Petőfi Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-03 / 2. szám

Aranyat érő vizek kínálják a lehetőséget, hogy ' segítségükkel megváltoztassuk aszállyal sokszor sújtott Alföl­dünk éghajlatát s fellendítsük mezőgazdaságunkat. A párt ag­rárpolitikai tézisei is elsők kö­zött hangsúlyozzák, hogy növel­ni kell a belvízrendezett terü­leteket, gondoskodni kell a meg­lévő berendezések felújításáról, jobba* ki kell használni öntö­zési lehetőségeinket és kiter­jeszteni az öntözéses területe­ket. Megyénkben még korántsem aknáztuk ki a kínálkozó lehe­tőségeket. Mintegy 3000 hold olyan öntözőtelepünk van, ame­lyeket valamilyen oknál fogva nem üzemeltetnek. Ezekben a telepekben komoly állami pén­zek hevernek kihasználatlanul, árkok csökkentik a termőterü­letet, akadályozzák a talajműve­lést. Számos olyan megépített 'öntözőtelep is van, amelyet az 1956. évi jeges árvíz tett tönkre. Most ezeket az öntözésre be­rendezett területeket a megyei tanács számbaveszi. A használ­hatatlanokat az öntözésből vég­leg kikapcsolja, a még használ­ható telepek üzemeltetésére, esetleg szükséges korszerűsíté­sére ütemtervet készít. A korszerűsítést maguknak az érdekelteknek kell kérniök. A termelőszövetkezetek állítsák be a most készülő éves termelési tervekbe; ők az öntözőtelep ter­vezésére és építésére az MNB- től hosszúlejáratú hitelt is kér­hetnek. Ez a hitel 25—30 évre szól s a törlesztés a negyedik évtől kezdődik, de államunk a harmadik évben a hitel 50 szá­zalékát elengedheti akkor, ha a hitelelengedést kérő termelő- szövetkezet az öntözőtelepet szakszerűen üzemeltette és az évenként szükséges karbantar­tási munkákat elvégeztette. — Ezek szerint tehát előzetes álla­mi dotáció nincs, de utólag 50 százalékos hitelelengedés kap­ható. Az egyéni módon gazdálkodók szakcsoportjának hiteligényét az Országos Takarékpénztár elégíti ki. Egy hiteligénylési űrlapon a szakcsoport több tagjának igénylése vehető fel s ezt a he­lyi tanácsokhoz kell benyújtani. Részletes felvilágosítást az OTP- fiókok adnak. A korszerűsítés legújabb útia- módja a magasnyomású, felszín alatti építésű, eternitcsöves esoz- lető öntözőberendezés. A szóró­fejeket ma már Magyarorszá­gon állítják elő, amelyekkel egyetlen hydránsról, egy helyből mintegy két holdat lehet egy­szerre megöntözni. Csak egyetlen példát említve: a solti Szikra termelőszövetke­zet ebben az évben 50 holdas esőztető öntözőtelepéről holdan­ként több, mint 28 000 forint jö­vedelemhez jutott. Érdemes te­hát öntözni, a már egyszer meg­épített telepeket ismét üzemel­tetni, vagy újakat készíteni. Nem kell más hozzá, csak szak­értelem, trágya, munkaerő, ter­mészetesen öntözővíz és a szük­séges hitel folyósítása. Sok ez az előfeltétel? Nem. Mert aki bol­dogulni akar, az mindezt előte­remtheti s az öntözés is azok közé a munkák közé tartozik, amelyek sokszorosan vissza­hálálják a befektetett áldozatot! Tompa László Dobi István elvtárs, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke a következő rá­dióbeszéddel köszöntötte az új esztendő alkalmával a magyar népet: Kedves barátaim! Elvtársak! Magyarország dolgozó népe! Szívből üdvözlöm önöket a most beköszöntő új esztendő al­kalmából. A búcsúzó 1957-cs esztendő nagy fontosságú volt hazunk jö­vő fejlődését, egész népünk éle­tét illetően. Mindannyian élén­ken emlékszünk még, hogy egy esztendővel ezelőtt milyen netiez politikai cs gazdasági helyzetben köszöntött ránk az uj cv. Súlyos gondok emésztettek bennünket az ellenforradalom által okozott károk és a termelési kiesés mi­att. Erőfeszítéseinket az év ele­jén a termelés beindítására és népgazdaságunk helyreállítására kellett összpontosítanunk. Súlyos volt a helyzet és elmondhatom, hogy mikor a fegyveres harcok véget értek, sok embert bizony­talanság gyötört, hogyan sikerül megbirkóznunk a károkkal és az előttünk álló feladatokkal? Meg kell mondanom, egyinagunkban képtelenek lettünk volna rá. De tudtuk — cs ez a tudat erőt adott munkánkhoz —, hogy a becsületes magyar dolgozok aka­rata és a Szovjetunió, az egész szocialista tál>or segítsége, lehe­tővé teszi számunkra a gazda­sági katasztrófa clkerüiését. Még­is számolnunk kellett a munka­nélküliség, az infláció fenyegető veszélyével, és az elkerülhetetle­nül velejáró nélkülözéssel. Bár számítottunk népünk szorgalmá­ra, igyekezetére, ettől a veszede­lemtől mégif félnünk kellett. Egész dolgozó népünk erőfe­szítéseit, a munkások, bányá­szok, állami gazdasági dolgozók, termelőszövetkezeti cs egyéni pa­rasztok és értelmiségi dolgozóink szorgalmas termelő-, alkotó munkáját dicséri, hogy a gazda­sági bajok nem következtek be. A Magyar Szocialista Munkás­párt cs a forradalmi munkás­paraszt kormány történelmi ér­deme, hogy eredményesen szer­vezte cs vezette népünk erőit a nehéz és bonyolult feladatok megoldásában. De az új, 1958-as esztendőbe lépve, nemcsak a sikerekre kell gondolnunk, hanem azokra a tennivalókra is, amelyeket a még meg nem oldott feladatok és a szocialista építés folyamata ál­lít elénk. Erőink megsokszoro­zására, többtermelésre, az ön­költség csökkentésére, takaré­kosságra van szükség ahhoz, hogy teljesen eltakarítsuk az el­lenforradalom nyomait, tovább fejlesszük népgazdaságunkat az iparban cs mezőgazdaságban egyaránt. Szélesítsük a népjólet növelését szolgáló árutermelést, emeljük a munka termelékeny­séget, növeljük népünk kulturá­lis és anyagi jólétét. E tenni­valók sikeres megoldásának alapját az elmúlt évben lerak­tuk, további sikereink biztosí­tékát pedig dolgos népünk szor­galmas munkája nyújtja. Továbbhaladásunk alapvető feltétele a béke biztosítása. Egyes nyugati imperialista kö­rön, nem számolva a népek bé- kctörckvéscivel és azzal az erő­vel, melyet a Szovjetunióval együtt harcoló egész szocialista tábor képvisel, 1956 őszén a békés Egyiptom megtámadásá­val cs a magyarországi ellenfor­radalom kirobbantásával ve­szélybe sodorták a béke ügyét. A béke hívei azonban erőseb­beknek bizonyullak. A Szovjet­unió és a többi békeszerető or­szág rendíthetetlen békepoliií- kájának eredménye, hogy az el­múlt esztendő a békeszerető em­beriség, benne a mi népünk, asszonyaink, leányaink, gyer­mekeink szerencséjére és örö­mére, a béke esztendeje volt. Hazánk az elmúlt 1957-es esz­tendő folyamán az ellenforrada­lomban érdekelt nyugati kapi­talista vezető körök támadásai­nak középpontjában állt. A tör­ténelemben példátlanul álló rá­galomhadjárat folyt ellenünk. A forradalmi munkás-paraszt kor­mány, amely erős kézzel vetett véget az ellenforradalom pró­bálkozásainak, visszaverte a rá­galmakat. Külpolitikájában is minden lépésével a béke ügyét szolgálta, és azt fogja szolgálni a jövőben is. Népünk szilárd el­határozottsága, hogy támogatja kormánya ilyen irányú politiká­ját és minden nép harcát, a tar­tós béke biztosításáért. A ma­gyar nép tudatában van annak, hogy egy szörnyű, tömegpusz­tító háború megakadályozása, a tartós béke kivívása megköve­teli népünk és az egész emberi­ség éberségét és lankadatlan harcát a békéért. Ha az esztendő minden napja ilyen volna! Ezt mondja a kéményseprő, ezt mondják a szilveszterezők, de legkivált ez a véleménye a Vendéglátói pari Vállalatnak, amelynek üzemegységei —, azaz az egyes vendéglők és éttermek — még a karácsonyi forgalom­nál is nagyobb bevételt bonyo­lítottak le Szilveszter éjszaká­ján. Most nem beszélünk azokról a szerencsétlenül járt kismala­cokról, amelyeket a Hírős-étte­remben, a Békében és a Kedves cukrászdában vágtak le és sor­soltak ki, még csak arra sem akarunk sok szót vesztegetni, hogy a vállalat hentesmestere az újévi áldozatra szánt kis ma­lacokat a rossz nyelvek szerint még meg is siratta. Inkább beszéljünk arról a 20 ezer 600 forintról, amelyet 1957 december 31-ének estjétől 1958. január 1. hajnali 6 órájáig vé­telezett be a Hírős-étterem, vagy arról a 14 000 forintról, melyet a Béke-étteremben hagytak ott a szilveszterezők, meg arról a 7000 forintos forgalomról, amo­előtti téren ünneplő ruhákban gyülekeznek az emberek, hogy Szilveszter éjjelén hagyományos fáklyás felvonulással ünnepel­jék meg Petőfi születésének év­fordulóját. A fáklyák lobogó lángja megvilágította a zuz- marás fák fehér gallyait. Ügy tűnt, mintha ezüsttel szőtte vol­na be a tel a teret. AZ EMBEREK kezében lobo­gott a fáklyák sárga fénye s lel­ki szemeik előtt maguk elé kép­zelték Petőfi Sándort, aki lobo­gó hajával, forró lelkesedéssel szavalja a Nemzeti Múzeum lép­csőjén a Nemzeti dalt. FELNŐTTEK és gyermekek gyűltek össze, hogy adózzanak lyet pár óra alatt bonyolított le a Kedves-cukrászda. A vállalat vezetői nem tud­nak még pontos számot monda­ni: inennyi bécsi szelet, torta, bor és rövidital fogyott el ezen az éjszakán. Még feldolgozatla­nok azok a számadatok is, ame­lyek a családi körben eltöltött Szilveszter-esték forgalmáról be­szélnek. Pedig úgy hisszük, ezek a számadatok is azt fogják bi­zonyítani, hogy városunk lakos­sága, akár családi körben, akár vendéglőben várta meg az új­esztendő hajnalát, — egyaránt jó kedvvel, vidáman töltötte el a Szilvesztert. Baján Közel ezer ember vidám Szil­veszteréről gondoskodott a Ba­jai Szálloda és Vendéglátóipari Vállalat. A Béke-szálló és a Véndiófa zsúfolásig megteltek Szilveszter estéjén, de még a két kiskocsma, az Aranyponty és az Otthon is igen kedves mu­latóhellyé vált. S ahogy az utób­bi statisztikából kitűnik, az ál­talában 80 személyre tervezett kiskocsmák majdnem fele ak­a nagy költő szellemének. Ami­kor éjféli ütött a toronyóra, Sza­bó Gyula elvtárs, a községi ta­nács elnökének ünnepi beszédé­vel kezdődött meg a program. Szabó elvtárs méltatta Petőfi Sándor költészetét s hangsúlyoz­ta, hogy a Petőfi-kultusznak új színt, új tartalmat kell adni. S a hagyományos szilveszteri ün­nepségeket az eddigieknél sok­kal rendezettebbekké kell tenni SZABÓ ELVTftRS beszéde után Andriska Maria elszavalta Petőfi: Palota és kunyhó című versét, majd a Himnusz és Szó­zat eléneklése után megkezdő■* dött a hagyományos fáklyás fel­vonulás. kora forgalmat bonyolítottak le Csúcsforgalom volt tehát min­denütt. Jóval nagyobb, mint két évvel ezelőtt. A vendéglőkben alig győzték főzni a tormásvirs­lit —, mert az volt a legkapó­sabb és közel 1000 párat fo­gyasztottak el a vidám szilvesz- terezűk. Bácsalmáson Változatos volt a szilveszteri program Bácsalmáson is. A köz­ségi tanácsháza nagytermében a tanácstagok és több tekintélyes egyéni gazda töltötte együtt a Szilvesztert. Persze a rendezőség jó vacsoráról sem feledkezett meg. A vacsora fénypontja az ízletes halászlé volt, amelyre jól csúszott a bácskai bor. Nagy sikere volt az I. kerületi pártszervezet szilveszteri rendez­vényének is. A borjúpörkölt- vacsorával egybekötött vidám óévbúcsúztatóra mintegy 200 bácsalmási lakos ment el. So­kan és jól szórakoztak, mond­hatnánk kivilágos-kivirradtig a kultúrházban is, ahol a műked­velő gárda szereplése volt az est fénypontja. Világ proletárjai, egyesüljetek ! * MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT III, ÉVFOLYAM, 2. SZÄM Ara 50 fillér 1958. JANUÁR 3. PÉNTEK Dobi István elvtárs: Népünk szilárdan elhatározta, hogy támogatja kormánya] politikáját és minden nép harcát a tartós békéért i Kedves barátaim! Kívánom, hogy legyen az új,» 1958. esztendő népünk számárat a szocialista gazdasági és kul-| turális építés még nagyobb eredményeinek, hazánk béketö­rekvései újabb sikereinek esz­tendeje. Még egyszer szívélyesen köszöntök minden magyar dol­gozót, munkást, parasztot, értel­miségit, nőt cs fiatalt az újév ünnepén. Teljes szívből kívánok mindannyiuknak jó egészséget, sok sikert a munkában, tanulás-; ban, s a nép érdekét szolgálót minden tevékenységükben. t Boldog új esztendőt! HÍREK (2. oldal) NAGYSZERŰ TERVEK MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT FOGTAK ÖSSZE HIVATAL, MELYNEK BŐ­VÍTÉSE CSÖKKENTENÉ A BÜROKRÁCIÁT AZ ELMÜLT ESZTENDŐ KULTURÁLIS ERED­MÉNYEI HUSZONHÉT VAGON PAP­RIKA TERVEN FELÜL A PEDAGÓGUSOK SZIL­VESZTERI TÁRGYSORS­jAtékAnak főbb NYEREMÉNYEI (3, oldal) ÜJÉVI LEVÉL APÁMHOZ! (4. oldal) TOTÖKALAUZ (4. oldal) Fáklyásfelvonulás Kiskőrösön Hagyományos ünnepség Petőfi születésének évfordulóján A KISKŐRÖSI Petőfi-ház Jókedvvel, vidáman köszöntötték as újévet megyénk dolgosói i

Next

/
Thumbnails
Contents