-án Kecske­méten a KISZ járási szervező! bizottsága aktívaértekezletet tart, amelyen megválasztják a! járási KISZ végrehajtó bizott­ságának a tagjait. Az aktíván; résztvesz minden üzemi, közsé­gi, állami gazdasági, termelőszö­vetkezeti KISZ-szervezet titká-! ra és párttitkára; Az értekezlet előadója Hor­váth Ignác elvtára, a KISZ já- rási szervező bizottságának tit­kára, aki főleg a KISZ országos! értekezlet óta eltelt időszak ér­tékelésével és a legfontosabb; feladatok megjelölésével foglal-, kozik beszámolójában. kunszállási tanács is 5000 fo­rinttal járult hozzá a tanterem-] létesítéshez, melyet a község­fejlesztési alapból utalt át. Ahhoz, hogy a tanítást minél! hamarabb megkezdhessék, aj környék lakói és az iskolás-] gyermekek szülei úgy fuvarral,? mint kézierővel jelentős társa-« dalmi munkát végeztek. így vált] lehetségessé, hogy a tanítást ja-] nuár 23-án meg is kezdhettek.] Fehér László csoportvezető és Herényi József lakatos a Kecs­keméti Épületlakatosipari Vállalatnál, mint a TMK dolgozói, az igen rossz állapotban levő gépparkot ápolják. Nemrég fejezték be annak a frikciós présnek összeállítását, amelynek alkotórészeit kosárban hozták a Herendi Porcelán- gyárból. A két ügyes szakember neve állandóan szerepel a pénz- jutalmazási listám Legutóbb november 7-én jutalmazták meg őket. fordíttat a gépállomás traktoraival. Hát így lehet adni a szavára, így higgyen neki az ember most is, hogy az új miniszterelnök majd visszahozza a beadást. Hát ez nem igaz. Még, ha az öregnek úgy tet­szene, akkor sem ... A parasztok minden érvre bólintottak. Az utolsó szavaknál már helyeslő kuncogás hal­latszott a kis csoport­ból. Az öreg köhintett egyet-kettőt, szétné­zett a többiek feje fe­lett, aztán csendesen mormogta: — Megyek, megné­zem hun az asszony? • A kis csoport a le­gény köré gyülekezett Ilyesmit lehetett hal­lani: — tényleg nem? Aztán ez is olyan jó lesz, mint amaz? A fiú pedig mondta a magáét. Egyre ma­gyarázott, s a kucsmái: hajlongtak föl s alá, s a csoportból lassan jöt­tek a szófoszlányok: — igen ..., úgy van ... igen. Gémes Gábor Gomolygott, hullám­zott az ezerfejű piaci tömeg. A kofái: nagy hangon kínálták a sült tököt, a pattoga­tott kukoricát, s az asszonyok mellett egy kékszemű kislány zo- máncos kannából mér­te a tejfelt. Egyszóval hangos volt a solti pi­ac. Kocsira várva, unalmamban a lődör­gőkkel sodortattam magam, teljesen a tö­megre bízva merre menjek. A nagy semmitte­vésben, a zajban hatá­rozott hangon kiejtett szó ütötte meg a fü­lemet: »Visszahozzák a beadást«. Megfordultam, s egy kis csoport mellett áll­tam meg, amelyben egy hosszúbajuszú, őszes parasztember vitte a szót. — ... meglátjátok. Amikor ez a Kádár Já­nos lett a miniszterel­nök, etürűlték a be­adást. Ahogy mondom, rendbe vöt minden. Még a termés is úgy vágott be, ahogy akar­tuk. — Megállt egy ki­csit, végigtörölte csap­zott bajszát, aztán to­vább folytatta: — Megmondott min­dent őszintén. Ej, de szívesen hallgattam a rádióban... De most már újra rossz lesz... Egy darabig csönd volt. Nehezen emészti meg a magyar paraszt a szót. Egy feketehajú, tömzsi parasztlegény, aki csak odavágódott az idősebbek társasá­gához, a kis kör köze­pére állt és megfontol­tan, lassan, ahogy az öregektől látta, beszél­ni kezdett. — Nem addig van ám az. Maga mindig ezt a kását fújja, hogy visszahozzák a be­adást. Kádár János sem bir egyszerre két lovon ülni, hát azért lett most más a mi­niszterelnök. En csak annyit mondok, ő is csak ember. Neki is elég egy munkát elvé­gezni. — Ne te ne, de ki­nyílt a csipád ... Hogy is mondtad? Hászen igaz, volt valami két... munkakör, de nem hi­szek én abban ... Em­berek, ha én mondom, elment a Kádár, visz- szajön a beadás. A többiek nem szól­tak. Nézték a legényt, meg az öreget, ők tet­ték le a garast, ők vi­tatkozzanak. Az végig­nézett rajtuk, aztán szenvedélyesen újra beszélni kezdett. — Ejnye, de rövid eszűek. Emlékezzenek csak, amikor megala­kult a gépállomás, az öreg azt mondta, hogy amelyik földön a trak­tor szánt, azon nem te­rem búza. Most meg a véa >etyár szőlő alá fi QflTTf PTAÍTIN H OUlilI I InUUl'

Next

/
Thumbnails
Contents