Petőfi Népe, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-07 / 32. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS-KISKUN MEGYEI LAPJA 0 / a a t- a m 0 * * •• a • j i * '* Vtlag proletárjai, egyesüljetek I | t III. ÉVFOLYAM, 32. SZÄM Ara 50 fillér 1958. FEBRUÄR 7. PÉNTEK Rendkívül szigorú intézkedések várhatók a társadalmi tulajdon védelmében — jelentette be a megyei ügyész a vállalati ellenőrök értekezletén Február 5-én a megyei tanács kereskedelmi osztálya és a ke­reskedelmi felügyelőség érte­kezletre hívta össze a megye kiskereskedelmi vállalatainak ellenőreit és vezetőit, hogy a vállalatok belső ellenőrzésének, a társadalmi tulajdon védelmé­nek ügyéről tárgyaljanak. Gerőcs István elvtárs, a me­gyei tanács kereskedelmi osztá­lyának vezetője bevezető elő­adásában megemlítette többek között, hogy a vállalati ellen­őröknek a vállalatok vagyoni megóvásában a jövőben sokkal nagyobb szerepük lesz, ami ab­ban is meg fog nyilvánulni, hogy — az eddigi gyakorlattól eltérően — a leltárhiányok ese­tén, az ellenőrzést elmulasztó, vagy rosszul ellátó ellenőröket is felelősségre vonják. Beszélt az ellenőri tekintély kialakítá­sáról, az ellenőri munkakör fontosságáról, s arról, hogy ed­dig — helytelenül — az ellen­őrt más, intézői munkakörrel is megbízták. — Vállalatainknál legtöbb esetben csak általános ellenőr­zés folyik — mondotta. — A cél-ellenőrzés nagyon ritka, s még ezekről sem készítenek fel­jegyzéseket, s utólag nem is számoltatják be az ellenőrzött személyeket az észlelt hibák ki­javításáról. Yallach István a kereskedel­mi felügyelőség részéről nyitot­ta meg a vitát. Említette, hogy sok helyen áruforgalmi embere­ket kreáltak az ellenőrökből, s természetesen ennek is köszön­hető az ellenőrzés tervszerűtlen végrehajtása. — Látszólag nem népszerű feladat az ellenőrzés — folytat­ta Vallach elvtárs. De aki nem érez magában ehhez kedvet, az ne is fogjon hozzá. Különösen a vásárlók érdekvédelmében nem tud tenni semmit az ilyen ellen­őr, s természetesen ezért csök­kent az jjtóbbi időben a próba­vásárlások, csomagellenőrzések száma a minimálisra. Beszélt ezután az ellenőrzés formáiról, s arról, hogy igen sokszor még a felfedezett sza­bálytalanságok esetében sem in­dítják meg a megfelelő eljá­rást, s ezzel csak elősegítik a leltárhiány gyarapodását. Végül a társadalmi ellenőrök szerepéről emlékezett meg. Sze­rinte jobban össze kellene mű­ködni a vállalati ellenőröknek a társadalmi ellenőrökkel, sőt ne­kik kellene megtanítani az erre önként vállalkozókat az ellen­őrzés különböző módjaira. A vita során többen — így Kovács István, a Dél-Bács me­gyei Népbolt ellenőre, Szabó Gyula, a kecskeméti Kiskeres­kedelmi Vállalat ellenőre és még mások is — az ellenőrzé­sek számának növekedéséről, s az ellenőrzési terv készítéséről beszéltek. Szó volt a leltár­többletekről is, — amelyeket, ha nagymértékben mutatkoz­nak, pont olyan hibának minő­síthetünk, mint a leltárhiányo­kat. A bajai ellenőrök részéről Bariíy elvtárs említette meg, hogy a leltárhiányok nagy része a pénztárral nem rendelkező boltokban adódik, s ezért még a két-háromszemélyes boltok­ban is helyes lenne pénztárost beállítani. Többen a nagykeres­kedelmi vállalatok munkájáról emlékeztek meg, főként a lejárt szavatossági idejű konzerváruk­kal, s a vegyi anyagok csoma­golásával kapcsolatban. Több, az ellenőrök számára hasznos — de közérdeklődésre számot nem tartó — hozzászólás után Frischmann Edgár megyei ügyész szólalt fel. — Önök is felelnek a vállala­taiknál esetleg meglevő szabály­talanságokért, leltárhiányokért; mondotta —, de sajnos, sok el­lenőr, nem érzi ezt a felelőssé­get: több esetben az ügyészség kezét kötik meg azzal, hogy el­Eddig 150 hold ANYAROZSTERMELÉSRE szerződtek megyénkben Megyénkben, ahol évente több mint 100 000 holdon termelnek rozsot, nagy lehetőségei vannak a gyógyszergyártásnál nélkülöz­hetetlen anyarozs-termelésre Az idén — miután külföldről is igen nagy az érdeklődés a kiváló gyógyszeralapanyag iránt — még fokozottabb gondot fordítanak a gyűjtésére. A Bajai Gyógynö­vény Vállalat ennek érdekében a nagyobb rozstermelő vidéke­ken községenként külön terme­lési felelősöket bízott meg, akik ismertetik a gazdálkodók köré­ben az anyarozs-termesztésnek módszereit. A megyében eddig már több mint 150 hold anyarozs ter­mesztésére szerződtek le. A fá­radságos munkáért jól meg­fizet az állam. Az anyarozs ki­lójáért 85 forintot fizet, rya—i—■ lAn'ókshji iiLts aölt A Szakszervezetek Bács-Kis- kun megyei Tanácsa február hó 5-én, szerdán délelőtt elnökségi ülést tartott, ahol többek kö­zött megvitatták az üzemi ta­nácsok választásának eddigi ta­pasztalatait. A vita alapját Szabó Lajos, az SZMT elnöke teremtette meg tartalmas szó- heli beszámolójával. Ezután Cscuki Ferenc* a közalkalma­zottak, Szűcs Sándor, a pedagó­gusok TB-elnökei által készített írásos beszámoló alapján meg­vitatták az értelmiség körében végzett szakszervezeti munka tapasztalatait, s jelölték meg a további feladatokat. Végezetül a SZOT határoza­tának ismertetéséről volt szó e társadalombiztosítási bizottsá­gok munkáját illetően, lenőrzéseikről nem vezetnek pontos jegyzőkönyvet. így a bű­nösnek módjában van elhomá­lyosítani a tényeket, s ezért — több felszólaló kérdésére is fe­lelve mondom meg —, hogy az ilyen ügyekben nemcsak a vád összeállítása jelent nehézséget, hanem a bírósági tárgyalás le­folytatása is. Ezeket a lazaságo­kat fel kell számolni, mert nem tűrhetjük, hogy miattuk — or­szágos viszonylatban — milliár- dok vesszenek el. Éppen ezért lesz helyes, hogy államunk a közeljövőben rendkívül szigorú intézkedéseket foganatosít a társadalmi tulajdon védelmé­ben. Lelkes ifi-gyűlési SOLTON Solton a kultűrház nagytér-; mében több mint 260 részvevő-1 vei jól sikerült ifjúsági nagy-| gyűlést tartottak. Az értekezle-; ten — amelyen számos szülő isf részt vett — Oláh Pál, a duna-S vecsei járási KISZ-bizottság| munkatársa ismertette a KISZ-; szervezet céljait, 1 f A mindvégig nagy érdeklődés-; sei kísért előadást vita követte, | melynek során felszólalt Mezei elvtárs, a községi pártszervezet; titkára és Farkas elvtárs, az: általános iskola igazgatója. A vitában több szülő is szót kért és elmondották, hogy a KISZ céljait ismerve, gyermekeiket most már bátran, szívesen en­gedik el a szervezetbe. * A jól sikerült gyűlést réggé-1 lig tartó, vidám táncmulatság t zárta be. f A HIDRAULIKUS BÄNYA- TÄM TÖRTÉNETE (3. oldal) PÉNTEKI JEGYZET (3. old)/) VITA ÉS EGYSÉG (3. oldal) JÓ VEZETÉS — GAZDAG KULTURÁLIS ÉLET (4. oldal) EGY PEDAGÓGUS ÚTI- JEGYZETEI , (4. oldal) HALAS ÉS JÁRÁSA (5. oldal) MEGÉRTÉSSEL, ÖSSZE­FOGÁSSAL MINDEN SZÖVETKEZETBEN LEHET BOLDOGULNI (5. oldal) Megalakult a Hazafias Népfront megyei bizottságán belül a nemzetiségi bizottság Megbeszélést tartottak Baján megyénk nemzetiségeinek képviselői ÉLÉNK VITA színhelye volt szerdán a bajai József Attila Kultúrotthon. A Hazafias Nép­front megyei bizottságának kez­deményezésére összejöttek me­gyénk nemzetiségeinek képvise­lői, délszlávok, szlovákok és né­metek. Petrich Istvánnak, a bajai vá­rosi népfront-bizottsg titkárának rövid megnyitója után Farkas József, a megyei népfront-bizott­ság titkárhelyettese tartott be­számolót a megye nemzetiségei­nek helyzetéről. Beszédét azzal kezdte, hogy rámutatott: az ösz- szejövetel célja szorosabbá ten­ni a megye nemzetiségeivel való kapcsolatot. Egy nemzetiségi csoport létrehozása ezt jelentő­sen elősegíti. Népünk alkotmá­nya biztosítja a nemzetiségek­nek, hogy szabadon használhat­ják anyanyelvűket, gátlástalanul ápolhatják nemzeti hagyomá­nyukat, ősi kultúrájukat. A nem­zetiségi bizottság megalakítása még fokozottabban elősegíti az alkotmány említett pontjának érvényesülését. — Vannak a megyénkben jól működő nemzetiségi kultúreso- portok — hangoztatta —, sőt egymás után alakulnak üyen csoportok. Tanítanak németül, szlovákul és szerbül a nemzeti­ségi területeinken. Baján önálló német gimnázium van. Az állam nagy összegeket fordít nemzeti­ségi iskolák fenntartására. Mind­ez bizonyítja, hogy eddig is jól érvényesült a nemzetiségi poli­tika. AZ ELŐADÁST KŐVETŐ hozzászólások ugyanezt bizonyí­tották. Rámutattak azonban né­hány problémára is. Még előfor­dulnak egyes helyeken, hogy a nacionalizmus, a sovinizmus gá­tat vet a fejlődésnek. Ez egyál­talán nem jellemző, csak elszi­getelt jelenség, de ez ellen is sürgősen fel kell venni a küz­delmet. Erről beszélt Pulics József elv- társ, a megyei párl, bizottság másodtitkára. Hozzátette: a nemzetiségi dolgozók eddig is tanúbizonyságot tettek arról, hogy velünk együtt aliui'júhépí­teni a szocializmust. Az ellen- forradalom idején ugyan a kül­földi imperialisták próbáltak elégedetlenséget szítani közöt­tük és ellenünk akarták fordí­tani őket, de nem sikerült. Meg­van a lehetőségük megyénk nemzetiségeinek is, hogy fel­lendítsék kultúréletüket, saját anyanyelvükön tanuljanak a garai, valamint a többi nemze­tiségi iskolákban. Ezeket a le­hetőségeket használják ki. A helyes nemzetiségi politika ér­vényesüléséhez a megyei párt- bizottság megad minden segít­séget. Sebestyén Jánosné, a Hazafias Népfront Országos Központjá­nak képviselője arról beszélt, hogy a nemzetiségek közötti politikai munkára is nagy gon­dot kell fordítani. A községek vezetőinek szoros kapcsolatot kell kiépíteniök a nemzetiségi­ekkel és a különböző bizottsá- gokbap, vezető szervekben, de elsősorban a tanácsnál lehető­leg a község számarányának megfelelően legyének képvisel­ve a nemzetiségek. A megbeszélésen részt vettek a különböző nemzetiségi szövet­ségek képviselői. Többek között a Magyarországi Német Dolgo­zók Demokratikus Szövetségé­nek főtitkára, dr. Wild Frigyes, a Magyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetségének két főelőadója, Patarcsics Péter cs Babies Alajos, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szö­vetségének főtitkára, Bielik György, dr. László Mária, a Ci­gányszövetség vezetője, Kovács Péter, a Művelődésügyi Minisz­térium nemzetiségi osztályveze­tője. Valamennyien felszólaltak és támogatták a nemzetiségi bi­zottság létrehozásának gondo­latát. • A NEMZETISÉG KÉPVISE­LŐI közül többen beszámoltak a község nemzetiségeinek hely­zetéről. Retek J. Pálné Bácsal­másról, elmondotta, hogy újból megalakítják a délszláv kultúr- csoportot, Petrecz Mihály mis­kei népfront-bizottsági tag be­számolt arról, hogy felújítják a hagyományos miskei szlovák) táncokat, népi játékokat. Szegfű Endre arról beszélt, hogy Bács­almáson megalakítják a német kultúrcsoportot is. Kishegyi Si­mon Nemesnádudvarról, panasz­kodott, hogy a sovinizmus aka­dályozza a német kultúrcsoport fejlődését. A község vezetői, va­lamint a német lakosság között nem a legjobb a kapcsolat, pe­dig a község 60 százaléka né­met. A rossz kapcsolatnak oka az is, hogy a párt- és a tanács­tagok között, valamint a külön­böző vezető szervek, a népfront, stb. tagjai között kevés a nem­zetiségi. Szaboljev István hercegszán­tói délszláv pedagógus arról be­szélt, hogy több nemzetiségi nyelven megírt könyvre van szükség. Hozzászóltak még: Jaszeno- vics Mihály Bajáról, Mándity Mihály Csávolyról, Bakos János Dunaegyházáról, Gerlai Sándor Bácsalmásról, Vivát elvtárs a dunavecsei járási pártbizottság részéről, Gorjonác József garai délszláv tanító. A VITA UTÁN megválasztot­ták a nemzetiségi bizottságot. A kilenc tagból álló csoportba a következőket fogadták el: Gor­jonác Józsefet, Retek J. Pálné bácsalmási délszláv óvónőt, Schwalm Pált, a bajai német gimnázium tanárát, Bakos János dunaegyházi szlovák igazgató­tanítót, Pólyák Richárdot, a Bajai Járási Tanács dolgozóját. Rácz Kálmán kecskeméti ci­gánymuzsikust, Tóth Imrét a megyei tanács művelődési osz­tályáról, a bajai járási nép­front-bizottságtól Oszterraann Bélát, a megyei népfront-bizott­ságtól Farkas Józsefet. 80000 fornl műszerekért Műszerekre, irodagépekre 80 000 forintot költött a múlt évben a kiskunfélegyházi Bá­nyászati Berendezések Gyára. Ezenkívül vásároltak egy új, ipari röntgen berendezést ICO ezer forintért, s egy Csbpel- Diciud gépkocsit,

Next

/
Thumbnails
Contents