Petőfi Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-17 / 14. szám

J Nagyszabású program « megye belvizeinek szabályozására Több mint húsz millió forintos beruházással 239 kilométer hosszú — csatorna épül két év alatt Köszönjük jánoshalmi postások! '■ Nagyjelentőségű mun­kába fogott a megyei tanács. A lehető legrövidebb idő alatt a •megye kárt» belvizeinek szabá­lyozását akarja megvalósítani. A szegedi, a bajai, a budapesti vízügyi igazgatóságokkal" közö­sen készíti az erre vonatkozó terveket. A nagy feladatot két részre osztotta. Az első rész a Duna—Tisza közi dombháttól keletre a Tisza vízgyűjtő terü­letén levő káros belvizek leve­zetése. Másik rész a vízválasz­tótól nyugatra pusztító belvizek szabályozása a Duna felé. A tiszai rész belvízszabályo­zásának kétéves megyei tervét a megyei tanács a Szegedi Víz­ügyi Igazgatósággal együtt már elkészítette. Ez a terv a Tisza felőli belvízszabályozás majd­nem egy évszázados lemaradá­sát akarja pótolni. 1958-ban és 1959-ben lényegében kiépül a főgyűjtő rendszer, s helyenként a mellék csatornahálózat is. Ez­zel egyidejűleg lehetővé válik, hogy a megépült befogadó csa­tornák méreteinek megfelelően több belvízvédelmi társulat is megalakuljon abból a célból, hogy a belvizeket állami támo­gatással es saját erővel a ki­épült befogadó csatornákba be­levezessék. Mely területeket érint és mi­lyen is lesz ez a Tisza felé ter­vezett belvízrendezés? Milyen »patakok« és »folyók« keletkez­nek és kapnak új medret síksá­gunkon? Mindezekre e Cilikben nem tudunk válaszolni, csak né­hány adatot közlök. zt Tisza felé való vízren­dezésnél nagyjából egy északi és egy déli körzetet különböztet­hetünk meg. Az északi körzet magában foglalja általában Kecskemét és Kiskunfélegyháza körzetének vizeit, míg a déli Körzet nagyjából Kisiíunmajsa és Kiskunhalas környéké belvi­zeinek rendezésére terjed ki. A két körzetet elválasztja egy­mástól legnagyobb főcsatornánk a Dongér, amely Kiskunhalas vizeit viszi nyugat-keleti irány­ba a Tiszába úgy, hogy me­gyénk tiszai területét kereszt­ben kettéosztja egy északi és egy déli körzetre. A Dongér Kis­kunhalasnál kezdődik, megke­rüli Szánkót, majd Jászszent- lászlót, Pálmonostora alatt el­hagyja megyénket és Csanyte- lek alatt beleömlik a Tiszába. Ki van építve a torkolati szaka­sza a Péteri-tóig, valamint a kezdeti folyása Kiskunhalastól a Harka-tóig. Ez a kiskunhalasi 12—13 kilométeres kis szakasz képviseli mindössze a megyénk­ben eddig végzett, komolynak mondható belvízszabályozást. Lzenhíviil megyénkben gyakorlatilag eddig semmi más belvízrendezés nem voit és ma sincsen. Pedig a pusztító tiszai árvizek múltával az 1870-es evekben befejezett Tisza-szabá- lyozás, az árvíz elleni védelem kiépítésé után azonnal meg kellett volna kezdeni a belvizek szabályozását is. Kz nem történt meg és ezt mi most pótoljuk. Reméljük, hogy munkánk ered­ménye mar rövid két év múlva is az eddig belvízzel borított szántóink és rétjeink egyre emelkedő terméshozamában fog megnyilvánulni. Nem lesz meg­vetendő a rendezés által elér­hető közegészségügyi, állat­egészségügyi és erkölcsi hatás 6em. 1958- és 1959-ben teljesen ki log épülni a Dongér. A Harka-tó és a Péteri-tó közötti szakasz 32,5 kilométer hosszú medrének leiét 1958-ban, másik felét 1959-ben építik meg. Ez által — a mellékágak kiépítése nélkül — csupán a íőcsatorná- val 140 négyzetkilométer terü­let belvízmentesítését lehet el­érni. Ennek megtörténte után válik majd lehetővé a szanki, a jászszentlászlói és bugaci beivi- zek elvezetése újabb csatornák építésével. Akkor már képes lesz arra Dongér, hogy az e tá­jakról származó nagy víztöme­get is elvezesse anélkül, hogy kilépne a medréből. Megemlítem még a do­rozsma—halasi főcsatornát (Kí­gyós ér), amely- a .megyehatárt átlépve, 9 kilométer hosszan épül tovább Zsanaeresztőt észak felöl érintve. Húsz négyzetkilo­méter belvizeit fogadja magába. Ezen a területen alakult meg 1957-ben a megye és egyúttal az ország első belvízmentesítő társulata. Költségeihez a megyei, tanács 75 000 forinttal járult hozzá. Kiskunmajsa község hoz-; zájárulása ugyanennyit tett ki,, míg az érdekeltek 150 000 forint hozzájárulást vállaltak és ezt; elsősorban földmunkák végzé­sével kívánják leróni. Szépen dolgoztak a nyáron és sikerült; elérniük a Nagybogárzó-tavat. E környék lakosai belvízjárás-' kor már nyugodtabban hajthat-] ják álomra fejüket, védi őket új- csatornájuk. összefoglalva a most kidől-] gozott kétéves programot, meg­állapíthatjuk, hogy megyénk-; ben a tiszai térségben a Duna—] Tisza közi dombhát vízválasztó' vonalától keletre 24 110 000 fo-] rint költséggel megépül össze-] sen 239 kilométer hosszú befő— gadócsatorna. Ez 152 000 kát.; hold rét, legelőt és szántót men­tesít a belvizek alól. fe terv sikeres végrehajtá­sához adva vannak az összes előfeltételek, beleértve az anya­giakat is. Nagy jelentőségű do­log ez, mert megváltoztatja me­gyénk egyes tájainak termelési és egészségügyi viszonyait, a rá­fordított költség rövid időn be­lül megtérül a mentesített terü­letek magasabb terméshozamá­ban, Dr. Tompa László A jánoshalmi postásoktól ma levelet kaptunk, amelynek nagy örömmel adunk helyt, hiszen amikor néhány hónappal ezelőtt beszámoltunk arról, hogy a já- noshalmiak a Petőfi Népé elő­fizetésgyűjtésére szép vállalást tettek, megígértük, hogy az el­ért eredményüket közöljük majd az olvasókkal. Adóm Antal elvtárs a posta- hivatal verseny felelőse, levelé­ben azt írja, hogy a verseny megindítása elölt mindössze 25 előfizetője volt a megyei lap­nak, s ekkor Imre Zoltán elv­társ hivatalvezető egyedül 70 Petőfi Népe és 25 Népszabadság előfizetőt gyűjtött a községben. Jó példája természetesen nem maradt követő nélkül és a kéz­besítő elvtársak a verseny to­vábbi szakaszában újabb 57 Pe­tőfi Népe és 13 Népszabadság előfizetést gyűjtöttek. , A »Terjeszd a pártsajtót« jel« szóval indított versenyt terme* szetesen az újévben sem fejeziB be, hiszen tudatában vannak an* nak, hogy még igen nagy lehe* tőségek vannak a pártsajtó elő* fizetésgyűjtése terén. Külön ör* vendetes Ádám elvtárs levelé* nek az a része, amelyben arról ír, hogy a pártszervezet segít* ségével érték el szép erednie* nyűket. Mindehhez csak annyit kívá* nunk hozzáfűzni, hogy szeret­nénk, ha a jánoshalmi postások példája az egész megyében visszhangra találna. Azt, hogy lehet előfizetőket gyűjteni, a jánoshalmiak meg­mutatták, szeretnénk, ha minél több postahivatal felkeresne bennünket levelével. Azoknak is szívesen helyt adunk. * AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA Az olvasók is segítsenek az új rovat szerkesztésében! Jó kenyeret esznek Jánoshalmán l Megnyílt a pártklub Kiskunhalason A Rádió és a kecskeméti munkások tatátUtotájaí házának néhány ablaka a késő esti órákig villanyfényt szór az utcára. A tag könyvkiosztó tag­gyűlés napján ünnepélyes kere­tek között nyitották meg ebben a helyiségben a pártklubot, mely egyelőre hetenként háromszor: szerdán, szombaton és vasárnap tart nyitva. A minden kényelem­mel berendezett szép helyiség­ben kártya, dominó, biliárdasz­tal, újonnan vásárolt világvevő rádió s különféle folyóiratok tö­mege várja az elvtársakat, akik munkaidő után szívesen térnek be ide pihentető szórakozásra. Jókedvű emberek pusztája BODOGLÁR pusztáról van szó, ahol közismerten gyenge föl­dek vannak, de ahol az elmúlt nehéz esztendők után ismét lük­tető élet folyik. A gondokkal küszködő parasztok jókedvű em­berek lettek, mert a tavalyi jó termés s a kormány sokfajta intézkedése visszaadta a munka­kedvet. Megszaporodott a jó- szágállomány. Sikerült felszá­molni a nagy adóhátralékokat, nem kényszerrel, hanem önkén­tes adófizetéssel. Közelebb ke­rült a parasztság a tanácshoz és a tanács a lakossághoz. Tavaly eddig soha nem látott társadal­mi munkát végeztünk. Mintegy 20 000 forint értékben helyre­hoztuk két legrosszabb utunkat és bővítettük a kirendeltség épü­letét. Megkaptuk a bekötő kö- vesutat, amelynél szintén mi vé­geztük az összes földmunkát. Sorba épülnek a községben a szebbnél szebb házak. Bízunk abban, hogy ez a munkakedv, ez az összefogás jellemzi majd az idei esztendőt is! Schvób János 25 téli szakelőadás Szerdán ülést tartott Kiskun­halas népes termelési bizottsága. Az ülésen elsősorban tárgyalták meg annak a 25 szakelőadásnak megszervezését, amelyet a vá­rosi mezőgazdasági osztály ko* rabban kezdeményezett. Tóth Balázs osztályvezető, Juhász Dezső főagronómus és a mező­gazdasági technikum tanárai vállalták, hogy a tél folyamán pusztarészenként összegyűlnek a dolgozó parasztokkal s megvi­tatják az azon a vidéken honos IftrikTpJp.Ki kprdt'spbp.t. Munkások, munkásnők és a Magyar Rádió zenei osztályának a vezetői ülnek itt a szakszer­vezeti székház nagytermében és vitatkoznak, bírálnak, tanácso­kat osztogatnak, szenvedélycsen, 6zókimondóan. A vita tárgya: belyeslik-e a dolgozók a Rádió­nak az igényes zene megszeret­tetését célzó törekvéseit és az alkalmazott módszereket? Kettesével, hármasával emelkednek a levegőbe az uj­jak..: AzXegyik őszhajú, idős bácsi több, a mai életet kifejező eeneszámot, a másik több ci­gányzenét követei. Elpanaszol­ják: a múltban nem volt lehe­tőségük a zenei alapfogalmak elsajátítására és ma értetlenül, Idegenül hallgatják — igen sok­szor kikapcsolják a rádiót, ami­kor »szőrt át áznak«. Ma már nin­csen kedvük tanulni. A munka .után szórakozni szeretnének. Száműzik tehát a »komoly ze­nét« a Kossuth-adóról. Egy nyomdász élete példájá­val bizonyította: meg lehet ta­lálni az igényes zene megértésé­4 Fehértó, mint >i „kiskunsági Balaton“ 4 A 2—300 holdas Fehértó ré- Jgen keresett és szívesen látoga­2 tott fürdőnelyük volt a halasi j és járásbeli dolgozóknak, sőt 3 gyógyhatású vize miatt távo­Í labbi vidékekről is felkeresték. Számtalan kirándulás, iskolai J majális színhelye volt tavaly is, 4 pedig csak egyetlen kabinsor J várta a vendégeket. A községi S * tanács most a járási tanács se­gítségével — s egyben a megyei * tanács hathatós segítségét is re- 2 mélve — a fürdő, fejlesztésének n nagyszabású tervén dolgozik. A ! meglevő'; kabinsor mellé újat 3 építenek s a partnak mintegy öt * kilométeres szakaszát bekerí- jj tik, ahol pázsitos ligetek soré- Iban labdarúgó- és röpl&bdá- | pályát s gyermekjátszóteret épí­ttetlek. A közelben levő gyümöl- I esősben sátorvárost terveznek. •Szerepel á tervben egy 10—15 «szobás szálloda építése is, vala- t mint a villany bekapcsolása a * fürdőhöz* hez vezető utat. Nehéz igazsá-. got tenni... A nagyobbik tábor, “»•komoly zene«-ellenes. Minden­házban rádió, de még kevesen ] érzik, hogy a komoly zenének, mi a mondanivalója. A múlt-- ban a munkásosztályt az élet] árnyékos oldalára lökték. Kora. gyermekségétől dolgoznia kel-« lett, az emberi életet széppé,] tartalmassá varázsló művészé-, tektől elzárták őket. * A jelenlevők azzal a kíván-] Sággal hagyták ott a Cifrapalo-. tát a műsor befejezése után,- hogy minél gyakrabban látogas-] son el Kecskemétre a Rádió, se-- gítsen híveket toborozni a »ko*; moly« zene számára, tágítsa ] azok körét, akik nem zárják el - a rádiót, ha klasszikus zenét] közvetítenek. ................. ] — Tudja-c, hogy 10 millió] hektoliter hamisított böft adnak] el évente Olaszországban? Ez< körülbelül az egész bortermés-] nek 20 százaléka. A hamisítók-] nak sikerült egyetlen szem szőlő- nélkül iß boxt »termelmök«. i A napokban illetékesek érte­kezletet tartottak Jánoshalmán a sütőipar munkájával kapcso­latban. A jelenlevő boltvezetők többsége kifogást emelt a kenyér minősége ellen. Kitűnt a hiba oka: a sütőipar dolgozói keve­sebbet termeltek és a kisütési időt 10—15 perccel megrövidített ték, ez pedig igen rontotta a ke-» nyér minőségét. A sütőipar dol­gozói ígéretet tettek, hogy az elő­írt százalékú termelést meg­tartják, nagyobb gondot fordí­tanak a kenyér minőségére s a szállításnál előforduló hibák megszüntetésére, Dicséret a halasi gazdáknak! A halasi határ uralkodó talaja a homok, — ezért számít dicsé­retes eredménynek, hogy a föld­művesszövetkezet a tervezett 40 hold helyett 69 hold cukorrépá­ra kötött szerződést a város dol-t gozó parasztjaival, 170 százalék­ra teljesítve az előírást. Fejlesztik a Kiskun- haias-keceli úti szeszfőzdét A Kiskunhalasi Földművesszö­vetkezet keretében dolgozó szesz­főzdék a múlt évben közel 45 000 liter pálinkát főztek ki. A sza­porodó városkörnyéki gyümöl­csösök s a jó termés azonban megköveteli a szeszfőzdék bőví­tését, korszerűsítését. Ez a pa­rasztság óhaja a sokszor bosz- szantó várakozás megszüntetése végett is. A földmüvesszövetke- zet az idei tervek szerint több százezer forintos beruházást for­dít a legnagyobb forgalmú keceli út! szeszfőzde fejlesztésére. Egy mondatban... 593 új taggal gyarapodott ta­valy a Kiskunhalasi Földműves- szövetkezet taglétszáma. A je­lenleg több mint ötezres tagság a tervezett 133 000 forint rész­jegyalapot december 20-ig 136 ezer 380 forintra fizette be. 600 hold felújítás melleit 120 hold új szőlőt telepítenek három év alatt a kiskunhalasi járás­ban. Jánoshalmát, Kunfehértót, Tá­jol, Harkakötönyt, Kisszállást és Balotaszállást a következő né­hány eV alatt bekapcsolják a mesterséges megtermékenyítő hálózatba. Folytatják a járáábeli közsé­gek történetének, múltjának feldolgozását s előadások kere­tében, az iskolások részére pe­dig a tananyaghoz kapcsolva ismertetik majd. Új rovattal gazdagodva veszik kezükbe járásunk olvaso mától kezdve a megyei újságot. A fenti cím alatt minden hé péntekjén Kiskunhalas és járása politikai, gazdasági, kulturális eleiének eseményeiről, eredményeiről kapunk híradást. A szer kesztőségnek az a törekvése, hogy ebben a rovatban a dolgozói minél szélesebb rétege megtalálja az őt legjobban érdeklő hír anyagot, problémáira választ, kérdéseire felvilágosítást kapjon. I rovat segítségével a megyei lap még jobban el akarja mélyiten kapcsolatát a város és a járás olvasóival. Lehetővé válik, hog\ hetenként rendszeresen s ugyanazon a lapoldalon kaphassunl hírt valamennyien szűkebb hazánk eseményeiről. Alihoz azonban, hogy ez az újonnan induló rovat minél job ban elérje célját és szívesen olvasott legyen, az szükséges, hog\ a városi, községi párt- és tömegszervezetek, valamint az olva sók százai ne csupán csak olvasok legyenek, hanem javaslataik kai, észrevételeikkel támogassák is a szerkesztés munkáját. / varos és a járás szép számú levelező tábora ragadja meg a. alkalmat, jusson el minél több dolgozó szava, véleménye, hír idása a leveleken keresztül a szerkesztőséghez. Népszerűsítsül eredményeinket, számoljunk be hasznos terveinkről, vitassul meg együtt és egymás előtt gondjainkat, nehézségeinket, vigyül előre járásunkban ezen az úton is a politikai, gazdasági és kul turális fejlődést! MSZMP Járási Végrehajtó Bizottsága

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents