Petőfi Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-29 / 24. szám
Világ proletárjai, egyesüljelek l \ A, MAGYÄt? SZOCIALISTA MUN KA'SPAßT BA'CS-KISKUN MEGYEI LAPJA III. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM Ara 50 fillér 1958. JANUÁR 29. SZERDA Ä forradalmi munkás-paraszt kormány a párt helyes politikáját valósítja meg Közel kétórás beszédben ismertette Kádár János elvtárs a Minisztertanács beszámolóját J t eső ‘Javaslat a kormány átalakítására: miniszterelnök dr. Miinnich Ferenc elvtárs I A KISZ ÉLETÉBŐL (3, oldal) AZ ERKÖLCSRŐL |3. oldal) RENDELETISMERTETf 1 (3. oldal) : :-APRÓ- GONDOK 2 (I. oldal) (4, oldal) Az országgyűlés új ülésszaka hétfőn délelőtt megkezdte tanácskozásai. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Antos István, Apró Antal, Biszku Béla, Csergő János, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Dögéi Imre, Incze Jenő, Kállai Gyula, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Nagy Józsejné, dr..Nezvál Ferenc, Révész Géza, Tausz János, Trautman Rezső, a kormány tagjai, Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglaltak a Budapesten akreditált nagykövetségek vezetői. Az ülést néhány perccel IX óra után Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az ülésszak tárgysorozatául a Minisztertanács beszámolóját és megvitatását, továbbá az 1958. évi népgazdasági terv ismertetését és megvitatását javasolta az országgyűlésnek. A javaslat elfogadása után az elnök bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés 1957. december 21-én berekesz- tett ülésszaka óta hat törvényerejű rendeletet alkotott. A Minisztertanács beszámolója hatóságok, a tanácsapparátus és az államigazgatási szervek munkája is — folytatta. Ezek a szervek a korábbinál lényegesen kisebb létszámmal végzik munkájukat. 1957-ben 66 000 fővel csökkent a termelésben közvetlenül részt nem vevő dolgozók száma, ezen belül az államigazgatási szervek létszáma mintegy 16 000-rel csökkent. Ezután utalt a kormány által erre vonatkozó kezdeményezésekre, törvényekre, törvényerejű rendeletekre. A tudományos és felsőoktatási tanács létrehozásáról kiadott rendelet a különböző helyeken folyó tudományos kutatás és képzés egységes irányítását szolgálja. A kormányrendelettel létrehozott országos gyermek- és ifjúságvédelmi tanács az elhagyott gyermekek kérdésének megoldására hivatott. A népi ellenőrzésről szóló törvény állami rendszerünk további megszilárdítását és a gazdasági visszaélések leküzdését segíti. Nagy jelentőségű az üzemi tanácsokról kiadott törvény- erejű rendelet is, amely egyebek között növeli az üzemek dolgozóinak társadalmi aktivitását. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek tagjainak kötelező nyugdíjbiztosítását bevezető törvényerejű rendelet komoly támaszt jelent a mezőgazdasági munkában munkaképtelenné vált, elaggott, öreg parasztembereknek, ugyanakkor hasznos a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése szempontjából is. Ezután Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke ismertette a Minisztertanács beszámolóját. — Most, amikor a kormány újabb nyolchónapi tevékenységéről számolhatok be — kezdte beszédét Kádár Jiyios — elmondhatom, hogy a múlt évi májusi helyzethez képest a Magyar Népköztársaság állami és társadalmi rendje tovább erősödött. Biztosítottuk 1 a törvényes rendet A továbbiakban a rendfenntartó és az igazságügyi szerveink elmúlt időszakban végzett eredményes miinkájáról szólott. A kormány továbbra is fontos feladatának tekinti — mondotta többek között —, hogy éberen őrködjön afelett: illetékes állami szerveink a jövőben is minden eszközzel biztosítsák a törvényes rendet és a törvényességet. A továbbiakban elismeréssel szólt a gyorsan talpraállt határőrség tisztjeinek, tiszthelyetteseinek és katonáinak példás, áldozatkész helytállásáról, s arról, hogy néphadseregünk a múlt év második felére befejezte az újjászervezés alapvető feladatait és rátért a békeidőben szokásos normális tevékenységre. Az elmúlt nyolc hónap alatt sokat javult az államigazgatási szervek, minisztériumok és főIpárunk és mezőgazdaságunk ti átszűr nyalta az előző évi eredményekéi A továbbiakban gazdasági kérdésekről beszélt. Az 1957-es év gazdasági munkájára vonatkozó előzetes adatok összehasonlítva Í1955. év adataival azt mutatják, hogy az állami ipar termelése az első negyedévben1 84, a második- fián 101, a harmadikban 106. a negyedikben pedig 117 százaléka (volt az 1955-ös év termelésének. jftx állami ipar egész termelése 1957-ben 2 százalékkal volt magasabb az 1955-ös évinél. Ennél valamivel nagyobb mértékben növekedett a szövetkezeti ipar és a magánkisipar termelése. A mezőgazdasági termelésben, mint ismeretes — 1957-ben kenyérgabonára nem volt előírva kötelező vetésterület. Ennek következtében a kenyérgabona vetésterülete 10 százalékkal csökkent, és ugyanannyival növekedett a takarmánynövények vetésterülete. Ez az eltolódás, mivel az állattenyésztés fejlődése és a belterjes gazdálkodás irányába hat, nem egészségtelen. 1957-ben a kenyérgabona 10 százalékkal kisebb vetésterületen 5 százalékkal nagyobb termést adott az előző évinél. Az egy holdra eső átlageredményt az összes főterményekből — mint búza, rozs, őszi árpa, kukorica, burgonya, cukorrépa — külön- Uülön is magasabb volt az előző évi termésátlagnál. Az 1957-es év mezőgazdasagi terméseredménye a felszabadulás utáni legjobb év, az 1955-ös eredményeit is meghaladta valamivel. A fő gabonaterményekből a legjobb eredményt az állami gazdaságok érték el, amelyek holdanként búzából 3.9 mázsával, rozsban 2.5 mázsával, őszi árpában 1.9 mázsával jobb átlageredményt értek el, mint az egyéni paraszt- gazdaságok. Az állami gazdaságok után a termelőszövetkezetek érték el a legjobb termésátlagot, amelyek holdanként búzában 2.1, rozsban 1.8, őszi árpában 0.9, zabban 1 mázsával nagyobb átlagtermést értek el, mint az egyéni parasztgazdaságok. Külön kell szólnom a mező- gazdasági felvásárlás eredményeiről. Nyíltan megmondom, igen komoly kérdésként merült fel egy évvel ezelőtt az ország kenyérellátásának gondja, amikor arról kellett dönteni, hogy áttérjünk-e a begyűjtési rendszerről a szabadfelvásárlás rendszerére. Mi, bízva parasztságunkban, a szabadfelvásárlási rendszer mellett döntöttünk. Most arról számolhatunk be, hogy a szabadfelvásárlási rendszer bevált, az 1957-es évben ugyan a tojás- és a baromfifelvásárlás akadozott, de ettől eltekintve, a naptári évre előirányzott felvásárlási tervet egyetlen úgynevezett adminisztratív intézkedés nélkül túlteljesítettük. A korI mány felvásárolt 855 000 tonna [ búzát, 200 000 tonna rozsot, 175 ezer tonna kukoricát, 111000 tonna árpát, 297 000 tonna vágómarhát és 208 000 tonna vágósertést a szabad cikkekből. A fel vásárlás egyes terményekből még i folyik, de az 1957-es naptári évet tekintve, a felvásárolt mennyiség 10 százalékkal alatta van az 1955-ös év rekord begyűjtési eredményének, viszont a falusiak igénye is csökkent a központi készletekkel szemben. Az összlakosság vásárlásai is csökkentek 10 százalékkal, ebből az árualapból. így a felvásárolt gabona- mennyiség minden újabb behozatal nélkül biztosítja az új termés betakarításáig a lakosság folyamatos ellátását. Kedvező képet mutat az 1957- es év pénzgazdálkodása is. Az adóbevétel 7 százalékkal haladta meg az előirányzatot. A takarék- betétek összege 1958 elején már 35 százalékkal meghaladta az ellenforradalom előtti szintet. A KISKŐRÖSI NAPLÓ (5. oldal) MOZIPARKUNK FEJLŐDÉSÉRŐL (5. oldal) NŐI SZEMMEL (C. oldal) bankjegyforgalom normális szinten stábilizálódott. 1957-ben jelentős mértékben emelkedett a dolgozók életszínvonala. A munkások és alkalmazottak reálbére 14—16 százalékkal növekedett. A parasztság reális jövedelme 8— 10 százalékkal volt magasabb, mint 1956-ban. A termelőszövetkezetek által kiosztott munkaegység országos átlaga az 1956-os 33 forintról 1957-ben 41 forintra nőtt. Jelentős eredmény, hogy 1957-ben felépült a 10 000 bá nyászlakás, s összesen mintegy 50 000 új lakás épült. Az 1958. évi terv célja az elért eredmények megszilárdítása Kádár János ezután szólott az 1958. évi népgazdasági tervről. Egyebek között megemlítette, hogy az ipar termelését 7,3 százalékkal, a mezőgazda- sági termelés színvonalát 4,6 százalékkal magasabban irányozzák elő. A beruházásokat szerény mértékben ugyan, de növelni kell, s az 1958-as terv célja az, hogy az 1957 decemberéig elért é étszínvonalat megszilárdítsa. Külön hangsúlyozta, hogy a kormány és egész társadalmunk közös feladata, hogy határozott lépést tegyen előre a takarékosság és a közvagyon jobb megóvása terén. Az 1958-as terv jó, a dolgozó nép érdekeinek, a szocializmus építésének megfelelő célkitűzéseket ad, s ha a magyar bányászok, ipari munkások, parasztok, alkalmazottak, értelmiségiek támogatják megvalósítását — én a magam részéről ebben biztos vagyok — nem kétséges, hogy megvalósítjuk és jó irányban túl is fogjuk teljesíteni az 1958. évi tervet — mondotta Kádár János, Eszmei fegyverekkel harcolunk a burzsoá nézetek ellen Ezután az elmúlt hónapok kulturális eredményeiről szólott, a több milliós példányszámban megjelenő újságokról, a mozilátogatók számának növekedéséről, könyvkiadásunk fejlődéséről, művészeink és sportolóink nemzetközi sikereiről. Kiemelte a pedagógusok munkájának rendkívüli jelentőségét. s azt. hogy kormányunk nagy erőfeszítéseket tesz az iskolai tanteremhiány csökkentésére. Az értelmiségről szólva a következőket mondotta: — Mi eddig is minden erővel igyekeztünk az értelmiségi dolgozók eszmei és politikai fejlődését megkönnyíteni és segíteni. Ennek érdekében a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a kormány eddig is a leghatározottabban szembeszállt az olyan egyoldalú és káros nézetekkel, amelyek az ellenforradalmi felkelés után az egész értelmiséget, vagy az értelmiségen belül egész értelmiségi kategóriákat reakciósnak, vagy revizionistáknak akartak bélyegezni. A kérdésnek ilyen beállítása egyértelmű volna az értelmiség tömegeinek olyan megbélyegzésével, amelyre a magyar értelmiség semmiképpen sem szolgált rá. Tudni kell azonban, hogy viszonylag az értelmiségen belül vannak legnagyobb számban olyanok, akik a burzsoázia nézeteit hordozzák. Mi folytatni, sőt fokozni fogjuk az ideológiai harcot ezek ellen a burzsoá és revizionista nézetek ellen, de nem adminisztratív eszközökkel, hanem a marxiz- mus-Ieninizmus eszmei fegyvereivel. Mi nem az emberek ellen, még kevésbé az értelmiség ellen akarunk harcolni, de következetesen akarunk és fogunk is küzdeni az egyes csoportjainkban fellelhető reakciós nézetek ellen. (Folytatás a 2. oldalon)
