Petőfi Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-28 / 23. szám

íí/Ma Világ proletárjai, egyesüljetek ! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKA'SPAßT BÄCS-KISKUN MEGYEI LAPJA III. ÉVFOLYAM, 23. SZÄM Megkezdődtek az üzemi tanácsválaszlások me­gyénk mezőgazdasági üzemei­ben. Március 31-ig minden gép­állomáson, állami-, tan-, kísér­leti és erdőgazdaságban, vala­mint a Bajai Gépjavító Vállalat­ául megtörténne« a választások. Az üzemi tanácsok célja az üzemi demokrácia kiszélesíté­se, a dolgozók bevonása a ter­melés' irányításába. Ez elősegíti az alkotó kezdeményezés kibon­takozását, az üzem munkája iránti felelősség növekedését. Mindez meggyorsítja a szocia­lista nagyüzemek fejlődését, melynek eredményeképpen emel­kedik népünk életszínvonala, erősödik néphatalmunk, a pro­letárdiktatúra államhatalma. Az üzemi tanácsok munkájának irá­nyítását, vezetését a szakszerve­zetekre bizta a párt és a kor­mány, hiszen hazánkban régi tradíciókkal, a szocialista építő munka terén gazdag tapasztala­tokkal rendelkeznek a szakszer­vezetek. Másrészt a dolgozók, mindenekelőtt a munkásosztály legátfogóbb tömegszervezetének megtisztelő kötelessége az üzemi tanácsok vezetése és irányítása. Az üzemi tanácsokról szóló határozattal egyidőben a mun­kástanácsokról Szóló törvényere­jű rendelet hatályát vesztette, ismeretes, hogy a munkástaná­csok, melyek az ellenforradalom alatt jöttek létre, megcsúfolták az üzemi demokráciát, herdál­ták, osztották, pazarolták a nép vagyonát. A dolgozók egyre vi­lágosabban látták, hogy mit esi' nálnak a munkástanácsokba be­furakodott ellenforradalmárok. A mezőgazdasági üzemekben is találhatók még olyanok, akik a régi rendszert siratják vissza és számítani lehet arra, hogy a most megalakuló üzemi taná­csok ellen burkolt támadást in­dítanak, mondván, hogy a mun­kástanácsok voltak az igazi kép­viselői a munkásdemokráciának. Ezek ellen fel kell lépni. Ma­gyarázzák meg a mezőgazdasági üzemek dolgozói, elsősorban kommunistái, hogy mi az üzemi tanácsok célja. A legtöbb helyen már a vá­lasztások alkalmával bebizonyo­sodott, hogy a dolgozók bizalom­mal vannak a tanács tagjai iránt. A Kalocsai Kísérleti Gaz­daságban például egész sor prob­lémát említettek meg a felszó­lalók, amelyeket az üzemi ta­nácsnak kell megoldani. Többek között szó volt arról, hogy meg kell szilárdítani a munkafegyel­met, amelynek feltétele az, hogy maguk a vezetők is időben ké­szítsék el a munkabeosztást. Megemlítették, hogy a daráló nem jól mpködik, ezért sok ta­karmány kárbavész. Szó volt a melegágyi fakeretek jobb ki­használásáról is. Mindezekről már a legközelebbi üzemi ta­nácsülés fog intézkedni. Február közepe táján az üze­mi tanácsok elnökei, akik egy­ben az üzemi bizottságok elnö­kei is, egyhetes oktatáson vesz­nek részt a MEDOSZ megyei bi­zottságának kezdeményezésére. Ez alkalommal útmutatást kap­nak az üzemi tanácsok irányí­tására, vezetésére vonatkozóan, amelyet jól hasznosíthatnak majd munkájukban. Ara SO fillér 1958. JANUÁR 28. KEDD Í4islí eres lesz»* Álíeld íiirdéDáresa? MEGSZAVAZTAK A 15 SZÁZALÉKOT — 2 237 000 FORINTOS KÖZSÉG FEJLESZTÉSI HOZZÁJÁRULÁS — »TÉGLA­JEGYEKET« BOCSÁTANAK KI Vasárnap délelőtt az egész község érdeklődésétől kísért ta­nácsülés volt Kiskőrösön. A köz­ségfejlesztési hozzájárulás mér­tékét, s az 1958-ban elvégzendő legfontosabb munkákat tárgyal­ták a lakosság képviselői. Az 1958. évi hozzájárulás mér­tékét beható vita után 15 száza­lékban szavazták meg azzal a határozattal, hogy a gyógyfürdő vizének mihamarabbi hasznosí­tása érdekében »téglajegyeket" bocsátanak ki a községben. A la­kosság aktivitására és a gyógy­fürdő iránti érdeklődésre vall, hogy a tanácsülés vitája köz­ben ennél , a témánál több ta­nácstag és érdeklődő kívülálló a megszavazott hozzájáruláson fe­lül 200, 300, 400, sőt 500 forintos többletfelajánlásokat is tett a gyógyfürdő mielőbbi felépítése érdekében. Mint értesültünk, a tanácsülés részletei iránt Kiskőrösön máris olyan nagy az érdeklődés, hogy a tanács végrehajtó bizottsága február 2-án, a járási népműve­lési ház nagytermében az egész község lakossága előtt külön gyűlésen fogja ismertetni a köz- ségfejlesztési határozatot és a vele kapcsolatos feladatokat. Ha kissé részletesebben vizsgál­juk, hogy a 2 237 000 forintot ki­tevő fejlesztési alapból mi min­den épül Kiskőrösön ebben az évben, — úgy a dolgozó paraszt­ság érdeklődése máris érthető. A Petőfi utcában egy kilomé­teres járda épül, a Dózsa György és Erdőtelki utca egész végig szintén járdával lesz ellátva, a Rákóczi, Tomory, Gőgös Imre és Szent István utcákat kockakő­vel burkolják. Üj tanterem épül a vásártéri iskolánál. Teljes fel­újításra kerül az alsócebei tanyai iskola és amiről ma mindenki beszél Kiskőrösön, a gyógyfürdő is elindul a megvalósítás útján. 1 200 000- forintos költséggel a meleg gyógyvizet a jelenlegi fürdő medencéjébe vezetik, mel­lette külön gyógymedencét épí­tenek' és a strandokon növelik az öltözők számát. A későbbiek folyamán pedig sor kerül a fe­dett gyógymedence, valamint a kádfürdők megépítésére is. Állattenyésztési szakelőadás Mély kúton A Bácsalmási Járási Tanács mezőgazdasági osztálya Mély­kúton szakelőadást rendezett az állattenyésztés fejlesztéséről. Az: előadást 150 dolgozó paraszt hallgatta végig. Ezután kes­kenyfilmet mutattak be a ko-, lorádóbogár elleni védekezési módszereiről. • ♦ ♦ szemelvények a megye­3 ÉVES MEZŐGAZDA­SÁGI FEJLESZTÉSÉNEK TERVJAVASLATABÓL (3. oldal) KEDDI MEGJEGYZÉS (3. oldal) AMIRŐL EGY KÉPVISELŐ NAPLÓJA BESZÉL (3, oldal) GYERMEKEKNEK — 4 ÚTTÖRŐKNEK (4. oldal) BESZÉLGETÉS GORYNSKI ELVTÄRS- SAL (4. oldal) TASSTÓL HARTÄIG (5. oldal) Hu ‘varasztgyíílés Hsiskecsheméten Január 26-án, vasárnap dél­után a kiskecskcméti iskolában parasztgyűlésre jött össze Alsó- és Fclső-Széktó érdeklődő népe. Mintegy' 40—50 ember gyűlt össze. Itt voltak a tanácstagok is. Az előadók azon problémák megoldásáról beszéltek, ame­lyek közvetlenül érintik a lakos­ságot. Szó volt az ez évben meg­valósítandó feladatokról, a vil­lanyhálózat bővítéséről, útjaví­tásokról, vízellátásról és ter­ményértékesítésről. Bényei Gyula, a városi tanács rßuiehf­mezőgazdasági osztályánál! sző­lő- és gyümölcsszakértője a gyü­mölcs és szőlő jó megművelésé­nek . fontosságáról beszélt a hallgatóknak. Azzal a kívánsággal ért véget a lelkes parasztgyűlés, hogy a tanács illetékesei továbbra is tartsák a jó kapcsolatot a la­kossággal, mert az elősegíti a környék lakosságának gazdasá­gi és kulturális fejlődését. Komszomolisták konferenciája Kecskeméten A megyénkben állomásozó szovjet katonai alakulatok kom- szomolistái január 26-án, vasárnap konferenciát tartottak a kecskeméti szovjet helyőrségi tiszti klubban. A konferencián részvevő küldöttek megtárgyalták az eddig végzett munka eredményeit és hibáit, majd megjelölték a soron- következő legfontosabb feladatokat, A felszólaló küldöttek nagy többsége elmondta, hogy tovább kell fejleszteni a kapcsolatot a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséggel és több lehetőséget kell teremteni a közös baráti találkozások megtartására, A konferencia további részében megválasztották a Komszo- mol XIII. kongresszusának küldötteit; Tanácsülés Madarason Nagy érdeklődés közben tár­gyalta a madarasi tanács az 1950-as községpolitikai terveket. A tanácsterem zsúfolásig meg­telt az érdeklődő dolgozó pa­rasztokkal, és még a folyosókra is jutott a hallgatóságból. A községfejlesztésre 640 000 forintot irányoztál! elő. A kü­lönböző bevételek mellett 180 ezer forint lesz a lakosság hoz­zájárulása, ezenkívül 93 500 Ft értékű társadalmi munkát ter­veztek. A madarasiak a községfejlesz­tés keretében egy óvodát építe­nek az új faluban 213 000 forin­tos beruházással. A betonjárdák javítására és építésére 50 000 fo­rintot fordítanak. 200 000 forin­tos ráfordítással befejezik a bel­területi iskola építését. Felújí­tana!! négy ásott kutat 20 000 forintos költséggel. beit Kiskőrösön Vasárnap virradóig tartott Kiskőrösön a Szarvas Szálló éttermében rendezett földmű­vesszövetkezeti pincérbál. Ez egyszer az étterem felszolgálói voltak a község mulatni, szóra­kozni vágyó dolgozóival együtt a vendégek, s Kalocsáról, va­lamint Kecskemétről érkezett pincér kollégáik látták el a bál folyamán a felszolgálói teendő­ket. — 450 000 forintot irányzott elő az idei évben a Kiskunfél­egyházi Városi Tanács ülésén a tanács tagsága népfürdő létesí­tésére. A korszerű, modern für­dő a tervek szerint a volt für- dőszálló melletti területen épül majd fék A Aelyes útra fértek Bácsbokodon két termelő­szövetkezeti csoport működik. A »működik« szó most már tény­legesen ráiillik a Petőfire és a Békére. Egy évvel ezelőtt ezt még nem lehetett állítani, hi­szen éppen ezért vizsgálták fe lül az elmúlt nyáron a két ter­melőcsoportot. Az akkori jegy­zőkönyvek tanúsága szerint csak papíron léteztek, mert a tagok lényegében egyénileg gazdálkod­tak, nem végeztek semmiféle kö­zös tevékenységet. Ezért a Pe­tőfitől vissza is vonták a műkö­dési engedélyt, a Béke tagjai pedig maguk adták vissza — mondván, hogy ők nem tesznek eleget a jegyzőkönyvben megje­lölt feltételeknek. Azóta eltelt néhány hónap és már az elmúlt év őszén másképp gondolkodtak a volt csoportta- gok. Összejöttek és elhatározták, hogy mégis csak együtt gazdál­kodnak. Az őszi szántást a gép­állomás végezte. A vetést közö­sem táblásao végezték el le­szerződtek ipari növényekre, cu­korrépára, kenderre. Sajnos, egyik termelőszövet­kezeti csoport elnökével sem tudtunk beszélni, de találkoz­tunk Schlosszer Ferenccel, aki mint a község mezőgazdasági felügyelője, szinte naponta be­szélget a két csoport tagjaival. Ö hiteles tájékoztatót adott a Petőfi és a Béke helyzetéről. Arról érdeklődtünk, milyen a tagok hangulata és hogyan ké­szülnek a tavaszra. — A két termelőszövetkezeti csoport tagjai közös vetésforgó­ban, közös vetésterv alapján dol­goznak — hangoztatta a mező- gazdasági felügyelő. — A Ma­gyar Forradalmi Munkás-Pa­raszt Kormány nemrégen rende­letet adott ki a mezőgazdasági termelésre alakult szövelkezv- tek működésének engedélyezé­séről. A két csoport tagjai a rendelet szellemében tevékeny­kednek. A szántóföldi növény- termesztés alapvető munkáit a laaok személyesen, családtag- i jaik bevonásával, szándékoznak végezni. 70 hold tavaszi szán­tásra kötöttek szerződést a gép­állomással. A vetőmagot, műtrá­gyát közösen szerzik be. A ter­mékeket közösen értékesítik. Éves termelési és pénzügyi ter­vet készítettek. Gazdasági ere­jüknek megfelelően, fel nem osztható szövetkezeti alapot lé­tesítenek, amelyet tisztajövedel­müknek 5 százalékával évröl- évre növelnek. Nem egyszerre érik meg a parasztemberekben a szövet­kezés gondolata, de ha egyszer megérik, akkor ragaszkodnak a közöshöz. Ezt bizonyítja a két termelőszövetkezeti csoport pél­dája is. A Petőfi már visszakap­ta a működési engedélyt, a Béka tagjai pedig újból kérték a mű­ködés engedélyezését. A csopor­tok tagjai, főkeni agrúrprolctá- rok, akik nap mint nap saját bőrükön tapasztalták, hogy a fel­emelkedést csak a szövetkezeti gazdálkodás biztosítja számukra. tmtmtwMm»nwwa»wmm<wa«Mmwtwwwww«w«u.:«MWww«wtMw.«wa«twHwtmw<

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents