Petőfi Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-04 / 3. szám
Újra fellendülőben a bajai járás nemzetiségeinek KULTURÁLIS ÉLETE Kottái Antal elvtárs december 1-e óta tölti be a bajai járási tanács művelődési csoportjánál a félfüggetlenített népművelési felügyelői munkakört. Néhány hét nem nagy idő egy új munkaterület megismeréséhez és megszereléséhez, de beszélgetésünk közben kiderült,- hogy ■ Kottái elvtars nem pénzszerzési forrást lát a népművelési tiszt betöltésében, hanem mint pedagógus, elsőrendű kötelességének és hivatásának tekinti a nép kulturális nevelését, igényeinek formálását és alakítását. Eddigi munkájának is látható már eredménye. Kiutazott a délszláv- és német-lakta községekbe és így már kialakult előtte egy olyan körkép, amelyből levonhatja a végkövetkeztetéseket, s jó irányító, szervező és ellenőrző munkával újra felvirágozhat a nemzetiségi kultúra. Mindehhez türelemre és ügyszeretetre van szükség, mert enélkül kultúráról, munkájuk eredményéről nem is beszélhetnek. Az ellenforradalom előtt Ga- rán, Hercegszántón, Csávolyon . és Nemesnádudvaron működtek délszláv és német művészeti együttesek. Ezek a csoportok reszt vettek a tavaszi ifjúsági seregszemlén, s nem egyszer ők vitték el a babért. Az ellenforradalom kihatott a nemzetiségi csoportok munkájára is. Részben felbomlottak, vagy egyszerűen céltalannak látták további működésüket, mivel hiányzott a vezetés, s nem akadt olyan ember, aki kezébe vette volna az irányítást. A nemzetiségi csoportoknál ez a dermedtség csak ideig-óráig tartott. Űk hamarabb felismerték a népművelés fontosságát, mint a magyar csoportok, s hozzákezdtek a kulturális élet megindításához. Náluk ez a művészeti felismerés egyben politikai kérdés is volt. Ez megmutatkozik eredményeikben is. Amikor megindult az ideológiai harc, a párt irányításával a revizionista nézetek ellen, ez a tisztulási folyamat hozta meg gyümölcsét a népművelési munkában is. Egyre szűkebb területre zsugorodott a művészeti tevékenység spontanitása, nagyobb teret hódított magának a tudatos, célratörő, és felvilágosító munka, bár a nemzetiségi községekben a kulturális tevékenység még most sem eléggé tervszerű, igen hullámzó. Ebből az elszigeteltségből kell kiszakadnak, s ezáltal munkájuk is sokoldalúbbá és vonzóbbá válik. A nemzetiségi csoportok közül a csávolyi délszláv csoport munkája a legkiemelkedőbb. Van jól működő táncegyüttesük, színjátszó csoportjuk és pengetés zenekaruk. Nemcsak saját községükben hintik a kultúra magvait, hanem ebben az évben vendégszerepeltek már Garán, Hercegszántón, ■ Nemesnádudva- ron és október 4-én, 5-én, 6-án, 7-én a Művelődési Minisztérium es a Délszláv Szövetség rendezésében Zala megyébe is ellátogattak és ott is nagy sikert arattak. Csávolyon szép számú németajkú lakosság is él. Most szervezik a németek 20 tagú művészegyüttesét. A Magyarországi Német Szövetség is segít ebben a munkában. Lesz színjátszó és tánccsoportjuk, s fúvószenekaruk is. A hercegszántói délszláv művészeti csoport egy pedagógus irányításával készült a karácsonyra. Műsorukban szerepelt népi együttesük és énekkaruk. A nemesnádudvari német művészeti csoport-— sajnos — megszűnt. A járási tanács politikai okokra vezeti vissza megszűnését. Az ellenforradalomban kialakult sovinizmusban látják okát. Jó lenne, ha a község magyar- és németajkú vezetői sürgősen tisztáznák ezt a kérdést s közös erővel mielőbb helyreállítanák a baráti jó viszonyt és segítenének abban, hogy ismét működjék a nemesnádudvari német együttes. — Garára még nem tudtam kijutni — mondja Kottái elvtárs — s így hát még nem sikerült felmérni, mi a helyzet ott a nemzetiségi csoportoknál. A következő utam Garára vezet, s a vezetőkkel ott is megbeszélem a soronkövetkező lépéseket. Nagy, de szép tervbe vágta fejszéjét a bajai járási művelődési csoport népművelési felügyelője. A jövő évben szeretnék létrehozni a száztagú Bácskai Népi Együttest, amely magyar, német és délszláv csoportokból tevődnék össze. Rendelkeznének tánc-, ének- és zenekarral. A régi táncok megtanítását szakemDerekre bízzák. Megkérik Vincze Miklós táncpedagógust, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Kultúrotthonának igazgatóját, hogy segítsen ebben a munkában. Kidolgozzák műsortervüket, s ellátogatnak a különböző bányavidékekre is. Még csak az előkészületi munkáknál tartanak, de máris kaptak meghívást Pécsre, Komlóra és Sztálinvá- rosba. A nőtanácsok szervezésében január elején megindulnak a nemzetiségi szakkörök. Például Csávolyon tíz tagból szövőszakkör alakult. Hercegszántón szabás-varrás tanfolyam kezdődött. A szakköri munkákon kívül nagy gondot fordítanak a politikai nevelésre is. Az eddigi igények azt bizonyítják, hogy a délszláv és német lakosokat érdeklik a világpolitikai események, s arra kérték a járási tanács művelődési osztályát, hogy tartsanak nekik előadást a szovjet szputnyikokról. Csávolyon eredményes munkát végez az agrártudományi egyesület helyi csoportja. A legjobb szakemberek bevonásával tartanak előadásokat, figyelem- bevéve a lakosok érdeklődéskörét. Ezekből a tényekből is láthatjuk, hogyha van irányítás és ellenőrzés, akkor van népművelési tevékenység és eredmény is születik. Január első felében a községi művelődési otthon igazgatók és a népművelési ügyvezetők bevonásával kétnapos népművelési értekezletet tartanak. A községek kulturális életének vezetői itt kapják meg azt a politikai, szakmai és gazdasági Irányítást, amelyek hiánya nélkül nem beszélhetünk tudatos népművelési tevékenységről. Ezen az értekezleten részt vesz a járási pártbizottság munkatársa, a Hazafias Népfront-bizottság elnöke, a KISZ és a nőtanács vezetője. Hozzászólásaikkal segítik a közös munka kialakítását. Ez az értekezlet is sok tisztázatlan kérdésre .ad majd választ s a jövőben a nemzetiségiek kulturális munkája visszanyeri régi, jó hírnevét. Bieliczky Sándor Hogyan küzdj ünk a téli megbetegedések ellen? A MEGFÁZÁSBÓL eredő betegségek a legjobb családban is előfordulnak. De ha mint anya, gyermekei ellenállóképességének fokozása érdekében mindent megtesz, ami módjában áll, kedves gyermekei és hozzátartozói bizonyára kevesebbet fognak tüsszenteni és köhögni. Ennek tudatában nincs más feladata, minthogy egy csomó -megfázás elleni fegyvert« szerezzen be és akkor bátran^ nézhet a tél ele. A CSALÁDI védekezés első fegyvere a tápláló és jól elkészített étel. Mivel az A-vitamin tartalmú élelmiszerek különösen értékesek, előnyben kell részesíteni a tejet, a halat, a sajtot, a tojást, sovány húst, a friss gyümölcsöt, a zöld salátákat, a főzelékeket, öt évnél fiatalabb gyermekeknek adjunk ezenkívül naponta bizonyos mennyiségű csukamájolajat. FONTOS, hogy a gyermekek az ételeket helyesen fogyasszák el. Tilos az ételek felületes lenyelése, tehát az ételeket alaposan meg kell rágni. Több mint 20 000 forint a Madarast Vegyes Ktsz 1957. évi nyeresége A Madarasi Vegyes Ktsz 30 fővel és 6 üzemegységgel dolgozik. Van lakatos, asztalos, cipész, szabó, szobafestő és vil- • lány szerelő részlege. Az 1957-es terv teljesítését 135 százalékra vállalták és az adott szónak eleget is tettek. Igen jól dolgozik a lakatos részleg, amelynek szerződése van a Budapesti Vastömegcikk Értékesítő Vállalattal. A szerződés félmillió forintra szól. A lakatos részleg füstcsöveket és ké- ménytoldót, szállít a vállalatnak. Ennek a kislétszámú, de lelkes szövetkezetnek a múltévi nyeresége több mint 20 000 forint. Ha továbbra is ilyen szorgalommal dolgoznak, akkor 1958-ban még nagyobb sikerekre számíthatnak. , Kovács István Két pénztár — egy kiszolgáló A reggeli órákban a kiskun-1 halasi vasútállomás több vonatot indit különböző irányba. En nek megfelelően a reggel 4—6 óra közötti időben igen nagy tömeg fordul meg a vasútállomáson. Az állomásnak két személy- pénztára van, sajnos azonban, még ebben a csúcsforgalmi időben is csak az egyik személy- pénztár ad ki jegyeket. Tekin tettel arra, hogy a vonatok ebben az időben korán indulnak, s az utazni kívánók csak az indulás előtt negyedórával érkeznek az állomásra, így nap mint nap előfordul, hogy nem tudja az utas megváltani a jegyét, vagy későbbi vonattal kénytelen elutazni. Javasolnám, hogy a csúcsforgalmi időben használják mind a két jegypénztárt, hisz azért építették. Szüntessék meg ezzel az intézkedéssel az egyébként most már eléggé jól dolgozó vasút elleni kifogásokat. Czakó F. A MÁSODIK FEGYVER: a friss levegő. Ennek jelentőségét fel sem fiehet becsülni, hiszen tisztán tartja orrunkat, torkunkat, szelljőzteti tüdőnket és testünket fnegfelelő mennyiségű oxigénnel látja el. Az a gyermek, aki nem kap elég friss levegőt, rqvid időn belül sápadt és apatikus lesz és ellenálló ereje erőseik csökken. Tehát töltsenek a gyermekek minél több időt a szabad levegőn. A gyerekek a nagy hidegben is szívesen, játszanak a szabadban. Hiszen az ésszerű öltözet és a korlátlan energia, amely állandó mozgásban tartja őket, kellő védelmet nyújt. A MEGFELELŐ alvás éppoly fontos szerepet játszik, mint a friss levegő és a mozgás; Ezért gyérekeit jókor fektesse le és ügyeljen, nehogy lefekvés után titokban sokáig olvassanak. Hideg időben természetesen melégen kell öltöztetni a gyerekeket, vigyázzunk arra, hogy mipden egyes ruhadarab könnyű és laza legyen, hogy a gyermek, testének mindenegyes részét teljesen szabadon és ké- nyelmesejn tudja mozgatni. Szoros és nehéz ruhák nemcsak fárasztanak, hanem valóban ártanak is. Akadályozzák a vérkeringést, korlátozzák a légzést úgy, hogy vérszegénység, fagydaganatok, tüdő- és egyéb hülé- ses betegségek formájában zavarok állhatnak elő. AMENNYIBEN a szerencsétlen körülmények folytán a gyermek minden óvintézkedés ellenére hiégis megfázik, akkor azonnal el kell különíteni. A legokosabb, ha 48 óráig meleg ágyba dugjuk. A nyitott ablak megfelelj szellőztetést szolgáltat. tOOOOO-OOC-OOOC Korbácsolás a XX. században Guernshy brit fennhatóság alatt álló sziget a La Manchc- csatornában. A kis sziget parlamentje nemrégiben elhatározta, hogy büntető perrendtartásába ismét bevezeti a fiatalkorúak nyilvános megkprbácsolását. A parlament döntése szerint 12— 18 éves bűnözőkre tizenkét ütést mérnek ki a »hétfarkú- korbáccsal annak a fiatalkorúnak, aki la társadalom ellen vétkezik. Még^f év alatt megtízszereződött az OTP-kölcsönnel épült családi hasal: száma megyénkben í Aki végigsétál a halasi vasút♦ állomáshoz vezető széles, fás ui- I cán, vagy a régi vásártér he- I lyén épült lakónegyedben Kecs- | kernelen, egész utcasorokat ta- í Iái, melyeknek házai az utóbbi években épültek. De nemcsak itt, hanem szerte a megyében évek óta kisebb lakótelepek, falusi házsorok épüllek fel az állam kislakásépítési akciója Keretében. Amikor 1954-ben először folyósította az OTP a k,- sebb-nagyobb kölcsönösszegeket a kispénzű emberek családi házainak építésére, 46 házat emeltek az egész megyében. Azóta négy év tett el, s ha most, 1957 végén tekintünk bele a kislakás- építési statisztikába, joggal elcsodálkozhatunk. Tavaly nem kevesebb, mint 426állatni kölcsön hozzájárulással épült új házai fejeztek be a boldog tulajdonosok. Megnőtt az építési kedv, a számok szerint az idén megtízszereződött a kölcsön kibocsátás első évéhez képest az OTP segítséggel épült házak száma. Jele 1 ez elsősorban az életszínvonal f emelkedésének, de annak az | egyre erősödő konszolidációs fo- f lyamatnak is, amely pártunk | helyes politikájának eredménye• képpen az ellenforradalmi zűr- t zavar időszakát követte. A számok másról is beszél- _ nek. Az OTP Bács-Kiskun me- ? gyei fiókjának nyilvántartásai szerint ebben az eszlendőben a kölcsön igénybevétele minden feltételének megfelelő kérelmeket benyújtó építtetők közül egyetlen egyne* a Kérését sem utasította* vissza, bár ezek a fettételek elég jelentékeny megterhelést jelentettek az igénylők számára. A kölcsön igénybevételének magas morális színvonalát igazolja az a tény is, hogy egyetlen igénylő ellen sem Kellett eljárást indítani az építési segély nem rendeltetésszerű felhasználása miatt. Magyarán szólva, becsületes emberek vették igénybe az állam becsületes segítő készséggel nyújtott támogatását. Éspedig nem is a legjobb módúak! Az építtetők zöme olyan üzemi munkás, termelőszövetkezeti tag, kispénzű városi ember, akinek a havi jövedelme nem haladja meg az 1500 forintot. Mégis, mi a nyitja az építési kedv megnövekedésének? Elsősorban az, hogy az országosan évek óta körülbelül azonos szinten mozgó • kölcsönkeretből minden évben több és több jut a megyének, emellett egy-egy ilyen családi ház felépítésénél a legkülönbözőbb rokoni, baráti segítségnyújtás jelentkezik. Van olyan építtető, akinek a házán a lakatosmester testvér, a gyári munkás sógor, az asztalos, kőműves rokonok, a jóbarátok, munkatársak egész hada munkálkodott, amíg tető alá hozták. Célja a kölcsönnek, hogy a magánkézben levő, használt, vagy új építő anyagok is mozgásba kerüljenek, necsak az állami ipar termeléséből próbálják kielégíteni az építkezések anyagszükségletét. Előkerültek tehát a használt ajtók, a kijavítható, öreg ablakkeretek, az összedőlt házakból kitermelt használható téglák, cserepek, faanyagok, hogy egy új házban, egy-egy új családi otthonban találják meg végleges helyüket. Az építkezés nemcsak városi jellegzetesség, vannak olyan községeink, amelyekben egész utcasorok hirdetik az állam segítőkészségének eredményét. Kerekegyházán évenként átlagosan 30 ház épült kölcsönből. Dunatetétlenen az idén 29 építtető hozta tető alá kis családi házát. Mégpedig nem is akármilyen családi házak nőttek ki a földből, sem itt. sem másutt. A statisztika azt mondja, hogy a kölcsönkibocsátás első két évében főleg falusi típusú, jórészt egyszobás házak épültek. Ma a legeldugottabb településen is az OTP-kölcsönből épült házak csaknem háromnegyed- része két-háromszobás, összkomfortos épület. Négy évvel ezelőtt még nem egy házban megelégedtek a döngölt agyagpallóval. Ma már a régi jó hajópalló is elavultnak tűnik az építtetők szemében, egyre többen keresik a parkettát. A házak külső képe is igényesebb. j Általában villaszerű házak jönnek létre a legkorszerűbb építési tervek alapján. Még pár szót a szociális megoszlásáról Az elmúlt évvégi állapotok Szerint 259 munkás, 23 műszaki tisztviselő, 150 alkalmazóit és 9 másfoglalkozású épített házat. Többek főzött még hat olyan szénbányász is akadt, aki már elszármazott a megyéből, mégis itt, a szülőföldön épített magának O^P kölcsönből családi házat. A kölcsön visszafizetése is rendben folyik Nem egy olyan igénylő volt, aki 1—2 év alatt visszatérítette az államnak kamatostól a kölcsönvett összeget. Az egyik ilyen boldog új lakástulajdonos például 40 000 forintot kapott az államtól. A kölcsönt két év alatt visszafizette, így 25 százalékos kedvezményben részesült, a 40 ezer forint helyett csak 30 ezret kért tőle az állam, tízezret meghagyott é családi kasszában jutalomképpen. Az idén, a hírek szerint, országosan! még nagyobb kölcsönkeretre lehet számítani, s ennek eredményeképpen valószínűleg még töbh család talál majd boldog otthonra.
