Petőfi Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-16 / 13. szám

HB SZÖVETKEZETI HÍRADÓ Befejeződött a mezőgazdasági társulások felülvizsgálata IIKPVOSZ II. kongresszusa előtt Az MSZMP Politikai Bizott­ságának a földművesszövetke- eeü mozgalomra vonatkozó ha­tározata megszabja azokat a feladatokat, amelyek a követ­kező időkben ránk várnak. A határozat foglalkozik az alacso­nyabb típusú szövetkezeti tár­sulások szervezésének felada­taival. Ennek alapján, valamint a SZÖVOSZ IV. kongresszusa határozatának szellemében fe­lülvizsgálta megyei központunk, hogy mit tettek a földműves- szövetkezetek a társulások szer­vezése érdekében. Megyénkben a vizsgálati je­lentés szerint 1957. január 1-én 86 különböző társulás működött. Ennek fele méhésztársulás volt. Az elmúlt évben a földműves- szövetkezetek újabb társuláso­kat szerveztek. December 31-ig munkát végeztek. Jelentősen nö­velték a társulások számát, hiba volt azonban, hogy el­feledkeztek a szervezésnél a társulások céljáról, amely nem más, mint a terme­lés növelése, a korszerű gazdál­kodást elősegítő gépek alkalma­zása és így tovább. Tehát nem a számszerűségre, hanem a mi­nőségre kellett volna törekedni. A jelenlegi társulások legtöbbje még az alapvető gazdasági mun­kákat sem végzi közösen. A kö­zös gazdálkodás szép példája­ként említhetjük meg a szabad- szállási és a csengődi szőlő- és gyümölcstermesztő társulást, ahol a közös munka révén 15— 20 százalékkal nagyobb termés- eredményt tudtak felmutatni, A vizsgálat megállapította, hogy több mint 30 társulás csak az értékesítéssel foglalkozik közösen, a termelést harmadrendű fel­adatnak tartja. Ezek spekulá­cióra használják fel a társulás biztosította előnyöket. Ilyet ta­pasztaltak Kiskőrösön, Izsákon és Soltvadkerten. Elhanyagol­ják, vagy egyáltalán nem is akarják az előírt könyvelést ve­zetni, mivel ezen keresztül el­lenőrizhető lenne tevékenységük is. A jövőben a nem alapszabály szerint működő társulásokat át­szervezi, illetve feloszlatja a MÉSZÖV. Nyilvántartásaik rend­jéért pedig a helyi földműves- szövetkezet elnökét és főköny­velőjét teszi felelőssé, 85 új társulást hoztak létre, amelyből szőlő- cs gyü­mölcstermesztő 38, _ szőlő* gyökereztető 3, növény- és aprómagtermesztő 6, cukor­répa és egyéb 9. Jelenleg tehát 171 a földmű­vesszövetkezeti szakcsoportok 6záma. Taglétszámuk több mint 5000, földterületük 5231 kataszt- rális hold. Állatállományuk 7114 darab juh, 301 darab sertés és több mint 22 000 család méh. Közös vagyonuk (raktár, ital- mérés, berendezés, gépek, pénz, stb.l 646 389 forint. Ha a számokat nézzük, meg­állapíthatjuk, hogy földműves- (szövetkezeteink eredményes A vásárlók szolgálatában r5 A kis üzlet zsúfo­lásig meg van tölt­ve áruval. Fazekas István' és felesége, akik a helvéciai 12-es számú boltot vezetik, alig győzik kielégíteni a vásár­lók igényeit. E kis üzlet havi forgalma 250 000 forint és a Fazekas házaspár havi keresete 3800 forint, amelyet egy cseppet sem sajná­lunk tőlük, megér­demlik. Fazekas István 2 éve dolgozik az üz­letben; amikor át­vette, csak 35—40 ezer forint volt a havi forgalom. Vá­sárlói nagyon sze­retik, s a 8—10 ki­lométerre levő Kön- csög pusztáról is idejárnak vásárolni, pedig útközben más boltot is találnának. A forgalom növeke­déséért, a vásárlók bizalmának meg­nyeréséért sokat tettek Fazekasék. Kifogástalan, jó áru­val látják el a lá- kosságot. Fazekas István példaképe azoknak a kereskedőknek, akik egész életüket a vásárlóközönség igényeinek kielégí­tésére szentelik. Ér­demes tőlük ta­nulni. Sáfár József JllúZQöhűlt — télen-miárűít Jó pár év telt el azóta, mi­óta az első mozgóboltok elin­dultak határjáró útjukra az Hári Tibor, a Kecskeméti Föld- míívesszövetkezet vásározó rész­legének vezetője, aki mozgóbolt­jával jelentősen elősegíti a falu áruellátását. alföldi tanyák, falvak lakóinak iparcikkekkel és élelmiszerek­kel való ellátása céljából. Ezek a mozgóboltok hűsitőitalokat, dohányt vittek az aratóknak. A férfiak örültek a fenőkőnek, az asszonyok pedig a tűző nap el­len fejkendöt vásároltak. A Kecskemét és Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezet moz- góboltja, melynek Hári Tibor a vezetője, különösen kitűnik az­zal, hogy télen-nyáron megta­lálni nála mindazt, amit moz­góbolt nélkül a tanyai, falusi la­kosság csak hosszú utazgatás után tudna megszerezni. Lehet, hogy a szövetkezeti mozgóbolt­nak nincs olyan választéka, mint az áruházaknak, mégis a ladánybenei, lászlófalvi és bu­gaci, valamint más községek lakói nagy érdeklődése, a vá­sárlók egyre fejlődő igénye és a mozgóbplt növekvő forgalma azt bizonyítja, hogy nagy segít­séget jelent a falu, a dolgozó parasztság áruellátásában. F. Nagy János Földműves­szövetkezeti kiállítás A Békés és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet 1958. április 27 és május 3-a kö­zött rendezi meg a földmű­vesszövetkezetek országos fényképkiállítását Béké­sen. A kiállítás részvételi feltételei azonosak az utób­bi években megrendezett országos fotókiállítás fel­tételeivel. A kiállításon résztvehet valamennyi földművesszö­vetkezeti dolgozó és szövet­kezeti tag. A benevezett fényképeket a Békési Föld­művesszövetkezet fotoszak- köre, Békés, I., Szántó A. utca 2. címre kell megkül­deni. DICSÉRETET ÉRDEMELNEK Libor Gábor, a 6-os számú italbolt és a Halászcsárda veze­tője. Kedvelt és eredményesen működő zenés kisvendéglővé vál­toztatta a békéscsabai út mel­letti szövetkezeti Halászcsárdát. Szabóvik Györgyné, mint a Kecskeméti Földművesszövetke- I zet pénzügyi előadója, kiválóan látja el feladatát. Jó munkájá­nak is köszönhető, hogy a földművesszövetkezet pénzügyei rendben vannak. Darányi Ferenc húsboltvezető. Vevőköre szereti. Ezt bizonyítja, hogy a bolt forgalma messze túl­szárnyalja a többi hcntesboltok forgalmát. A KERESKEDELMI, Pénz­ügyi és Vendéglátóipari Dol­gozók Szakszervezetének II. kongresszusa január 20-án kezdi meg nagyfontosságú munkáját. A kongresszuson megyénk szakszervezeti tagsá­gát tizenegy választott kül­dött képviseli, akik lelkes szakszervezeti és gazdasági munkájukkal már eddig is megnyerték választóik és a tagság bizalmát és képesek arra, hogy szakszervezetünk II, kongresszusán az egyén és a közösség érdekében mun­kálkodjanak. Az I. kongresszus óla, amely 1952 májusában volt, nagy lé­pést tettünk előre a szakszer­vezeti és a földművesszövet­kezeti mozgalomban egyaránt. Fokozatosan növekedett szak- szervezeteink taglétszáma. A kollektív vezetés megszilár­dult és kovácsolódotl az egy­ség. Jelentősen növekedett a szövetkezetek gazdasági ereje. ÖRÖMMEL mondunk kö­szönetét a földművcsszövetkc- ( zetek dolgozóinak, akik lelkes munkájukkal elősegítették me­gyénk szakszervezeti és szö­vetkezeti mozgalmának fejlő­dését, szakszervezetünk első kongresszusa határozatának végrehajtását. , , Földművesszövetkezeteink dolgozói most azzal segíthe­tik elő a II. kongresszus mun­káját, hogy segítenek az új feladatok megoldásában, újabb munkasikereket érnek el, mert a jelenlegi életszínvonal meg­tartása és további növelése csak úgy lehetséges, ha a nép­gazdaság — ezen belül a szö­vetkezeti gazdaság is szilárd és szüntelenül erősödik. KONGRESSZUSUNK hatá* rozatai nyomán meg kívánjuk szilárdítani a szakszervezet és a gazdasági vezetők kapcsola­tát. Fontos feladat a szak- szervezeti bizottság, a bizal­mi k tekintélyének növelése. A II. kongresszus a szak* szervezeti demokrácia kifej­lesztésével, a szakszervezeti munka megjavításával és a szakszervezeti tagság érdekei­nek fokozottabb védelmével kapcsolatban döntő intézkedé­seket kíván tenni. A kong­resszus anyagát taggyűléseken tagságink megtárgyalja, mely­re már most készüljenek fel a földművesszövetkezetek szak- szervezeti tagjai. Végh Pál, a KPVDSZ Bács-Kiskun megyei bizottságának elnöke A MOZGALOM HÍREI 1957-BEN tíz községben ala­kult takarékszövetkezet Bács megyében. Összesen 1419 fő lé­pett be ezekbe a takarékszövet­kezetekbe. 105 000 forint értékű részjegyet fizettek be a tagok. A takarékszövetkezetek közül a legnagyobb taglétszáma a mély­kútinak van, összesen 190 taggal rendelkezik. Legnagyobb rész­jegyalapja, 17 500 forint, a solt- vadkerti takarékszövetkezetnek van. * A KELEBIAI Földművesszö­vetkezet nőbizottsága a téli es­téket hasznosan akarja eltölteni. Elhatározták, hogy szőnyegszö­véssel foglalkoznak. A lányok és fiatalasszonyok Gébericsné vezetésével fogják majd a mű­vészi szőnyegeket készíteni. * KISKŐRÖSÖN január 20-tól 30-ig 45 takarékszövetkezeti ve­zető részére ügyvezetői-könyve- lői tanfolyam indul. A tanfo­lyamon Bács megye takarékszö­vetkezeti vezetőin kívül az or­szág többi megyéjének takarék­szövetkezeti vezetői is résztvesz- nek. • IZSÁKON és Tiszakécskén a nőbizottság és a KISZ rendezé­sében szabás-varrás tanfolya­mot .indítottak. Egy-egy tanfo­lyamnak 20—25 hallgatója van. * A CSIKÉRIAI Földművesszö­vetkezet a tagok által befizetett célrészjegyekből új, korszerűen berendezett boltot nyitott a Si- mics sori dűlőben. * A BÁCS MEGYEI földműves­szövetkezetek 1957-ben 2 490 000 forintot fizettek be részjegy­ként. Majdnem négyszer annyit, mint 1956-ban. A szövetkezeti tagok száma 13 100 fővel gyara­podott. 1956-ban az egy tagra jutó átlagrészjegy 38 forint volt, míg 1957 végén 58 forint; Egy kis visszapillantás 1948-ban, megalakulásának évében a Kecskeméti Földmű­vesszövetkezet 833 000 forint for­galmat bonyolított le. Évi tiszta nyeresége 2000 forint volt. Az 1957 első félévi összes nyereség 1 656 000 forintot tesz ki. Ez a két összehasonlító szám azt bi­zonyítja, hogy a szövetkezet megalakulása óta sokat fejlő­dött. Kezdetben alig pár száz tagja volt, ma 5321 a taglétszám. A részjegybefizetés összege az 1948-as év 7000 forintjával szem­ben 386 694 forint. A szövetkezet működése Kecs­kemét, Helvécia, Hetényegyháza és Városföld közigazgatási terü­letére terjedt ki, Mezőgazdasági tanácsadó Most van az ideje a fák tisz­tításának. Ha az időjárás lehe­tővé teszi a fák koronájának beteg, száraz és a védekezést akadályozó sűrű részeit vágjuk le. Törzsüket, vastagabb ágai­kat kaparóvassal, majd drótke­fével tisztítsuk meg, a hernyó­fészkeket, aszott gyümölcsöket szedjük le és a kaparékkal együtt a helyszínen égessük el. A fák sebeit éles késsel vágjuk le, utána fasebkátránnyal von­juk be. * A permetező- és egyéb gépek, eszközök karbantartására már most ügyeljünk. A tavaszi mun­kák megkezdése előtt gondos­kodjunk a szükséges műtrágya és növényvédőszer beszerzéséről is. Növényvédőszerekből és me­zőgazdasági kisgépekből nagy választék található a földmű­vesszövetkezeti üzletekben. * A primőráruk annál nagyobb hasznot hoznak a termelőknek, minél korábban kerülnek piac­ra. Ezért legalább január köze­péig vessük el a melegágyba a retek, a saláta és az uborkafélé­ket. A melegágyi termesztésre a retekfélék közül legalkalma­sabbak a kissé megnyúlt, kerek skarlátfényű korai Gyöngy, a gömbölyű vörös skarlát Saxa, a szintén kerek és vörösskarlát színű, későn pudvásodó Non plus ultra fajták.

Next

/
Thumbnails
Contents