Petőfi Népe, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-25 / 47. szám

Termelőszövetkezetünk : él az államtól kapott kedvezményekkel | —Határozatokat hoztunk a munkafegyelem megszilárdítására—! A sok akadály, nehézség elle­nére sikeresen zártuk az elmúlt esztendőt. Az esedékes hiteleket kifizettük. Tagságunk jövedel­me 4 forinttal magasabb volt munkaegységenként, mint az előző évben. Az idén nagy feladatokat tűz­tünk magunk elé. Szívesen vár­juk a náiunk jelentkező egyéni­leg dolgozókat. Az cv kezdetétől napjainkig már 12 százalékkal emelke­dett a taglétszámunk, olyan tagok is visszajöttek, akik 1956 októbere után léptek ki. Törögli Mihály két családjával és 8 Katasztrális hold földterü­letével, Zemkó Mihály, ö ka- iasztrális hold földjével lépett vissza. Fontos feladatnak tartjuk az állatállomány növelését. 19 te­henet tervezünk vásárolni. Az anyakoca-állományunkat 25-ről 36-ra növeljük. A törzskönyvi ellenőrzést fokozatosan bevezet­jük, a következő időkben csak azokat az egyedeket tartjuk, melyek a kívánt követelmények­nek megfelelnek. Az állatállománynak megfe­lelő takarmánybázist kell bizto­sítani. Ezértt szántóterületünk 15 százalé­kán lucernát termelünk. A tavalyihoz képest 5 holddal növeljük a cukorrcpatcrülc- tet, Férfiak Előirt Életkor munkaegység 11 évig, valamint 55—65 évig 250 51—55 évig HIM 18—50 évig 856 A fent előirt munkaegység­mennyiség látszatra soknak tű­nik, de mi kiszámítottuk a mun­tehát 20 holdat vetünk, emel­jük a fajtaborsó, valamint a paprika vetésterületét is. 50 holdon, kendert termesztünk, 23 katasztrális holdon pedig lu- ceuia-magfogási tervezünk. A jó terméseredmények eléré­sének egyik feltétele a talajerő- utánpótlás. Az istállótrágyázás mellett 120 kilogramm műtrá­gyát használunk fel katasztrális noldanként. Szántóterületünk 10 százalékát zöldtrágyázás céljá­ból somkóróval vetjük be. Az istállótrágya szakszerű kezelése érdekében ugyanakkor bevezet­jük a nyersfoszfátkezelést. A műtrágyafelhasznáiás növelése jelentős kedvezményhez juttat­ja a szövetkezetét. Ugyanakkor kedvezményt kapunk azért is, mert a gépállomás gépei ka­tasztrális holdanként három normálholdnyi munkát végez­nek. A termelőszövetkezet párt- alapszervezetének vezetősége, tagsága sokat segített a terv el­készítésénél. Az állattenyésztés és a növénytermesztés színvona­lának növelése mellett egyéb elgondolásaink is vannak. Fel­mérve munkaerőszükségletün- ket, a munkafegyelem megszi­lárdítása érdekében az eddigi kötelező 120 munkaegység he­lyett a következő határozatot hozta közgyűlésünk. Nők Előírt Életkor munkaegység 18 évig, valamint 50—60 évig 200 18—50 évig 220 kanapok számát, s/ámbavettük a lehetőségeket és így határoz­tunk. Az egyik tagunk, Tardi János 51 éves, nála a fentiek szerint 300 munkaegység a kö­vetelmény. Az 1956—57-es gaz­dasági évben 215 napot dolgo­zott és 358 munkaegységet ért el. Beszámítva a 60 ünnepnapot és a 60 nap rosszidőt, még min­dig 30 napja volt, amit nem a termelőszövetkezetben dolgozott. A családtagok munkában való érdekeltté tételéért azt a hatá­rozatot hoztuk, amennyiben 130 munkaegy­séget elérnek, 400 forint, 200 munkaegység teljesítése ese­tén pedig 600 forint jutalom­ban részesülnek. Intézkedést tett közgyűlésünk aj betegség alkalmával történőj munkaegység-jóváírás tekinteté- j ben is. Eddig, ha valaki három J hétig beteg volt, igyekezett be-, tegségét még egy hétig »elhúz-1 ni«, mert csak egy hónap utáni részesült munkaegység-jóváírás-1 ban.- A mi termelőszövetkeze-1 lünkben — a betegség idejére| való tekintet nélkül — orvosi igazolás alapján munkaegysé­get írunk jóvá. Azt akarjuk elérni, hogy ter­melőszövetkezetünkben az idén minden tekintetben megjavul­jon a munka, a közös vagyon gyarapodjon és a tagság élet­színvonala emelkedjen. Ez lesz az alapja annak, hogy j izok a volt termelőszövetkezeti I ,agok, akik 1956 októbere után I elhagytak bennünket, valamint a többi egyénileg dolgozó paraszt szintén közénk jöjjön és együtt építsük a nagyüzemi szocialista mezőgazdaságot. Halas tnác ncfn a tífyi ­Ifj. Schütz Mihály, a bácsalmási Táncsics Tsz elnöke tgen its siet és töri mai át! ioi es a oenenarc moszeru Ke/» dóséit ismertette. A beszámoló­hoz sokan hozzászóltak, majd azt kővetően a községi népfront­bizottságot 51 főre egészítet­ték ki. * A MÁRCIUS 8-i Nemzetköz? Nőnap ünnepségeinek megszer­vezésére Baján járási előkészítő bizottság alakult a pártszerve­zet, a tanács, a Hazafias Nép­front, a KISZ és a földműves­szövetkezet képviselőiből. A HERCEGSZÁNTÓI községi pártszervezet egész hónapra elő­re elkészített ütemterv szerint tartja meg a pártrendezvénye­ket. Február havi tervüket ed­dig minden részletében teljesí­tették. • A BAJAI járási pártbizottság a járás községeiben réteggyűlé­seken ismerteti a párt falusi po­litikáját. Nemesnádudvaron Sza­bó István, a jb. első titkára a szövetkezeti mozgalom iránt ér­deklődő agrárproletárok és sze­gényparasztok előtt tartott elő­adást. A több, mint 50 részvevő közül sokan felszólaltak, 19-en pedig a jól működő Kossuth Termelőszövetkezetbe kérték felvételüket. ^MÁS, hunt a többi" ^Egy kommunista munkás portréja i-í Sokszor nézem el fejcsóválva azt a rendetlenséget, ami egy-egy >-♦ reggeli roham után a kecskeméti ’t | tejivót uralja. Nyitáskor még rtt tisztára sepert padló, fényesre i-| törölt asztalok várják a vendége- a| két. Pár perc múlva az aszta- t.J lókról már csöpög a kidöntögc- ój tett kávé, tej, a padlón szalámi- és kenyérhéj, eldobált papirdara- | bök, — holott minden sarokban | ott a szemetesláda. De nem a tej- 8 ivó az egyetlen hely, ahol a ren- J (tétlen emberek ilyen állapotokat i teremtenek. Étteremben is meg- I figyeltem, hogy egy-egy vendég J után a hófehérre mosott abroszt | a pecsétek légiója teszi gusztus- aJ talanná. Külön »tehetség« kell ahhoz, hogy egyesek így el tud- ' I ják mocskolni maguk körül a 11 dolgokat. ~t S az az érthetetlen, hogy ezek- *| nck az embereknek többsége ott- 1J hon, a saját asztalánál tud vi- 'I gyázni. Az az asszony, aki a la- 8 kásában egy csipetnyi cigaretta- .......................................................... ha mu miatt pataliat csap a fér- jével, — a tejivóban nyugodtan lába elé szórja a szemetet. Ott­hon csak nagyon kedves vendég­nek terít damaszttal, hogy kí­mélje, — a vendéglőben a főze- lékcs villát szemrebbenés nélkül beletörli az abroszba. Miért nem érezzük magunké­nak azt is, ami ugyan tulajdoni­lag nem a sajátunk, de értünk, nekünk csinálták s mi élvezzük? Hogyan tudja egy ember a la­kása ajtaján kilépve teljesen le­vetkőzni a rendszeretetet, a jó­ízlést? Miért nem gondolunk legalább arra, hogy az általunk hagyott kávétócsában az utánunk következő embertársunk csak undorodva tud enni s az étte­remben is szívesebben olvasnánk el a menüt az étlapról, mint az előző vendég ételének abroszon hagyott maradványaiból?! S mindehhez csak egészen parányi akarat, önfegyelem kellene,.. G. K keddi tHegjegt/ísés Nekünk csinálták — tehát a miénk \ A KECSKEMÉTI járási párt­bizottság alapszervezeti titkárok értekezletén foglalkozott a me­zőgazdaság szocialista átszerve­zésének kérdéseivel, módozatai­val és ütemével. Határozatukban a termelőszövetkezetek további megerősítésére és eredményei­nek tudatosítására hívták fel a kommunisták figyelmét. * FEBRUÁR 20-ÁN az MSZMP bajai járási bizottsága számos pártmunkás és községi tanács­elnök részvételével értekezletet tartott, amelyen a termelő­szövetkezeti mozgalom időszerű kérdéseit, a szövetkezetek meg­erősítésével kapcsolatos tenni­valókat és az erre vonatkozó legújabb rendeletekei vitatták meg. * A PÁRT falusi politikájáról, a termelőszövetkezeti mozgalom kérdéseiről és a belterjes gazdál­kodás lehetőségeiről tanácskoz­tak Herceg zántón, a termelő- szövetkezetben dolgozó és az egyénileg gazdálkodó kommu­nisták és tanácstagok. * TÖBB, MINT háromszázan vettek részt Hercegszántón a Hazafias Népfront nagygyűlé­sén, amelyen Bálán Miklós, a bajai járási pártbizottság mun­katársa a moszkvai nyilatkoza-' magút. A könyv megírása óta azonban igen jelentős változás történt Halas gazdasági, társa­dalmi életében. A termelő­szövetkezetek mellett egymás­után alakulnak a különféle szakcsoportok, amelyek az egyé­ni gazdákat bizonyos közös te- j vékenység felé viszik s ezáltal i közelebb is a nagyüzemi át-1 alakuláshoz. Végül arról be­szélt, hogy a népfrontnak sok­kal inkább, mint eddig, részt' kell vállalnia abból a felvilágo-j sító munkából, arhit a dolgozó nép anyagi felemelkedése meg-, kíván. * területében a 15—20 százalékos arányt szeretnék elérni. A szak­szerű trágyakezelés bemutatásá­ra három gazdánál mintatele­pet állítanak fel s tervezik mg trágyakísérletek beállítását is. Ezután Horváth Miklós, a növényvédő állomás főagronó- musa a szőlőtelepítésről tartott előadást, majd Aczél László szó­lalt fel a megyei népfront-bi­zottság részéről. Idézte Erdei Ferenc Futóhomok című köny­vének megállapítását, amely sze­rint Halas nem siet, nem töri A napokban illést tartott a népfront kiskunhalasi mező- gazdasági bizottsága íj városi népfront-székkörben. A bizott­ság 90 tagja mellett megjelent a gépállomás, a pincegazdaság képviselője, a keltetóállomás vezetője, a termelőszövetkeze­tek és a szakcsoportok elnökei. Elsőnek Tóth Balázs, a mező- gazdasági osztály vezetője tar­tott előadást »Az állattenyész­tés mint a belterjesség fokozá­sának eszköze« címmel. Részle­tesen elemezte az egyes állatfa- jog jelenlegi helyzetét és a fej­lesztés irányát. A szarvasmarhatenyésztői munka megjavítása érdekében a közelmúltban a bizottság cgy- egy tagja vállalta, hogy a kör­zetébe tartozó gazdaságok nyolc; literen felül adó teheneiről ösz- szeirás alapján, majd törzsköny-] vi előjegyzésbe vétel útján megbízható képet alkotnak. J A sertéstenyésztésben a hús-: jelleg kialakításán munka lkod-; nak, elsősorban az apaállatok, kicserélésével. __ * A. teroteiési bizottság kez-< deményezésére alakult meg aj sertéstenyésztő szakcsoport eló-< szőr 6 taggal. Ma már negyven* tagja van és 50 darab törzs-; k Enyvezett kocával rendelke-* zik. Az eddigi fialásból szárma-^ zó malacok nagyon keresetteké sokkal többet fizetnek értük,) mint egyéb köztenyésztésben' levőkért. . > A nagymúltú baromfitenyész-< lés fellendítésére a tenyésztői/ szakcsoport mintegy tízezeré darabos törzskönyvezett állo-> mányból akarja a tenyészetett szélesíteni. A lábgyürüzés bc-y vezetésével elérik, hogy a? törzsbaromfitól származó tojó- y kért mintegy 40 százalékkal? többet kapnak. y A növénytermelési hozamok? emelése érdekében a ta-c< lajorőpótlást tartják első fel-? A 111 A barátságos, meleg, sze- metnyugtató neenfe- nyes, ápolt gépekkel teli, tiszta üzemrészbe, a kártolőba, jólesc érzéssel lép be a kíváncsi láto­gató. Ezt a jóleső érzést táplál­ják az itt dolgozó, barátságos, kedves munkások, munkásnők, köztük Vukov János. Ne tessék kérdezni, úgyis el­mondom, miért az ő nevét ve­tettem először a papírra. Talán lesznek olyanok, akik nem értenek velem egyet, de úgy vélem, ha elolvassák ezt a kis írást, az igazság meggyőzi őket arról, hogy helyes volt Vu­kov János clvtársról, a segéd- művezetőről, a pártcsoportbi- zalmiról kicsit bővebben írni, mert ő más, mint a többi. A gépsor mögül bukkan elém. — Vukov János elvtárs? — Ráhibáztam. Nem sokkal később már az Sletről váltogattuk a szót, amely dús az eseményekben, a sikert a kudarc, az örömöt a bánat váltja fel és mégis az ember lyőz, aki formálja az életet. E gy regénynek is beillene élettörténete, amit be­szélgetés közben elmondott lekem. Visszalapozva ezt a re­íórvvf D7 oleri rlnlrsrf nmi c7Pm* betünik, az, hogy Vukov Janó; sem lelt egyszerre olyan ember mint amilyen most. Az igaz hogy benne jobban buzgott £ közösség iránti érzés, mint más­ban, de a 13 év a párt nagy csa­ládjában őt is új emberré, kom­munistává formálta. Kártolóként kezdte 1945-ben amikor Jugoszláviából négyévi kényszermunka után Bajái’E jött, s a Gyapjúszövetgyárban vállalt munkát. A gyár űjjú- cpítői közé sorolják. Szorgal­mára, igyekezetére már akkor felfigyeltek, s megbízták, hogy helyettesítse a mestert szabad­ságideje alatt. Kilenc évet töltött a kártoló­gépek mellett, s közben tanult. Négy évvél ezelőtt a művezetői iskola elvégzése után segédmes­ter lett. Tanult, dolgozott és hirdette a párt politikáját. Eső, sár, szél, hó nem gátolta öt ebben. Annyira belemerült a társadalmi munkába, bogy ké­sőbb tréfában azt mondták róla: álláshalmozó. A hol csak tudott, segített. Ez már az életeleme. Nemrég Szibi Istvánná kérelmét intézte el. De se szeri, se száma azoknak az apró tetteknek, me­lyek arra utalnak: Vukov János a közösségért dolgozik. Álljon itt bizonyítékként az, hogy a jutalmazási listán a ne­ve gyakran szerepel. Sztahano­vista oklevele is kezemunkáját dicséri. A húsz jutalomkönyv is — melynek felét jó pártmunká­jáért kapta — azt mutatja, hogy szorgalmas, munkáját szerető ember. Megtudtam azt is, hogy a rá­bízott tanulók, — Horváth: Zol­tánná, Sudár Ibolya, Meizli László, Czobor Erzsébet — a második vizsgát is sikerrel le­tették. i De jóleső érzéssel tölti el az is, hogy Sárszegi Antal, akit ő javasolt régebben a pártba, nem hozott szégyent rá. helytállt. most is kart-karbaöltve mene-, telnek a közös ügyért. És hogy Vukov János portré­ja kerek egész legyen, hadd mondjak néhány szót a csa­ládjáról is. A barátságos kis fészekben két kis csöppség csimpaszkodik apjának nyaká­ba. Klári a nagyobbik, ő hat­éves és az idén kezdte el a betűkkel és a számokkal való viaskodást. S hogy ebből ő ke­rült ki győztesen, azt a kiváló bizonyítvány tanúsítja. Klári és négyéves kis húga az apa és az anya szemefénye. Az apuka nem volt rest két hétig az erdőben dolgozni, hogy a fa beszerzésével is megkönnyítse hitestársának gondját és bizto­sítsa a meleg kis szobát az ő kislányainak, családjának. N em azt mondom ezzel a kis írással, hogy nincs több ilyen édesapa, vagy édes­anya a gyárban. Egy azonban biztos; Vukov János — ha van­nak js kisebb emberi hibái —* más, mint a többi, ö már a párt tanításának szellemében él, nemcsak a családjával, hanem dolgozó társainak ügyével, gond­jával is igen sokat törődik. Ezért is íródott róla ez a néhány sor. ez a kis portré. t— Venesz Károly —

Next

/
Thumbnails
Contents