Petőfi Népe, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-25 / 47. szám

C Woftiö» i I PÄRT BÄCS-KISKUN MEGYEI LAPJA filág proletárjai, egymüljetek ! III. ÉVFOLYAM, 47. SZÄM Ara SO fillér 1958. FEBRUAR 25. KEDD ICH fniíliá forintnál is jóval több nye­reségrészesedést fizetnek ki április közepéig megyénk gép­állomásain. Ez a jó munkát bizo­nyítja. Néhány adat szépen iga­zolja, hogy a vállalati gazdál­kodás első —- mondhatnánk kí­sérleti — éve jó eredményeket hozott. Megyénk gépállomásai 105 százalékra teljesítették ter­vüket. Ezzel országosan elsők lettek. A 18 gépállomás össze­sen 11,1 millió forint nyereséget ért el, valamennyi mérlegtöbb­lettel zárta az évet. Jelentős elő­rehaladás ez, különösen, ha számbavesszük, hogy az előző években több millió forint ^vesz­teséggel zártak. A tervhez ké­pest 7 százalékkal kisebb volt az önköltségük. Az előző évhez vi­szonyítva pedig 1 508 000 forint­tal kevesebb a költségráfordítá­suk. Az elmúlt években átlag 10—20 millió kintlevőséggel zár­tak a gépállomások, vagyis eny- nyivel tartoztak a termelőszövet­kezeti és az egyéni parasztok. Az idén az összes kintlevőség 1 mil­lió 800 000 forint. Az elért sikerek azért is fi­gyelemreméltóak, mert az el­múlt évben, különösen az esz­tendő elején, sok problémával, akadállyal kellett megküzdeniük a gépállomásoknak. Kezdetben a »munkástanácsok* ragadták ma­gukhoz a vezétést. Ezek külön­böző jogtalan bérkövetelésekkel álltak elő, keveset törődtek a termeléssel, káoszt teremtettek. A termelési tervek teljesítését akadályozta az is, hogy külön­böző helytelen nézetek miatt a termelőszövetkezetek és a gép­állomások között megromlott a kapcsolat. A közös gazdaságok területe is kisebb volt, mint az előző esztendőben, azonkívül 91 erőgépet '^megvettek a termelő- szövetkezetek. Bevezették az elő­refizetés rendszerét, amely kissé »szokatlan« volt, különösen a gyengébb termelőszövetkezetek­nél. Csökkentették az agronó- mus- és a traktoros létszámot. A nehézségekkel sikeresen megküzdöttek gépállomásaink. Az idén jobb körülmények kö­zött kezdenek munkához. Csak « termelőszövetkezetekkel köt­nek gépi munkára szerződést. Ez egyben szinte kötelezően fel­tételezi, hogy jobb kapcsolat alakul ki a gépállomások és a közös gazdaságok között, a gép­állomások többet tudnak törődni a termelőszövetkezetek gazdál­kodósával, fokozottabban előse­gíthetik a hozamok növelését. Az idei tervek lényegesen fe­szítettebbek, mint az elmúlt esz­tendeiek. Hat millió forinttal több költségcsökkentést irányoz­tak elő, mint tavaly. Több nor­málholdat is kell teljesíteni. A gépállomások munkáját viszont elősegíti az, hogy az állam egy sor kedvezményt biztosít azok­nak a termelőszövetkezeteknek, amelyek egy holdra három nor­málhold, vagy ennél több gépi munkát szerződnek. Gépállomásaink az elmúlt év­ben sokat erősödtek és ha az idén is úgy dolgoznak a gépállo­más kollektívák, mint az elmúlt esztendőben, akkor ez az eszten­dő újabb eredményeket boz.­Megyeszerte ünnepségeken emlékeztek meg a Szovjetunió Vörös Hadserege negyvenedik születésnapiáról — Díszszemle a kecskeméti Szabadság téren — Február 23-án, délelőtt 10 óra­kor a Szabadság téren Kecske­mét dolgozói megemlékeztek a szovjet hadsereg fennállásának 40. évfordulójáról. A Magyar Szocialista Munkáspárt megyei bizottsága részéről l’utics József elvtárs, a megyei párt-végrehaj- tóbizottsag másodtitkára tartott beszédet. A következőket mon- dota: — Ma 40 éve annak, hogy megszületett a szovjet hadsereg és a flotta. Február 23 ünnep a szovjet embernek, ünnep a szo­cialista tábor népeinek, s e na­pon szeretettel gondolnak a szovjet hadseregre az egész vilá­gon azok az öntudatos dolgozók, akik ma még harcot vívnak a tő­kés elnyomás ellen. Szeretettel gondolunk a szovjet hadseregre azért is, mert 1918-ban a szovjet katonákkal együtt 50 000 magyar munkás és paraszt fegyverrel védte a fiatal szovjet államot az intervenciós csapatokkal szem­ben. — A szovjet hadsereg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom szülötte, alapítója a Lenin ve­zette kommunista párt — mon­dotta Putics elvtárs. — A párt 40 éven keresztül a szovjet had­sereg szervezője, irányítója és nevelője volt. Ez a hadsereg a néppel egy családot alkot. A fel­szabadult nép érdekeinek védel­me, a hazaszeretet, a szovjet hadsereg erejének kimcrítljetet- len forrása. Lenin 1918-ban a szovjet hadsereg megszervezésé­ről szóló dekrétumban azt irta: »Az új hadsereg a szovjet hata­lom támasza lesz és Európa jö­vendő szocialista forradalmainak támogatását fogja szolgálni. — 1956 október—novemberé­nek napjai bizonyították, hogy a magyar és a szovjet nép barát­sága kiállta a legnehezebb pró­bát is. Pártunk, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt a magyar és szovjet nép barátsága ügyében egy jottányit sem engedett, min­den imperialista kísérlet és ak­namunka ellenére. A szovjet nép nem hagyta cserben barátait, a magyar dolgozó népet, hanem a forradalmi munkás-paraszt kor­mány kérésére internacionalista kötelességét teljesítve, dolgozó népünk segítségére sietett a fegy­veres ellenforradalom leverésé­ben. A történelem igazolta, hogy az az ügy, amelyért a szovjet hő­sök áldozták életüket, s amelyért a világ haladó emberisége dol­gozik, teljes győzelmet fog arat­ni — fejezte be beszédét Putics elvtárs. Az ünnepi beszéd után a szov­Február 27-én megyei tanácsülés 1958. február 27-én, délelőtt 11 órára összehívták a megyei tanácsülést. Napirenden szere­pel a Megyei Népi Ellenőrző Bi­zottság megválasztása. Ezután bejelentések és interpellációk következnek. A tanácsülés nyil­vános. jet elvtársak, a párt képviselői, az üzemek, vállalatok és intéz­mények dolgozói megkoszorúz­ták a szovjet hősi emlékművet. Az ünnepség a szovjet és ma­gyar diszegy ségek felvonulásával ért véget, KISKUNHALASON szombaton este -a tiszti klubban emlékeztek meg a helyőrség alakulatai a Szovjetunió Vörös Hadserege születésének 40. év­fordulójáról. Az ünnepséget vál­tozatos kultúrműsor és táncmu­latság követte. Vasárnap délelőtt a szovjet kezdődött a koszorúzás. A város? üzemeinek, intézményeinek kép­viselői valóságos virágáradattal halmozták el a szovjet hősök emlékművét. Az ünnepséget megelőzően, szombaton este a szovjet elvtár­sak rendeztek fogadást, melyen megjelentek a város politikai és gazdasági életének vezetői. # Bensőséges ünnepségek kere­tében emlékeztek meg á testvéri Vörös Hadsereg nagy évforduló­járól Kiskőrösön, Kiskunfélegy­házán, Kalocsán és megyénk több községében is. I éj Államok | A KÖZÉP-KELETEN i <2. oldal) l HALAS MAR NEM A RÉGI (3. oldal) | KEDDI MEGJEGYZÉS (3. oldal) * EGY KOMMUNISTA MUNKÁS PORTRÉJA <3. oldal) A MUNKÁSOSZTÁLY VEZETŐ SZEREPÉRŐL (4. oldal) GYERMEKEKNEK — ÚTTÖRŐKNEK (4. oldal) TASSTÓL MARTÁIG A HEGYKÖZSÉGEKRŐL (5. oldal) SPORT (6. oldal) A tanácstagok nemcsak a saját portájuk gazdái tttórás vita után szavazták meg Kecelen a községíejleszlési járulékot A TANÁCSELNÖK beszámo­lójának utolsó szavait percekig tartó feszült csend fogadta. Amolyan vihar előtti csend volt, amelyet közel 5 órás vita kö­vetett. Az éles vitában két irányzat csapott össze. Az egyik nagyobb lendületet akart adni a község fejlődésének. A másik sem volt ellene a fejlődésnek, csak éppen az anyagi áldozatot sajnálták rá. A létesítmények — melyekről a tanácselnök beszélt — egytől egyig a lakosság kívánsága, a tanácstagok által beterjesztett javaslatok alapján kerültek a községfejlesztési tervbe. Ilye­nek: járdaépítés a legforgalma­sabb útvonalakon, új kutak fú­rása az ivóvízellátás megjavítá­sára, villanyhálózat bővítés, is­kolák felújítása, új emeletes is­kola építése, sportpálya létesí­tése, stb. szerepel a tervezet-, ben. Megvalósításukhoz az álta­lános jövedelemadó 15 százalé­kának megfelelő összegre volna szükség. NÉHÁNY TANÁCSTAG amel­lett kardoskodott, szavazzanak meg 6 százalékot, azután térje­nek át a következő napirendre. Csak azt a kérdést hagyta nyit­va. melyik tanácstag körzeté­ben tervezett létesítményt hagy­ják el. Tihanyi László orvos arra in­tette a tanácsülést, ne csinálja­nak úgy, mint a régi képviselő- testület. Valamikor fürdőt is akartak építeni Kecelem Ko­vács János esküdt akkor azt mondta, — minek az, öregapám sem fürdött, mégis megvolt. — Annakidején ezzel le is szavaz­ták a fürdőépítést. Ne legyünk az ilyenfajta elven — mondotta Tihanyi László —, amit község­fejlesztésre fizetünk, az itt ma­rad a községben. Csizmadia elvtárs, a járási tanács kiküldötte ismertette a tanácsülés előtt, hogy a járás többi községében milyen nagy a lelkesedés a községfejlesztéssel kapcsolatban. A legtöbb helyen megszavazták a 15 százalékot. Erre néhány tanácstag azt igye­kezett ellenérvként felhozni, hogy Kecelen nincs szükség annyi minden létesítésére. A következő felszólalók azonban máris rájuk cáfoltak, mert ép­pen arról panaszkodtak, hogy az ő körzetük problémáit sem old­ja meg még a jelenlegi község­fejlesztési tervezet, tehát inkább bővíteni kellene rajta. A TANÁCSÜLÉSEN résztvett és a ví tóban felszólalt a megyei tanács kiküldötte ist A tanács­tagok tudomására hozta: ameny- nyíben olyan kevés összeget szavaznának meg a fejlesztésre, amely nem fedezné az emeletes iskolához szükséges hozzájáru­lást sem, úgy Kecelen nem fog felépülni az új iskola. Ugyanis 8 tantermes emeletes iskola cpiii Kecelen, Soltvadkerten, Izsákon és Dusnokon. A megyei tanács pénz hiányában az építést csak úgy tudja megoldani, ha a -köz­ségek is hozzájárulnak a költ­ségekhez. A keceli iskola 3 mil­lió 200 ezer forintba kerül. A községnek 600 000 forinttal kel­lene hozájárulni, amit két év alatt kell befizetni. A többi köz­ségek már mind megszavazták a hozzájárulást VÉGÜL a tanácsülés úgy dön­tött, hogy az általános jövede­lemadó 10 százalékának megfe­lelő összeget megszavaz község­fejlesztésre és 100 000 forint ér­tékű társadalmi munkát szer­veznek az iskolaépítéshez. Az igy megtakarított pénzt ped’g egyéb létesítményekre fordítják. A TANÁCSTAGOK nem csak a saját portájuk gazdái, hanem az egész községé. Tőlük függ * község fejlődése is. Érdemes lenne ezen elgoncoiknzni a ke­celi tanácstagok egy részének; hősi emlékművet koszorúzták meg rövid ünnepség keretében a munkásőrség, a honvédség, a párt, a tanács, a társadalmi szer­vek küldöttségei, majd dísz­szemle volt, BAJA Vasárnap délelőtt 11 órakor vonultak tel Baján a város dol­gozói a Déry-kertben levő szov­jet emlékmű elé. Negyed 12-kor megérkeztek a szovjet elvtársak is, a menet élén katonazenekar­ral. Glied Károly elvtárs, az MSZMP Baja városi bizottságá­nak titkára üdvözölte ezután a megjelent szovjet elvtársakat, s a város lakosságát, majd meg­nyitotta az ünnepséget. Az ünnepi beszédet Nagy Pál őrnagy elvtárs tartotta, majd a szovjetek nevében a szovjet ez­red politikai tisztje üdvözölte a város lakosságát. Ezután meg­é 1 [^[.észlelek az elmúlt évszázadok Barsanszából A táncszámok szünetében Kis­faludy Sándor, Csokonai Vitéz Mihály és Tompa Mihály humo­ros verseit szavalták a növendé­kek. Ezenkívül részleteket adtak elő Csokonai »Dorottya« című művéből. A vidám farsangzáró kórus után karneválherceg be­vezette a bálterembe a VIII. osz­tályos lányokat és kezdetét vette a vidám mulatság. A zenét a szülői munkaközösség tagjai szolgáltatták. A táncok koreográfiáját Vince Miklós készítette. A táncokat megtanította Bicliczkyné Varga Katalin. Zongorán közreműkö­dött Czciner Katalin. : címmel a kecskeméti Zenei Al- j tdlános Iskola VII. és VIII. oüz- ! tálya szombaton nagyszabású ! műsoros délutánt rendezett az : Üttörőházban. Az ünnepségen ; megjelentek a megyei művelő- i dési osztály és a megyei nőta- ; nács vezetői. ; Az ötletes rendezést a nagy i gondosság mellett a korabeli : hűségre való törekvés jellemez- ! te. E téren dicséretre méltó 1 munkát végzett Rajz Istvánná. : A színpadon a közönség előtt ; megelevenedtek a rokokó, a bie- : dermeier emlékét idéző legszebb táacszámai és a palotás, a pol­ka, amelyeket az iskola tanulói ■ korhű jelmezekben mutattak be.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents