Petőfi Népe, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-26 / 48. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! * magyar szocialista munkáspárt bags- kiskun megyei lapja. III. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM zlra 50 fillér 1938. FEBRUAR 26. SZERDA A lakosság igénye szerint Szerte a megyében sokfelé beszélgetnek, tanakodnak, ter­vezgetnek, vitatkoznak az em­berek, hogyan tegyék szebbé, jobbá, korszerűbbé községüket, kényelmesebbé életüket. Készt- vesz a vitában a lakosság min­den rétege és sok életrevaló öt­lettel, javaslattal gazdagítja a vezetők elgondolásait. Nyugodtan elmondhatjuk azt, hogy a felszabadulást követő éveit sikeres községpoiitikai mozgalmai sem váltottak Ki olyan lelkesedést a laKossagból és az államapparátus dolgozói­ból, mint a mostaniak, Tavaly például megyei átlagban az ál­talános jövedelemadó 6,2 száza­lékának megfelelő összeg kive­tését szavaztak meg a helyi ta­nácsok községfejlesztési alap létesítésére. Az idén egymás­után érkeznek olyan jelentések, bogy a tanácsok a maximális összegek kivetéséhez járultak hozzá. Városföldön például az általános jövedelemadó 15 szá­zalékát szavazták meg és jelen- ,ös mértékű társadalmi munkát .s előirányoztak. Nem marad azonban a városföldiek mögött 'fiszakécske, Dunavecse, Kiskő­rös, Géderiak községiem, hogy csak néhányat említsünk a leg­jobbak közül. A tanácstagok választóik ne­vében döntenek, amikor meg­szavazzák a községfejlesztési járulék mértékét. A kisgyülése- ken, ahol együtt tervezgettek, hogy mit is kellene létesíteni, hatalmazták fel a választók a tanácstagokat a döntés jogával. Több községben a bérből és fizetésből élők is önként fel­ajánlották, hogy erejükhöz mér-! ten hozzájárulnának a község-; tejiesztés költségeihez, ! Ahol azonban nem a lakos-; Sággal való tanakodás, tervez- getés eredménye a községfej-; lesztési terv elkészítése, ott a, tanács nem is érez kellő erköl-; esi erőt a községpolitikai alap, megszavazására. Kecelen csak< másodszori összehívásra volt haj-; landó a tanácsülés 10 százalékot' megszavazni a községfejlesztésre.! Mélykúton csak 8 százalék ki-< vetéséhez járultak hozzá a ta-J nácstagok. < A megyei tanács jelentős ősz-! szegekkel segíti a községek! fejlesztését. Olyan helyeken,! ahol nem akarnak saját közsé-< gük fejlődése érdekében áldó-! zatot hozni, a megyétől se vár-j janak segítséget. A fejlődés egyi pillanatra sem fog megállni. < Községeink hétmérföldes lép-’ te id .el haladnak a fejlődés út-! ján. Akik most elmaradnak,’ azoknak bizonyára nem lesznek’ hálásak unokáik és az utókorj az elmaradásért. < Megyénk lakosságának leg-í főbb kívánsága az ivóvízellátás^ javítása, utak, járdáit építése, a> villanyhálózat bővítése, és a ta-? nyai iskoláknál mutatkozó hiá-S nyok kiküszöbölése. Az elmúlt/ évben néhány község kiemelke-y dő eredményeket ért el a köz-/ ségfejlesztésben, de a községek? többsége elmaradt a tervek vég-/ rehajtásától. Ami tavaly kivé-? lel volt, reméljük az idén sza-V bály lesz, s eredményesen fej-? lödnek majd a községek. ahogyV n lakossággal közösen azt faná->. csalni.' terveztékj V 500traktorállt munkába hétfőn megyénk szántóföldiéin Megyénk gépállomásain befejeződött a téli gépjavítás. A ta­vaszi előkészületek során gépszemléken ellenőrzik a géppark állapotát a szakemberek. Eddig már hat gépállomáson vizsgálták meg a tavaszra való felkészülést. Legtöbb helyen rendben, gon­dosan kijavítva találták a gépeket. Egyedül a Bácsalmási Gép­állomáson észlelt hiányosságokat a bizottság. Itt a munkagépek jelentős részét felelőtlenül javították ki. Ezért a szemle-bizottság jegyzőkönyvileg kötelezte a gépállomást, hogy a hanyag munkát mielőbb pótolja. A gépállomások körzetében leginkább a homokos vidékeken megkezdődött a tavaszi munka. Az erőgépek nagy része hétfőn már munkába állt. A termelőszövetkezetek és egyénileg gazdál­kodók földjén mintegy félezer traktor készíti a magágyat a tava­szi vetéshez. MEGNYÍLT AZ ORSZÁG ELSŐ iPARCiKKÁRUSITO A KISZ ÉLETÉBŐL (3. oldal) : A CTGÄNYPUTRIBAN (3. oldal) ■ ÉVI 12 MILLIÓ FORINT MEGTAKARÍTÁS (3. oldal) : A TÁRSADALOM FEJLŐ- i DÉSE A NEVELÉSBEN \ (4. oldal) : A VÁROSI ZAJOK KLINIKÁJA (4. oldal) I KISKŐRÖSI NAPLÓ <3. oldal) ! A DUNAVECSEI VIRÁGZÓ j TSZ TERVEI (5. oldal) S SÉTA KÖZBEN 1 ! (5. oldal) j NŐI SZEMMEL (6. oldal) j Hétfőn délelőtt a bajai lakos­ság nagy érdeklődésétől kísérve adták át rendeltetésének a vá­ros legújabb és egyben legszebb üzletét, a Dél-Bács megyei Nép­bolt iparcikkárusító önkiszol­gáló boltját. Ez az első iparcikk­árusító üzlet, amelyben az áru értékesítése önkiszolgálással tör­ténik. A korszerű, szép üzletben állandóan közel félmillió forint értékű árukészlet áll a vásárlók rendelkezésére. A bolt létesítése százezer forintba került. Különleges orvosi eset: három vesével élő liatalasszonv Kecskeméti orvoskörökben nagy "eltűnést keltett egy különleges orvosi eset: vizsgálat közben üderült, hogy B. I.-né, az egyik livatal fiatal dolgozója három /esővel él. A vesék normálisan működnek. Egy kisebb rendelle­nességből — melynek okát ed­dig még nem derítették ki — az orvosok egy negyedik veserend­szer működését is feltételezik. A í : Sudapest Táncegyüttes: megyénkber. A Budapest Táncegyüttes,t amely bejárta Franciaországot,J Libanont, Bulgáriát, Romániát,| Szíriát, Görögországot, Svájcot és; Egyiptomot, most vidéki körútrat indul hazánkban. Február ésf március hónap folyamán me­gyénkben több helyen lép fel at kiváló együttes. Február 28-án\ első ízben a hercegszántói mű­velődési házban lépnek fel, már-\ cius 1-én, 2-án, 3-án és 4-én pe­dig Bácsalmáson, Kiskunhalason,| Baján és Kiskőrösön mutatják bet külföldön is nagy sikert aratottl műsorukat. A hétéves müvé-t szett múltra visszatekintő együt-1 tes szereplései iránt máris nagyi érdeklődés mutatkozik megye-\ szerte. 30 millió forinttal Jobb áru1 TERMELNEK az idén a megye állami gazdaságai, mini az elmúl! évben Elkészült a Bács megyei ál­lami gazdaságok ezévi termelési terve. A megye 22 állami gazda­sága az idén 30 millió forinttal nagyobb mennyiségű árut ter­mel, mint tavaly. A bácskai fe­kete földeken tovább fokozzák a gabona terméshozamát. Átlago­san több, mint egy mázsával Saa HEG A KOMBÁJN né ni előtt napellenzőt for­málva nézte-nézte a távolodó, kedvesen za­katoló, zümmögő gé­pet. A lányok a gépen nevettek, viháncoltak. Estefelé már dünnyö- gött is rájuk a kom- bájnos, mert mindun­talan megfeledkeztek magukról. Féktelenek, játékosak voltak, mint az erdei őzikék. Nem csoda olyan nagy izga­lom közepette. Mikor este leszálltak a gép­ről, csakúgy forgott ve­lük a világ. Még ál­mukban is a búzatábla körül keringtek mono­ton, egyforma iram­ban. S reggel alig törül­ték ki szemükből az álmot, szaladtak a bri­gádvezetőhöz: Nem akarunk a kom­bájnon dolgozni. Szé­dülünk — kiabálták egymás szavába vágva —, Inkább bármilyen nehéz munkát válla­lunk, csak a kombájnt ne! Éva néni egy dara­big csali csendesen hallgatta, aztán oldalt a könyökével megbök­te i-ársát. cay szemre­való, dolgos fiatalasz- szonyt: ■— Te, meg kellene próbálni! — suttogta. >— Nem lehet az olyan rossz, mint ezek mond­ják. ; : A másik csak intett a fejével, mintha ezt mondta volna: Ugyan, miféle hóbortjai van­nak magának öregasz- szony létére! — Ide figyelj! Ha nem sikerül, majd ott­hagyjuk —7 mondta Éva néni most már hango­san, s úgy tűzbe jött, hogy a ráncok alatt piros rózsáit gyúltak az arcán. — No, gyere már — s már húzta is a má­sikat, szinte akarata ellenére. S a többiek enged­ték őket. Csodálkozva nézték, ahogy Éva né­ni fiatalosan felugrott a gépre, hogy társát is felsegítse. A gép elindult. Éva néni szüntelenül fi­gyelte a tekergő lánco­kat, a csavarokat. Egyszóval figyelem­mel tartotta az egész mozgó szerkezetet, ha netán valami baj vol­na, kiálthasson a veze­tőnek. ! — No, szédülsz-e • már? — kérdezte dél-! felé, nevetve társát. ■— Nem én! De ma­ga, úgy látom, igen! — Micsoda?. :s -— szörnyűlködött Éva né­ni. — Igen szédül — ka­cagta a fiatalasszony; — szédül az örömtől. Erre már Éva néni is J vele kacagott, de úgy,! hogy még a könnyei a; kicsordultak. — Hát hogyne, ha! visszagondolok arra,! mit kínlódtunk mi sze-1 gény urammal 1914 óta! minden aratáskor — j most pedig milyen könnyen megy minden. Hej, ha ezt megérhette! volna az én emböröm... — sóhajtotta. S Éva néni — a régi ■ szomorúság ellenére —! abban a percben nem ■ cserélt volna a világ \ leggazda g abb királya- - val sem. ;.. S bár még fagy- 1 pont körül van a hő-! mérséklet, Éva néni szívszorongva várja a; melengető tavaszi nap­sugarakat, amelyek \ szárba szökkentik a ■ zsendülő vetéseket, s a | nyarat, mely kalászba, érleli a gabonát, hogy akkor — mint ezentúl minden aratás idején1 — ismét a kombájn! melló szegődhessen... Iisziknó szándékoznak növelni a holdan- kénti hozamokat, de a jól telelt dús vetések arra engednek követ­keztetni, hogy jóval több ter­mést takarítanak be, mint ter­vezték. Előzetes számítások sze­rint több, mint ICO vagon gabona terméstöbbletre számitanak. Több száz vagonnal több cukor­répát adnak a gyáraknak, mint az elmúlt évben. Kétszáz hold­dal növelték a cukorrépavetés területét. Jelentős még az apró­magvak termelése, különösen a lucernatermelés növekedése. A pillangósok magvaiből nyolc va­gonra valót termelnek. A ter­méshozamok fokozását úgy tud­ják elérni, hogy hosszú évek óta először kerülnek a tavaszi veté­sek olyan talajba, melyet már az ősszel előkészítettek, s így az agrotechnikai módszerek megja­vításával reálisan emelkednek az idei terveik is. A szarvasmarhatenyésztő ál­lami gazdaságokban a tejhozam növelésének módozatait gondo­san kidolgozták. Az elmúlt évek alacsony tejhozamát úgy szándé­koznak növelni, hogy jelentősen megjavítják az állatok takarmá­nyozását. Mintegy 2000 holddal növelik az évelő pillangósok ve­tésterületét. így az állatok állan­dóan tápdús takarmányhoz jut­nak. Míg az előző években 2360 liter volt a tehenek átlagos ho­zama, az év végére ezt a meny- nyiséget 3100 literre növelik. A terméshozamok növekedésével párhuzamosan csökkennek a ter­melési költségek is. Az előzetes számítások szerint ez a költség- csökkenés az év végére 20 millió forint megtakarítást jelent. Tanácsülés Kiskőrösön Ünnepi tanácsülés volt va­sárnap Kiskőrösön. A végre­hajtó bizottság előterjesztőiét az 1958. évi költségvetésre vonat­kozóan Szabó Gyula elvlárs, a v. b. elnöke tárta a tanácsülés elé. Miután a tanács az előter­jesztést jóváhagyta. Sárközi Ist­ván, a járásbíróság elnöke tar­tott ismertetőt a társadalmi tu- •lajd&U vériéin;árok > Az alábbi ltis epizó- ! dot a termelőszövetke- ’ zeti asszonyok napok- ; ban megrendezett me­gyei találkozóján be­> szelte el egy egyszerű ; parasztasszony. Mi köz- i readjuk a kedves, bár ; kései történetet — per­sze nem minden célzás nélkül..; emlékeztető­nek, ha kell, előleg­nek a nagy nyári mun­•kák idejére. ♦ Nyár volt, rekkenő meleg. A tataházi Dó­zsa Tsz búzatábláján aratásra érett a ke­nyérnek való. Megér­kezett a kombájn is, hogy felszabadítsa az embereket a nehéz munka alól. A gép körül kis em- bergyúrút képezett a kíváncsi tagok csoport­ja. — No, hát akkor kezdhetjük a munkát — szólt a brigádvezető — és a csoport szélé­ről magához intett két fiatal lányt: — Jó marokszedők voltatok, hát most se­gítsetek a gépnek — mondta. Azzal a lá­nyok elhelyezkedtek a szalmagyűjtőkocsin. A kör tágult, a gép elindult. Néhány perc múlva már csak öz­vegy Pálinkás Mihály- né, a szövetkezeti lá­nyok második mamája, Éva néni állt a kíván­csiskodó csoport he­lyén, s kezéből a szeme

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents