Petőfi Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-04 / 3. szám

Vilá<v proletárjai, egyesüljetek ! ; A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT *BA'CS-KISKUN MEGYEI LAPJA III. ÉVFOLYAM, 3. SZÄM Ara SO fillér 1938. JANUÁR 4. SZOMBAT II nagyobb önállóság esztendőié Alig néhány órája léptük ál 1938 küszöbét, amikor vidám szilveszteri hangulatban, ered­ményekben gazdag, boldog új- esztendőt kívántunk egymás­nak. Több jót, nagyobb bőséget kívántunk, s ha azokban a vi­dám percekben nem is gondol­koztunk el rajta mélyen, mégis tudtuk, hogy eléréséhez jobb munkára van szükség. Az újesztendő tanácsainknak nagyobb önállóságot hozott. Most igazán gazdáivá Válhatnak az igazgatásuk alá tartozó terü­leteknek, községeknek. Soha az­előtt nem állt rendelkezésükre annyi anyagi és erkölcsi erő, mint jelenleg, csak jól kell bánni vele. A lakosság által be­fizetett adóforintok az utolsó fillérig megyénkben maradnak, sőt, legnagyobb része ott marad, ahol befolyik, községeinkben, városainkban. A helyi tanácsok már ezzel számolva készítették el az évi költségvetést — és reálisan — nyolc és fél millió forinttal többet irányoztak elő, mint tavaly. Üj az is, hogy a tanács be­ruházási kiadásait a bevétele határozza meg. Ez annyit je­lent: ha növelni tudja bevéte­leit, növelheti kiadásait is, egy­szóval több mindent építhet a lakosság igényeinek megfelelően. Erre pedig minden lehetőség megvan. Ezek közé a lehetősé­gek közé tartozik például, ha pontosan behajtják a tartalék­földek után járó haszonbért, ha beszedik az ebadót, ha felderítik az eltitkolt földeket és meg­adóztatják, ha utánanéznek, hogy egyes kisiparosok a valódi /forgalmuk után adóznak-e. A tanácsok nagyobb önálló­ságát segíti, hogy ettől az évtől kezdve éves adóterv van meg­állapítva. Ez annyit jelent, hogy az előző évi hátralékok a be­szedési tervbe nincsenek be­számítva, és a hátralékokra be­folyt összeg teljes egészében a községben marad. Soltvadkert téli adóbevételi terve például 7,5 millió forint. Ha a hátralé­kokkal együtt 9 milliót szed be, az 1 400 000 forint különbö­zet teljes egészében Soltvad­kert községé. Építhet belőle járdát, utat, sportpályát, törpe- vízmüvet, vagy amire éppen a köznek legjobban szüksége van. Ettől az esztendőtől kezdve hosszabb időre szóló terveket is »illetnek tanácsaink. Eddig ugyanis az volt a gyakorlat, hogy december utolsó napjai­ban megrohanták a Nemzeti Bankot, hogy a még fel nem használt pénzt elkölthessék. Sokszor pedig elveszett a pénz, mert anyag-, vagy munkaerő hiányában a tervbe vett beru­házást nem tudták megvalósí­tani. Mostantól kezdve több éven át is összegyűjthetik a pénzt nagyobb arányú építke­zésre, mert az év végén meg­maradó összegeket átvihetik a következő évekre. Tanácsainkon a sor, hogy a nagyobb önállósággal élve, me­gyénk községeiben, városaiban soha nem látott fejlődésnek vessék meg az alapjait. A fon­tos az, hogy a tervek a lakos­ság jogos igényeivel, szükség­leteivel egyezzenek, és minél szélesebb társadalmi erők segít­sék megvalósításukat. Közös végrehajfóbízotfságí ülésen tárgyalta meg a páríj és a tanács Kecskeméten a mezőgazdasági termelési helyzetét és a soronkövetkező feladatokat AZ ŰJÉV ELSŐ munkanap­ján közös végrehaj tóbizottsági ülésre ült össze a Kecskeméti Városi Tanács és a pártbizott­ság, hogy megtárgyalja a me­zőgazdasági termelés helyzetét és ezzel kapcsolatosan a soron­következő feladatokat. A napi­rendi pont előadója Sánta La­jos elvtárs, a városi tanács vég­rehajtó bizottságának elnökhe­lyettese volt. A NAPIREND során a ter­melőszövetkezetek politikai és gazdasági helyzetének vizsgá­lata került előtérbe. A v. b. a termelőszövetkezeti pártalap- szervezetek munkáját vizsgálva elismerését fejezte ki azon párt­tagoknak és pártonkívülieknek, akik az ellenforradalom után eltelt időszakban áldozatos mun­kával küzdöttek a termelőszö­vetkezetek megerősítéséért. Kü­lön dicséretben részesítették Kerekes Antalt, a Szabad Nép, Havasi Jánost, a Petőfi Terme­lőszövetkezet tagját és több har­cos tsz-komirtunistát. A tsz-ek vezetésének kérdésé­ről szólva a végrehajtó bizott­ság kinyilvánította, hogy eljött az az idő, hogy a termelőszö­vetkezeti vezetőktől komoly szakképzettséget s politikai fel- készültséget követelünk meg. Ezért a v. b. úgy foglalt állást, hogy akiknek bár nincs maga­sabb szakképzettségük, de a gyakorlati mu.Inában jól meg- állták a helyüket, azoknak továbbképzéséről gondoskodik, ahol pedig ennek fordítottja ta­pasztalható, javaslatot tesz a tagságnak szakképzett vezetők megválasztására. A VÉGREHAJTÓ bizottság nein ért egyet a Szabadsághar­cos Termelőszövetkezet munká­jával. Ebben a termelőszövetke­zetben vannak a legjobb gazda­sági adottságok a jövedelmező­ség megteremtésére, s mégis passzívan zárták az évet. Kö­Húsz forinttal ér többet egy munka­egység értéke az 1956os évnél a bácsborsó di Új életben Nagy Jcedvvel és szorgalom­mal láttak munkához az elmúlt gazdasági év elején a bácsbor- sódi Üj Élet Tsz tagjai. A szor­galom és a kedv egész éven át nem hagyott alább. Ennek kö­vetkezménye, hogy a záró köz­gyűlésen eredményekben gaz­dag esztendőről számolhattak be az Új Élet Tsz-ben is. A tsz- Sagok, valamint a családtagok szorgalmát bizonyítja például, hogy a párt kezdeményezésére 50 szövetkezeti tag maga végez­te el a cséplőgép melletti mun­kákat, ugyanakkor a család­tagok vállalkoztak a növény­ápolási munkák elvégzésére. A lankadatlan munkakedv eredményeként 1957-ben 20 fo­rinttal nőtt egy munkaegység értéke az előző évihez képest. 1956-ban ugyanis 36 forintot osztottak munkaegységenként, L957-ben pedig az egy munka­egység értéke már elérte az 56 forintot. Ebből látható, hogy a tsz jelenlegi helyzete biztató, s ilyen akarattal, munkával olyan eredményeket érnek el, amelyek fölényesen igazolják a nagy­üzemi szocialista gazdálkodás jövőjét. vétkezésképpen ebben nagy ré- j s/.e van a termelőszövetkezet] vezetőségének is. | A TOVÁBBIAK SOKAN aj v. b. határozatot hozott arra vo- ] natkozóan, hogy a városi tanácsi mezőgazdasági osztálya a tér- j melőszövetkezeti könyvelőkkel j és az MNB szakembereivel ja­vaslatot dolgozzon ki a terme­lőszövetkezeti könyvelés mód- j szerének megváltoztatására. Aj jelenlegi módszerek mellett ] ugyanis nem lehet megbízha- j tóan kimutatni az önköltséget,« valamint az amortizációt sem,] ami pedig igen fontos volna aj termelőszövetkezetekben, ' ELBÚJHATNAK A PIACI LEGYEK... * (3. oldal) a tan Ácsi ipák FEJLŐDÉSÉRŐL (3. oldal) KECELI KÖRSÉTA (3. oldal) A BAJAI JÁRÁS NEMZE­TISÉGEINEK KULTURÁ­LIS ÉLETÉRŐL (I. oldal) HOGYAN KÜZDJÜNK A TÉLI MEGBETEGEDÉ­SEK ELLEN? (I. oldal) AZ OTP-KÖLCSÖNNEL ÉPÍTETT CSALÁDI HAZAKRÓL J (4. oldal) j A RADIO ÉS TELEVÍZIÓ J JÖVŐ HETI MŰSORA (6. oldal) : # A madarasi Dózsa Termelőszövetkezet ÍJ J É VI TERVEI A madarasi Dózsa Termelő- szövetkezet 750 hold földön 87 taggal gazdálkodik. Bátran le­het mondani, hogy jól és kor­szerűen fejlesztik a közöst. Az elmúlt évben a szövetkezet so­kat fejlődött. Erre bizonyíték, hogy a tiszta vagyon az 1956. évi 1 070 000 forinttal szemben 1 290-000-re szaporodott. Föld­járadék címén 32 000 forintot fizet ki a szövetkezet, ez ka- tasztrális holdanként 180 forin­tot jelent. A munkaegység érté­ke 47 20 forint volt az elmúlt gazdasági évben. Még néhány adatot érdemes megemlneni, amely bizonyítja, hogy sokat lépett előre egy év alatt a szövetkezet. A tehené­szetben 1956-ban a tej hozam na­Vasmuiikás lett Cselleng Anna AKÁRCSAK A KÉPEN, az életben is ilyen mosolygós. Hat évvel ezelőtt, mint építőmunkás jelentkezett a Kecskeméti Épü­letlakatosipari Vállalathoz, hogy munkatársaival együtt egy új műhelyt építsenek fel. Tégla­adogatás, malterhordás közben gyakran kacsintgatott a vasmun­kások felé és gondolataiban egy­re jobban tért hódított ez a tit­kos vágy: Jó lenne itt maradni vasasnak! E vágyát táplálták az itt dol­gozó fiatal szakemberek és a tánccsoportnak tagjai, akik kö­zött, őt is megtaláltuk. Az új műhely már állt, amikor az ifjú leány otthagyta az építő­ipart, s beállt átképzésnek. A gyár vezetői Fehér Lászlóra és Barta Zoltánra, e két ügyeskezű, nagytudásű szakemberre bízták azzal: — neveljetek e lányból ügyeskezű szakembert. A TANÍTÓMESTEREK a tu­dás olyan bő kosarát tárták An­na elé, hogy alig győzte‘elsajá­títani a lakatosság tudományá­nak ezerféle változatát. Haladt is előre. Már úgy lát­szott, hogy végleg elkötelezte magát a lakatos szakmával. Ép­pen ezért váratlanul érte a ta­nítómestereit Annának az a be­jelentése: — szeretnék hegesztő lenni. — Hát legyél —• egyeztek bele a tanítómesterek, vezetők. Újabb tanítómestert kapott Vezsenyi Sándor bácsi szemé­lyében. S hogy az idős szakmun­kás sokat adott neki az autö- génhegesztés tudományába arra elég megemlíteni azt, h ''■'el­leng Anna ma már a s- ki­váló dolgozója című okk oír- tokosa. JELENLEG forresöveket he« geszt. Úgy ismeri e munka for­télyát, hogyha becsukná szemét, akkor sem vétené el az ütemet. Többféle méretű készül ebből a gyártmányból. Ha a kisebb faj­tából kerül a keze alá, abból na­ponta 85-öt, a nagyobb méretű­ből 40—45-öt hegeszt meg nyolc óra alatt. Nem bánta meg, hogy a vasas szakmát választotta, hiszen jól keres és éppen ezért a megélhe­tésre sem panaszkodik. Átlag­ban 1300—1400 forint lapul a fi­zetési borítékjában, legutóbb 1500-on is felül volt. CZELLENG ANNA elvált asz- szony. Van egy kétéves kislá­nya. Amíg ő az üzemben dolgo­zik, addig a nagymama vigyáz a szeme fényére. Egy időben délutáni munkára osztották be, de az igazgató uta­sítására ezt megváltoztatták és ma már csak délelőtt dolgozik, így esténként együtt lehet kis­lányával. Otthon ellátva a házi munkát, játszadozik kislányával, s olvas­gat. Hol szépirodalmi, hol meg szakmai könyvet, mert vallja, a vasas szakma is halad, fejlődik, s ő nem akar hátul kullogni. Veness Károly gyón gyenge, 1200 liter volt te­henenként, 1956-ban már 2346 liter volt. Tavaly telepítettek 10 katasztrális hold gyümöl­csöst, saját erőből vettek egy Zetort, pótkocsival. Építettek egy 30 vagonos raktárt, szintén saját erőből, 108 000 forintbe került. Beállítottak 25 darab törzskönyvezett anyakocát, két apaállatot, a szarvasmarhaállo­mányuk pedig 68-ra gyarapo­dott. Az idei terveik szintén azt bizonyítják, hogy a szövetkezet tovább akar fejlődni. Kender­ből például a tavalyi 30 hold helyett 80 holdra, cukorrépából az előző évi 15 helyett 25 hold­ra kötöttek szerződést. 23 darab szarvasmarhát hizlalnak és 160 darab sertést. Ezek szállítására szintén megkötötték a szerző­dést. Akarnak venni az idén egy vontatót pótkocsival. A munka­egységet 60 forintra tervezik. Kovács István Mezőgazdasági szaktanfolyam Kecskeméten Egyhetes, bentlakásos szak­emberképző tanfolyamot rendez Kecskeméten január 13-tól a Ha­zafias Népfront megyei bizott­sága és a megyei tanács mező- gazdasági osztálya. A tanfolyamon a gépállomások és a községek agronómusai mint­egy száznyolcvanán vesznek részt és a diákok távollétében a külön­böző kollégiumokban nyernek elhelyezést. Az előadások tematikája ma­gában foglalja a Duna—Tisza közének gazdálkodási lehetősé­geit; s az előadók a talajerőgaz­dálkodás, a növény-, zöldségter­melés, szőlészet, üzemszervezés legjobb ismerőiből, valamint a kísérleti telepek kutatóiból ke­rülnek ki. Lehetőséget nyújt a tanfolyam arra is, hogy a rész­vevők megvitatás céljából ki­fejthessék nézeteiket a mezőgaz­daság sajátos helyi problémái­ról, azok megoldásáról, s ugyan­akkor az egyes előadások nyom­tatott példányait is megkapják a tanulás megkönnyítése végett. ✓

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents