Petőfi Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-16 / 13. szám

CífoftíCMT MüM Világ proletárjai, egyesüljetek ! : MAŰYAP SZOCIALISTA MUNKA'SPÄRT . BÄCS- KISKUN MEGYEI. LAPJA III. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM Ara 50 fillér 1958. JANUAR 16. CSÜTÖRTÖK A bizalom az alapja sokfélefajta sikernek, de a politikai sikerek a bizalmat elsősorban feltételezik. Alig más­fél évtizeddel előbb nagyon ha­misan! hangzott ez a szó azok­nak szájában, akin a népre hivatkozva visszaéltek vele. Ugyanez a megtévesztő, fondor­latos hamisság hangzott el gyil­kos morajlással az ellenforra­dalmi próbálkozás őszén. A bi­zalom azonban a maga tisztán csengését nemcsak szótárunk­ban vívta ki, hanem minden be­csületes magyar állampolgár gondolkodásában. S elsősorban ezzel magyarázható, hogy pár­tunk és a forradalmi munkás- paraszt kormány az elmúlt év­ben olyan jelentős sikereket ért el az ellenforradalmi zűrzavar­éi ’szén a konszolidációig és az. __ is. Ezek a sikerek me­gy énkben is lépten-nyomon fel­találhatok, amiben a megyei, járási, valamint a helyi párt- es állami vezetésnek és a tömegek tevékeny támogató munkájának igen nagy része van. Igen, a tö­megekről van szó. Hiába min­den ellenséges szószátyárkodás, ,a párt célkitűzéseivel azonosuló tömegek támogatása nélkül a legszebb elképzelések üres sza­vakként kontakt volna. Az ellen- forradalmi cselszüvő urak ezt nem akarják elismerni. Ez azon­ban marad az ő bajuk, a miénk pedig a naponként eredmények­ben bővelkedő szocialista haza építésének jóleső gondja. A jó bizonyítványt ’ hazavivő tanulónak azt mondja az apja: ►>jó, jó, fiam, ezt elérted, de tu­dod-e, hogy megtartani nehe­zebb. mint megszerezni«. Az év első napjaiban nekünk is erre az intelemre kell emlékeznünk az­zal a kiegészítéssel, hogy az eredményeinket nemcsak meg­tartanunk. hanem továbbfejlesz­tenünk kell. A bizalom későbbi alakulása attól függő, mennyit és hogyan teszünk a párt politi­kájának megvalósítása nyomán a tömegek érdekében. Alapvető kérdés megyénkben is, hogy a vezetők és testületek minden szinten megtanuljanak, ha úgy tetszik, politizálni, tanulmá- myozzák és vegyék figyelembe ■az egyes rétegek sokrétű igé­nyeit, készítsenek programot azok megoldására. Az »általá­ban« politizálás nem vezet ered­ményre, hiszen erre utaló ta­pasztalataink már bőséggel van­nak. Az összes célkitűzéseket oda kell vinni minden munkás, paraszt (azok egyes rétegei), ér­telmiségi, kispolgár közvetlen közelébe. Ez a konkrét tevé­kenység, ez a körültekintő és egész társadalom figyelmét igénybevevő politika-megalapo- eottság ad lendületet a szocializ­mus építésének és sorakoztatja fel a tömegeket ama keretek közé, amelyre a megújhodott Hazafias Népfront-mozgalom le­hetőséget biztosít. 1 A nemzetközi helyzet, a béke megőrzéséért folyó harc, a gaz­dasági tennivalók mindrnegany- n.yi indokai annak, hogy a bí­rálom alapján, szoros kapcsolat­ban a tömegekkel szívós mun­kát végezzünk — megharcolva minden akadályt — reménytel­jes, sokatígérő holnapunkért. Nincs manapság hazánkban, )vagy megyénkben olyan poszt, «hol helytállva ne tudnánk só­ikat tenni. Erre vagyunk elhi­£ atva és lehet-e ennél nagysze- | übb becsületes ember cietcbcn, Húsz küldött | a MEDOSZ második kongresszusán és három meghívott képviseli m e g y e n k e t |] MA, JANUAR 16-AN, csütör­tökön kezdődik a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszer­vezetének második kongresszu­sa. A kongresszuson 170 000 szak- szervezeti tag által megválasz­tott 270 küldött, 90 meghívott és ti ország testvér szakszervezeté­nek delegációja vesz részt. Ez a kongresszus jelentős lépés a MEDOSZ-szervezetek további megerősítésében. A Mezőgazda- sági és Erdészeti Dolgozók Szak- szerkezetének első kongresszusi határozata kimondta: meg kell alakítani a mezőgazdaság szo­cialista üzemeiben a MEDOSZ- szervezeteket, elevenné kell ten­ni a szervezeti életet. Kötelessé­gévé tette a szakszervezetnek a munkáshatalom erősítését, a ter­melés fejlesztését és a dolgozók­ról való sokoldalú gondosko­dást. Meghatározza a politikai, szakmai és kulturális nevelő­munka gyakorlati tennivalóit. A HATÁROZAT NYOMÁN megyénkben is erősödtek a ME­DOSZ-szervezetek. Ezt bizonyít­ja, hogy még az első kongresz- szus idején mintegy 7000 tagjuk volt, addig a jelenlegi taglét­szám 11500 fő. Sokat tettek a MEDOSZ-szervezetek a bérezés helyes kialakításáért, különösen az állami gazdaságokban, de a gépállomásokon is. Van még kí­vánnivaló működésükben, de bí­zunk benne, hogy a IIj kongresz- szus útmutatása alapján tovább javul a munkájuk. Megyénket . húsz küldött és három meghívott képviseli a kongresszuson. Az alábbiakban közöljük a küldöttek neveit: BACS MEGYE KÜLDÖTTE: Halász József, a MEDOSZ or­szágos elnöke, Réz György, a Kiskunfélegyházi Gépállomás üzemi bizottságának elnöke, Szikora Jenő, a Bácsalmási Gép­állomás igazgatója, Kótun Ká­roly, az állami gazdaságok me­gyei igazgatója, Csatári Lajos, a gépállomások megyei igazga­tója, Mohácsi Károly, a Csen­gődi Állami Gazdaság igazga­tója, Vavrek István, a MEDOSZ megyebizottság munkatársa, Koczka Sándor, a MEDOSZ me­gyebizottság elnöke, Hechs Gyu- láné, a Bajai Állami Gazdaság dolgozója, Sclilachta Istvánné, a Kalocsai Kísérleti Gazdaság dolgozója, Baranyi Jcnőnc, az Állampusztai Célgazdaság dol­gozója, Retkes László, a Kecske­méti Erdőgazdaság mérnöke, ltorbás Katalin, a Bácsalmási Állami Gazdaság dolgozója, Be­ne János, a Mátételki Állami Gazdaság dolgozója, Hübel Fe­renc, a bajai méntelep dolgozó­ja, Erős József, a Tiszakécskei Állami Gazdaság dolgozója, Czo- ■koly Géza, a Garai Állami Gaz­daság üb-elnöke, Nagy János, a Dusnoki Gépállomás dolgozója, párttitkára, Somogyi György, a kalocsai vízügyi szakmérnökség dolgozója, Szabó Sándor, a Kecs­keméti Gépállomás dolgozója. MEGHÍVOTTAK: Agó Fe­renc, a kiskunfélegyházi falusi szerv elnöke, Juhász Bertalan, a tiszakécskei falusi szervezet» veteránja, Bozóki Károly, a kis-1 kunmajsai falusi szervezet ve-1 zetőségénék tagja. ♦ SZÖVETKEZETI HÍRADÓ (3. oldal) NŐI SZEMMEL (4. oldal) 75 ÉVES A KECSKEMÉTI IPARITANU LÓ-ISKOLA (4. oldal) KÉT ANYA GYERMEKE (4. oldal) A KALOCSAI JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG HELYES KEZDEMÉNYE­ZÉSE (5. oldal) BÄCSALMÄS és vidéke (5. oldal) SAKK (6. oldal) TOTÓKALAUZ (6. oldal) Almáskerteketlétesítenek a megye déli résxén A nagybaracskai szakcsoport 12 holdat telepít Megbeszélés Jánoshalmán a zavartalan kenyérellátás érdekében Az elmúlt napokban Rozinka István, a Jánoshalmi Földmű­vesszövetkezet elnökének kezde­ményezésére összejöttek a köz­ség kenyéreladással foglalkozó boltjainak vezetői. Az értekez­leten megjelent a Kiskunhalasi Sütőipari Vállalat jánoshalmi kirendeltségének vezetője is. Az értekezlet célja az volt, hogy megtárgyalják a Minisz­tertanács határozatával kapcso­latban előállott helyzetet. — A rendelet igen helyesen megszün­teti a sütőiparban a dolgozók éjszakai műszakát, amivel a sü­tőipari dolgozók régi óhaját tel­jesítette. A megjelent határozat nyomán a lakosság további za­vartalan kenyérellátását — a minőség fokozása mellett — nappali műszakban kell bizto­sítani. A boltvezetők többsége a ke­nyér minősége ellen emelt kifo­gást. Megállapították, a hiba abban keresendő, hogy a sütő ipar dolgozói a megengedett 73 százalékos termelés helyett 71.3 százalékot termeltek, s így a ki­sütési időt 10—15 perccel meg rövidítették. Ez komoly mérték­ben csökkentette a kenyér mi­nőségét. A megbeszélés nyomán megál­lapodtak a megjelentek a Sütő­ipari Vállalattal, hogy a meg­engedett 73 százalékos termelést oetartják, amellett fokozott gon­dot fordítanak a kenyér minő­ségére és a szállításoknál előfor­duló deformálódások megszün­tetésére. Lusztig József levelező Megkezdődött a kisipari ftfeves itusiwft szövetkezetek Megyénk kisipari szövetkeze­tei csatlakozni kívánnak az or­szágos munkaversenyhez. Az új­jászervezett versenybizottság ki­dolgozta szakmánként, iparágan­ként a versenyfeltételeket, me­lyek alapján az eddigitől eltérő­en még a legkisebb ktsz is egyenlő feltétellel és lehetőség­gel vehet részt a versenyen. A feltételek minden szakmára reá­lis, népgazdasági érdekeket szem előtt tartó pontokból állanak. A minőség és mennyiség fokozása, a lakosság jobb, gyorsabb kielé­gítése, a helyes bérezés betartá­sa, minél több új és olcsó cikkek gyártása, a köztartozások minél pontosabb cs gyorsabb kiegyen­lítése, ötbj. A verseny újszerűsége, a fél­éves időtartam fokozott mérték­ben növeli iránta az érdeklő­dést. Az értékelés során nem­csak nagy összégű kollektív dí­jazás áll a dolgozók előtt, ha­nem egyidejűleg magas erkölcsi kitüntetés, egy-két heti fizetés­sel felérő jutalom, sőt külföldi nyaralás is. Szövetkezeteink nagy számmal megindították már a házon be­lüli versenyt, s a nevezések sor­ra futnak be a versenybizott-ág- hoz. Élénk érdeklődéssel várjuk a versenyeredmény, s gazdasági és erkölcsi hozamát. Alszegi József levelesé. . A megyei tanács a télialma- termesztés fejlesztése érdekében a múlt év őszén a nagyüzemi jonathánosok megtekintésére ta­pasztalatcserével egybekötött lá­togatást szervezett Szabolcsba. Ezen a tapasztalatcserén három község — Nagybaracska, Dávod és Hercegszántó — gyümölcs- termelői, valamennyien az ezüst­kalászos tanfolyamok hallgatói, vettek részt. A megyei pomológiai bizott­ság a Duna déli részének vona­lán az előbb említett három köz­ségben szeretné fejleszteni a télialma-termesztést, mivel ott a talaj és az éghajlati viszonyok a legkedvezőbbek erre a célra. Az említett tapasztalatcserén szerzett ismeretek kiegészítése céljából a három község ezüst- kalászos tanfolyamának hallga­tói meghívták Nagy Sándort, a Szabolcs megyei kertészeti fel­ügyelőt, országszerte híres szak­embert, hogy sajátkezűleg mu­tassa be a szabolcsi metszési módot. Nagy Sándor három napra el is jött az erólített községekbe, ahol nagy érdeklődéssel várták. Községenként az ezüstkalászos tanfolyam keretében megtartotta az előadását, majd azt követően 80—100 főnyi érdeklődő részvé­telével szabolcsi metszési bemu­tatót tartott. Minden előadásában hangsú­lyozta, hogy a magas átlagter­mést, az önköltség csökkentését csak a nagyüzemi termesztéssel lehet megvalósítani. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya részéről az előadásokon felszó­lalt Fátli Imre, a megyei tanács szőlészeti felügyelője és hangoz­tatta, hogy a gyümölcstelepítés nagyüzemi formáját e három községben is meg lehet valósí­tani. Érdemes a szakcsoportok keretében társas telepítés útján nagyüzemi gyümölcsösöket léte­síteni. Csak így valósítható meg a minőségi termelés, a zavarta­lan értékesítés, a korszerű gépek használata. Nagy.baracskán az előadásnak megvolt az eredménye, mert a szakcsoport vezetői máris beje­lentették, hogy szándékuk van egyelőre 12 katasztrális holdon társas úton gyümölcsöst telepí­teni. A telepítéshez szükséges előkészületeket már megtették. Állattartásról az állattenyésztésre tér át a balotaszállási Kossuth Tsz A balotaszállási Kossuth Tsz tagsága befejezte 1958-as gazda­sági terveinek elkészítését. Igen jelentős pontja a tervnek — az ő szavaikkal élve — az eddigi tehéntartásról áttérnek a jöve­delmezőbb szarv asmarhatenyész- tésre. Jelenleg 16 tehenük van, de ez az állomány is feljavítás­ra szorul. Ezek közül ötöt kise­lejteznek, mert nem érdemes tovább tartani, és máris meg­kezdték eladásra való hizlalásu­kat. A szövetkezet, a tervek sze­rint, még ebben az évben 30-ra növeli szarvasmarha-állományát. Ügy döntöttek, hogy ezt a tör­zset csakis a Tcnyészállalforgai- ni Vállalattól vásárolt törzs­könyvezett állatokból alakítják M. Ékből azután a további &él év alatt 60 darabra növelik szarvasmarha-állományukat. A szarvasmarha-tenyésztésre való áttéréskor a takarmányter­melésről sem feledkeznek meg. A jelenlegi 12 hold lucernájukat 1960-ig 40 holdra növelik. Megkezdik a tavaszi szántást! ? A Kecskeméti Gépállomás a téli gépjavítási munkák ütem­szerű végzésével 130 százalékra áll. Előreláthatólag határidőn belül, január végére fogják be­fejezni a gépek kijavítását. A gépekre máris szükség van, hi­szen az idő kedvező, s így ha komolyabb fagy nem lesz, a Vö­rös Csillag Tsz-ben rövidesen megkezdik a. EXÚatáfei^ . .

Next

/
Thumbnails
Contents