Petőfi Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-07 / 5. szám
9 Munkaegység, vagy részesművelési5™Súlyosabb iteleteket kérünk az élet és erkölcs elleni bűnügyekben! A végzett munka szerinti jövedelemelosztás a szocializmus gazdasági törvénye. A termelőszövetkezetek gyakorlati termelési tevékenysége során e törvény a munka mennyiség és minőség szerinti díjazásának elvében jut konkrét kifejezésre. Ez úton juthat érvényre a jövedelemelosztás szocialista alapelve, hogy mindenki képességei szerint, mindenki munkája szerint részesedjék a társadalmi javakból. A Szovjetunió kolhoz-mozgalmában 30 éves tapasztalat bizonyítja, hogy a legjobban bevált a munkaegység-rendszer alapján való jövedelemelosztás. Ma már, Jugoszlávia kivételével, az összes szocialista országok szövetkezeti mozgalmában a jövedelemelosztás alapjául ezt a módszert alkalmazzák. A szovjet tapasztalatokat felhasználva a népi demokratikus országok szövetkezeti mozgalmának nem szükséges hosszú évekig keresni azt az utat, amely a leghelyesebbnek bizonyult. A mi termelőszövetkezeti mozgalmunk is alapjaiban a végzett munka mennyisége és minősége szerinti jövedelemelosztást valósította meg. Az ellen- forradalmi események, a különböző revizionista nézetek következtében a megye szövetkezeteinek 15 százaléka eltért a jövedelemelosztásban ettől az alapelvtől. Később ennek helytelenségét több termelőszövetkezet belátta és évközben visszatért a munkaegység alkalmazására. A szövetkezetek 7—8 százaléka azonban csak ezután szándékozik visszaállni. A termelőszövetkezet többsége azonban megmaradt a munkaegység-rendszer melleit, s ez is igazolja a módszer helyességét és létjogosultságát. Vannak hibái a munkaegységrendszernek is, melyet javítani kell és lehet is, de lényegesen durvább és súlyosabb hibákra vezető lehetőségek vannak más elosztási módszerekben. Sok helyen mechanikusan alkalmazzák a munkaegység-rendszert, vagyis a helyi körülményeket nem veszik figyelembe. A közgyűlésnek joga van a központi iránynormákon változtatni, amennyiben azt indokoltnak látja. Az ellenforradalmi események következtében több szövetkezet eltért a helyes alapelvektől. Ai volt földesúri és kulák birtokokon, különösen megyénkben, szokás volt a részesművelés. Ez főként a tőkehiánnyal küzdő birtokosoknál volt tapasztalható. A tőkeerősebb nagybirtokosok a részesművelést nem alkalmazták, helyette mezőgazdaságii munkásokat (sommásokat) ío-{ gadtak, Így az állattenyésztéshez lényegesen több abraktakar- mányt tarthattak meg. Ha a ka pilalista gazdasági viszonyok között több helyen ki is alakult a részesművelés, ez semmi eset-: re sem alkalmazható a szövetkezeteknél, mert ebben az eset ben a szövetkezet gazdáiból, a gazdaság tulajdonosaiból a gazdaság részesművelőivé válnak. A megyénkben legjobban kialakult 60 és 40 százalékos elosztási módszer közelebbi vizsgálata ezt jól igazolja. Az idevonatkozó számítások szerint a százalékos elosztás mellett' egy katasztrális hold búza termelési költsége 2096 forintnak vehető. A termelőszövetkezet a költségekből 1672 forintot visel, a részesművelők pedig 424 -forintot. Ezzel szemben a közös gazdaság a termés 60 százalékából 1257 forint, a részesművelő tagok a 40 százalékból 839 forint részesedéshez jutnak, 1 katasztrális hold termést véve alapul. Ez hasonló módon más nö- vényféleségek termelésénél is kimutatható. Számos más hibája is van a részesművelésnek. Nagy aránytalanságok keletkeznek a növénytermelés, valamint a gazdaság más területén dolgozok munkája, részesedése között. Ez kibékítetlen súrlódásokat okoz a tagoknál. Akadályozza a közös állattenyésztés fejlesztését, a gépek jó kihasználását és így tovább. A százalékos részesedésnél a tag csak a meghatározott rész közvetlen megszerzését látja célnak, nem célja a szövetkezet pénzbevételének fokozása. JEzóri a termények magas százaléka kerül a tag birtokába, mely a háztáji árutermelés növelését segíti elő. Ennek egyenes következménye a háztáji állatállomány növelése, a termények és termékek egyéni piaci árusítása, meíy végül is elvonja a tagot a közös munkától. Csökken a közös állattenyésztés, a közös árutermelés és lassan a szövetkezeti gazdaságból egyéni kisgazdaság alakul ki. Ha nem is alakult ki teljesen egyéni parcella, de a szövetkezet egyhelyben topog és visszafejlődik. Mindezekből világosan látszik, mennyire káros a részesművelés. Remélem, ez a cikk is hozzájárult ahhoz, hogy belássák e ros;:z gyakorlathoz m^g ragaszkodó termelőszövetkezeteink is e módszer helytelenségét. „s, Molnár András,-termelőszövetkezeti politikai csoportvezető Az ellenforradalommal kapcsolatos legsúlyosabb és legfontosabb perek lezajlása után bíróságaink munkájában egyre nagyobb teret nyert az elmúlt évben a társadalom gazdasági és erkölcsi életével összefüggésben levő ügyek rendezés^. Ezek tárgyalása rámutat megyénk társadalmi életének legkirívóbb bajaira, — s egyben tájékozódást nyújt a segítés módjára vonatkozóan is, A társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmények — és a spekulánsok ügyeinek tárgyalása például arra enged következtetni, hogy e bűncselekményeket többnyire a társadalmi-, állami- és vállalati ellenőrzés hiánya szüli, sőt nyugodtan mondhatjuk: maguk a vállalatok vezetői — sok ágú gazdasági munkájuk közben — nem is törődnek eléggé ezekkel a bűncselekményekkel. (A népi ellenőrzés immár törvénybe iktatott rendszerének nagy szerepe lesz az ilyen bűncselekményeknek a felderítésében.) Éppen ezért helyes volna, ha az egyes ügyek tárgyalásán megjelennének a megkárosított üzem, vállalat, vagy hivatal képviselői, mert ők nemcsak az éppen szóban- forgó perben tudnának segítséget nyújtani bíráinknak, de tapasztalataik a bíróságot a teljesebb igazság kiderítéséhez is hozzájuttathatnák. Termelőszövetkezeteink vagyoni védelme körül is több — széles társadalmi köröket érintő — probléma adódott. Annak ellenére, hogy nem egy megyénkbeli szövetkezet nagy értékű vagyontárgyait hurcolták szét az ellen- forradalom idején, — még áprilisban sem érkezett az elhurcolt vagyontárgyak értékének megtérítésére irányuló kereset bíróságainkhoz. Jellemző példa erre —, hogy a tsz-ek saját követeléseik behajtására sem fordítanak gondot — a kunszent- miklósi Vörös Csillag Termelő- szövetkezet esete, mely még a járásbíró személyes felkérésére — Bíróságaink egyévi munkája — a közlekedési balesetek sem volt hajlandó pert indítani a szövetkezetnek tartozó egyéni gazdák ellen. Több esetben előfordult, hogy a termelőszövetkezetekből kilépők a tsz-szel szembeni követelésüket a járásbíróságnál próbálták érvényesíteni, mert a helyi és járási tanácsok számukra ilyen felvilágosítást adtak, — holott erre semmiféle törvényes rendelkezés nincs. Bár bíróságaink számára megtisztelő az a bizalom — és erre minden ok meg is van —•, mellyel hasonló ügyekben hozzájuk fordulnak tanácsaink, mégis úgy véljük, a kilépettek ügyét a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai érdemben elintézhetik, ha: a törvények szerint, igazságosan vizsgálják az ügyeket, és bátorságuk is van azokban, — ennek megfelelően határozatokat hozni. Ezekkel az ügyekkel felesleges amúgyis sok munkájú bíróságainkat terhelni. Szövetkezeti ügy a szakcsoportok jogi helyzetének rendezése is. A gombamódra szaporodó szakcsoportokkal kapcsolatban sok peres eljárás van folyamatban, — csak éppen az nincs eldöntve: ki képviseli a szakcsoportot. Vagy mindenegyes tagot, vagy pedig az őket — papíron — támogató földműves- szövetkezetet idézik meg ilyen esetekben bíróságaink. Ez mindkét esetben megnehezíti, sok esetben szinte lehetetlenné teszi a törvényes eljárás lefolytatását. Éppen ezért a szakcsoportok jogállásának rendezése sürgős feladat volna! E helyen éppen csak megemlítjük — bár eléggé fontos dolog — a termelési szerződésekkel kapcsolatos pereket. Sok esetben a rossz könyvelés miatt olyan dolgozó parasztokat citálnak bíróság elé a termeltető vállalatok, akik vállalt kötelességeiknek eleget tettek. Reméljük, hogy vállalataink változtatnak e helyzeten az új esztendőben. Az ellenforradalom utáni időben igen elszaporodott Milyen gépeket kap a szovjet építőipar 1958-ban ? A brjanszki gépgyárban el-] készült a Diesel villamos meg-] hajtású »D--369« magájáró] anyagemelő-útgyalu. Ezt a gé-j pet méltán nevezhetjük földásó- j óriásnak. Teljesítménye órán-] ként 800 köbméter. A kiemelt] talajt a szállítószalag 15 mé-j térré dobja félre. A scserbakovi gyár rezgőhen-j gereket készít az aszfalt- és be-] tonborítások tömítésére. Érdeklődésre tart számot a gyár 14,5] tonna befogadó képességű tar-] tálygépkocsija is. amely bitu-] men és víz szállítására szolgál.) A gép különleges berendezései lehetővé teszi, hogy a^ tartály-] ban levő anyag a kellő hőmer-] sékleten maradjon. Ha szerét ejthettem, megtréfáltam Rabi Mátyás bátyámat, elvtársamat. Ez pedig abból állt, hogy mindig a másik kapun mernem be, nem azon, amelyiket ő vigyázza a Kiskunhalasi Motor- és Gépjavító Vállalatnál. Dolgom végeztével, kifelé menve aztán megálltam a kapuban és így szóltam: — Rabi bátyámtól eivihetném a gyárat is, ha akarnám. .. Ott jövök be, ahol akarok. — Nem félek én attól — adta vissza a szót, s utamra bocsátott. De a régi szokástól eltérően, most egyenesen az ő szobájába telepedtem meg. Ha jól emlékszem, a fiatalok neveléséről kezdtünk beszélgetni, s addig- addig kanyarodtunk a témákban, mígnem a munkásőrségre, azaz miért is vállalta 65 éves fejjel Rabi elvtársam a nehéz katonai szolgálatot — kérdésre tértünk át. Elöljáróban megígér- tette velem, hogy nem szerkesztek a beszélgetésből cikket. De hiába. a téma annyira érdekes, hogy kénytelen vagyok »pletykálkod- ni.«. Elnézését kérem... • - H~ ---— Az egykori Lenin-fiúból MUNKÁSŐR LETT azzal kezdte Rabi bátyám, hogy 1919-ben Budapesten, mint vöröskatona, fegyverrel harcolt a proletár hatalomért. Láttam csillogó szemét, dagadó keblét, amikor kétszer egymásután is büszkeséggel a hangjában mondta: Lenin-fiú voltam. ., Aztán a csőszházi nádassal körülvett szigetről is szó került, ahol meghitt elvtársi beszélgetéseket folytattak a megbízható elvtársakkal, Miskei Józseffel, Szabó Árpád gimnáziumi tanárral, a budapesti összekötővel. A beszélgetések után kerékpározás következett Kecelre, Kis- kunmajsára és a többi községekbe. Vitték a hírt, bár tudták, hogy a »dekások« mindig a nyomukban vannak. Hogy is volt a Népszava terjesztésé? Szilágyi Ferenc kocsis ülése alól kapták dugva az újságot. És a munkahelyen? Örökös rettegés, hogy mi lesz holnap. Aztán eljött a szabadság hajnala, elhozták a szovjet elvtársak. Rabi bátyám már az első percben ott állt a néphatalom mellett. Kilencen megalakították a kommunista pártot. Kemény, nehéz csatákat vívtak, köztük Rabi elvtárs is. Később, mint tanácstag is intézte a nép ügyét, védte a nép vagyonát. Ha a tanyára kellett menni, hirdetni a párt igazát, erédményeinket, Rabi elvtárs mindig az elsők között volt. Helytállt akkor is, amikor országunkat az ellenforradalom vihara rázta meg. Nem vezették félre a hangzatos szavak, a kiabálások, a »hazafiúskodás«, mert látta: az utcán a részeges " kocsmatöltelékek, csavargók és börtöntöltelékek üvöltöznek a »szabadságról«, mint a prédára éhes farkasok. Nem félt, pedig fenyegették is: Nyerges István Rabi bátyámat otthonában kereste fel, s disznóölő késsel berontva a lakásba, ezt üvöltötte: — Végzek veled, itt a kési Szerencsére nem volt otthon, mert akkor is kötelességét teljesítve, vigyázta a gyárat, A »hős« azóta gyáván megfutott. Rabi bátyám pedig maradt, mert szíve, esze, minden porcikája azt sugallta és sugallja, hogy a népet kell szolgálnia. Ezt tűzte ki életcélul 40 évvel ezelőtt, ezért küzd ma is. Megmondom őszintén, szavait úgy raktároztam magamba, mint a szomjas föld az esőt. Megértettem, hogy 65 éves kora ellenére miért lépett a munkásőrségbe, s hogy szavaival éljek, miért várja azt a pillanatot, hogy mehessen a foglalkozásokra. 65 éves — és őrséget áll éjszakánként. S ha úgy adódik, réteken, vetéseken át kúszva, rohanva elvégzi a kapott harci feladatot. Hát ezt nem megírni — hiba, nagy hiba volna. S ha megszegtem a megegyezést, ezt azért tettem, hogy néhány szóval megmutassam, mit is jelent kommunistának, forradalmárnak, a nép ügyét szívén viselő, öntudatos munkásnak lenni. Vcnesz száma. Ennek ellenére, — míg egyrészről egyre kevesebb ilyen ügy érkezik a bíróságokhoz, másrészről maguk a bíróságok is meglepően enyhe ítéleteket hoznak ittasan száguldó és gázoló sofőrök ügyében. Ez a helyzet természetesen visszahat a közlekedési balesetek számának növekedésére is! Ugyancsak ilyen enyhe ítéletek születnek nem egyszer az élet- és testi épség ellen elkövetett bűnesetekben. A kiskőrösi járásbíróság például olyan vádlottat, aki haragosa helyett tévedésből egy ismeretlen embert vert meg úgy, hogy az illető 20 napon túl gyógyuló sérülései mellett elvesztette egyik szemét is — egy év és 10 hónapi börtönbüntetésre ítélte. Talán a — tévedést számította enyhítő körülménynek a járásbíróság? Enyhe ítéletek születnek tiltott magzatelhajtási ügyekben, (pedig a magzat törvényes elvételének lehetősége idején a tiltott magzatelhajtás bűne csak veszélyesebb és megvetendőbb bűnné vált!) s a család-, ifjúság-, és nemi erkölcs ellen elkövetett bűntettekben is: a du- navecsei járásbíróság például két évre ítélt erőszakos nemi közösülés miatt egy olyan vádlottat, aki már egyszer hasonló bűnért egy évet ült; Bíróságaink polgári ügyszakában talán a munkaügyi perek adják a legtöbb munkát: Közéletünk egészséges irányba tereléséhez járulnának hozzá vállalataink, ha mindenkor szem előtt tartanák a bíróság döntéseit. De 6aj nos, több esetben tanúsítanak a vállalatok olyan sértődött és fölényes magatartást, mint a Bajai Autóbusz- közlekedési Vállalat ia amely a Közlekedésügyi Minisztérium határozott utasítása ellenére sem volt hajlandó kártalanítani egyik elbocsátott dolgozóját, bár a bíróság is a dolgozó javára hozott döntést. Késhegyig menő harc folyik ■— az elmúlt évben az előző esztendő hasonló ügyeinek sokszorosára szaporodott —> birtokperekben. Sokan az »ősi földet« követelik vissza, pedig jól tudják, hogy betagosított táblákat éppen a gazdálkodás biztonságosabbá téltele érdekében is — nem bon- ltunk fel. Többen pedig az ellenforradalom előtt eladott, de jóváhagyásban nem részesített ingatlanaikat akarják spekulációs céllal visszaszerezni. Bíróságaink erre igen éles szemmel figyelnek fel és mi ezúton is felhívjuk erre az érdekelt gazdák Ifigyeimét! Bács-Kiskun megye bíróságai az ellenforradalom utáni kezdeti bizonytalankodás után megállották helyüket. Ügy a politikai jellegű büntető ügyekben, mint a gazdasági fellendülést kísérő —- mondhatni: új típusú — vagyonjogi perekben megfelelő ítéleteket hoztak az elmúlt évben. Segítségükkel sikerül kiküszöbölni társadalmunkból azokat az egészségtelen jelenségeket, melyek útjába állanak hazánk politikai-, gazdasági-, erkölcsi emelkedésének. Köszönjük bíróinknak elmúlt évi helytállásukat és kívánjuk számukra, hogy az elkövetkező évben is hozzanak helyes, szocialista építésünket segítő ítéleteket. / V. G. — Az egyik angol állatkert igazgatósága áruba bocsátotta egyik papagáját, mert veszedelmes nyelve volt, állandóan szidalmazta a látogatókat. Több mint száz vevő jelentkezett,
