Petőfi Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-24 / 20. szám
EGY KOMMUNISTA CSALÁDRÓL Kommunisták kissé népesebb családjáról lesz szó, akik szívük felett őrzik a munkásvérrel öntözött piros könyvet, s akik, ha természetben, szokásban különböznek is egymástól, egyben megegyeznek: cselekedeteiket a köz szolgálata, a kölcsönös segíteni akarás, a megértés és a közös tettek sokasága jellemzi. Ilyen kommunisták találhatók a Kecskeméti Cipőgyár alapszervezetében. Egy család megítélésénél fő momentum: szeretnek-e dolgozni és ha igen, hogyan dolgoznak? Ami azt illeti, e népes család tagjainak nincs miért szégyenkezni, sőt büszkén mondhatjuk, a kiváló munkások sokasága alkotja itt a pártot. Kezdjük a párttitkárral. Szűcs János elvtárs karbantartó, s kifogástalanul végzi munkáját. Igaz, olyan ember, hogy addig nem hagyja el az üzemet, amíg kész nincs a javítással. Együtt dolgozik vele Aranyi bácsi, az idős veterán, a szakma kiválósága. Olyan ember, aki bőven juttat a tudásból, bárkinek, aki hozzá fordul. Ha pedig Sütő József elvtársról esik szó, azt mondják: a szakma kiválója, majd hozzáfűzik, annyit szalad munkatársainak ügyes-bajos dolgában, hogy már rá kell szólni: — Pihenjél is néha. — Ott találni a KISZ rendezvényein, segíti a nőtanács munkáját, agitálni jár és ki tudná felsorolni, mi mindent tesz a közért. Bíró Mihály is a szakma kiválója. Egy idő óta több gond nehezedik a vállára, mint régebben. Ennek oka: művezető lett a tűződében. A kisebb átmeneti zökkenőktől eltekintve közmegelégedésre, jól irányítja a tűző- dei munkát. Bartók József elvtársról az járja, hogy ügyeskezű fiatalember. Mezei Károlynéról még rossz akarattal sem lehet azt mondani, hogy nem szorgalmas, sőt az az egyöntetű vélemény, hogy ügyes keze van. Stecenkó Teofil annyira -rabja« a munkának, hogy nem tudja szó nélkül hagyni még a legapróbb hibákat sem, amelyek akadályozzák az ütemes munkát, vagy más hanyagságára utalnak. A példa követőkre talál, s éppen ezért nemcsak róla, hanem igen sok pártonkívüliről is azt mondják az üzemben: vérükben van a szakma, minden kis hibát meglátnak, és segítenek kijavítani, hogy ne legyen fennakadás a termelésben. Bündör Mihály, Szepesi József, Studer János, Zsirmik Mihály, Kecskés Júlia, Fekete Gergely és a többi.elvtársak tevékenységéről is csak az elismerés hangján szólhatunk. Rájuk is vonatkozik az a megállapítás amelyet Kádár elvtárs, a Hazafias Népfront országos kongresz- szusán többek között kifejtett: a kommunistákat a nép alázatos szolgálata jellemzi. Persze ez nem jelenti azt, hogy nincs vita. Erre azért van szükség, mert ennek segítségével találják meg a leghelyesebb módszereket. A vita egyik célravezető formája az, hogy a párt vezetőség felkéri a párttagságot és a haladó gondolkodású párton- kívülieket, mondják el véleményüket a párt és gazdaságvezetés munkájáról, módszereiről, s arról, helyes úton halad-e a párt- szervezet, mire terjedjen ki a pártvezetőség figyelme. Apróbb hibák adódnak, hisz az itteni kommunisták is emberek. De nem a hibák jellemzik munkájukat, hanem az, hogy ez a család a döntő kérdésekben egységes, s ezt cselekedeteik is tükrözik. És ami igen fontos, egy percre se feledik, hogy munkatársaik bizalmát, barátságát nap- ról-napra kell megnyerni, okos szóval, türelemmel, ha kell bátor állásfoglalással, nyílt, őszinte szóval, példamutatással és soksok apró tettel. ír- Venesz — G 000 órát looo írógépét javított tavaly a Finommechanikai V., de a munkakörülmények nem javultak VISSZATEKINTVE vállalatunk 1957. évi munkájára, bátran állíthatom, hogy elmúlt évi tevékenységünk eredménye méltó válasz volt az ellenforradalom pusztító és romboló munkájára. Olyan válasz, amit minden eddigi eredményünket felülmúló munkával alapoztunk meg. 1957. évi tervünket ugyanis 151 százalékra teljesítettük. Természetesen ilyen munkasiker mellett a megfelelő eredmény sem maradt el, vállalatunk dolgozói egy hónapi fizetésnek megfelelő összegű nyereségrészesedést kapnak, ezenkívül marad pénzünk vállalatfejlesztésre és igazgatói alapra is. MI ÜGY LATJUK, de azt hiszem a vásárlóközönség is tapasztalhatta, hogy jelentősen emelkedett vállalatunk javítási munkáinak a minősége is, változatlan javítási árak mellett. A kereskedelemnek szállított gyártmányok ellen sem merült fel egyetlen esetben sem minőségi kifogás, csupán mennyiségi, mert még az ilyen nagy tempójú munka mellett sem tudtuk megrendeléseinket csak 40 százalékban teljesíteni. Ez év folyamán több olyan közszükségleti cikk gyártását kezdtük meg, melyek hiánycikkek voltak a kereskedelemben. MUNKAKÖRÜLMÉNYEINK, sajnce, nemhogy javultak volna, hanem inkább romlottak. Kecskeméten kilenc, Kiskunhalason három helyen van a vállalatunk és több részlegünk, mostoha munkakörülmények mellett, cj- jel-nappal üzemel. Ez a helyzet már-már tarthatatlan és ha sürgős megoldás nem lesz, vállala-: tunk teljesítménye fejlődés helyett csökkenni fog. Nem mondom, vannak ugyan kilátásaink,; de ez eddig is volt, csakhogy erre tervezni nem lehet. Olyan gyártási lehetőségeket mutattunk fel, különösen villamossági cikkekben, melyek rövid időn belül komoly gyárüzemmé fej-; leszthetnék vállalatunkat. A fentebb írtak bizonyságára, bemutatok egy érdekes statisztikát vállalatunk 1957. évi javító és gyártó tevékenységéről. — Egy amerikai hajó dina-j mittal felrobbantott egy jéghegyet. Általános megdöbbenésre a robbanás helyén egy szmokin- gos hullát találtak teljes épségben. Az illető az 1912-ben el- j süllyedt »Titanic« egyik áldo-i zata vcJb Megjavítottunk 6000 órát, 3000 rádiót, 3000 háztartási készüléket, 1000 írógépet, 700 villany- motort, továbbá több ezer töltőtollat, emellett fényképezőgépeket, lakatosipari javításokat és nagytömegű nikkelezést végeztünk. JAVÍTÓ tevékenységünk mellett igen jelentős mennyiségű készárut szállítottunk a kereskedelemnek, így 12 000 méter esőcsatornát, 13 000 darab lemezből készült különböző háztartási eszközt, 260 000 darab villamossági alkatrészt, 65 000 méter PVC szigetelőcsövet, 19 ezer méter csillárcsövet, 800 darab csőingát, 80 000 darab vasaló- és rezsóbetétet, 40 000 darab törhetetlen óraüveget, 10 000 PVC-szatyrot, 1 200 000 ládapántot, 25 000 sallerprésszerszá- mot, stb. SZÁMSZERŰ eredményeink mellett ki kell emelnem vállalatunk részlegei közül a mérleg-, a motortekercselő- és bádogos részlegünk dolgozóit, akik minőségileg kifogástalan munkát végeztek. Bádogos részlegünk tevékenyen közreműködött az Új Kollégium tornyának újjáépítésében is. De a többi részlegünk dolgozói is jelentősen segítették terveink teljesítését. Reméljük, számvetésünk után új gazdánk, a megyei tanács méltányolni fogja vállalatunk eredményes munkáját, melyhez a sajtó útján is csak annyit kérünk, hogy egészségesebb és jobb munkakörülményeket biztosítsanak dolgozóink részére, Hoffman György, a Megyei Finommechanikai Vállalat igazgatója FÉNY is ÁRNYÉK Nemrégen zenés cukrászda nyílt Kalocsán. Az ízléses berendezésért, a jó zenéért dicséret illeti a Szálloda- és Vendéglátó Vállalat vezetőit is, mert 181000 forintért egy kellemes, nívós szórakozóhelyet teremtettek a város közepén. A fény mellett azonban árnyék is van. Többször hallottunk panaszt a vállalat kezelésében levő étterem személyzetének munkájára. Átutazó vendégek, de városbeli ismerőseink is elmondták, hogy nem nagy gondot fordítanak a főzésre, gyakran nem gusztusos a tálalás. Vegyes érzelmekkel foglaltunk helyet az említett hírektől felzaklatva a napokban egy fehérasztalnál, a város középpontjában levő étteremben. Menüt rendeltünk, melyben borsóleves és marhapörkölt burgonyával volt feltüntetve. A borsóleves még tűrhető volt (csak tűrhető!), de a második fogás, amely rostélyos volt burgonyával, már egyáltalán nem nyerte el tetszésünket. Nem azért, mert nem marhapörkölt volt, mint azt az étlap feltüntette, hanem azért, mert a melléje tálalt burgonya gusztustalan, fekete és piszkos volt. Bizonyára az a pincér, aki kihozta, nem vállalkozott volna az elfogyasztására. Helyes lenne, ha az étterem vezetősége nagyobb gondot fordítana a főzésre és a személyzet pedig a tálalásra. Ne úgy dolgozzanak, hogy elvegyék a vendég étvágyát, hanem úgy, hogy jó étvággyal fogyassza el készítményeiket. K. S. EGY TALÁLMÁNY ° Közel Kecskeméthez, és mégis távol tőle I» Belső-Ballószög házai között, földes útjain járva, az a benyomása a szemlélőnek, hogy itt, Kecskeméttől öt-hat kilométerre minden különösebb probléma nélkül folyik az élet. Ha beszélget azonban az itteni emberekkel, akik nem elégszenek meg azzal, amit e település a felszínes szemlélődésnek mutat, ha érdeklődik azoktól, akik nem kívülről, hanem belülről látják ennek a közigazgatásilag Kecskeméthez tartozó tanya világnak az életét, kiderül: megoldásra váró probléma akad itt éppen elég. Akik nem váltják fel apáikat Kezdjük talán azzal, hogy félő: néhány év múlva erősen visszaesik a belső-ballószögi többé-kevésbé fejlett szőlő- és gyümölcskultúra művelése. Miért? Mert a mostani idősebb gazdálkodókat a szükséges mértékben nem váltja fel a fiatalok generációja. Az ifjak közül nagyon sokan ugyanis a városba húzódtak, a kecskeméti üzemekben vállaltak munkát. Magyarán: elmenekültek attól a földtől, gazdálkodási lehetőségtől. amelv bedig megfelelő szorgalommal és szakértelemmel jó jövedelmet biztosítana számukra; hiszen szőlészetről, gyümölcstermesztésről van szó, amiből az egyik gazdálkodó szerint: «•3—4 holdon is jól meg lehet élni, bár igaz, hogy aki a szakszerű gazdálkodást mellőzi, 6—7 holdon sem tudja magát utolérni.« Nem lebecsülendő részben tehát kétlaki munkások tulajdonába kerülnek majd előbb- utóbb ezek a szőlőskertek, amelyek az üzemekben szerzett jövedelem mellé úgy-ahogy teremnek valamit, világos, hogy mindig kevesebbet és kevesebbet. Akkor is, ha bérlők kezére jutnak, akkor is, ha tulajdonosaik esetleg gazdálkodnak majd rajtuk, mert az első esetben a bérlő igyekszik a használat idején kizsákmányolni a földet, a másodikban pedig a tulajdonos — az ifjabb korban másutt eltöltött idő miatt — nem rendelkezik azzal a szaktudással, amelyet a szőlő- és gyümölcstermelés igényel. S mert a boldogulást a városban kereső fiatalok zöme egyúttal vállalkozó szellemű is, méginkább megnövekszik a probléma, hiszen az itteni parasztfiatalok éppen azon rétegének a nem kis hányada mondott búcsút a gazdálkodásnak. Már több mint fél éve hírt adtunk arról, hogy a Kalocsai Kísérleti Gazdaságban elkészült egy paprikapalántázó gép, amely kitűnően bevált. Három hold a napi teljesítménye, és 35 ember munkáját takarítja meg. Régi problémát oldottak meg ezzel a géppel, hiszen hosszú idő óta kísérleteznek már, miképp lehetne a palántázás nehéz és fárasztó munkáját megkönnyíteni, meggyorsítani. Már külföldön is készítettek különböző gépeket, de azok nem váltak úgy be, mint a kalocsai. Nem kis dologról van szó, hiszen a kalocsai paprikatermesztő körzetben 7800 holdon palán- táznak az idén paprikát. Hozzá kell ehhez tenni, hogy a paprikapalántázás időszaka éppen a legnagyobb munkák idejére esik. Érthető tehát, hogy nagy örömet keltett ez a találmány a paprikatermesztők és a szakemberek között. Mindenki dicsérte a két ügyes, találékony embert, Kapás László főgépészt és Natai Béla szerelőt, akik az említett gépet készítették. Ezek után azt hinné az ember, hogy talán már gyártottak is néhányat az említett gépből. — Sajnos, nem — panaszkodik Dimitrov György, a gazdaság igazgatója. — Az Országos Taamelynek a rátermettségére pedig nagyon is szükség, volna Belső-Ballószög fejlődéséhez. Tanyaközpont kellene Mint mindennek, a parasztfiatalok városba nyomulásának is megvannak azonban az okai. A fiatalok ugyanis nem tudnak hova építkezni, mert a meglevő és zömükben régimódi szülői házak mellett nem lehet, nem adnak rá engedélyt, nyilván abból a — helyes — meggondolásból, hogy a tanyai szétszórtság ne növekedjék. A tanyaközpont kialakításához alkalmas, Kadafalva melletti területre azonban nem lehet építkezni, mégpedig azért, mert ez katonai gyakorlótér. Ezen a mintegy 800 holdas homokos térségen egyébként még a felszabadulás előtt On- csa-telepet akartak létesíteni; a felszabadulás után ki is osztották a parcellákat, néhányon meg is indult az építkezés, gyümölcsfák ültetését is tervbe vették, — de az említett célra kellett a terület. Máskülönben a közelben levő két iskola, a több mint egy éve megkezdett, aztán félbehagyott, de remélhetően egyszer csak felépülő orvosi lakás és rendelő, valamint az itt lakó védő- és szülésznő közelsége — az egyéb adottságok mellett — mind alkalmassá tennék e területet a központ létrehozásához. És az általános vélemény szerint 50—60 holdnyi sávot — a kövesút mellett = már most is Iái mányi Hivatalnál már az elmúlt év nyara óta hever a gép tervrajza és azóta csak néhány szóbeli ígéretet kaptunk a találmány sorsára vonatkozóan. Pedig az idő gyorsan múlik és a fajszi Vörös Csillag, de más termelőszövetkezet tagsága is nagyon szeretné, ha meglátogatná őket a palántázó gép, hiszen évek óta termesztenek paprikát és tudják, milyen segítséget jelent. De hiába kérnek, egy gépünk van s az kell nekünk is. Ta- Ián sikerül készítenünk egy másikat. Most már csak az a kérdési hogy a Találmányi Hivatal mi-1 kor fogja végre kezébe venni a-' palántázó gép ügyét ő—r Anna háza Teljesen restaurálják azt a< házat, amelyben Anna Frank1 családjával 1942 június 12 és 1944 augusztus 1-e között rejtőzött és írta híres naplóját A1 házat »Anna Frank alapítványinak nevezik el. Az Amsterdam központjában, Vetertoren közelében levő ház az alapítvány tervei szerint a nemzetközi ifjúság összejöveteleinek központját lesz, lehetne kijelölni házhelynek anélkül, hogy ez a gyakorlótér hátrányára volna. A fentebb említettek sürgetik e problémának az illetékesek által való tüzetes megvizsgálását, — megoldását is, Elhanyagolt ifjúság A tanyaközpont egyszersmind a kulturális élet központjának a szerepét is betöltené Belső-Ballószögön (főleg, ha a régi és kis befogadó képességű két iskola mellett az erre az évre tervezett harmadiknak az építése nemcsak terv marad!! Ennek jelenlegi hiánya az egyik legfőbb oka annak, hogy az itt maradt parasztfiataloknak — ha csak nem mennek be Kecskemétre, amit esténként nem egykönnyen tehetnek meg — nincs több lehetősége a művelődésre, szórakozásra, mint apáiknak volt, sőt, majd kitűnik: még annyi sem. Az ellenforradalom előtt működött Belső-Ballószögön kul- túrcsoport, s minden a legjobb úton haladt, hogy megalakuljon a DISZ-szervezet is, de — ahogy itt mondják — »jött az októberi cirkusz«, meghiúsította az ifjúság megszervezésének tervét« Tavaly tavasszal ugyan létrejött* az EPOSZ, a fiatalok néhányszor össze is jöttek, de megszűnt ez a szervezet is, — a kecskeméti városi KISZ-bizottság viszont adós még a ballószögi ifjúság megszervezésével. (Folytatása következik.)
