Petőfi Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-28 / 23. szám

Népfront- ülés Solton

A közelmúltban lapunk bíráló cikket közölt a solti Hazafias Népfrontról. A megjegyzés nyomán Solt községben is kezd kibontakozni a politikai élet. Biztató jele ennek a 22-én megtartott népfront-elnökségi ülés, melyet a községi tanácsnál hívtak össze.

Az elnökség előtt a Hazafias Népfront célkitűzéseit Miklán Ferenc járási titkár ismertette. Ezt követően Nagy Béla pedagógust megválasztották titkárnak. Az új titkár javaslatára összeállították az elnökség legközelebbi feladatait. Élctrchiv- ták a négy szakbizottságot. A leglényegesebb volt a mezőgazdasági és békebizottság életrc- keltcse, amelyek a legközelebbi napokban meg is kezdik működésüket.

A mezőgazdasági szakbizottság vezetését Nikolics József, a Költi Állami Gazdaság l'őagronó- niusa vállalta. A közeli napokban összehívják a mezőgazdasági szakembereket és szakelőadásokat szerveznek a községben. A békebizottság vezetését llölönyi Lajos vállalta.

Apostag községben szombaton este béke-nagygyűlést rendezett a Hazafias Népfront-bizottság. A békcgyűlést baráti vacsora követte.

Képek a járás életéből

A négynapos pártisholáról

Alig pár napja, hogy befejeződött a megyei pártbizottság állal szervezett négynapos pártiskola. Az ott tanultak alapján mod már úgy érzem, világosabban látok. A l’olitikai bizottság határozatának végrehajtása, a mezőgazdaságunk szocialista átszervezése és ezzel párhuzamosan a belterjes gazdálkodás kialakítása komoly erőfeszítést kíván termclöszóvetkczcteinktól, dolgozo parasztságunktól. A feladatok végrehajtásának politikai előkészítésében nagyon sok tapasztalatra tettem szert ezen az iskolán. Megvallom őszintén, hogy csak most látom tisztán, hogy e feladatok egységes végrehajtása az egész nemzetgazdaságunkat érinti. Az értékes előadások, valamint a mélyreható politikai viták lényt derítettek

az eddig homályos kérdésekre. E rövid idő alatt nagyon sokat tanultam. Ennek alapján felfedezhetem nálunk, a haltai Lenin Tsz-ben is a kisebb mértékben jelentkező revizionista és dogmatikus irányzatokat. Végezetül köszönetemet fejezem ki a megyei pártbizottságnak ezért az Iskoláért. Azt javaslom, ne csak elméleti felkészülésben legyen segítségünkre, hanem a gyakorlati munkában is.

Tiboldi János levelező, Harta

Hösel kétszáz mázsa spenót 1958-ban

A dunavecsei járás földművesszövetkezetei ebben az évben mar több mint 187 mázsa spenótot szállítottak az ország nagyobb városaiba. Dunavecséről 25, Apostagról 12, Szabadszállásról 150 mázsa spenótot küldtek Debrecenbe, Miskolcra, Szolnokra, Salgótarjánba, Budapestre, valamint az ország más városaiba. Miután az idő rosszra fordult, így hetenként csak 40—50 mázsa spenótot tudnak elszállítani.

Szakszervezeti vezetők értekezlete

Január 25-én, szombaton a dunavecsei járási pártbizottság megbeszélésre hívta össze a járás területén levő állami gazdaMcrre tart a mezőgazdaság fejlesztése

a dunavecsei járásban?

67 helyen ismertették eddig a párt agrárpolitikai téziseit

A PÁRT ÉS A KORMÁNY

gazdifcágpolitlkai intézkedései az elmúlt egy év alatt a, duna- vecsei járásban is jelentősen előbbre vitték a mezőgazdaság fejlődését. A párt agrárpolitikai tézisei a további előrejutásnak újabb szakaszát jelölték meg s a tézisek alapján megszerkesztett 3 éves mezőgazdasági fejlesztési tervnek ebben a járásban is az a célja, hogy a meglévő adottságok alapján a belterjesség irányába vigye a járás termelését.

A járási pártbizottság rendezésében, széles aktívahálózat — szakemberek, párt- és tömegszervezeti vezetők — bevonásával a járás 67 helyén ismertették népes gyűlések keretében a párt agrárpolitikai téziseit, öt nagyobb községben megyei előadók tartották ezeket a megbe-. szőlőseket. A cél az volt — s ezt sikerült is 'elérni —, hogy a já-£ rás minden termelője tudomást ■' szerezzen a tézisekről, a mező- gazdasági termelés előtt álló nagy lehetőségekről s feladatokról, amelyeket csak összefogva lehet megoldani. ,

DUNAVECSÉN, SZAI5A1) SZÁLLÁSON 250—300 részvevővel zajlottak le az ismertető gyűlések, de a sűrűbb települési tanyarészeken — Szalkszcnt-; már ton ben, Feketehalmon stb — is 25—30 dolgozó paraszt jelent; meg. !

A termelés eddig kialakult1 szerkezete, az éghajlati és talaj-] adottságok a dunavecsei járásban az öntözéses gazdálkodás, a homokos részeken a szőlő és gyümölcstermelés, másrészt az állattenyésztés s ezzel kapcso-] latban a legelőgazdálkodás fejlesztését írják elő parancsolóan.'

Az öntözés kiszélesítésére a Duna és a Dunavölgyi Csatorna kínál lehetőséget. A megyei hú-; roméves terv az öntözött területek 250 százalékos emelését célozza, ami területben több, mint 4000 hold újabb öntözött területet jelent s ebből jókora arány a dunavecsei járásban valósul meg. A lehetőség a termelőszövetkezetek számára a legjobb: 1960-ig csak az öntözéses szántóföldi termeles náluk 1600 holdra emelkedik. ]

HATALMAS JELENTŐSÉGŰ

s főleg a dunavecsei járást érinti a szikesek javítása öntözéssel és a sziki mézpázsit termelésével,: amelynek áldásos hatása köz-; vétlenül az állattenyésztésben mutatkozik majd meg. 1960-ra! 900 hold ilyen szikes legelőt ja-] vltunk meg. S ha csupári haldánként egy mázsa fűtermés- növekedést számítunk is a legelőjavítás során, a szénaérték természetben közel 200 000 mázsát, teljes termelési értékben pedig mintegy 9 millió forintot jelent.

A TAKARMÁNYTERMELÉS

fellendülése alapot teremt az állatállomány fejlesztésénez. A járás termelőszövetkezeteiben főleg arra van szükség, hegy fokozzák az árutermelést. Tavaly a tsz-ek például csak 1313 süldőt értékesítettek, de ugyanakkor annyi takarmányt is eladtak, hogy abból kereken 700 darab hízót állíthattak volna elő s ebből sokszorosan inkább hasznuk lett volna. A járás termelőszövetkezeteiben csakúgy, mint szerte a megyében — alig akad nagyüzemi baromfitelep, pedig a szikes legelőkön a pulyka, a

vízzel rendelkező helyeken a kacsa, liba tartáséra kínálkozik kitűnő lehetőség.

Apostag, Szabadszállás, Szalk- szentmárton, Solt s a többi homokos határú községben a szőlő- és gyümölcstermelés fellendítése viszi majd előre nagymértékben a jövedelmező gazdálkodást. —- Szabadszálláson a fehér borfajtának, Apostagon a korai csemegeszőlőtermelésnek vannak hagyományai. A szőlő és gyümölcsös felújítások és új telepítések végrehajtásában jut nagy szerep a szakcsoportoknak, termelői társulásoknak, amelyek már eddig is szép eredménnyel dolgoznak. Teret hódítanak a járásban új növényféleségek is; nemrégen pl. Szalkszentmárton- ban hagymamagtermelő társulás alakult.

ságok és gépállomások üzemi bizottságának elnökeit. Vásárhelyi Pál, a járási pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője a megbeszélésen a többi között az előtérbe került üzemi tanácsok megalakításának problémájáról beszélt. Ismertette azokat a feladatokat, amelyek az üzemi bizottságra várnak a tanácsok megalakításában. Szóba került még ezen az értekezleten a társadalmi tulajdon fokozott védelme, a tavaszi mezőgazdasági munkára való felkészülés, valamint a téli gépjavítás.

Dunacgyházán az elmúlt hct-> főn filmvetítéssel egybekötött béke-nagygyűlést tartottak.

*

A Solti Földművesszövetkezet keretén belül megalakult a hitelszövetkezet. Az alapító tagok vállalták, hogy rövid időn belül 15—20 új tagot szerveznek be.

*

Kunszentmiklóson január hó 24-én újjászervezték a Hazafias Népfront-mozgalmat. Kidolgozták a községfejlesztés új programját, és megkezdik a mező- gazdasági szakoktatást.

*

Solton január 29-én ifjúsági nagygyűlést tartanak. Ügy tervezik. hogy a község valameny- nyi fiatalját meghívják a gyűlésre. Itt tárgyalják majd meg az ifjúság jelenlegi problémáit. *

Örökbefogadási kérelemmel fordult szerkesztőségünkhöz Végi István Dunavecse, József Attila utca 13. szám alatti lakos. Mivel családjuk nincs, nagyon szeretnének egy másfél-»—két és féléves kislányt örökbefogadni, aki teljesen árva, nincsenek szülei. íme az olvasók felé továbbítjuk e kérést — s reméljük, rövidesen segítséget nyújtanak a gyermektelen házaspárnak.

*

PVC habosított anyagok gyártására folytat kísérleteket a fővárosi műanyag- és töltőtollgyér. Ezt az anyagot fürdőszoba- szőnyegek, tapéták, hő- és hans- szigetelő berendezések készítésére használják fel. Ebből az anyagból edénymosogatót is készítenek, s ezt még a budapesti ipari vásár megnyitásáig átadják a kereskedelemnek.

*80 nag tchsxtcLaUiil imuikábcui

A Kunszentmiklós Bábony-pusztai KISZ-szervezet fiataljai szétszórt tanyákban élnek. Amikor megtudták, hogy kultúrház épül a pusztán, a tanyákon lakó 25 KISZ-fiatal Varga József pedagógus KISZ-titkár vezetésével mintegy 180 napot dolgozott a kultúrház felépítésénél. Jelentős ez a segítségnyújtás, ha figyelembe vesszük, hogy a KISZ-szervezet még nagyon fiatal, csak három és félhónapos múltra tekinthet vissza.

A KISZ-szervezet tagjai nemcsak az építkezésben, hanem a politikai oktatásban is tevékenyen résztvesznek. Kádár János elvtárs beszédét, valamint a KISZ országos értekezlet Együtt az ifjúság tömegeivel című részt már megvitatták;

Sete u&n d Dund mentén

nának egy-egy bölcs előadást, akár a növénytermesztésről akár az állattenyésztésről, akár a béke védelméről, vagy más egyebekről is. Szinte kicseng a szavaikból:

— Nem szabad így elhanyagolni a falut, a falu népét.

Nagyon figyelmébe ajánlanánk ezt a megállapítást a Hazafias Népfront járási bizottságának és kérjük a bizottságot, segítse ezeket az embereket, hiszen kincset érnének az esték, őszre bővebb lenne a termés, ha időnként egy-egy tekintélyes szakember közéjük állna, okos szóval tanítaná és serkentené őket,

így szeretnék ők is. Tenni kell hát az érdekükben sürgősen! Nagyon hálásak lesznek érte, hiszen, ha megkérik őket, szinte pár óra alatt megmozdul negyven kocsi homok és feltöltődik egy mélyebb fekvésű terület társadalmi hozzáállással. Nemrég volt erre példa, elmondották.

Addig beszélgetünk, hogy némelyikünk észre sem vette, kialudt a szájában a pipa. Az idő is elhaladt. Későbe nyúlt az este, még meghallgattuk az -Esti Krónikát-« és utána ki-ki hazafelé vette az útját. A csillagok fényesen ragyogtak az égen, csend ült a falura, csak egy kút- gém nyikorgott, vödör csörrent a kút téglájához, mintha valaki jószágot itatott volna.

JUfolnap este újra összejön* * nek. Kártyáznak, rádióznak, vitáznak és várják, hogy valaki rajuk nyissa az ajtót.

Eszik Sándor

; rt éli alkony borult a vén ! Dunára.

■ Nyugat felől hűvöset lehel az esti szél. Távolabb, a Duna túlsó partján, Sztálinváros világit, ide érzik, szinte Dunaegy- házára a modern város esti lüktető élete.

! Milyen nagy a különbség a Duna két partján. Itt egy csendes, kihalt fálu, amott egy igazi nagy város.

; Kihalt ez a falu? Csak időnként tűnik így, hiszen íme két alak halad felém. Férfiak. Hallom, amint beszélgetnek. Ideérnek hozzám.

, Köszönünk.

■ — Hová, merre, emberek?

■ Megállnak. Tanakodva néznek rám, latolgatják magukban, feleljenek-e. Aztán megszólal az alacsonyabbik:

, — Ide, a körbe.

; Hozzájuk szegődök, elkísérem őket. Kanyargós utcán megyünk. Barátkozni szerelnék, de nem oldódnak fel, érdeklődő szavaimra furcsán válaszolnak, érzem, kissé kínos nekik a jelenlétem.

Elhanyagolt külsejű ház elé érkezünk. Világos ablakok néznek az utcára. Azt mondja az egyik-.

— No, ez az.

Itt már barátságosabbak. Előre tessékelnek. Bemegyünk. Érdekes kép tárul elénk. Emberekkel tömve a szoba. Meleg van. Mégis mindegyiken nagykabát, s a süvegek sem kerülnek le.

Kártyáznak. Három körbe is. Az első kör zsírozik, a másodikban durákoznak, legbelül nem is tudom, milyen játék folyik. S szól a rádió, á sarokban egy

nagybajusza ember újságot olvas. Aztán vannak tétlenkedő!? is, illetve — bocsánat — pipázók.

Először a kör elnökével ismerkedők meg. Jóvágású, középmagas, zömök ember. Előtte kék kötény. Varga Bálint a neve. Gondolom egyedül az ö munkáját zavarom, mert kézfogás előtt leteszi a plajbászt. Előtte vonalas füzet.

_ IWá it ír ebbe? — kérdem Mondja, hogy a kör kiadását, bevételét. Most szereztek tüzelőt, hál illő bevezetni a kiadást. Aztán megnyugtat:

— Nem fontos ezt ma megcsinálni, beszélgessünk.

Közben még megismerkedek néhány emberrel. Az egyik így mutatkozik be:

— Pék vagyok, de nem sütök.

Tényleg kiderül aztán, hogy

nem süt, hanem borotvál, nyír, negyven éve itt él a faluban, ő a község figarója. Jóízű ember.

Lassan csoport vesz körül bennünket, így indul a beszélgetés. Varga Bálint a kör ha- nyományairól beszél. A század- forduló elején alakult. A fel- szabadulás után tíz évig nem működött. Most a Kádár-kormány politikája azonban megnyerte a parasztok szívét. Főként így, téli estéken né#cs a kör. Meghallgatják a 6 órai híreket, elolvassák az újságot.

— Sokféle újság jár ide? — vágok közbe.

— Csak a Népszabadság — mondja a mellettem ülő. Kezembe veszem a lapot, valaki • idehozta közbe. Eléggé elnyűtt, szinte rongyosra olvassák egy nap alatt.

— Kár, hogy csak egyetlen példányt járatnak — mondom.

— Hát igen — sóhajtanak többen. De aztán vigasztalják magukat.

Most határozták el, hogy többféle újságot járatnak ide. Már pedig amit elhatároznak, az úgy lesz. Nemrég a rádióval is így voltak. Eltervezték, hogy vesznek, s íme, itt szól. Kell is nagyon a rádió, nemcsak azért, mert főleg dolgozó parasztok, meg tsz-tagok járnak ide —, mert rajtuk kívül van itt tanácselnök, bognár, meg a falu fiataljai közül is sokan —, hanem azért is, hogy lépést tartsalak az országos és a nemzetközi eseményekkel, meg aztán szórakozzanak is.

J

ó belemelegedtünk már a beszélgetésbe, de a kártyázok is a zsírozásba. Gyakran ütötte meg a fülünket ilyesféle felkiáltás: — Zsírt bele! Zsírozza meg sógor! — Ilyenkor mi is odafigyeltünk egy kicsit és együtt derültünk a játékosokkal.

Aztán ismét komoly téma következett. 103 tagja van a körnek. Alapszabály szerint élnek. Minden tag 15 forintot fizet évente. Ebből a pénzből tartja fenn magát a, kör. Panasz is vegyül a beszédbe. Igazuk van. Nem keresik meg őket az illetékes járási, vagy megyei szervek. Dcdis szívesen meghallgat-