Petőfi Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-30 / 25. szám

Belterjes gazdálkodss - növelwö liozaniok

miiii iiiiiiii: iiíii!iiiiii! iiiini]ii!

Mezőgazdaságunk fejlődésében a'felszabadulás óta kedvező változások voltak. Csökkent a külterjes kultúránk aránya és megnőtt a zöldségfélék, ipari növények és egyes abráktakarmá- nyok vetésterülete. Az állattenyésztés részaránya is valamivel magasabb. Mindez azonban együttvéve össztermelési értékben kifejezve nem nagy lépést jelentett előre, mert az össztermelés! érték százalékban kifejezve alig haladja meg az 1338. évi szintet. Ugyanakkor az egész népgazdaságban történt szerkezeti változás elsősorban az ipar nagyarányú fejlesztése megnövelte a bérből és fizetésből élők számát. Ma sokkal több a nem mezőgazdaságban dolgozó fogyasztó, mint a felszabadulás előtt. Egyrészről ez is megköveteli a mezőgazdaság termelékenységének növelését. Ugyanakkor igen jelentősen emelkedett a parasztság saját termeléséből történő belső fogyasztása. Dolgozó parasztságunk ma sokkal jobban él, mint a felszabadulás előtt. Fokozódó igényeket támaszt a mezőgazdasággal szemben az élelmiszer- és köny- rtyűipar, valamint a mezőgazdasági csoport is.

A belterjes művelésre való törekvést, szinte parancsolóan írja elő magas népsűrűségünk. Megyénkben például egy mező- gazdasági lakosra, alig több mint másfél katasztrális hold szántóterület jut. Megköveteli a belterjes gazdálkodást a nemzetközi helyzet, a szocializmus építése. A szocialista országok, élükön a Szovjetunióval, a két tábor békés egymás mellett élését hangoztatva azt vallják, hogy békés versennyel kell eldönteni a szocialista rendszer fölényét. Ezt tettekkel is bizonyítani kell. El kell érnünk, hogy az elmaradt, külterjes viszonyok között drágán való termelést felváltsa a mennyiségben több, a minőségben pedig jobb és plcsóbb termelés. Az össztermelésen belül feltétlenül emelni kell az árutermelés részarányát, csak így biztosítható, hogy a világpiacon a belső életszínvonal csökkentése nélkül versenyképesek lehelünk, ■

A Magyar Szocialista Munkáspárt agrártézisei ezért tűzték ki fontos célként u belterjesség fokozását.

Mit jelent belterjesen gazdálkodni? Belterjességen a marx- izmus-leninizmus klaszikusai az egy területegységre (például egy katasztrális holdra) fordított elő és holt munka nagyságát értik. Az élő és holt munkaráfordítások alakjukat illetően igen különfélék lehetnek 'mezőgazdasági munkák és eszközök, stb.), — de tartalmilag mind a kapitalizmusban, mind a szocializmusban egyformák. A belterjesség, technikai oldalát tekintve, mindkét társadalmi rendben azonos haladó jelenség, amely a termelés színvonalának emelkedésével jár együtt. Társadalmi oldalát tekintve viszont gyökeresen eltérő, mert a kapitalizmusban az élő és a holt munkaráfordítások tőkebefektetés jellegűek. Marx megmondotta, hogy a kapitalista belterjesség azonos a területegységre jutó tőkebefektetéssel. Ezek a ráfordítások végeredményben a kapitalista gazdálkodás legalapvetőbb célját, a tőkések profitigényeinek kielégítését szolgálják.

A szocializmusban a mezőgazdaság belterjesítése a szocializmus gazdasági alaptörvényének van alárendelve, tervszerű folyamatként megy végbe és végeredményben a szocialista társadalmi viszonyokat erősíti.

Hazánk mezőgazdaságának szerkezete ma még túlnyomó részben kisárulermelő jellegű. Az ország szántóterületének zömét egyénileg dolgozó kispa- rasztok művelik korszerűtlen

iiiiiiii. • mniiii !ii;iii' w>. J!* 1

kisüzemekben. A termelés színvonalának nagyarányú növelését és a költségek csökkentését mezőgazdaságunk termeléstechnikájának elmaradottsága mellett a kisüzemi jelleg is akadályozza. Az már bebizonyított dolog, hogy a nagyüzemek egységnyi területen lényegesen több és jobb minőségű árut termelnek, mint a kisparaszti gazdaságok. Ez már az uradalmak idején is így volt. Az 1935 évi statisztikai adatok szerint a kisparaszti gazdaságok búzából 30, cukorrépából 24, kukoricából lő, burgonyából 23 százalékkal termeltek kevesebbet, ugyanakkora területen, mint a nagygazdaságok. Sok kezdeti nehézséggel küzdő termelőszövetkezeteink is sokkal többet állítanak eiő mezőgazdasági terményekből és termékekből, mint a kisparaszti gazdaságok. Tavaly megyénk termelőszövetkezetei átlagosan egy mázsával többet takarítottak be egy-egy hold kalászosból, mint az egyéni gazdaságok.

Meg kell említeni, hogy az egész világon a nagyüzemesítés' felé haladunk, mert bebizonyosodott, hogy a korszerű gépi technika alkalmazása c.ak a mezőgazdasági , nagyüzemekben lehetséges. Csak nagy táblákon lehet kevesebb munkaráfordítással magasabb terméseredményeket elérni. A mezőgazdasági kutatás, a tudomány eddigi eredményeit is csak így lehet igazán gyümölcsöztetni. A kapitalista országokban sokkal kevesebb teiületen folyik kisüzemi gazdálkodás, mint nálunk. — 1955-ben például Dániában az 5 hektáron aluli gazdaságok területe az összes mezőgazdasági területnek csak 3.7 százaléka, Franciaországban 5.4 százaléka, Angliában 3.1 százaléka, az USA- ban 0.2 százalék volt. Az Amerikai Egj'esüit Államokban az átlagos birtoknagyság 1940-től 1950-ig 175 acréról 220-ra nőtt. (Egy acre = 0.7 katasztrális hold.) Magyarországon az 5 katasztrális holdon (körülbelül 3 hektáron) aluli gazdaságok száma az összes gazdaságokénak 63 százaléka.

A számokból is következik, hogy hazánk szántóterületének még nem jelentős százalékán folyik nagyüzemi gazdálkodás. Sajnos, ezek a nagyüzemek sem használják ki a lehetőségeket. Sok helyen a belterjesség növelését kizárólag az ipari növények termesztésének fokozásában látják, mások a kertészeti termelés növelésében. — Ezek azonban csak részei a belterjes gazdálkodásnak. Nem elég, ha egy termelőszövetkezetben a -belterjesség érdekében« például 25 holdon gyümölcsöst telepítenek, s ugyanakkor elhanyagolják az állattenyésztést. A gyümölcsöshöz elegendő talajerőt is kell biztosítani, mert csak akkor lesz jó termő. A talaj erőutánpótlást pedig csak az állattenyésztés növelésével, az állatlétszám emelésével lehet megoldani. Megyénk termelő- szövetkezeteiben a zárszámadások tanulságai szerint, az állattenyésztésben a szaporulat és a hozammutatók általában a tervezett alatt maradtak. Kevés gépi munkát is vettek igénybe, ezért gépállomásaink kapacitása mindössze csak 75 százalékban volt kihasználva.

Ez csak néhány probléma a sok közül annak bizonyítására, hogy még sok a tennivaló. Mindenesetre, hacsak vázlatosan is lehetett szó ebben a cikkben a belterjesség problémájának tisztázásáról, azt meg lehet állapítani, hogy belterjes gazdálkodást elsősorban csak mezőgazdasági nagyüzemekben lehet megvalósítani. Van lehetőség a belterjesség fokozására a kis üzemekben is, de itt korlátái vannak a tudomány, a gépek, stb. alkalmazásának.

£ Amiről egy készülő kép beszél

y

MAID A PAPA...

i

Méreteiben és elképzelései- I ben is hataliflas kompozíció- vázlat tárul elém Szabó Lajoi Munkácsy-díjas festöművás2

kecskeméti műtermében. A fia- tál kommunista művész forrongó hitvallását érzi a néző, az elképzelt figurák tettrekész mozdulatainak erejében, a finoman érzékeltető jövő lobogásában.

Szabó Lajos büszkén vallja magáról, hogy kommunista. Világnézete tükröződik alkotásaibanj a festő keresi, kutatja az alkalmakat, hogy megismerkedhessen a munkásosztállyal, a fejlődéssel együtt járó társadalmi problémákkal.

— Ez a kompozíció már öt éve készül. Egy május 1-i felvonulást szeretnék úgy megeleveníteni, hogy a kép kifejezésre juttatná a nemzetközi munkásosztály forradalmiságát, bátor elszántságát és jövőbe vetett hitét.

Minden szabadidőmet különböző típusok keresésére szentelem. Vérből, húsból v ilá emberekkel tudom csak ábrázolni mindazt, ami engem is foglalkoztat a szocializmust illetően

Amint mondottam, öt éve készülök erre a képre. Minden szereplőjéről külön-külön grafikai tanulmányt készítettem, s ez alapján festem fel őket a

Bírósági tudósítás :

CSEREBERE FOGADOM...I

I Steinmetz Márton, a Szalkszent-f I mártoni Földművesszövetkezeti I kezelője több ezer forintos fo-r-t I galmat bonyolított le magánkis-f I iparosokkal olymódon, hogy aí í bolt textilanyagait nekik cseré-I be adva különféle textilárut,*

' kendőket, takarókat fogadott el?

I tőlük eladas céljára. Leltárhiá-»

' nya 21 ezer forintnál is többi j volt. A csereberélő boltost tár-* j sadalmi tulajdon hanyag kezeié-* séért egyévi börtönre ítélte, s a| kár megtérítésére kötelezte a ♦ bíróság. 1

HOZZÁJÁRULÁS, DE Ml-f HEZ? Farkas Miklós kiskunfél-!

; egyházi lakos Szabadszálláson az|

I építőipari vállalat anyagkezelője j volt. Megbízták a vállalat dolgo- I zóinak adott ebéd-hozzájárulások összegének befizetésével.

Farkas hárem esetben 1300 forintot sikkasztott cl c pénzbol,| címmel mai tárgyú zenés víg- , főszerepben estéről estére nagy — talán azt gondolva, hogy ez a? játékot mutatott be a budapesti j sikert arai Kabos László. Kc- pénz — hozzájárulás a — sajátj Kis Színpad. A vidám történet pünkön a darab egyik jcleneté- gazdagodásához. »Tévedéséért«? írója Kállai István, a kísérő ze- ! ben Jánosi Judit és Rozsos Ist- héthónapi börtönt kapott. « nét Fényes Szabolcs szerzetté. A j van láthatip.

A zsaroló lump

— Penig... meg mernék esküdni,... hogy főhadnagy volt..;

— Kizárt dolog.

— Vagy százados,.. : lehet,.;: hukk,.;: hogy a | parancsnoksága alá tartoztam...

— Nem voltam tiszt. Akap még valamit?

— Ne tessék haragudni,.,, nem azért,... tisztességes ember vagyok én, kérem,... a TÜZÉP- telepen szenet hordok,... megkeresem a betevőt, ... de —, s most lenyűgöző mosolyt kísérel meg nagyon ügyetlenül az arcára erőltetni, amivel azt akarja kifejezni: nézd, apafej, ne csevegjünk össze-vissza mindenfele marhaságot, térjünk a tárgyra férfiasán; [de mondom, nagyon ügyetlenül játssza meg 4zt a mosolyt, míg •mondja: »Nem kenyérre ^ellene el’társam,. .. én arra sohase kérek,... de... mit tagadjam,... nincs egy huncut fillérem sem,... és hukk,... szeretnék meginni egy nag^fröccsöt.

— Eltévesztette a melódiát. Ha kenyérre kér, adok, de italra nem. Szégyellje magát. Alásszol- gálja — lépek tovább.

Ű meg adja rám az áldást. Csak szőtöredéke- ket értek, de ezekbői összetevődik mondókájának a lényege: piszok csibész, [letagadja, hogy tiszt volt a háborúban, fel kellerje az ilyent akasztani.

Pillanatra sajnálom, hogy nem vagyok már húszéves; nem a fizikai erő (az még megvan), hanem a forrófejűség hiányja miatt, mert visszamennék hozzá, és... — no,Ide így csak hagyom. Pedig nem volna szabadamért nem is olyat: szimpla lump ő. Aki iiyeijt logikával felépített előjátékkal próbál zsarolni,! az nem veszélyteler valaki. Már azáltal tudniillik, hogy tegyük fel mégis azt a rangot viseltem volna a háborúban amit rám akart tukmálni, ráadásul a parancsnoka is lettem volna, hát nlost zsarolna nemcsali így, részegen, de másképp | is. (Mégis csak baj hogy elmúltam már húszesptendős.)

Sajnálom viszont. Túl közel ügyködik a börtör kapujához. (tarján)

j kompozícióra végleges formá- ! ban. Sokat csiszolok a figurákon. Éppen tegnap javítottam a felvonulási menet élén haladó zászlóvivő asszony kezének merevségén, amiről mindeddig azt 'nittem, tökéletes.

Külön stúdiumokat folytattam a kép színhatásával kapcsolatban. Nemcsak figurális mondanivalójában, de a színek összhatásában is egységre törekszem.

Szivemhez nőtt ez a kép nagyon. Gyárimunkás apámat is belekonstruáltam, mert az ö áldozatkész munkája is hozzájárul a szocializmus felt_ ítémnez. Ha elkészülök a kompozícióval, ezt a címet adom neki: »Felvonulás.~

| Nemrégiben készítette el Sza!- j vay Mihályt ábrázoló olaj,est- j menyét. /\z a terve, hogy a közeljövőben a munkásőrség életerői késeit képsorozatot. Meg ! ez évben ■ befejezi a »Bíróság; I tárgyalás« című nagyobb sziba- ! sú alkotását.

Búcsúzóul ennyit mond:' —Szeretnék közelebb kerülni a társadalmi élet vérkeringéséhez. Most már én is a kecskeméti pártszervezet tagja vagyok és örülnél{ annak, ha pártmunkát kaphajtnék.

Mily jófező érzés olyan művésszel beszélni, akj nemcsak szavakbanl hanem sziliében is kommunista.

Bieliczky Sándor

j Este nyolc óra van, és hideg, és megyek haza a moziból.

Utam a megyei börtön mellett visz el, a j Mátyási utcában. Boncolgatom magamban a film I cselekményét, analizálom a mondanivalóját, egy- ; szóval, a közvetlen hatástól megszabadulva,

; igyekszem magamnak megmagyarázni a tartal- [ mát. Ez azért jó, mert az ember így nemcsak ; szórakozott másfél órán át, hanem utána oko- I sabb is lett — ha persze a film tanulságos is —,

! de azért is jó az ilyen hangtalan meditálás, mert [eltereli a figyelmet arról, hogy fázik az ember ; füle.

I Ahogy a börtönajtóvai szemben odaérek az I egyik ház kapujához, alóla egy férfi lép elém. j Oly váratlanul, hogy reflexszerűen ököibeszorul i a kezem, de csakhamar lehiggadők, mert nem [árul el tettleges támadó szándékot.

; Sapkája a kezében, vattaruha van rajta, és

I állna délcegen, de ebbéli igyekezete még jobban ! szembetűnővé teszi, hogy — részeg.

Sejtem, mit akar. mert nem fehér holló Kecskeméten; rövid itteni pályafutásom aiatt ő a harmadik, aki, mint ismeretlent, megszólított, vagy, hogy a téma nyelvhasználatánál maradjunk: le- szólitott, — de azért kiváncsi vagyok rá, hogy mit mond.

— Bocsásson meg... el’társam — kezdi olyan hangon, amiben benne van a szegyellőségből is egy mákszemnyi, a rafinériából is egy zsákra való, a mindezt átitató szájbűzében pedig jó- néhány pohár bor, pálinka párája van benne.

— Mit óhajt?

.— Nem azért,.; elv... társam.;: de tetszik tudni,... nekem olyan... olyan ismerős.

— örvendek.

— Azt hiszem,..; mi együtt voltunk... a fronton.

— Lehetséges.

— Talán egy zászlóaljnál is.;; szolgáltunk.

1 —- Nem hinném,