Petőfi Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-12 / 10. szám

Világ proletárjai) egyesüljetek ! : MA: MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN MEGYEI LAPJA III. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM yíra 60 fillér 1958. JANUÁR 12. VASÁRNAP Üzenetet küldött N. A. Bulganyin elvtárs, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke az Egyesült Államok elnökéhez, Nagy-Britannia mi­niszterelnökéhez január 9-én a szovjet kormány nevében. Az üzenet a Szovjetunió következe­tes békepolitikájának egyik újabb nagyjelentőségű bizonyí­tékaként rámutat arra, hogy a NATO-tanácskozáson és azt kö- vetőleg a különböző szövetségek­hez tartozó államférfiak kijelen­téseiből olyan helyzetre lehet következtetni, amely továbbra is lenn akarja tartani a hideg­háború politikáját és a fegyver­kezési hajsza fokozását. Az üze­net arra is rámutat, hogy a NATO-tagállamok jelenlegi poli­tikai irányvonala a háborús elő­készületek jelenlegi méretei kö­rött igen veszélyessé vált, hiszen a hidegháború és a szó legszoro­sabb értelmében vett háborús konfliktusok között a határ in­gataggá vált. A szovjet kormánynak az az álláspontja, hogy jelenleg telje­sen megérett minden feltétel arra, hogy az államok vezető személyiségei egy asztalnál talál­kozhassanak és egyesítsék min­den erejüket döntő fordulat el­érésére a nemzetközi politiká­ban. A Szovjetuniónak több nemzetközi fórum előtt tett ha­sonló nyilatkozatai közismertek a NATO-politlkusok előtt is. Ezek a nyilatkozatok őszinte tár­gyalási szándékról tanúskodnak, hiszen a különböző rendszerben élő államok békés egymás mel­lett élésének politikájára még a jelenlegi súlyos helyzetben is' megvan minden lehetőség. Nincs olyan vitás kérdés, amelyet tár­gyalóasztal mellett nem lehetne megoldani, és a megoldás útja nem a fegyverkezési hajsza továbbfolytatása, nem az curó- nai NATO-államok atom- és hid- rogénfegyvcrrel való felszerelé­sének útja, s nem az úgynevezett preventív háborúra szóló felhí­vások útja, hanem a békés ver­sengés, a tömegpusztító fegyve­rekben rejlő energiának az em­beriség javára való felhaszná­lása. A Bulganyin elvtárs által meg­fogalmazott üzenetekben rejlő őszinte szándék a békés tárgya­lásokra abban is megnyilvánul, hogy a Szovjetunió éppen a leg­utóbbi napokban hozta nyilvá­nosságra fegyveres erői csök­kentésének további készségét, ha azt látja, hogy a nyugati nagy­hatalmak is hasonló irányban keresik a nemzetközi feszültség enyhítésének lehetőségét. Az üzenetek már eddig is je­lentős visszhangot keltettek nyu­gaton. MacMillan angol minisz­terelnök ezeket megelőző január 4-1 nyilatkozatában egyenesen az érdekelt országok közötti ünne­pélyes megnemtámadási szerző­dés megkötésének eszméjét hang­súlyozta. A tárgyalások, a fe­szültség enyhítésének ideje elér­kezett, ezt várja Nyugat és Kelet minden népe a vezető nagyha­talmaktól, hiszen jól tudják mi­lyen mérhetetlen pusztítást zúdí­tana a világra* egy féktelen atomháború« HASZNOS HÉTKÖZNAPOK a gépállomásokon A naptár és a határ képe a zord telet mutatja, de a gépállo­mások szerelőcsarnokaiban, ja­vító műhelyeiben szorgos mun­kában telnek a hétköznapok. A megyei igazgatóság tájékoztatása szerint mindenütt igen jó ütem­ben halad a gépek javítása. Az előíráshoz képest az erőgépek oooooo-oooo oo­A téglakészítés mesterségét választotta főjavítását 94, a folyó javításo­kat 146 százalékban végezték el. A beütemezett kombájnoknak 97, az aratógépeknek 113, a csép­lőknek 100, a vetőgépeknek 102 százaléka került időarányosan kijavításra. A javító brigádok minőségileg is sokkal jobb munkát végez­nek, mint bármikor eddig. Eze­ket a brigádokat a gépállomások vezetőségei a legtapasztaltabb s legszorgalmasabb szakemberek­ből válogatták össze. Az ered­ményekhez nagyban hozzájárult az is, hogy anyag- és alkatrész- hiány nem akadályozta a folya­matos munkát. A megyei igazgatóság véle- ! ménye szerint — ha a gépállo- j mások az eddigi munkaütemet megtartják — február 15—20-ra_> befejeződik a tavaszi induláshoz | szükséges gépek s az addig be-» ütemezett nyári gépek javítása. Az igazgatóság külön dicséret­ben részesíti a többi között a csátaljai, kiskunmajsai és kis- szállási gépállomást, ahol külö nősen derekasan dolgoznak a gépjavítás sikere érdekeljen. 700 000 forint értékül kosár Alpáron] Messze földön kedvelik az al­pári vesszőfonók szép termékeit. Az itt készült tetszetős kivitelű és tartós, különböző formájú és rendeltetésű kosarak legnagyobb részét minden évben külföldön? értékesítik. : Téli hónapok alatt a község zö- 5 mének tekintélyes mellékke re-? setet jelent a vesszőfönás. Az idei télen a helybeli házi-! ipari termelszö vetkezet tervei szerint több mint 700 000 forint értékű kosarat készítenek. Több mint félezer mázsa fűzfavesszőt; dolgoznak fel. A készítmények; legnagyobb része — több mint. 7000 darab — a háziasszonyok? részére készülő piaci bevásárlói kosár lesz. : NEMZETKÖZI SZEMLE (2. oldal) A KORAI ZÖLDSÉG- TERMESZTÉSRŐL (3. oldal) SZIMATH KÁZMÉR {RASA (4. oldal) AZ OSZTÄLYHARC NÉHÁNY KÉRDÉSÉRŐL (5. oldal) JÓ, HA TUDJÁK A GAZDÁK (6. oldat) KÉT ANYA GYERMEKE (6. oldal) REJTVÉNYEK (7. oldal) KECSKEMÉTI SÉTÁK (7. oldal) MÉSZÁROS KÁROLY hét év­vel ezelőtt mondott búcsút a vándoréletű kőműves életnél?, s beállt téglakészítőnek a Kiskun­halasi Mészhomoktéglagyárba. Az ügyeskező, szorgalmas em­bert hamar megszerették dolgo­zótársai és megválasztották több mint négy évvel ezelőtt iib-el- nöknek. Azóta Mészáros Károly a napi munka után végzi ezt a teendőt. Jórésze van abban, hogy a gyár többször elnyerté a büsz­ke élüzemi címet és a SZOT ván­dorzászlaját. Mészáros Károly kiváló mun­kája eredményeképpen elnyerte a szakma kiváló dolgozója című kitüntetést is. Nemrég pedig, mint küldött vett részt az Épí­tők XXVII. kongresszusának ta­nácskozásán. laniilo Valóságos kullúrház az — színházteremmel, könyvtárral, olvasó- és tanulószobákkal —, amit itt Kecskeméten tiszti klub­nak neveznek. Tiszta és ízlése­sen berendezett helyiségeit sok­féle rendezvényre, elsősorban oktatási célokra a különböző társadalmi szervek is felhasznál­ják. Falai között működik az esti egyetem és itt tartják a községi párttitkárok tanfolyamát is. A délelőtti órákban éppen egyéni tanulás idején nyitottam be az egyik tanterembe. — Ebben a helyiségben a kis­15 éves a kecskeméti ipari tanuló iskola A kecskeméti iparostanuló­iskola most ünnepli fennállásá­nak 75 éves évfordulóját. Ez al­kalomból vasárnap délelőtt 10 órakor az Űttörőházban ünnepi nagygyűlést tartanak a munka­adók és a szülők részére. A nagygyűlésen az iskola igaz­gatója az iskola történetéről, az iparitanulóképzés jelenlegi hely­zetéül és a jövő feladatairól mond beszédet. A nagygyűlésre minden mun­kaadót és minden olyan embert meghívtak, aki felelősséget érez a felnövekvő ifjúmunkás gene­rációért. I Fzerkétszáz paprikatörzs termését vizsgálják meg £ a délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet laboratóriumában melyek a legalkalmasabbak ar­ra, hogy nemesítéssel növeljék terméshozamukat és minőségü­ket. Ugyanis a hosszú évek alatt a környék paprikatermé­sében fajtaleromlás ment végbe. A Bátya környékén termelt paprikát már keresztezése útján feljavították az intézetben, s a nemesített magvakat az idén ad­ják ki köztermelésré. A tavasz folyamán négyfajta paprika elit vetőmagját osztják ki Ka­locsa környékén. A Kalocsai Délalföldi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet la­boratóriumában a vidék régi termelési kultúrájának, a pap­rikatermésnek fejlesztésén mun­kálkodnak a kutatók. Az inté­zet telepén az elmúlt évben termelt 1200 paprikatörzsön vé­geznek vizsgálatokat abból a célból, hogy megállapítsák, me­lyik a legalkalmasabb a tovább- nemesítésre és a Kalocsa kör­nyéki talajokon való termelésre. A keresztezésnél legjobban be­váltak a régi kalocsai fájták. V i*yűitik a t°b°zt ^ a kiskunsági fenyvesekben A Kiskunsági Erdőgazdaság területin több mint 2000 hold- nyi fenyvesben gyűjtik a tobozt. Gyakorlott munkáskezek sze­dik az óriás fenyők termését. Az eddig összegyűjtött toboz per- getését megkezdték: több mint 1200 mázsa fenyőmagra számí­tanak, melyet külföldön igen jól értékesítenek. A toboz kiváló fűtőanyag, és a szebb példányokat a virágüzletek szívesen vá­sárolják. llíüSÍ pcu'ttitkái'ek kunhalasi járás várttitkárai, a másik szobában pedig a bácsal­másiak tanulnak — mondja a szemináriumvezető Horváth elv­társ. — Most az agrártéziseket ta­nulmányozzuk. Az első nap az országos pártértekezlet határo­zatával foglalkoztunk, azután a párt falusi politikájáról hall­gat tutik előadást, ma pedig a termelőszövetkezet fejlesztéséről. A padsorban ülők között lá­tunk pedagógusokat és tollfor- gatásban jártas tanácsi alkalma­zottakat. Többségük azonban a ceruzánál nagyobb súlyú szer­számhoz szokott. Különböző a foglalkozásuk, az előképzettsé­gük, és különböző az életkoruk is. Őszhajú veteránok között 25 —30 éves fiatalok foglalnak he­lyet. Sok odahaza a munkájuk, tennivalójuk és ezt a néhány na­Ä TTIT híre Január 16-án, este 6 órakor az »Égitestek kémiai felépítése« címmel Csongor Edéné szakfel­ügyelő tart előadást a TTIT sza­badegyetemének természettudo­mányi tagozatán. A Postás Kongresszusról Pénteken kezdte meg ta­nácskozását a Postások Szak- szervezetének kongresszusa. A szovjet, a francia, a Német De­mokratikus Köztársaság és az osztrák testvér szakszervezet képviselői is résztvettek a kong­resszuson, melyen a szakszerve­zet főtitkára mondta el a Köz­ponti Vezetőség beszámolóját. A postás dolgozók életkörülményei­ről szólva a beszámoló ismer­tette, hogy 1952 óta nógy ízben rendezték a fizetéseket. 1957-ben 100 millió forinttal, átlagosan mintegy 21 százalékkal emelked­tek a bérek a postán. pót arra használják, hogy isme­reteiket, tudásukat növelve még eredményesebben lássák el ott­honi feladataikat. — Mi a véleménye a tanfo­lyamról? —- kérdezem Ádám András elvtársat, a kiskunhalasi Magyar-Szovjet Barátság Tsz párttitkárát. — Nagyon hasznosnak tartom. Jók az előadások, sokat tanú- lünk a szemináriumokon és as egymással folytatott beszélgcté- sek közben. A tananyag bőven foglalkozik a nagyüzem előnyé­vel. Én erről saját tapasztalatom­ból is meggyőződtem. Az elmúlt évben harmadmagammal dolgoz­tam a termelőszövetkezetben és 78 mázsa kenyérgabonát, 24 má­zsa árpát, 104 mázsa kukoricát( 74 mázsa burgonyát és még több terményt vittem haza. Pénzben átszámítva évi keresetünk 180 000 forintra rúg. Egyéni gazdaságban ezt nem lehetett volna elérni. Természetesen nemcsak ml akarunk jól élni, arra törek­szünk, hogy az egyéni gazdák is felismerjék a nagyüzemi gazdál­kodás előnyét. Végül Szabó Sándor elvtárs­hoz, az iskola vezetőjéhez fordu­lunk. — A hallgatók nagyon szorgal­masak, a szemináriumok pedig élénkek, vitatkozók. Nemcsak a hallgatók, hanem mi is sokat ta­nulunk, mert a párttitkár elv­társak gazdag gyakorlati tapasz- tatatokkal rendelkeznek. Ez m második tanfolyam. A jövő hé-* ten a dunavecsei, a kalocsai és a bajai járás párttitkárai, azt követően pedig az ipari üzeme's titkárai részére tartunk hasonlói tanfolyamot. Meggyőződésem hogy az itt tanultakat a párttit kár elvtársak a gyakorlati mun­kában gyümölcsözően hasznosít-, iák,, N J, 4

Next

/
Thumbnails
Contents