Petőfi Népe, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-11 / 35. szám

íebrudr 15: a kamatmentes adófizetés határideje 2000 forintot is megtakaríthat a jó adófizető Egy dátumot, február 15-ét ajánljuk melegen az adózók fi­gyelmébe. Ezzel nem akarunk mást, mint segíteni, hogy több pénz marad jon azoknak a ked­ves olvasóinknak pénztárcájá­ban, akik adófizetésre kötelezet­tek. ismeretes, hogy a dolgozó pa­rasztok negyedévenként, az ipa­rosok havonta kötelesek esedé­kes adójukat fizetni. Sokan azt mondhatnak, hogyan fizessek, hiszen az 1958. évre szóló adó­ívet még nem kaptam meg, s nem tudom, mennyi lesz az adóm? A legtöbb adózó azonban az elmúlt évek tapasztalataiból tudja, hogy amíg az adóívet meg nem kapja, addig az előző évi adó arányában köteles fizetni. Az idei első negyedévi adó az 1957. évi adónak 20 szá­zaléka. Ha például Kovács Mihály la- josmizsei dolgozó parasztnak ta­valy 5000 forint volt az adója, az idén az első negyedévben luüü forintot kell fizetnie. Az első ne­gyedévi adó január elején vált esedékessé és február 15-ig fi­zethető kamatmentesen. Ko­vács Mihály február 15-én még 1000 forinttal egyenlítheti ki tartozását. Ha azonban február 16-án megy be az adóhivatalba, 1046 forintot kell fizetnie, vagyis 46 forint már kamatra megy. Sőt, ha az első negyedévi adó­jának befizetését március 30-ig halogatja, a kamat összege 96 forintra növekszik. • A kamatmentes adófizetés tit­ka az, ha negyedévenként ese­dékes adót mindig a negyedév közepéig, vagyis február 15-ig, május 15-ig, szeptember 15-ig és november 15-ig — kiegyenlítik. A pontos adófizető jutalma nemcsak a kamatmentesség, hanem ezen felül az év vé­gén még kamattérítést is kap. Ha például Kovács Mihály adó­ját minden negyedévben az ese­dékesség előtt, — vagyis az. első negyedévit január 1 előtt, a má­sodik negyedévit április 1 előtt, a harmadik negyedévit július 1 előtt, a negyedik negyedévit ok­tóber 1 előtt — rendezi, év vé­gén 6 százalékos kamattérítést kap. Ez annyit jelent, hogy 5000 forint helyeit 4700 forinttal fi­zette ki évi adóját. Ha azonban Kovács Mihály hanyag ember és az 5000 forin­tot például december 20-án akarja befizetni, ne csodálkoz­zon. hogy 6750 forintot követel­nek tőle. Ugyanis a kamat eddig az ideig 1750 forintra növeke­dik. Ugye nagy a különbség a 4700 és a 6750 forint között? Minden­esetre pontos adófizetéssel 2050 forintot spórolhat meg Kovács gazda. Ennyi pénzért még egy jó munkásnak is egy hónapig kell dolgoznia. Azokban a községekben, ahol a dolgozó parasztok már tudják, hogy február 15-ig kamatmente­sen lehet adót fizetni, jól állnak az első negyedévi adóterv telje­sítésével. A február 4-i állapot­ról sikerült értékelést kapnunk, s ebből sorolunk fel néhányat. Első negyedévi adóbevételi ter­vét február 4-ig Városföld 91,6; Gátér 69,7; Dragszél 66,9; Rém 6'5; Miske 61,3; Bácsalmás 52,9; Gara 51,3; Kiskunmajsa 51,8 százalékra teljesítette. Vannak azonban olyan közsé­gek is, ahol az adózók is és a tanács is elhanyagolta az adófi­zetést. Ezek közé tartozik Pirtó 16,9; Ballószög 15,5; Ersekcsa- nád 18,8; Dunatetétlen 20,1; Bo­csa 22,2; Lajosmizse 27,3; Sza­badszállás 28,6; Kunszentmiklós 29,3; Solt 29,1, Dunapataj 29,í százalékos teljesítéssel. A fentiekből arra lehet követ­keztetni, hogy Városföldön pél­dául nem is lesz olyan gazda, akinek február 16-án rendezet­len adója lenne és kamatot kel­lene rá kivetni. A február 15-ig hátralevő néhány nap alatt még min­denki kamatmentesen befi­zetheti első negyedévi adóját. Próbálják meg azok a gazdák, akik még ezt nem tették. Higy- gyék el, pénzt takarítanak meg vele. —N. O — Keddi Megjegyzés Jxjij (jijermek hái'O m szülő je A bajai téli kikötőben Baja szép város, s szépségét nemcsak nyáron, hanem télen is élvezzük, amikor a hó bebontju fehér köntösével. Ha valaki azt hinné, hogy télen a város alatt folyo Sugovica üres és kihalt, az nagyon téved. Nem az evezősök zajától, a tova suhanó motorcsó­nakoktól, hanem a jégpáncélon szórakozók rikoltozásától hangos a Sugovica. A bajai téli kikötő olyan, mint egy hajóváros, amely a Baja alatti Kantar.iS-Dunán talált me­nedéket a zord tél alatt a ve­szélyt jelentő úszó jégtáblák elől. Van itt magyar, román, bolgár gőzhajó, uszály. A hajók között télen sem állott meg az élet. A kabinok kis kéményeiből füstki- yyók szállnak fel, ez azt jelzi, hogy lenn, a hajó belsejében zaj­lik az élet. A hajósok javítják a felszereléseket, tanulnak, s a Mire jó a kosárfonás ? A TATAHÁZI Petőfi Termelő­szövetkezet vezetősége a párt- szervezet javaslatára megvitatta a tagok téli foglalkoztatásának le­hetőségeit. Beható vizsgálódás után úgy határoztak, hogy fűzfa­vesszőt vásárolnak és abból ko­sarakat, kasokat fonnak. Elhatározásukat telt követte. Kunbaján 70 mázsa fűzfavesszőt vásároltak. Juhász Józsi bácsi, a tsz egyik idős tagja pedig elvál ' lalta a fonás mesterségét nem is­merők betanítását. AMIÖTA a kosárfonás meg­kezdődött, alig lehet a termelő- szövetkezetre ráismerni. Székhá­zuk állandóan zsúfolt és a tagok élénk beszélgetés, vagy nótaszó mellett fonják a kosarakat. Sőt: ma már ott tartanak, hogy nem-; csak a tsz-tagok gyűlnek össze a; szövetkezet székhazában, hanem] még az egyéni gazdák közül is sokan ott töltik a szabadidejü­ket. Néhányan pedig az egyéni gazdák közül is, így például Bi- ezók Antal, Dóczi Mihály, Kan- csár B’crenc a kosárfonást is megtanulta és együtt dolgozik a termelőszövetkezeti tagokkal. ] A KOSÁRFONÁS nemcsak anyagi hasznot és kellemes idő­töltést jelent, hanem igen jelen­tős vitafórumnak bizonyul, ahol alkalom nyílik a termelőszövet­kezeti tagokat és az egyénileg dolgozó parasztokat érdeklő kér­dések megvitatására, megvála­szolására, pártunk politikájának ismertetésére. Ezeken az össze­jöveteleken igen gyakran szóba-] kerül a belterjes gazdálkodás] kérdése, a gépesítés, s a nagy­üzem fölénye, valamint a mező-1 gazdaság szocialista átszervezésé­nek szükségessége. Ezekre a be­szélgetésekre eljáró egyéni gaz­dáknak módjuk van közelebbről is megismerkedni a termelőszö­vetkezettel. ] AZOK KÖZÜL, akik már meg-: barátkoztak v szövetkezettek a/ elmult héten öten felvételre is jelentkeztek. A termelőszövetke­zet vezetősége javasolja ezek fel­vételét. Kérelmüket a legköze­lebbi közgyűlésen tárgyalják. Ha felveszik őket, előttük már nem lesz ismeretlen a szövetkezet. Mészáros János, járási pártbizottság • munkatársa szabad idejükben nyári élményü­ket mesélik egymásnak. Sokszor személyesen is találkozunk ve­lük a városban, amikor moziba, színházba mennek. Jó érzés lát­ni, hogy az idegenek szívesen te­lelnek Baján, Magyarországon. Pechtler Ferenc levelező Ilii .......' El őször a KlSZ-bizotlságnál hallottunk róla, amikor a leg­újabb eredmények sorában meg­említettek azt a bizonyos szabás- varrási tanfolyamot is, a bács­almásit. Hogy tudniillik, február 4-én kezdődik és a kiszista lá­nyok vesznek rajta részt. A bonyodalom akkor kezdő­dött, amikor a községi nőtanács szóról szóra megismételte ered­ményeinek felsorolása közben a szöveget, hogy ők (a nőtanács) szabás-varrási tanfolyamot szer­veznek, ahol a község asszonyai cs leányai megismerkedhetnek a szabókréta, az olló és a varró­gép használatának számos tit­kával. — Szép dolog és érdekes is — gondoltuk —, hogy itt ilyen so­kan fognak hozzá egyszerre a szabás-varrás tanulásához. A KISZ is, meg a nőtanács is most szervezi a tanfolyamot, s úgy látszik mindegyikre van elég je­lentkező. — Igenám, de itt nem kettő, hanem három tanfolyam is in­dul, — csodálkozunk el mégin- kább, amikor a földművesszö- vctkezetnél tett látogatásunk al­kalmával szerényen megemlítik az eredmények között, hogy ép­pen most indítanak egy szabás- varrási tanfolyamot. Egyszerre három tanfolyam, s mind ugyanazon a napon indul — ez már gyanús! S tényleg, a könyvesbolt ajtajára kifüggeszt tett plakát igazolja feltevésün­ket; ez ugyanis szinten szabás- varrási tanfolyam megindulását hirdeti, de két gazda, a községi és a íöldmüvesszövctkezcti nőt tanács szervezésében. Tehát mégsem három, hanem kettő. Egy kérdés a könyvesbolt elárusítójához és csalódottan ál­lapítjuk meg, hogy a KISZ sem indít külön tanfolyamot, hanem az is a szervezők, a gazdák kö­zé tartozik. A tanfolyamon pe­dig vannak kiszisták is, kívül­állók is, a nőtanács tagjai és aktívái, összesen mintegy tizen­négyen. Eddig a történet, a nyomozás eredménye, amikoris kiderült, hogy három szülő is a magáé­nak mondotta ugyanazt a gyer­meket. S ha rosszmájúak len­nénk, még elképzelhetnénk azt is, hogy mindhárom szülő büsz­kén jelenti majd felsőbb szer­veinek; »-szerveztünk egy sike­res szabás-varrási tanfolyamot«. S természetesen egy szót sem veszteget a másik két szülőre. De mondják: tényleg olyan veszélyes dolog beismerni, ha valamit nem egyedül csinálunk? Hiszen közösen kitervelt és vég­rehajtott szabás-varrási tanfo­lyam megszervezéséért még sen­kit sem vittek a vesztőhelyre, Vagy tán igen?-pl­KERTEK ALATT A TAVASAI — Madarasi jegyzetek — : ! : A tavasz még valahol az idő nyoszolyáján úsítozik, de szemfüles hírnökei; a megszelí­dült napsugár, az enyhe, eső- szagú déli szél már hirdetik: hamarosan a kertek alatt lesz a régvárt vendég. S a madarasi gazdák már neszeznek az üzen­gető hangokra.., Vöröshagyma — trágyázásra V A piacon nagy a forgalom s feltűnően sok a vöröshagyma. 1.20 forintért kínálják, de sokan érintetlenül viszik haza a nagy kosarakat. S ahány emberrel be­széltem, mind kivörösödve szidja a hagymát. Pedig a hagyma ártatlan. A MÉK vállalat a ludas, amely mázsaszámra tehető mennyisé­gű, harmadosztályú, de egyéb­ként szép és egészséges vörös­hagymát nem vett át s az a ter­melők nyakán maradt. Pedig fillérekért is átadták volna, hi­szen tárolóhelyük nincs. A Kos­suth Tsz-nek vagy 30—35 mázsa hagyma maradt a nyakán, Ben- kovics József trágyának szeke- rezi ki földjére a megrothadt vöröshagymát... Nem kell tehát csodálkozni, hogy amíg tavaly 13 holdon termeltek a madarasi gazdák vöröshagymát, — az idén összesen csak 3 holdra szerződ­tek. . j Egy év alatt 2 millióval töPb felvásárlás Pedig a madarasi dolgozó pa­TÉLESTI gondolatok rasztok egyébként nagy hívei a szerződéses termelésnek. Bizo­nyítja ezt az uborka. Ennek az átvételével nem volt semmi baj s nem is lehetett, mert java ex­portképes volt s csak exportfelár címén 20 000 forintot fizetett ki uborkáért a földművesszövetke- zet. Az is jellemző, hogy tavaly több mint 2 millióval nagyobb volt a felvásárlási forgalom, mint 1956-ban. Megfialnak a társulás gépei A szövetkezett vasbolt kilin­csét is sűrűn fogdossak így ta­vasztájt a gazdák; főleg az eke­alkatrészek fogynak. A vetőgé­pek hamupipőke módjára, árván hevernek azonban; jobb üzlet ♦♦♦»•belépni a vetőgéphasználó társu- ’ lásba, mint yj masinát venni: Három ilyen gépet kölcsönzött a szövetkezet a társulás tagjainak, akik azokat kedvezménnyel használják s a befolyt hasznot : szépen összegyűjtve most új gé- *pet akarnak vásárolni. ft Lttlionmarasztalo meleg au- L/ ruzsol szobámban. Kinyi­tom a rádiót. Híreket süvít az éter hulláma. Sátáni tervek fo­rognak a nyugati koponyákban. Farkasszemet néz egymással a béke és a háború. Gondolataim­ba mélyedve ülök íróasztalom mellett, s belém hasít egy régi emlék, amely ma is elevenen égő tűzként lobog lelki szemeim előtt. Tavasz volt, 1945 tavasza. Itt­hon már virágba borult fák övezték a határt, künn, Auszt­riában vérszagú országúlakon bandukoltunk a viharfelhös bi­zonytalanságban. Vérhólyagot tört a. bakancs lá­bunkon, s víaszsárga, ernyedt iz­mainkon a. halálfélelem lúdbör- zött. Fckcleruhás SS-ck robogtak el mellettünk, s konok arcukon még mindig ott vibrált a »győ­zelembe« vetett hit reménye. Gőgös öiileltség rajzolódott te­kintetükre: dögöljetek meg! Ez a sors várt a 15 éves leventékre. r*7/9ányszór gondoltam akkor (fU a faluvégén mosolygó kis családi házra, s édesanyám szép szemére, melyet gyakran elfá- tyoloztak a bánat könnyei. Leírhatatlan fájdalom már- dosta szívem, fásultan róttam to? vább a végtelen kilométereket. 1945 áprilisában értünk Ober- Donau vidékére. A Duna itt épp oly magabiztos nyugalommal hömpölygőit medrében, mint Ma­gyarországon. Hajnali szél süví­tett a derengő táj felett. De a szemlélődésbe idegekbe hasító jaj tépett bele: az országút két oldalán egy-két éves gyermekek meg édesanyák, apák, nagyanyák és nagyapák feküdtek. Holtan, tarkónlöve. Elöntötte a verejték testemet és belemarkoltam az egyik földim karjába. Megérkeztünk a Dmwpartra. Drótkerítéssel körülvett kon­centrációs tábor tárult elénk. Ágyonhyúzott, elcsigázott zsidók és más munkaszolgálalosok síny­lődtek itt az SS-elc karmai kö­zölt. J rj eirhatatlan, amit akkor - láttam. Az őrök megtil­tották, hogy szóba elegyedjünk a foglyokkal és géppisztolyukra mulattak. Megértettük. Egyszer csak arra lettem fi­gyelmes, hogy a nevemet szólí­totta valaki. Rettegő volt a hang­ja, mint a vesztét érző, kalieká- ban vergődő madárnak. Erősen figyeltem, vajon, ki lehet? Régi, falumbéli barátom volt, S. Feri. Egy vastag fának neki­támaszkodva nézett rám, s hal­kan, rimánkodva mondta: — Adj egy falat ennivalót. Egy pillanatig sem gondolkod­tam. Az egyik katonaszekér sa- roylyájábúl megpakoltam zsebei­met karalábéval, sárgarépával, komiszkenyeremet a hónom alá vágtam, csajkámból kivettem maradék szalonnámat, s egy óvatlan pillanatban odaadtam Fennek. __'~T/öszönöm — suttogta; s üt ött belőle a sírás. Ki­ejtette kezéből az összes elemó­zsiát, amit szenvedő társai mo­hón felkapkodtak az utolsó mor­zsáig. Szörnyű volt látni éhségü­ket. Újból loptam egy sapka harap- nivalót, s odaadtam barátomnak. Mi még aznap átkeltünk a Du­nán, s a tábor ottmaradt. 1945. júliusában már itthon ta­lálkoztunk. Egymás nyakába bo­rultunk és sírtunk a nem hitt viszontlátás örömében. * f^gy háborús emlékem ez a sok közül. Ma békében élek, akarok is élni. S míg ezen tűnődöm, künn a téli erdők csendjében kidugja csöpp fejét a hóvirág. Bieliczky Sándor 80 helyett 166 hoJd cukorrépa A Madarasi Fmsz-i rak­tár előtt kocsik forognak a sár­ban, műtrágyás zsákokat cipel­nek a saroglyákba. Az idén 166 hold cukorrépái alá szórják el ezeknek a zsákoknak a tartal­mát. Tavaly csak 80 holdon ter­melték ezt a gavallérosan fizető növényt a madarasi határban; Mi duplázta meg a termelési kedvet? ' — A kitűnő ár, meg az, hogy előleg is jár utána — ad választ Bartus agronómus. — Holdan­ként 800 forint jcamatmentes elő­leget kap a gazda, egyelés után pedig 100 ölenként újabb 20 fo­rintot. Ilyenkor, amikor már igencsak kifogy a pcnzmagbó! a parasztember, jól jön a segítség. Eddig 62 000 forintot osztottunk ki... — s mindenttudó füzetében lapoz: Barla iMihály ezer öl földje mélyensZántVa s műtrá­gyával beszórva várja már a magot. Birkás József meg kerek 4 hold után tartia előlegért a markát, j <

Next

/
Thumbnails
Contents