Petőfi Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-03 / 2. szám
Aranyat érő vizek kínálják a lehetőséget, hogy ' segítségükkel megváltoztassuk aszállyal sokszor sújtott Alföldünk éghajlatát s fellendítsük mezőgazdaságunkat. A párt agrárpolitikai tézisei is elsők között hangsúlyozzák, hogy növelni kell a belvízrendezett területeket, gondoskodni kell a meglévő berendezések felújításáról, jobba* ki kell használni öntözési lehetőségeinket és kiterjeszteni az öntözéses területeket. Megyénkben még korántsem aknáztuk ki a kínálkozó lehetőségeket. Mintegy 3000 hold olyan öntözőtelepünk van, amelyeket valamilyen oknál fogva nem üzemeltetnek. Ezekben a telepekben komoly állami pénzek hevernek kihasználatlanul, árkok csökkentik a termőterületet, akadályozzák a talajművelést. Számos olyan megépített 'öntözőtelep is van, amelyet az 1956. évi jeges árvíz tett tönkre. Most ezeket az öntözésre berendezett területeket a megyei tanács számbaveszi. A használhatatlanokat az öntözésből végleg kikapcsolja, a még használható telepek üzemeltetésére, esetleg szükséges korszerűsítésére ütemtervet készít. A korszerűsítést maguknak az érdekelteknek kell kérniök. A termelőszövetkezetek állítsák be a most készülő éves termelési tervekbe; ők az öntözőtelep tervezésére és építésére az MNB- től hosszúlejáratú hitelt is kérhetnek. Ez a hitel 25—30 évre szól s a törlesztés a negyedik évtől kezdődik, de államunk a harmadik évben a hitel 50 százalékát elengedheti akkor, ha a hitelelengedést kérő termelő- szövetkezet az öntözőtelepet szakszerűen üzemeltette és az évenként szükséges karbantartási munkákat elvégeztette. — Ezek szerint tehát előzetes állami dotáció nincs, de utólag 50 százalékos hitelelengedés kapható. Az egyéni módon gazdálkodók szakcsoportjának hiteligényét az Országos Takarékpénztár elégíti ki. Egy hiteligénylési űrlapon a szakcsoport több tagjának igénylése vehető fel s ezt a helyi tanácsokhoz kell benyújtani. Részletes felvilágosítást az OTP- fiókok adnak. A korszerűsítés legújabb útia- módja a magasnyomású, felszín alatti építésű, eternitcsöves esoz- lető öntözőberendezés. A szórófejeket ma már Magyarországon állítják elő, amelyekkel egyetlen hydránsról, egy helyből mintegy két holdat lehet egyszerre megöntözni. Csak egyetlen példát említve: a solti Szikra termelőszövetkezet ebben az évben 50 holdas esőztető öntözőtelepéről holdanként több, mint 28 000 forint jövedelemhez jutott. Érdemes tehát öntözni, a már egyszer megépített telepeket ismét üzemeltetni, vagy újakat készíteni. Nem kell más hozzá, csak szakértelem, trágya, munkaerő, természetesen öntözővíz és a szükséges hitel folyósítása. Sok ez az előfeltétel? Nem. Mert aki boldogulni akar, az mindezt előteremtheti s az öntözés is azok közé a munkák közé tartozik, amelyek sokszorosan visszahálálják a befektetett áldozatot! Tompa László Dobi István elvtárs, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke a következő rádióbeszéddel köszöntötte az új esztendő alkalmával a magyar népet: Kedves barátaim! Elvtársak! Magyarország dolgozó népe! Szívből üdvözlöm önöket a most beköszöntő új esztendő alkalmából. A búcsúzó 1957-cs esztendő nagy fontosságú volt hazunk jövő fejlődését, egész népünk életét illetően. Mindannyian élénken emlékszünk még, hogy egy esztendővel ezelőtt milyen netiez politikai cs gazdasági helyzetben köszöntött ránk az uj cv. Súlyos gondok emésztettek bennünket az ellenforradalom által okozott károk és a termelési kiesés miatt. Erőfeszítéseinket az év elején a termelés beindítására és népgazdaságunk helyreállítására kellett összpontosítanunk. Súlyos volt a helyzet és elmondhatom, hogy mikor a fegyveres harcok véget értek, sok embert bizonytalanság gyötört, hogyan sikerül megbirkóznunk a károkkal és az előttünk álló feladatokkal? Meg kell mondanom, egyinagunkban képtelenek lettünk volna rá. De tudtuk — cs ez a tudat erőt adott munkánkhoz —, hogy a becsületes magyar dolgozok akarata és a Szovjetunió, az egész szocialista tál>or segítsége, lehetővé teszi számunkra a gazdasági katasztrófa clkerüiését. Mégis számolnunk kellett a munkanélküliség, az infláció fenyegető veszélyével, és az elkerülhetetlenül velejáró nélkülözéssel. Bár számítottunk népünk szorgalmára, igyekezetére, ettől a veszedelemtől mégif félnünk kellett. Egész dolgozó népünk erőfeszítéseit, a munkások, bányászok, állami gazdasági dolgozók, termelőszövetkezeti cs egyéni parasztok és értelmiségi dolgozóink szorgalmas termelő-, alkotó munkáját dicséri, hogy a gazdasági bajok nem következtek be. A Magyar Szocialista Munkáspárt cs a forradalmi munkásparaszt kormány történelmi érdeme, hogy eredményesen szervezte cs vezette népünk erőit a nehéz és bonyolult feladatok megoldásában. De az új, 1958-as esztendőbe lépve, nemcsak a sikerekre kell gondolnunk, hanem azokra a tennivalókra is, amelyeket a még meg nem oldott feladatok és a szocialista építés folyamata állít elénk. Erőink megsokszorozására, többtermelésre, az önköltség csökkentésére, takarékosságra van szükség ahhoz, hogy teljesen eltakarítsuk az ellenforradalom nyomait, tovább fejlesszük népgazdaságunkat az iparban cs mezőgazdaságban egyaránt. Szélesítsük a népjólet növelését szolgáló árutermelést, emeljük a munka termelékenységet, növeljük népünk kulturális és anyagi jólétét. E tennivalók sikeres megoldásának alapját az elmúlt évben leraktuk, további sikereink biztosítékát pedig dolgos népünk szorgalmas munkája nyújtja. Továbbhaladásunk alapvető feltétele a béke biztosítása. Egyes nyugati imperialista körön, nem számolva a népek bé- kctörckvéscivel és azzal az erővel, melyet a Szovjetunióval együtt harcoló egész szocialista tábor képvisel, 1956 őszén a békés Egyiptom megtámadásával cs a magyarországi ellenforradalom kirobbantásával veszélybe sodorták a béke ügyét. A béke hívei azonban erősebbeknek bizonyullak. A Szovjetunió és a többi békeszerető ország rendíthetetlen békepoliií- kájának eredménye, hogy az elmúlt esztendő a békeszerető emberiség, benne a mi népünk, asszonyaink, leányaink, gyermekeink szerencséjére és örömére, a béke esztendeje volt. Hazánk az elmúlt 1957-es esztendő folyamán az ellenforradalomban érdekelt nyugati kapitalista vezető körök támadásainak középpontjában állt. A történelemben példátlanul álló rágalomhadjárat folyt ellenünk. A forradalmi munkás-paraszt kormány, amely erős kézzel vetett véget az ellenforradalom próbálkozásainak, visszaverte a rágalmakat. Külpolitikájában is minden lépésével a béke ügyét szolgálta, és azt fogja szolgálni a jövőben is. Népünk szilárd elhatározottsága, hogy támogatja kormánya ilyen irányú politikáját és minden nép harcát, a tartós béke biztosításáért. A magyar nép tudatában van annak, hogy egy szörnyű, tömegpusztító háború megakadályozása, a tartós béke kivívása megköveteli népünk és az egész emberiség éberségét és lankadatlan harcát a békéért. Ha az esztendő minden napja ilyen volna! Ezt mondja a kéményseprő, ezt mondják a szilveszterezők, de legkivált ez a véleménye a Vendéglátói pari Vállalatnak, amelynek üzemegységei —, azaz az egyes vendéglők és éttermek — még a karácsonyi forgalomnál is nagyobb bevételt bonyolítottak le Szilveszter éjszakáján. Most nem beszélünk azokról a szerencsétlenül járt kismalacokról, amelyeket a Hírős-étteremben, a Békében és a Kedves cukrászdában vágtak le és sorsoltak ki, még csak arra sem akarunk sok szót vesztegetni, hogy a vállalat hentesmestere az újévi áldozatra szánt kis malacokat a rossz nyelvek szerint még meg is siratta. Inkább beszéljünk arról a 20 ezer 600 forintról, amelyet 1957 december 31-ének estjétől 1958. január 1. hajnali 6 órájáig vételezett be a Hírős-étterem, vagy arról a 14 000 forintról, melyet a Béke-étteremben hagytak ott a szilveszterezők, meg arról a 7000 forintos forgalomról, amoelőtti téren ünneplő ruhákban gyülekeznek az emberek, hogy Szilveszter éjjelén hagyományos fáklyás felvonulással ünnepeljék meg Petőfi születésének évfordulóját. A fáklyák lobogó lángja megvilágította a zuz- marás fák fehér gallyait. Ügy tűnt, mintha ezüsttel szőtte volna be a tel a teret. AZ EMBEREK kezében lobogott a fáklyák sárga fénye s lelki szemeik előtt maguk elé képzelték Petőfi Sándort, aki lobogó hajával, forró lelkesedéssel szavalja a Nemzeti Múzeum lépcsőjén a Nemzeti dalt. FELNŐTTEK és gyermekek gyűltek össze, hogy adózzanak lyet pár óra alatt bonyolított le a Kedves-cukrászda. A vállalat vezetői nem tudnak még pontos számot mondani: inennyi bécsi szelet, torta, bor és rövidital fogyott el ezen az éjszakán. Még feldolgozatlanok azok a számadatok is, amelyek a családi körben eltöltött Szilveszter-esték forgalmáról beszélnek. Pedig úgy hisszük, ezek a számadatok is azt fogják bizonyítani, hogy városunk lakossága, akár családi körben, akár vendéglőben várta meg az újesztendő hajnalát, — egyaránt jó kedvvel, vidáman töltötte el a Szilvesztert. Baján Közel ezer ember vidám Szilveszteréről gondoskodott a Bajai Szálloda és Vendéglátóipari Vállalat. A Béke-szálló és a Véndiófa zsúfolásig megteltek Szilveszter estéjén, de még a két kiskocsma, az Aranyponty és az Otthon is igen kedves mulatóhellyé vált. S ahogy az utóbbi statisztikából kitűnik, az általában 80 személyre tervezett kiskocsmák majdnem fele aka nagy költő szellemének. Amikor éjféli ütött a toronyóra, Szabó Gyula elvtárs, a községi tanács elnökének ünnepi beszédével kezdődött meg a program. Szabó elvtárs méltatta Petőfi Sándor költészetét s hangsúlyozta, hogy a Petőfi-kultusznak új színt, új tartalmat kell adni. S a hagyományos szilveszteri ünnepségeket az eddigieknél sokkal rendezettebbekké kell tenni SZABÓ ELVTftRS beszéde után Andriska Maria elszavalta Petőfi: Palota és kunyhó című versét, majd a Himnusz és Szózat eléneklése után megkezdő■* dött a hagyományos fáklyás felvonulás. kora forgalmat bonyolítottak le Csúcsforgalom volt tehát mindenütt. Jóval nagyobb, mint két évvel ezelőtt. A vendéglőkben alig győzték főzni a tormásvirslit —, mert az volt a legkapósabb és közel 1000 párat fogyasztottak el a vidám szilvesz- terezűk. Bácsalmáson Változatos volt a szilveszteri program Bácsalmáson is. A községi tanácsháza nagytermében a tanácstagok és több tekintélyes egyéni gazda töltötte együtt a Szilvesztert. Persze a rendezőség jó vacsoráról sem feledkezett meg. A vacsora fénypontja az ízletes halászlé volt, amelyre jól csúszott a bácskai bor. Nagy sikere volt az I. kerületi pártszervezet szilveszteri rendezvényének is. A borjúpörkölt- vacsorával egybekötött vidám óévbúcsúztatóra mintegy 200 bácsalmási lakos ment el. Sokan és jól szórakoztak, mondhatnánk kivilágos-kivirradtig a kultúrházban is, ahol a műkedvelő gárda szereplése volt az est fénypontja. Világ proletárjai, egyesüljetek ! * MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT III, ÉVFOLYAM, 2. SZÄM Ara 50 fillér 1958. JANUÁR 3. PÉNTEK Dobi István elvtárs: Népünk szilárdan elhatározta, hogy támogatja kormánya] politikáját és minden nép harcát a tartós békéért i Kedves barátaim! Kívánom, hogy legyen az új,» 1958. esztendő népünk számárat a szocialista gazdasági és kul-| turális építés még nagyobb eredményeinek, hazánk béketörekvései újabb sikereinek esztendeje. Még egyszer szívélyesen köszöntök minden magyar dolgozót, munkást, parasztot, értelmiségit, nőt cs fiatalt az újév ünnepén. Teljes szívből kívánok mindannyiuknak jó egészséget, sok sikert a munkában, tanulás-; ban, s a nép érdekét szolgálót minden tevékenységükben. t Boldog új esztendőt! HÍREK (2. oldal) NAGYSZERŰ TERVEK MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT FOGTAK ÖSSZE HIVATAL, MELYNEK BŐVÍTÉSE CSÖKKENTENÉ A BÜROKRÁCIÁT AZ ELMÜLT ESZTENDŐ KULTURÁLIS EREDMÉNYEI HUSZONHÉT VAGON PAPRIKA TERVEN FELÜL A PEDAGÓGUSOK SZILVESZTERI TÁRGYSORSjAtékAnak főbb NYEREMÉNYEI (3, oldal) ÜJÉVI LEVÉL APÁMHOZ! (4. oldal) TOTÖKALAUZ (4. oldal) Fáklyásfelvonulás Kiskőrösön Hagyományos ünnepség Petőfi születésének évfordulóján A KISKŐRÖSI Petőfi-ház Jókedvvel, vidáman köszöntötték as újévet megyénk dolgosói i
