Petőfi Népe, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-26 / 48. szám

ÉRDEKES ŰJ INTÉZMÉNY MOSZKVÁBAÍÍ:

c/t iiároii za jok klinikája

„Hangok", amelyeket nem veszünk: észre

Megfigyel te-e már, kedves olvasó, a város »hangjait« — az utca hangját, a tömeg hangját, a gygr, a pályaudvar hangját? A városban a hangok egész szimfóniája zeng, s mi ezt rendszerint nem vesszük észre. Az orvos haligatócscvel megfigyeli a beteg szervezet hangjait. De mit tegyünk, amikor egész várost Keli meghallgatni? Ezt a reladatot tűzte maga elé a moszkvai városi egészségügyi felügyeiőség.

A szovjet főváros utcáin körülbelül egy esztendővel ezelőtt megjelent egy kék autóbusz: mozgólabora tórium.

E laboratórium segítségével elemzik a hangok terjedését és állapítják meg az útkereszteződéseknél, vagy a tereken, sőt az egyes épületekben és egyes lakásokban is a zaj fokát. Ilyen tudományos laboratórium egyelőre csak kettő van a világon: New Yorkban és Moszkvában.

A moszkvai városi „szovjethez gyakran érkezik nyugtalanító jeladás. A moszkvaiak panaszkodnak a szivattyúk, a hűtő- berendezések, a szellőztető rendszerek, a lakóházakban működő műhelyek, boltok zajára...

A kék autóbusz — »a zajta- lanító mentőkocsi« — végigszáguld az utcákon, hogy eleget tegyen az imént érkezett hívásnak. Megáll1 az egyik épület előtt. A kocsiból kiszáll egy ember, s hosszú huzalt kezd gombolyítani. A huzal végén egy kis mikrofont látunk. A zaj ellen csupán akkor lehet határozott intézkedést tenni, miután minden egyes esetben megvizsgálták a zaj okát és természetét.

Diagnózisok és receptek

A fényt prizmával elemeire bonthatjuk, ugyanígy a zaj is különböző hangfrekvenciákra bontható. Egyes hangfrekvenciák nagyon bántóan hatnak a szervezetre. így például a magas frekvenciájú pneumatikus

berendezések szaggatott zaja élesebben vág az idegekbe, mini a fogfájás, ugyanakkor az alacsony frekvenciájú, egyenletesen megismétlődő hangok, mint például a vonat zakatolása, úgyszólván nem is ingerük az embert. A. zaj felbontásánál a prizma szerepét egy különleges készülék — a hangharmónia- elemző tölti be. A hangmérőberendezést az autóbusz elülső részén szerelték fel.

... Bekapcsoljuk a mikrofont. A mozgólaboratórium egyik munkatársa nagy figyelemmé: nézi a hangharmóniaelemző mutatóját. Rövidesen megállapítják a diagnózist. S ha már megvan a diagnózis, ügy felírható az »-orvosság« is: háromkereles ablak, rugalmas betétek, lökés- csillapító rugók, hangelnyelőszerkezetek, különleges borítások, stb. A recepteket nyomban ott írják meg, a helyszínen. Az adatokat az autóbuszban dolgozzák fel, ahol hangfelvevő és regisztráló készülékek állnak rendelkezésre.

Ki a laboratórium szervezője?

— Szergej Petrovics Alekszejev — mutatkozik be kezet nyújtva egy alacsony, idősebb férfi. — Mozgólaboratóriumunkban négyen dolgozunk: Iszavnyin mér-j nők, Oranszkij és Zajberg! technikusok, valamint én.

Szergej Petrovics a zajmérőállomás vezetője. Ő ismertetett meg az autóbusz berendezésé- j vei, a moszkvaiak panaszaival! és általában a városi zaj ellen intézett tervszerű támadással’.

80 ionos utca

— Természetesen mi nemcsak a már meglévő zajok ellen harcolunk. Laboratóriumunk feladatai jóval szélesebbkörüek. A zaj elleni harcban szerzett tapasztalatainkat felhasználva olyan típusterveket dolgozunk ki, amelyek az újonnan épülő lakóházakban kiküszöbölik a zavaró zajokat.

A beszélgetés során kiderül, hogy a városi közlekedésből eredő zajoknak sajátos törvényeik vannak. Az utcákon a

legnagyobb zaj akkor keletkezik, amikor a kocsik felfelé mennek, amikor a sofőrök kénytelenek az első és második sebességre kapcsolni.

Különösen nagy a zaj az utcakereszteződéseknél, ahol több zaj-áradat találkozik. Mi már annyira hozzászoktunk a városi zajhoz, hogy gyakran észre sem vesszük. "Elcserélném központi fekvésű összkomfortos lakásomat ...« Helyesebb lenne így mondani: "összkomfortos, ele van egy hibája: az utcák a központban a legzajosabbak.

A zajok erejének mérésére van egy különleges egység: a fon. A központi utcák zaja rendszerint 60—80 fon.

Előttünk fekszik egy térkép, amelyet egyetlen könyvesboltban vagy szaküzletben sem lehet megvásárolni: Moszkva zaj-térképe. A térképet nézegetve megtudjuk, hogy a főváros legzajosabb helye a Szadovoje Kolco a Vörös-kapunál, a legcsendesebb pedig a Szpaszona- livkov és a Kazanyszkij utca sarka.

— Hadat kell üzennünk a zajnak! — mondotta a moszkvai városi végrehajtó bizottság egészségügyi felügyelősége mellett működő zajkiküszöbölő bizottság egvik tagja. Ebben a harcban az első győzelmet a város határán belül a hangjelzések megtiltása jelentette.

WfHÍREK

I ,'vs,vwvvwwwvwwv^vwwvwwvwwvwwwvyvwvwvwvw^vwwwv |

A Mélykúti

Földművesszövetkezetnél

nagyobb mennyiségű

kert ess üveg kapható

Érdeklődni lehet a Mélykúti Földművesszövetkezetnél. Mélykút, Rákóczi út 21. szám alatt írásban, vagy az 54-es telefonon minden nap 8—12-ig, délután 13-tól 17 óráig. 413

A HERCEGSZÁNTÓHOZ tar-1 tozó Bucsa tanyaközpontban tartott legutóbbi kisgyűlésen a! párt falusi politikájáról tanács-I koztak. A jelenlévők örömmel < fogadták a párt kiküldöttének beszédét. A felszólalók közül sokan azt kérték, hogy a földművesszövetkezet tanyaközpontjukban is létesítsen bolthelyiséget.

*

A HERCEGSZÁNTÓI Üj Élet Termelőszövetkezetben február 10-én megalakult a pártszervezet.

*

A BAJAI járási pártbizottság munkatársai Bácsbokodon 3 réteggyűlést tartottak, egyet a mezőgazdasági munkások, egyet a szegényparasztok és egyet a középparasztok részére. Ezeken a gyűléseken a párt falusi politikáját ismertették.

AZ ELMÚLT napokban a dávodi Rákóczi Termelőszövet- tj kezeiben is megalakult az 1 MSZMP pártalapszervezete. 1 ®

A KOMMUNISTÁK kezdeményezésére a bajai járás du- namenti községeiben a víziszárnyasok nagyobb mérvű tenyésztését szorgalmazzák a nő- tanácsok és a Hazafias Népfront bizottságánál; tagjai. Ennek érdekében kisgyüléseket tartanak. | A bajai keltetöállomás pedig fel- | készül a növekvő igények meg- 1 felelő kielégítésére.

A BAJAI járás községeinek ifjúsági küldöttei az elmúlt napokban tartott aktíváé rt ekez-> létükön 37 tagú KISZ járási bi-1 zottságot és 9 tagú végrehajt!-1 bizottságod választottak.

*

VASKŰTON a középparasztok részelje tartott réteggyűl í- sen több, | mint százan vetted részt. Az egybegyűlteket Bácskai elvtárs, a bajai járási párt- bizottság munkatársa tájékoztatta apájrt falusi politikájáról és a termlelűszövetkezetek eredményeiről.

A Női Ruhaipari Nagykereskedelmi Vállalat többek között ezt a modellt is ajánlja tavaszra és nyárra. Zsákszerűségére az anyag kiválasztása is jellemző: háziszöttesböl készült. Hát mégis divat lesz a zsákruha?

oooooooocxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx; ooooooocxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxicxxxxxxxxxxxx;

A társadalom és a nevelés szerves kapcsolatban van egymással. A nevelés társadalmi jelenség, nevelés azóta van, amióta az emberek társadalommá szerveződtek. A nevelés és társadalom összefüggésében a legdöntőbb vonás az, nogy egymásra kölcsönösen hatrak: a társadalom a nevelésre és a nevelés a társadalomra.

A kérdés fejtegetésében kettős utat kell tehát választanunk; meg kell vizsgálnunk, hogyan hat a társadalom a nevelésre, és miféle hatása van a nevelésnek a társadalomra. A két kérdést nem lehet elkülönítve fejtegetni, még kevésbé külön nézni, a kettő úgy összetartozik, mint a ki- és belélegzés.

Induljunk cl az első úton, keressük meg egészen általánosan: a társadalom miféle hatással lehet a nevelésre. Nevelni annyit jelent, mint fejleszteni, akár fejlődő ifjúságra, akár felnőtt emberekre vonatkozik is. A nevelő egyes embereket nevel, még akkor is, ha — mint pl. az iskolában a tanulók — csoportosan ülnek is előtte, akiket nevel. Ezek az egyes emberek a társadalom tagjai. A nevelő a társadalom megbízásából neveli a társadalom tagjait (ifjakat és felnőtteket) a társadalom intézményeiben: az iskolában, a művelődési otthonban és egyebütt.

A társadalom művelődésügyi kormányzata szervezeti úton szabályozza: a tanító (tanár)

miféle ismereti anyag által, milyen nevelési alapelvek követésével és milyen módon fejlessze bármiféle fokú és fajú iskolában a fejlődő embert. A társadalom még a tanítóképzésről is szervezeti úton eondosA társadalmit fejlődése a nevelésben

kodik, bizonyos társadalmi szempontok figyelembevételével neveli, képzi ki azokat a tanítókat,’ akikre a nemzet kincsét, a magyar gyermekeket rábízza, az*al a kötelezettséggel, hogy fejlessze őket legalább olyanná, amilyen ö maga.

A társadalom a maga ér- dekében állít iskolákat, képez tanítókat, műveli a felnőtteket (népművelés), a maga érdekét tartja szem előtt, amikor kijelöli a nevelés célját (ez csak olyan ember lehet, amilyenre a társadalomnak éppen akkor szüksége van), meghatározza a művelési anyagot, megállapítja a nevelési- elveket és követelményeket. A társadalomnak ez az igénye természetes is, mert, akiket a nevelés, művelés érint: a társadalom tagjai.

Olyan társadalom még nem volt, ezután sem lesz az emberi fejlődés történelme folyamán, amely önmaga érdekei ellen nevelte volna a felnövekvő nemzedéket. A nevelés a társadalom élet- szükséglete, az életszükséglet elvetése öngyilkosság.

Még az osztálytársadalmak szűk osztályérdekeket szolgáló uralkodó osztályainak nevelésügyét, a nevelés célját, művelési tartalmát, módszerét sem sorolhatjuk ide, mert e társadalmak uralkodó osztályai is ügyeltek és ügyelnek arra (ez szerzi meg életmeghosszabbí- túsukat), hogy az egyoldalú, vad önzésből szűkreszabott neveléstől a társadalom komoly kárt ne szenvedjen, hiszen ezek az osztályok tagjai is annak a i j-r mnmíiak amelynek nevelési irányát és tartalmát ők szabták meg és szabják meg még ma is sok helyen.

ht* a a társadalom változik, rendszerint megváltozik a társadalom iskolaszervezete is, s fokozatosan megváltozik a nevelés iránya is, mert megváltozik a művelési anyag a nevelési céllal és módszerrel együtt. Ez a változás nem megy végbe gyorsan — mint ahogyan a társadalmi változás sem — mert az iskola természeténél fogva bizonyos fokig konzervatív: az elmúlt idő ismereteit származtatja át az ifjabbaknak. A tanító is a múlt társadalom egy ni alkotó tagja, az új nem törhet be erőszakosan, hirtelen az iskola ablakain, mert pl. a tankönyvek sem tudnak marói holnapra kicserélődni. Nem lehet hamari átalakulásról beszélni a nevelésben azért sem, mert a nevelés eredménye lassan jelentkezik: csak nevelés által nem lehet máról holnapra fejletté vagy mássá tenni az embert. Aki az alakulási, átalakulási folyamatot erőszakosan sietteti, nem ismeri sem a nevelés természetét, sem az emberi átalakulás lényegét.

De a tervszerű, átgondolt művelődésügyi politika által az új világ szervezetten kap helyet a tantermekben, a népművelés előadói asztalán, színpadán, s megszűnik az időnként felhangzó panasz, hogy az iskola nem az életnek nevel. A társadalom a maga iskoláiban tervszerűen támogatja a társadalmi változásokat. hogy ezze’ erősítse és

siettesse a társadalmi átalakulást, elősegítse az új társadalom embereiben az új világnézetet, az új tartalmú tudat kifejlődését.

zzel a gondolattal már rátértünk a társadalom és nevelés szerves összefüggésének 2. útjára, s egyúttal talán igazoltuk is, hogy valóban megvan ez az összefüggés társadalom és nevelés között. Néhány szóval most azt világítsuk meg, hogy a nevelésnek miféle hatása van a társadalomra.

Ha a társadalom vezetőinek művelődéspolitikája a nevelést a társadalmi átalakulás szolgálatába akarja állítani — már pedig a maga felismert érdekeitől kényszerítve feltétlenül ennek szolgálatába állítja — ebből következik, hogy ez az új arcú művelődéspolitika megvizsgálja a társadalmi átalakulás szükségleteit, és e szükségletek kielégítését — hosszútávon tervezve — jelentékeny részben a nevelésre bízza. A nevelésre azért, mert az újarcú társadalom új típusú embert követel, olyant, akire az új társadalomnak szüksége van, az új ember kovácsolásában pedig a nevelésé az egyik legerősebb hang, az új ember megteremté éhez a természetes út a nevelés útja. Ez nem is lehet másként, mert ha a társadalom és nevelés kölcsönösen hat egymásra, akkor az új ember kiformálásában is csak azonos úton járthatnak.

Mindezek következtében és érdekében a nevelés is megváltozik- úi eélt. új tartalmat, mód*

szert, alapelveket, sőt új iskolai és iskolánkíyüli intézményeket kap, hogy az új társadalom felépítésében a neki biztosított helyen betölthesse rendeltetését: az új eéihber nevelését. Ez a logikai követelmény fejezi ki a nevelés időszerűségét, s ebben nyilatkozik meg a nevelés korszerűsége. Ha a nevelés nem időszerű és nem korszerű, nem töltheti be rendietetését; ilyen nevelésre nincs szüksége a társadalomnak, mert akkor nem emelője, hanem gátlója lenne a társadalmi fejlődésnek.

Eddig inkább a »társadalomról* szóltunk, j Tlyen társadalom azonban csak emberi tudatban létezik. Társadalom valóságos történelmi viszonyok között él és fejlődik. Á mi magyar társadalmunk is ilyen. Hazánkban szocialista társadalom épül, pártunk irányításával. Az építésben a nevelők is részt vesznek az iskolában és iskolán kívül egyaránt. A mi nevelőink hivatásukat hiánytalanul betölt- lietik, mert világosan látják a szocialista pedagógia nevelési célját: a szocialista embert, mert megkapják a szocialista ember nevelésében nélkülözhetetlenül szükséges szocialista iskolát, s mert állandóan élvezik munkájuk közben a társadalom cselekvő támogatását.

ß szocialista társadalom és a szocialista nevelés a kölcsönös kapcsolatában egy- gyéforr, ennek eredményeként idejében megjelenik a szocialista építés küzdőporondján az újfajta ember: a szocialista ember, aki folytatja, s majdan felépíti a társadalom egyetemes célját: a szocializmust.

Dr. Juhász Béla.