Petőfi Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-29 / 24. szám

RENDBEHOZZÄK a református temető melletti

JÁRDÁT — kORPACSERÉRE CSAK A TERMELŐSZÖVETKEZET JOGOSULT — NEM FORDUL TÖBBÉ ELŐ — MEG- OLÖÖDOTT A LAKÁSÜGY — A VESZEKEDÖK ÜGYE BÍRŐSAG ELŐTT VAN

Többszáz ember nevében írt levelet szerkesztőségünknek Kovács Pál bogovicsfalui lakos. — »A református temető mellett vezető út a Bogovics falu felé a legkisebb esőzes után teljesen járhatatlan. A víz a temető oldalán lévő gyalogjárdán több mint 100 méter hosszúságban eléri a 10 centiméteres magasságot.« Az arra járó dolgozók nevében arra kér bennünket, hogy járjunk közben a városi tanácsnál az út megjavítása érdekében. A városi tanács határozatban értesítette szerkesztőségünket.

„A bogovicsfalui lakosok Kérelmét tudomásul vesszük, s az idei váílísfejlesztési tervben a salak kihordását beállítjuk. A református egyház tcmetöfenntartóját kértük, hogy a salakot a helyszínen elegyengesse.“

*

»Miért nem cserélhetünk mi is tengeri ellenében korpát?« —! kérdezi Végei István olvasónk. — »A rádió közlése szerint nincs korlátozva az egyéni dolgozók csereakciója. A helyi terményforgalmi vállalat azt állítja, hogy csak szakcsoportok, vagy tsz-ek cserélhetnek.« Méjykúti olvasónk levelére a Terményforgalmi Vállalat felvásárlási osztálya válaszolt:

„Végei István panaszos levelére közöljük, hogy az Élelmezésügyi Minisztérium rendelkezése értelmében szokvány kukorica—korpacsere ak-| ciót csak termelőszövetkezetek r€-» szere engedélyeznek. Egyéni terme- \ lök korpacseréje csak szerződéses; vctökukorica átadása esetén lehet-1 séges. Ha a termelő kukoricafeles-» legét vállalatunknak szabadon elad-, ja, a kapott összegért korpát vásá-J rblhat körülbelül azonos mennyiség-! ben.“ *

Tűri Istvánról levelezőnk arról ír, hogy a Bács-Kiskun me-; gyei Kézműipari Vállalat ka- llccsai telepe látja el Baján a bedolgozókat kiszabott anyaggal. A varrónőnek sok gondolkozás: után is vissza kellett vinni a ki szabott anyagot, mert képtelenek voltak megvarrni. Levelében még arra kér bennünket,! hogy tudjuk meg, mi az oka a{ rossz szabásnak.

A Kézműipari Vállalat kalocsai kirendeltségének a vezetője, Romsics János kérésünkre elmondta, hogy Túri Istvánná panasza igaz. A pizsamáknál valóban előfordul, hogy egyes kiszabott csomagokbán nem volt meg a megfelelő munkadarab, amelyet az összevarrásnál használni kellett. Ennek oka az volt, hogy a szállítók nem ügyeltek a csomagokra, így azok szétcsúsztak és a megfelelő darabok a vállalatnál maradtak. A jövőben h~- sonló esetek nem fognak előfor-» dúlni.

*

Kovács András izsáki olvasónk lakásügyben irt hozzánk panaszos levelet: »özv. Kacsó

Lajosné. egy tanyában lakott, amely épületet az új tulajdonos elbontatott. A bent lakó bérlőt egy mellékhelyiségbe költöztették át. A szerencsétlen asszonytól 30 forint lakbér helyett 70 forintot követelt az új tulajdonos.« Arra kér bennünket olvasónk, vizsgáljuk ki az ügyet. A panaszos levelet megküldtük az

izsáki községi tanácsnak, ahonnan -a következő választ küldték:

„Az üggyel kapcsolatban a következőket hozzuk a szerkesztőség tudomására: özv. Kacsó Lajosné az

átalakítás alatt álló házból elköltözött és megfelelő lakást kapott. Ezzel kapcsolatban más panasza nincs.“

*

Névtelenül jött a panaszos levél. A levélíró elpanaszolja, hogy a Balay Mihály utca egyik házéban két nő és egy férfi egy idős asszonyt ütlegelt. A szomszédok mentették meg az öregasszonyt a további tettlegesség- től. A megyei rendőrfőkapitány- gág a következőkben válaszol az ismeretlen levélírónak:

»•Megállapítások szerint Szed- mák Pál és özv. Farkas Sándor- né között történt a nézeteltérés. Mindketten feljelentést tettek és az ügy jelenleg a bíróságon van.«

ÖRÖM Ö K

m

3óska közbeszól...

A kunfehértói Béke Termelőszövetkezetben történt. Mazug József még fiatalember, a bajusza se pelyhedzik, s nem áll nagy szónok hírében.

Az egyik nap olyan vita keletkezett a tsz-ben, hogy Mazug Jóska is kénytelen volt beleszólni. Egyszóval fiatal barátunk úgy gondolta, hogy nincs igazuk az idősebbeknek. Azok összedugták a fejüket és arról beszéltek, hogy nem jó a tsz-élet, mert a brigádvezető csak a maga javát keresi, velük nem törődik. Mazug Jóska akkor szólt közbé.

— Akkor jó a tsz, ha a sok ezrest a markúkba olvassák?

Aztán bizonykodni kezdett:

— Én sosem lépek ki a tsz-ből, mert annyi pénzem soha éle- • tembén nem volt, mint most. Van jószágom, gabbnám, mindenem; De annyit mondok, hogy ilyen emberekkel se állok szóba többé;

Az öregek csak néztek rá. Többen helyeseltek neki:

— Igaza van a gyereknek.

Vcrbászi Ferenc levelező

Fejlődő kultúráiét Fülőpszúlldson

Több pedagógus, élükön Har- lehet megvalósítani — mondja gittai Lajos kultúrház-igazgató- a másik. E szavaknál jobb bízóval, valamint az iskolából ki- nyíték nem iá kell. A mamák kerülő fiatalsággal kultúrgárda nem idegenkednek gyermekei- alakult Fülöpszálláson. A kul- két a kultúrcsoportba engedni, túrcsoport szinte felöleli az hanem ők maguk küldik őket egész falu fiatalságát, és folya- oda', matosan szolgáltat hetenként I

szórakoztató műsort a község , , talok nem allnak egyedolgozóinak. Jelenleg egy tánc- dul. a községi tanács minden se- csoport és egy színjátszó csoport Sdseget megad a kultúrcsoport- próbál, készül az új előadások- na“. ';1 valamire szükségé van. ra. — Az egyik műsoros esten 193J őszén a tanács a táncter- két kísérő mama beszélgetését b}et, amely padlos volt, parket- hallgattam végig tara cseréltette fel. A kultúráiét- Én“is szerettem volna kul- nagy fellendülése Fülöpszállátúrcsoportban szerepelni. Saj- so";/«lJuk nm csupa.« szal- nos, ez a régi időben nem volt ntalang lesz, hanem folyamatos, lehetséges — így az egyik. -10 munKa— Ezt csak a demokráciában

Gudman Albert levelező

HOL, MIT ÉPÍTENEK?

A Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat szakemberei a kedvező időjárás ellenére is csökkentett ütemben dolgbznak. Értesüléseink alapján á szák- münkás gárda egy része a Ceglédi Ruhaüzem bővítésén fáradozik, egy kisebb csoport ugyanott 17 lakásos1 bérház belső munkálatait végzi. Kiskunhalason a tiszti bérház és a mezőgazdasági technikum közötti készen ugyancsak néhány ember

az ide tervezett 17 lakásos bérház építésén munkálkodik. A legutóbbi jelentés szerint az épület magasföldszintje már készen van. Baján és Kecskeméten a Rákóczi úton is igen kismértékű építkezés folyik.

Amennyiben a hidegebb idő beköszönt, a dolgozókat fagy- szabadságra. küldik. A fagyszabadság idejére járó 15 százalékos bért már év közben megkapták,

Sadie Thompson és Davidson misszionárius Konfliktusa, melynek tragikus kísérő zenéjét a trópusi eső monoton, idegtépő kopogása szolgáltatja, egy saját lázában és kiteljesedett ellentmondásaiban leledző gyarmatosító rendszer gondolkodásáról, módszereiről, brutalitásáról árulkodik. Akinek illúziói voltak azzal kapcsolatban, mit »adtak« az úgynevezett civilizáció gyarmatosító bajnokai az őslakosoknál:, a föld jogos birtokosainak, s miben realizálódott a »lélekmentő« hittérítők missziós munkája, annak a számára Maugham éles kritikai látásmódja, lélektanilag kitűnően felépített mondanivalója leleplezésként fog hatni. Az író szándéka hihetőleg nem lehetett más, mint igazságot írni. De mivel ez a program minden vonatkozásában a valóság sikeres feltárását hozta magával, a mű olyan mélységeket és viszonylatokat is felmutat, amelyek leleplező ereje túlutal saját korlátain. Mai szemmel és fejjel nézve — vizsgálva a drámát szinte teljes körképpé szélesedik, — s egyben a gyarmati életforma leleplezőjévé — is, Thompson kisasszony és Davidson hittérítő sorsa. g

A rendező, dr. Németh Antal a jó érzékkel szerkesztett, fojtott drámaiságú aktusokból kirobbanó tragédiát igényesen, céltudatos munkával teremtette élővé, kiemelve a drámai belső történés főbb vonásait, színesen bonyolítva a mellékszálakat, egyensúlyban tartva az egymást tiegészítő — erősítő, vagy gyenr-\

V.

E S O

.y

akárcsak Sadie Tompson. Ö azonban nem is kísérli meg a lázadást. Kitér az általa Választott édenbe betolakodó »civilizáció« lidércijyomása elől saját belső világába húzódik vissza. Bölcs beletörődéssel, bár a sze- rencsétlehek iránti rokonszenv- vel keres menekvést olvasmányaiban és az italban. Kár, hogy ennek a lezülött és tunya filozófusnak miríden vonását nem láttatja meg. A passzivitás ábrázolása felülkerekedik a bölcsesség megmutatásán.

MacPhail doktor alakjának nem sakkal több szerepet szán a szerző, mint azt, hogy kiemelje a misszonárius gondolkodásmódjának és cselekvésének tarthatatlanságát, állandó összeütközését a józan, reális, fanatizmustól mentes világfelfogással. Dobók Lajos szerepét rokonszenvesén, színesen játssza. Alakítása valóban a neki szánt helyet foglalja el az együttesben.

Ameena, Horn kocsmáros benszülött félesége igazi egzotikus atmoszférát teremt a színpadon, s ez Simonyi Magdának nagy érdeme.

A kivezető út, a züllött életmódból való I menekülés jelképe Sadie Thompson számára O’Hara, a gyarmati szolgálatban meg- edződölt, becsületes, tanulatlan és eléggé korlátolt gondolkodású katona. Surááyi Ifnre, sajnos, kevesebbet mütát meg Bélőlé, inint keiiéné. Ez jellemzi Möjzes1 Mária játékát is. Borosa IStiáh szín. paciképe illuziókcllő, jó alkotás.

, (Cs. L i

előkészítője a gyarmatosításra kiszemelt lelkekben a kizsákmányolás jámbor és megadó, lázongás nélküli eltűrésének. Mindez megérthető a műből és az előadásból is — bár a kivezető út megsejtetésére ném telhetett a mondanivalóból. Csak a kérdésfeltevés szélesíthető társadalmi méretűvé, a megoldás már egyedi, esetleges.

Dévay Camilla Sadie

Thompson szerepében jól megállja a helyét. Vaskosan közöh- séges lázadásaiban, de mindvégig áttűz magatartásán pozitív, optimista életérzésének fénye. Színes ez az alakítás, bár talán még árnyaltabb is lehetne; légies megszállottságában, különösen magávalragadó.

Davidson nehéz és ellentmondásos szerepében Bicskey Károly szuggesztív alakítást nyújt. Dé- monikus erő, jezsuita diplomácia, legapróbb részletéig tudatos alkotókészség teszi nagyértékűvé játékát.

Mrs. Davidson alakítója

Hegedűs Erzsébet mind megjelenésében, mind játékában megdöbbentően reális.

Horn (Gyulai Antal) a honi — amerikai — életformával meg- hasonlolt ember is menekül,

•

leplezés és igazságszolgáltatás is. Könyörtelenül lerántja a leplet a szemforgató missziós mesterségben gyakorlott Davidson »erényeiről«. Szinte pozitív erőként kerül szembe Davidsonnal a lelke mélyén család, gyermek után vágyakozó, műveletlen és züllött nó. Paradox helyzet, de hiszen a polgári életforma ellentmondásosságának sajátja, hogy az mond ítéletet mintegy magasabb erkölcsi szinten Davidson felett, aki abból él, hogy a testét árusítja. A különbség egyébként nem sok. Davidson lelkekkel kufárkodik, — Sadié Thompson annyival is becsületesebb, hpgy csak azt bocsátja áruba, ami tényleg a saját tulajdona, és aminek árubábocsátása nem is kizárólag az ő bűne, hanem magáé a társadalomé. A két ember kapcsolata mintha arra a feszültségre való szimbolikus utalást is rejtené magában, ami a kizsákmányoló, gyarmati uralom és az őslakók között évszázadok óta fennálló kibékíthetetlen ellentéteket jellemzi Davidson szerint ezek az egyszerű, romlatlan emberek'' eredendő bűnben leledzen'ek. (Akárcsak Scdle!) Bűnük tudatára kell ébreszteni őket, hogy-megtérhessenek. Az igázság az, hogy az ősi , életformák szétrombolása, a misszionáriusok tevékenysége jó

gítő — lélektani mozzanatokat. Világos — ez a jelző illik Németh Antal rendezői munkájára. Tiszta arányok, naturális életszerűség és mértéktartás jellemzik az előadást. Ez a szuggesztív erővel sugalmazott arányérzék, rendezői ráhatás, de nem utolsó sorban a színészek árnyalt, sokszínű játéka avatja az Eső- kecskeméti bemutatását megdöbbentő művészi élménnyé.

A főkonfliktus, mely Davidson és Sadie Thompson között bontakozik ki, egyedi tragédiának látszik. Egy lezüliött, bár pozitív életérzésű kokott, egy alkalmazkodni hivatása folytán megtanult könnyű, kis nő kerül egy lényénél jóVal erősebb »lélekvadász« szuggesztív hatása alá. Davidson lélek- és emberátalakító missziója ez esetben azonban nem sikerülhet. Éppen a beteljesülés órájában leplezo- dik le, hogy a prédikáció, a lelki terror koránt sem takar nemes, erkölcsös célokat. Képmutatás, mert nem lehet más, a hittérítő által sugalmazott bűnbánat, de képmutatás Davidson egész térítői célkitűzése, erkölcsi álláspontja is.

Sadie Thompson átalakulása bűnbánó Magdolnává, önlelepie- zödése, visszakanyarodásá régi életformájába és szabadulása, le-