Petőfi Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-15 / 12. szám
Gondjuk az alkatrész utánpótlás dl tatujaoiláq kultúrájának áftolói 1956 nyarán kint jártam Magyarod! Sándor elvtárssal a kecskeméti Üj Tavasz Termelőszövetkezetben. — Kiss Sándor elnök jókedvűen üdvözölt: — Amint látjátok, kemény fába vágtuk a fejszét. Kultúrtermet építünk. Nem hagytak nyugton a fiatalok. Egyetértettem törekvéseikkel, megkezdődtek a munkálatok. Igen. erre a lázas előkészületekre mindketten elevenen emlékszünk, mert Sanyi barátommal mi is feltörtük ingünk ujját, s ta- licskáztuk a padlózáshoz szükséges földet. Ha már itt vagyunk, ne tétlenkedjünk, hanem segítsünk a szövetkezetnek, jutottunk közös elhatározásra. Azóta eltelt máSfél esztendő. A kultúrterem felépült. Néhány nappal ezelőtt ismét ellátogattam a tsz-be és Juhász Sándorral, a KISZ titkárával beszélgettünk ez évi terveikről. — A fiatalok nevelése és szórakoztatása legnagyobb feladatunk. Eltérünk az eddigi sablonoktól, s az ifjúság nevelését nem bízzuk a véletlenre. Megszerettetjük velük a tudományt, az irodalmat, a színházat, mozit, s azon iparkodunk, hogy megbecsüljék az életet. Részletes munkatervünk még nincs. Szívünk diktálja a tennivalókat. 1957 novemberében alakult meg a KISZ. Jelenleg 9 tagja van, de tennivágyás és forró lelkesedés jellemzi a munkájukat. Felismerték a kultúra fontosságát és szükségszerűség gét, s ennek érdekében mindent elkövetnek, hogy céltudatos, kulturális tevékenység foly- lyék a tsz-ben. Baráti kapcsolatot teremtettek a kecskeméti tögházőrökkel, akik minden szombat este filmet vetítenek a tsz tagjainak. Megalakították a színjátszó és a népi tánccsoportot is. Most is kétórás műsorral készülnek. Azon törik a fejüket, hogy saját erejükből zenekart hozzanak létre. — Nemcsak ebből áll a mi művelődésünk. Nincs olyan előadás a Katona József Színházban, amit ne néznénk meg. Nagyon szeretjük a színházat. Kilométereket gyalogolunk, hogy tapsolhassunk a színészeknek. így dolgozik, tervezget az egy-két hónapja működő KlSZ-szerve- zet. Nem kapnak ők felülről jövő irányítást (ez baji), de ösztönösen' megérzik, hogy. az emberek nevelésé és szórakoztatása a legszebb feladatok közé tartozik. És így is ered- ■ ményt érnek el. Hátha még behatóbban, körültekintőbben foglalkoznának népművelési szerveink a termelő-; szövetkezeti fiatalok kulturális nevelésével. Dicséretre méltó az Új Tavasz KISZ-szer- ' vezetének bátor és ne- \ mes kezdeményezése. ■ Jó lenne, ha követnék példájukat a többi termelőszövetkezetek is. Az elnökön is sok < múlik, hogy milyen kulturális élet bontakozik ki a termelőszövetkezetekben. Dieliczky A fiatalokkal együttérző vezetőt átlíisanak a iiszahécskei kuitúrház élére Nyáron többször esett szó az újságban Tiszakécske kulturális életéről. Ezek a cikkek nem festettek megnyugtató képet a község helyzetérél. Az elmondottak megfeleltek a valóságnak, s ma sem lehetne mást, csupán az elhangzottakat ismételni. A kultúrházat nem vallhatja egy dolgozó sem magáénak. Hiszen kétről-hétre — kivéve a vasárnapokat — nincs benne semmi. Hétköznapokon csak a sötét falak merednek a látogató elé. Nincs semmi vonzó ebben a házban, ami felkeltené a község lakúinak érdeklődését. Vonzaná az embereket a könyv, az újság, a folyóirat, a tanfolyam, a szakkör. Sajnos, itt egyetlenegy újság, folyóirat sincs. A kuitúrház ilyen elmaradottságáért a fiatalság is felelős. Hiszen nem érzi szívügyének a falu és saját maya fejlődésének szükségességét. Az elöbbrehaladás gondjait a kuitúrház vezetőjére bízzák, de az semmit sem tesz ennek érdekében. A fiatalokat nemrégiben olyan vád érte: »mi lesz veletek, ha az öregek már nem lesznek?« Ez a mondás szeget ütött a fejekbe. Gondolkozni kezdtek és ma már ott tartanak, hogy elhatározták, tovább így nem mehet. A fiatalság szeretne aktívan belekapcsolódni a község kulturális életének fejlesztésébe. Ennek azonban van egy feltétele: olyan vezetőt állítani a kuitúrház élére, aki együttérez a fiatalsággal, aki segít nekik! A. községben van ilyen ember, Zoboki István személyében, aki so!*. áldozatot hozott a kultúráiét fejlesztéséért. Neki köszönhetők azok a színdarabok, amelyek Tiszakécskén színre kerültek, sót a környező falvakban is sikert arattak. A fiatalok mindenben segítenek Zoboki elvtarsnak. Mert eddigi tevékenysége alatt azt látták, hogy értük is dolgozik. _ Ha a kultúrházat második otthonuknak éreznék a tiszakecs- keiek akkor nem lennének az utcákon esténként kóborló fiatalo.z. * Dénes Zoltán levelező Jö jelek a KISZ központi énekkarába! BUGAC-ALADÁRHEGYEN, a községtől 17 kilométerre is megalakult a KlSZ-szervazet. Meizcr Lajos, Pirigyes és Keresztes elvtársaké, a bugaci pártszervezet tagjaié az érdem, hogy itt, ahol a felszabadulás óta nem volt semmiféle ifjúsági szervezet, most a KISZ zászlaja alá tömörültek a fiatalok. Ök jártak ki a tanyavilágba, ismertették a KISZ programját, s ennek eredményeképpen 23-an kérték felvételüket. Érdekes és örvendetes, hogy a fiatal házasok közül is sokan KISZ-tagok lettek, titkárnak is egy fiatalasszonyt, Harmat Józscfnét választották meg. Az a tervük, hogy megtanulják a -Sári bíró« című színdarabot, amelyet szándékukban van a községben is előadni. * A PETTYES című zenés vígjáték előadására készülnek a városföldi Dózsa Tsz KISZ- szervezetének színjátszói. A színdarab szereplői közé a KtS/C-en kívüli fiatalokat. is beszervezték. Egyébként az itteni IvISZ-nek — a részére jultatott. s a kiszisták által megművelt egy hold föld terméséből — 14 mázsa kukoricája van, amelynek az árából , kiegészíti kulturális felszerelését. Máskülönben minden csütörtökön 1 klubesten szórakoznak, tanulnak a fiatalok. • EGY HÓNAPJA átszervezték a vezetőséget a lajosmizsei Saljai Tsz KISZ-szervezatében. Bó- dis Ferencet választották meg titkárnak, s az ő vezetésével a tagság létszáma megkétszereződött, 35 főre emelkedett. A kiszisták rendszeres szervezeti életet élnek, műsoros kultúreste- ket rendeznek, rendbehozták a kultúrhelyiséget is. Bódis elv túri nevelőmunkájának eredménye5 képpen a katonaságtól leszerelt Kollár István, Gerőcs István és Szűcs Márk is belépett a tsz-be, s a KISZ-be is. * JELMEZBÁLT rendez január 25-én a tiszakécskei Zója KISZ szervezet, amelyre meghívja az ottani állami gazdaság kiszis- táit is. A városban még most is gyakran esik szó arról, hogy milyen felejthetetlen gyönyörűséget nyújtott a Kodály Zoltáji tiszteletére néhány hete rendezett műsor Kecskeméten, amelyen különböző énekkarok vettek részt. Jfcn magam is, mint énekes, szereplője voltam az ünnepség műsorának, s mivel nagyon szeretek énekelni, örök élményem maradt ez a nap. Az azonban igen fájt — különösképpen azért, mert KISZ-tag vagyok, — hogy sem ezen az ünnepélyen, sem a többin IUSZ-ének- kar nem vett részt. A lehetőség pedig meglett volna erre is. Két hónapja megalakult ugyanis a KISZ központi énekkara, amely minden vasárnap délelőtt ll-töl 1 óráig tartja próbáit a Cifrapalota földszinti 4-es számú helyiségében. Pártunk és a szakszervezeti kultúrotthon igazgatósága minden segítséget megad a munkához. Hogy csak egyet említsek: 44 ezer forintot irányoztak elő erre az évre szép, Ízléses formaruha beszerzésére. Ezen-’ kívül az énekkar mellett zenekar és tánccsoport működtetését is lehetővé tették, mert az a cél, hogy együttes szerepléssel országjárást, illetve külföldi szereplést lehessen számunkra előkészíteni. A baj ott van, hogy igen kevesen járunk az énekkarba. A zenekar és a tánccsoport már működőképes, az énekkarba azonban a legjobb esetben 18—20 le íny jön el, pedig vegyeskarra lenne szükségünk! j Fiatalok! Fogjuk meg egymás kezét és tömörüljünk az új ifjúsági; énekkarba! Használjuk ki a lehetőséget, amely a mi művészi ízlésűnk, kultúránk fejlődést van hivatva biztosítani! Mutassuk meg, hogy városunk, Kodály városa új énekegyüt- S lessel, a KISZ központi énekkarával) ajándékozta meg a magyar zenekül-) túrát. Tudom, csak az első próbán valóS megjelenés nehéz, utána szívesen^ jöttök majd mindig, és így fel is tudunk készülni mihamarabb a bemutatkozó hangversenyünkre. Szeretettel várunk benneteket, az énekkar tagjai nevében: Molnár Auna, a Bányai Júlia Leánygimnázium/ !ilSZ-.>£cne:etcnck tagja GOMBOR István, a BácsalI mási Gépállomás üzemgazdásza i gondterhelten ráncolja össze ; homlokát a kérdésre. — Az éves tervet, sajnos, nem J teljesítettük 100 százalékra. Van- ! nak kiváló traktoristáink, akik i túlteljesítették tervüket. Magó | Vince 138 százalékkal, Szabó Mihály 133 százalékkal, Prikidá- ’ novics Boldizsár 125 százalékkal' , dicsekedhet. Végső soron azonban az éves tervet 93 százalék- ! ra teljesítettük. — De azért nyereséges a gép- ; állomásunk — vág közbe Karsai ■ Róbert főkönyvelő. — Előreláthatólag 850 000 forint lesz a nyereségünk. 401 000 forintot terr Veztünk be. Az elmúlt év sokkal ’ jövedelmezőbb volt, mint az elő- ’ ző. 1956-ban is nyereségesek vol- | tunk, de akkor 300 000 forinttal > zártuk az évet. AZ ÜZEMGAZDÁSZ magyarázni kezdi az elmúlt év prob- 1 lémáit. — A1"' körzetünkhöz 20 terme- ' lőszövetkezet tartozik, ezeknél 12 erőgépünk van. Talajmun- ! kát alig végeztünk tavaly, gépi 1 kapálást pedig egyáltalán nem. Annál többet segédkeztünk i azonban a betakarításban. Ezt | számokkal könnyű bizonyítani. A gépállomás 19 kombájnja 1885 katasztrális holdról takarította be a gabonát. Kombájnnal arattunk több egyéni gazdánál is, ! összesen 65 holdat. Megjegyzem, | hogy a tervünk csak 550 hold volt. Ugyanígy jelentősen túlteljesítettük az aratógépekre ; megállapított tervet is. 980 ka- ’ tasztrális hold helyett 1598 hol- 1 dat arattunk le. — És az idén mennyi az igény? — Még nagyobb. A 19 kom- bájnunkra lekötöttünk már 3300 i holdat. Azok az egyéni parasz- \ tok, akik tavaly kombájnnal ! arattak, már az idén is jelent- | keztek. A tataházi Petőfiben és i Dózsában, a bácsszőlősi Ötéves Terv Tsz-ben már évek óta eí sem tudják képzelni másképp az aratást, csak kombájnnal. A SZÁMOKBÓL látszik tehát,’ hogy egyre jobban megszeretik a kombájnt nemcsak a termelőszövetkezetek, hanem az egyé“ ni parasztok is. — Ezért fordítunk nagy gon* dot ezek kijavítására — mondja Horváth Béla, a gépállomás fo-i mérnöke. — Sajnos, kevés alkatrészünk van hozzá. Nemcsak a kombájnoknál, hanem az aratógépeknél, a zetoroknáJ és a Lanz-Buldogoknál is probléma az alkatrészutánpótlás. | EBBEN a pillanatban lép ba egy fiatal traktoros, mintha éppen igazolni akarná az előbbi megállapítást, tudniillik kijelenti, hogy a Földművelésügyi Minisztérium Anyagellátó Vállalatánál nem tudott kapni al- katrészt az említett gépekhez. Bizony ezen sürgősen segíteni kell, mert csak jól kijavított gépekkel lehet sikerrel megoldani a betakarítást. Ehhez kapcsolódva elmondja a gépállomás főmérnöke, hogy, új gépekkel gazdagodnak az idén. Többek között két trágya- leszóró kocsival, amelyek felrakják és szétterítik a trágyát* Azonkívül kapnak répaszedő kombájnt is. A zetorokat hidraulikus kettős ekékkel szereibe fel. Ezekkel gyors és kiváló minőségű munkát lehet végezni* Hat ilyen könnyű ekéjük van, amelyekkel tavasszal már dolgozni fognak. Előnyük ezeknek még az, hogy kis parcellákon is jól lehet velük dolgozni. MINDEZEKBŐL látszik, hogy ha kinn a határban nyugalom is van, de bent a gépállomáson lázas készülődés folyik a tavaszra. A gépállomás szorgalmas kollektívája az idén több sikert akar elérni, mint az elmúlt esztendőben. K. S. , Budapest főbb útvonalain neoncsöveket szerelnek fel a köz- világítás javítására. Képünkön a Rákóczi úti közvilágítási neoncsövek szerelését láthatjuk. Pirula — meleg ruha helyett Az alaszkai Fairbanks közelében működő sarkköri kutatóintézetben újfajta pirulával kísérleteznek, amely fokozza az emberi szervezet ellenállásút a hideggel szemben. A pirula gli- cint tartalmaz, amely a szervezet hőközpontjára hat és növelt a hőfejlesztést. A pirula feltalálói remélik, hogy az új szer alkalmazásával az emberek hosszabb ideig életben maradhatnak nagy hidegben is, például a jeges vízben a hajótöröttek*
