Petőfi Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-30 / 25. szám

Belterjes gazdálkodss - növelwö liozaniok miiii iiiiiiii: iiíii!iiiiii! iiiini]ii! Mezőgazdaságunk fejlődésé­ben a'felszabadulás óta kedvező változások voltak. Csökkent a külterjes kultúránk aránya és megnőtt a zöldségfélék, ipari nö­vények és egyes abráktakarmá- nyok vetésterülete. Az állatte­nyésztés részaránya is valami­vel magasabb. Mindez azonban együttvéve össztermelési érték­ben kifejezve nem nagy lépést jelentett előre, mert az összter­melés! érték százalékban kife­jezve alig haladja meg az 1338. évi szintet. Ugyanakkor az egész népgazdaságban történt szerke­zeti változás elsősorban az ipar nagyarányú fejlesztése megnö­velte a bérből és fizetésből élők számát. Ma sokkal több a nem mezőgazdaságban dolgozó fo­gyasztó, mint a felszabadulás előtt. Egyrészről ez is megköve­teli a mezőgazdaság termelé­kenységének növelését. Ugyan­akkor igen jelentősen emelke­dett a parasztság saját terme­léséből történő belső fogyasztá­sa. Dolgozó parasztságunk ma sokkal jobban él, mint a felsza­badulás előtt. Fokozódó igénye­ket támaszt a mezőgazdasággal szemben az élelmiszer- és köny- rtyűipar, valamint a mezőgazda­sági csoport is. A belterjes művelésre való törekvést, szinte parancsolóan írja elő magas népsűrűségünk. Megyénkben például egy mező- gazdasági lakosra, alig több mint másfél katasztrális hold szántóterület jut. Megköveteli a belterjes gazdálkodást a nem­zetközi helyzet, a szocializmus építése. A szocialista országok, élükön a Szovjetunióval, a két tábor békés egymás mellett élé­sét hangoztatva azt vallják, hogy békés versennyel kell eldönteni a szocialista rendszer fölényét. Ezt tettekkel is bizonyítani kell. El kell érnünk, hogy az elma­radt, külterjes viszonyok között drágán való termelést felváltsa a mennyiségben több, a minő­ségben pedig jobb és plcsóbb termelés. Az össztermelésen be­lül feltétlenül emelni kell az árutermelés részarányát, csak így biztosítható, hogy a világ­piacon a belső életszínvonal csökkentése nélkül versenyké­pesek lehelünk, ■ A Magyar Szocialista Mun­káspárt agrártézisei ezért tűzték ki fontos célként u belterjesség fokozását. Mit jelent belterjesen gazdál­kodni? Belterjességen a marx- izmus-leninizmus klaszikusai az egy területegységre (például egy katasztrális holdra) fordí­tott elő és holt munka nagysá­gát értik. Az élő és holt mun­karáfordítások alakjukat illető­en igen különfélék lehetnek 'mezőgazdasági munkák és esz­közök, stb.), — de tartalmilag mind a kapitalizmusban, mind a szocializmusban egyformák. A belterjesség, technikai oldalát tekintve, mindkét társadalmi rendben azonos haladó jelenség, amely a termelés színvonalának emelkedésével jár együtt. Tár­sadalmi oldalát tekintve viszont gyökeresen eltérő, mert a kapi­talizmusban az élő és a holt munkaráfordítások tőkebefek­tetés jellegűek. Marx megmon­dotta, hogy a kapitalista belter­jesség azonos a területegységre jutó tőkebefektetéssel. Ezek a ráfordítások végeredményben a kapitalista gazdálkodás legalap­vetőbb célját, a tőkések profit­igényeinek kielégítését szolgál­ják. A szocializmusban a mezőgaz­daság belterjesítése a szocializ­mus gazdasági alaptörvényének van alárendelve, tervszerű fo­lyamatként megy végbe és vég­eredményben a szocialista tár­sadalmi viszonyokat erősíti. Hazánk mezőgazdaságának szerkezete ma még túlnyomó részben kisárulermelő jellegű. Az ország szántóterületének zö­mét egyénileg dolgozó kispa- rasztok művelik korszerűtlen iiiiiiii. • mniiii !ii;iii' w>. J!* 1 kisüzemekben. A termelés szín­vonalának nagyarányú növelé­sét és a költségek csökkentését mezőgazdaságunk termeléstech­nikájának elmaradottsága mel­lett a kisüzemi jelleg is akadá­lyozza. Az már bebizonyított do­log, hogy a nagyüzemek egység­nyi területen lényegesen több és jobb minőségű árut termel­nek, mint a kisparaszti gazda­ságok. Ez már az uradalmak idején is így volt. Az 1935 évi statisztikai adatok szerint a kis­paraszti gazdaságok búzából 30, cukorrépából 24, kukoricából lő, burgonyából 23 százalékkal ter­meltek kevesebbet, ugyanakko­ra területen, mint a nagygazda­ságok. Sok kezdeti nehézséggel küzdő termelőszövetkezeteink is sokkal többet állítanak eiő me­zőgazdasági terményekből és termékekből, mint a kisparaszti gazdaságok. Tavaly megyénk termelőszövetkezetei átlagosan egy mázsával többet takarítot­tak be egy-egy hold kalászosból, mint az egyéni gazdaságok. Meg kell említeni, hogy az egész világon a nagyüzemesítés' felé haladunk, mert bebizonyo­sodott, hogy a korszerű gépi technika alkalmazása c.ak a mezőgazdasági , nagyüzemekben lehetséges. Csak nagy táblákon lehet kevesebb munkaráfordí­tással magasabb terméseredmé­nyeket elérni. A mezőgazdasági kutatás, a tudomány eddigi ered­ményeit is csak így lehet iga­zán gyümölcsöztetni. A kapi­talista országokban sokkal keve­sebb teiületen folyik kisüzemi gazdálkodás, mint nálunk. — 1955-ben például Dániában az 5 hektáron aluli gazdaságok terü­lete az összes mezőgazdasági te­rületnek csak 3.7 százaléka, Franciaországban 5.4 százaléka, Angliában 3.1 százaléka, az USA- ban 0.2 százalék volt. Az Ame­rikai Egj'esüit Államokban az átlagos birtoknagyság 1940-től 1950-ig 175 acréról 220-ra nőtt. (Egy acre = 0.7 katasztrális hold.) Magyarországon az 5 ka­tasztrális holdon (körülbelül 3 hektáron) aluli gazdaságok szá­ma az összes gazdaságokénak 63 százaléka. A számokból is következik, hogy hazánk szántóterületének még nem jelentős százalékán folyik nagyüzemi gazdálkodás. Sajnos, ezek a nagyüzemek sem használják ki a lehetőségeket. Sok helyen a belterjesség növe­lését kizárólag az ipari növé­nyek termesztésének fokozásá­ban látják, mások a kertészeti termelés növelésében. — Ezek azonban csak részei a belterjes gazdálkodásnak. Nem elég, ha egy termelőszövetkezetben a -belterjesség érdekében« példá­ul 25 holdon gyümölcsöst tele­pítenek, s ugyanakkor elhanya­golják az állattenyésztést. A gyümölcsöshöz elegendő talaj­erőt is kell biztosítani, mert csak akkor lesz jó termő. A ta­laj erőutánpótlást pedig csak az állattenyésztés növelésével, az állatlétszám emelésével lehet megoldani. Megyénk termelő- szövetkezeteiben a zárszámadá­sok tanulságai szerint, az állat­tenyésztésben a szaporulat és a hozammutatók általában a ter­vezett alatt maradtak. Kevés gépi munkát is vettek igénybe, ezért gépállomásaink kapacitá­sa mindössze csak 75 százalék­ban volt kihasználva. Ez csak néhány probléma a sok közül annak bizonyítására, hogy még sok a tennivaló. Min­denesetre, hacsak vázlatosan is lehetett szó ebben a cikkben a belterjesség problémájának tisz­tázásáról, azt meg lehet állapí­tani, hogy belterjes gazdálko­dást elsősorban csak mezőgaz­dasági nagyüzemekben lehet megvalósítani. Van lehetőség a belterjesség fokozására a kis üzemekben is, de itt korlátái vannak a tudomány, a gépek, stb. alkalmazásának. £ Amiről egy készülő kép beszél y MAID A PAPA... i Méreteiben és elképzelései- I ben is hataliflas kompozíció- vázlat tárul elém Szabó Lajoi Munkácsy-díjas festöművás2 kecskeméti műtermében. A fia- tál kommunista művész forron­gó hitvallását érzi a néző, az el­képzelt figurák tettrekész moz­dulatainak erejében, a finoman érzékeltető jövő lobogásában. Szabó Lajos büszkén vallja magáról, hogy kommunista. Vi­lágnézete tükröződik alkotásai­banj a festő keresi, kutatja az alkalmakat, hogy megismerked­hessen a munkásosztállyal, a fejlődéssel együtt járó társadal­mi problémákkal. — Ez a kompozíció már öt éve készül. Egy május 1-i fel­vonulást szeretnék úgy megele­veníteni, hogy a kép kifejezés­re juttatná a nemzetközi mun­kásosztály forradalmiságát, bá­tor elszántságát és jövőbe ve­tett hitét. Minden szabadidőmet külön­böző típusok keresésére szente­lem. Vérből, húsból v ilá em­berekkel tudom csak ábrázolni mindazt, ami engem is foglal­koztat a szocializmust illetően Amint mondottam, öt éve készülök erre a képre. Minden szereplőjéről külön-külön grafi­kai tanulmányt készítettem, s ez alapján festem fel őket a Bírósági tudósítás : CSEREBERE FOGADOM...I I Steinmetz Márton, a Szalkszent-f I mártoni Földművesszövetkezeti I kezelője több ezer forintos fo-r-t I galmat bonyolított le magánkis-f I iparosokkal olymódon, hogy aí í bolt textilanyagait nekik cseré-I be adva különféle textilárut,* ' kendőket, takarókat fogadott el? I tőlük eladas céljára. Leltárhiá-» ' nya 21 ezer forintnál is többi j volt. A csereberélő boltost tár-* j sadalmi tulajdon hanyag kezeié-* séért egyévi börtönre ítélte, s a| kár megtérítésére kötelezte a ♦ bíróság. 1 HOZZÁJÁRULÁS, DE Ml-f HEZ? Farkas Miklós kiskunfél-! ; egyházi lakos Szabadszálláson az| I építőipari vállalat anyagkezelője j volt. Megbízták a vállalat dolgo- I zóinak adott ebéd-hozzájárulá­sok összegének befizetésével. Farkas hárem esetben 1300 fo­rintot sikkasztott cl c pénzbol,| címmel mai tárgyú zenés víg- , főszerepben estéről estére nagy — talán azt gondolva, hogy ez a? játékot mutatott be a budapesti j sikert arai Kabos László. Kc- pénz — hozzájárulás a — sajátj Kis Színpad. A vidám történet pünkön a darab egyik jcleneté- gazdagodásához. »Tévedéséért«? írója Kállai István, a kísérő ze- ! ben Jánosi Judit és Rozsos Ist- héthónapi börtönt kapott. « nét Fényes Szabolcs szerzetté. A j van láthatip. A zsaroló lump — Penig... meg mer­nék esküdni,... hogy főhadnagy volt..; — Kizárt dolog. — Vagy százados,.. : lehet,.;: hukk,.;: hogy a | parancsnoksága alá tartoztam... — Nem voltam tiszt. Akap még valamit? — Ne tessék haragudni,.,, nem azért,... tisz­tességes ember vagyok én, kérem,... a TÜZÉP- telepen szenet hordok,... megkeresem a bete­vőt, ... de —, s most lenyűgöző mosolyt kísérel meg nagyon ügyetlenül az arcára erőltetni, ami­vel azt akarja kifejezni: nézd, apafej, ne cseveg­jünk össze-vissza mindenfele marhaságot, tér­jünk a tárgyra férfiasán; [de mondom, nagyon ügyetlenül játssza meg 4zt a mosolyt, míg •mondja: »Nem kenyérre ^ellene el’társam,. .. én arra sohase kérek,... de... mit tagadjam,... nincs egy huncut fillérem sem,... és hukk,... szeretnék meginni egy nag^fröccsöt. — Eltévesztette a melódiát. Ha kenyérre kér, adok, de italra nem. Szégyellje magát. Alásszol- gálja — lépek tovább. Ű meg adja rám az áldást. Csak szőtöredéke- ket értek, de ezekbői összetevődik mondókájának a lényege: piszok csibész, [letagadja, hogy tiszt volt a háborúban, fel kellerje az ilyent akasztani. Pillanatra sajnálom, hogy nem vagyok már húszéves; nem a fizikai erő (az még megvan), hanem a forrófejűség hiányja miatt, mert vissza­mennék hozzá, és... — no,Ide így csak hagyom. Pedig nem volna szabadamért nem is olyat: szimpla lump ő. Aki iiyeijt logikával felépített előjátékkal próbál zsarolni,! az nem veszélyteler valaki. Már azáltal tudniillik, hogy tegyük fel mégis azt a rangot viseltem volna a háborúban amit rám akart tukmálni, ráadásul a parancs­noka is lettem volna, hát nlost zsarolna nemcsali így, részegen, de másképp | is. (Mégis csak baj hogy elmúltam már húszesptendős.) Sajnálom viszont. Túl közel ügyködik a börtör kapujához. (tarján) j kompozícióra végleges formá- ! ban. Sokat csiszolok a figurá­kon. Éppen tegnap javítottam a felvonulási menet élén haladó zászlóvivő asszony kezének me­revségén, amiről mindeddig azt 'nittem, tökéletes. Külön stúdiumokat folytat­tam a kép színhatásával kapcso­latban. Nemcsak figurális mon­danivalójában, de a színek össz­hatásában is egységre törek­szem. Szivemhez nőtt ez a kép na­gyon. Gyárimunkás apámat is belekonstruáltam, mert az ö ál­dozatkész munkája is hozzájá­rul a szocializmus felt_ ítémnez. Ha elkészülök a kompozícióval, ezt a címet adom neki: »Felvo­nulás.~ | Nemrégiben készítette el Sza!- j vay Mihályt ábrázoló olaj,est- j menyét. /\z a terve, hogy a kö­zeljövőben a munkásőrség éle­terői késeit képsorozatot. Meg ! ez évben ■ befejezi a »Bíróság; I tárgyalás« című nagyobb sziba- ! sú alkotását. Búcsúzóul ennyit mond:' —Szeretnék közelebb kerülni a társadalmi élet vérkeringésé­hez. Most már én is a kecske­méti pártszervezet tagja vagyok és örülnél{ annak, ha pártmun­kát kaphajtnék. Mily jófező érzés olyan mű­vésszel beszélni, akj nemcsak szavakbanl hanem sziliében is kommunista. Bieliczky Sándor j Este nyolc óra van, és hideg, és megyek haza a moziból. Utam a megyei bör­tön mellett visz el, a j Mátyási utcában. Boncolgatom magamban a film I cselekményét, analizálom a mondanivalóját, egy- ; szóval, a közvetlen hatástól megszabadulva, ; igyekszem magamnak megmagyarázni a tartal- [ mát. Ez azért jó, mert az ember így nemcsak ; szórakozott másfél órán át, hanem utána oko- I sabb is lett — ha persze a film tanulságos is —, ! de azért is jó az ilyen hangtalan meditálás, mert [eltereli a figyelmet arról, hogy fázik az ember ; füle. I Ahogy a börtönajtóvai szemben odaérek az I egyik ház kapujához, alóla egy férfi lép elém. j Oly váratlanul, hogy reflexszerűen ököibeszorul i a kezem, de csakhamar lehiggadők, mert nem [árul el tettleges támadó szándékot. ; Sapkája a kezében, vattaruha van rajta, és I állna délcegen, de ebbéli igyekezete még jobban ! szembetűnővé teszi, hogy — részeg. Sejtem, mit akar. mert nem fehér holló Kecs­keméten; rövid itteni pályafutásom aiatt ő a har­madik, aki, mint ismeretlent, megszólított, vagy, hogy a téma nyelvhasználatánál maradjunk: le- szólitott, — de azért kiváncsi vagyok rá, hogy mit mond. — Bocsásson meg... el’társam — kezdi olyan hangon, amiben benne van a szegyellőségből is egy mákszemnyi, a rafinériából is egy zsákra való, a mindezt átitató szájbűzében pedig jó- néhány pohár bor, pálinka párája van benne. — Mit óhajt? .— Nem azért,.; elv... társam.;: de tetszik tudni,... nekem olyan... olyan ismerős. — örvendek. — Azt hiszem,..; mi együtt voltunk... a fronton. — Lehetséges. — Talán egy zászlóaljnál is.;; szolgáltunk. 1 —- Nem hinném,

Next

/
Thumbnails
Contents