Petőfi Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-21 / 17. szám

Gazdag eredmények Nagyszerű tervek MEGFORRTAK AZ ÜJBO- ROK s lassan-lassan újra kéz­bekerülnek a szőlőnyitó kápák. A csengődi szőlőtermelő szak­csoport 162 tagja eredményekben gazdag esztendővel a háta mö­gött készül az idei év még több reménységgel kecsegtető mun­káira. meggyes nagy tibor, a szakcsoport elnöke elmondja, hogy a tagoknak a szerződéses kötelezettség teljesítésén túl 4000 hektoliter bora maradt meg ér­tékesítésre. Minden liternek akad helye,, hiszen az ország hét helyén — többek között Buda­pesten, Dorogon, Tatabányán — működő italboltokban keresett ítóka a hírneves csengődi riz- ling, sőt újabban Pécs szállodáit is ők látják el borral, gyümölcs­csel. Mert a szakcsoport 244 hol­das szőlejében a mintegy 5000 darab gyümölcsfa is szép ter­mést adott. Nem volt hiábavaló Rendelet ismer tétéit A pénzügyminiszter rendelete az adálizetésrolj a csengődi szőlőtermelői szakcsoportnál KÉT VILÁG BESZÉL a közös és szakszerű permete­zés, íaápolás. A SZAKCSOPORT múlt évi Eorgalma 1 782 000 forint volt, a tiszta jövedelem pedig 120 000 forint. De ez csak készpénzben, mert ugyancsak a bevételből vá­sároltak már 124 hl űrtartalmú új hordókat és külön 30 000 fo­rintot fordítottak a borkiméré­sek felszerelésének bővítésére. A tiszta jövedelemnek 8,5 százalé­kát hozzóvetik a már meglevő 74 000 forint közös alaphoz. Az idei tervek a múlt évi eredményekhez mérten nagy­szabásúak. A tanácstól meg­kapták azt a 10 holdaá területet, amelyen minta-szőlőtelepet léte­sítenek. A községben tartózkodó Sztalinyec a napokban meg is kezdi a forgatást. Tavaszra két­éves vesszővel ültetik be, főleg- rizlinggel, ezerjóval, szekszárdi] kadarkával. De kisebb parcel-, ián csemegeültetvényt is akad­nak, az exportra igen keresett] Hamburgi Muskotály és Gloria Hungáriáé fajtából. A mintatele­pen használ először a szakcso­port műtrágyával dúsított tőzeg­trágyát. A közgyűlés hamarosan elosztja majd a telepítés munká­ját a tagok között, mert úgy akarják, hogy egy-két Pap alatt valamennyi szakcsoportbeli gaz­da közreműködésével befejezzék az ültetést. Az egyik hozzáértő tag vállalta, hogy társadalmi munkában megfúrja a telepen létesítendő három kutat s a fel­szerelést is lehetőleg maguk, minél kevesebb költséggel old­ják meg. Mert a pénzzel okcean akarnak gazdálkodni, — a nyári permetezésekhez új battériás gépeket s egyéb korszerű eszkö­zöket vásárolnak majd. Van egy idős házaspár ismerősöm. A bácsit Kovács András­nak, a feleségét pedig csak egyszerűen Űrzse néninek hívják. A múltban mindketten zsellérek voltak. Amikor összeházasodtak,- akkor meg közösen jártak napszámba. Keserves robottal kellett megkeresniök a betevő falatot a kuláknél. Néhány év múlva gyer­mekük született. Egy, ezt követte a második, majd a harmadik» A két idősebb, még alig érték el a tizedik évüket' már munkába állottak. Csak a Bözsit nem akarták dolgoztatni. »Űriasszonyt csi­nálok a lányomból« — mondogatta Andris bácsi a szomszédoknak» Kovács Erzsi elvégezte az elemi iskolát, óvónőképzőbe adták tanulni. Tanult is a kislány szorgalmasan. Sajnos, a szülőknek olyan sok tandíjat kellett fizetniök, hogy nem futotta a kevés napszámból. Ha fájó szívvel is, de kivették a lányukat az iskolá­ból. Most már ő is kénytelen volt dolgozni, nem tanulhatott, nem engedték, nem volt pénz. Egyszer aztán minden megváltozott, jött a felszabadulás, menekültek az urak. Szétosztották a földeket, mindenkinek jutott annyi, amiből megélhetett. A felszabadulás meghozta Kovács Erzsinek is az örömet, tanulhatott. Ma már óvónő a volt napszámoslány. Mostanában ha átmegyek néha Andris bácsiékhoz, mindig boldogan mosolyog rám egy pohárka kadarka mellől. »Nektek jó, öcsém« szokta mondogatni. »Mindenetek megvan, amit csak kívántok. Ne is hagyjátok soha, hogy elvegyék tőletek az urak, vagy bitangjaik.« Perjési Géza levelező fizetendő adók a negyedév első^ napján esedékesek és a negyed-4 év második havának 15. napjáig < íidópúUék mentesen fizethetők,* míg a havi részletekben fizetem < dő adók minden hónap első^ napján esedékesek és a hónap * 15. napjáig adópótlék mentesen « fizethetők. * Addig az ideig, amíg az adó- - zók folyó évi kivetése megtör­ténik, az adó fizetésére kötele­zett az adó negyedévi, illetve havi részleteit —* adóelőleg cí­mén — az előző évi adókivetés szerint köteles fizetni. A dunavecsei járás életéből Elfogadta az 1958-as éves tervet a kunszentmikíósi Vörös Csillag Tsz tagsága mázsát, a birkatejből. pedig 13 800 litert értékesítenek, mely­ből 155 000 forint bevételre van kilátás. Kiszámították az egy munkaegységre kifizethető érté­ket is. Ha a termelőszövetkezet az előterjesztett tervet 100 szá­zalékra teljesíti, a tagság a zár­számadáskor 20.77 forintot ter­mészetben és 26,56 forintot pénz­ben kap meg munkaegységen­ként. A vezetőség által előter­jesztett tervet a tagság elfo­gadta. Közületek vásárlása A különböző közületek anyag- és termékgazdálkodását évfől- évre megjelenő utasítások sza­bályozzák. Egyes vállalatok, in­tézmények, hivatalok, szervek, stb. azonban figyelmen kívül hagyják az érvényes utasításo­kat és szükségleteiket a kiske­reskedelmi hálózatban igyekez­nek beszerezni. Ez a helytelen .gyakorlat az utóbbi hónapok­ban megyeszerte elterjedt, s ez­zel egyes cikkféleségekből a la­kosság mindennapi ellátását is gátolják. Ezért újólag felhívjuk valamennyi ‘ közület figyelmét az O. T. elnökének 15/1957. szá­mú utasítására, mely szabályoz­za a termékgazdálkodás 1958. évi rendjét. (Megjelent a Terv- gazdasági Értesítő 1957. szep­tember 25-i számában.) , Az utasítás meghatározza, Öngyilkos akart lenni a szerelmes gyújtogató ' Január 13-án a mélykúti Vö­rösmarty utca lakosai arra let­tek figyelmesek, hogy szomszéd­juk, Simola Istvénné házából nagy füstfelhő ömlik. Odasza­ladva látták, hogy a lakást fel­törték, a ruhásszekrényt meg­gyújtották, s a tűz már az egész szobát elborította. Gyorsan hozzáláttak a tűzol­táshoz, az udvaron levő kúthoz futottak, de onnan — legna­gyobb megdöbbenésükre — se­gélykiáltást hallottak. Mint kiderült, Gergely János Simoláné jó ismerősé öngyilkos- sági szándékkal ugrott be oda, miután szerelmi bosszúból fel­törte és felgyújtotta barátnője lakását. megfelelő. Lehet, hogy az új gazdasági év végén a szalkszent- mártoni »Békéért« Tsz-t az el­sők között emlegethetjük majd. A magas jövedelem forrása Ai 1957-es gazdasági évei a dunavecsei Járásban legjobban a solti „Szikra" Termelőszövetke­zet zárta. Ehhez a jő eredmény­hez nagyban Hozzájárult a tsz 59 holdas Öntözéses kertészete, me­lyen fűszerpaprikát termeltek, Csak ezért a terményért több mint egymillió forintot kaptak. Említésié méltó még a cirokért kapott Jövedelem is. Tíz vagon cirokmagért — amely 50 holdon termett — 700 900 forintot, a cl- rokszakáil — amelyből seprőt készítenek — 450 000 forintot ho­zott a konyhára, A soiti „Szikra" fizetett munkaegységenként a legtöbb pénzt a járásban. A ta­goknak 42 forint jutott egy-egy munkaegységre. Az idén a Sol­tiak még többet tartalékolnak, mint az elmúlt évben. Üzemvi­teli kiadásokra, 20 holdnyi kert öntözésére 491 000 forintot for­dítanak. Trágyabcszerzcsre 200 ezer forintot terveznek. Erre nem azért van szükség, mert kevés az állatállománya — 100 holdra 22 számosállat jut —, hanem azért, mert tudják, hogy a jó talaielőkészítés a terméshozamot növeli. Az idén a termelőszövet­kezet rátér a nagyüzemi sertés- hizlalásra is, ezért vette át a du- naföldvári Sernevál solti telepét. Sablonos ügyintézés Apostagon Január 14—15-én az apostagi községi tanácsnál hivatalvizsgát tartottak. A bizottság megálla­pításai szerint jónak mondható az iratkezelés, a gyámügyi fel­adatok elvégzése, a hadigondo­zottak nyilvántartása. Azonban az iskolai mulasztásoknál kirótt büntetéseket szociális és más szempontok figyelembevétele nélkül szabták ki. Egyformán 40 forint büntetést róttak ki min­den igazolatlan iskolai mulasztó szüleire. A pénzügyi osztállyal való rossz kapcsolatot az a tény bizonyítja, hogy a kirótt bünte­tésekből ezidáig egyetlen egy sem folyt be. Hiba az apostagi tanácsnál az is, hogy a járlat kezelése kifizethető illetékren- deletet tévesen értelmezték, nek segítségei lamosítása 220 000 forintba ke­rülne. A dunatetétleni tanács erdöritkitásbót 50 000 forintot, a belterületi lakosság az adójának 30 százalékát, a külterületiek pedig az adójuk 5—6 százalékát ajánlották fel. Ilyen társadalmi megmozdulást nem lehet támo­gatás nélkül hagyni. Szeretnénk, ha a bajai áramszolgáltató vál­lalat a dunatctétlcniek segítsé­gére sietne. t J 123 000 forinttal gyarapodott 1957-es gazdasági évben 1 közös vagyon a szalkszentmár <4 toni »Békéért« Termelőszövet- ’ékezetben. A tagság közös jőve j^delme a múlt évben összesei ,4665 000 forintot tett ki. A jőve 12delmezőségre jellemző, hogy eg 1 *3 szántóegységre 1841 forint jut 41957-ben a növénytermesztés jíben szép eredményeket értek el ,3Gabonából holdanként 10.9t 4mázsás, árpából 18.23 mázsá. 3átlagtermést takarítottak be. / 3legkiemelkedőbb termésátlaga 4cukorrépából érték el, holdan 3 ként 226 mázsa termett. A sző ^vetkezet a cukorrépáért össze ►sen 43 mázsa cukrot kapott. / ► tagok is jól jártak. Személyen Pként — 320 átlag munkaegység ► re — 160 kilogram cukrot tud PtttJc magukénak. A nagy szá- ^mofc mellett is a »Békéért« Tér ■ jtmelőszövetkezet a járás gazdái 14 kodásában a hetedik helyen áll 2 Természetesen ez a Sorrenc jcsak a jelenlegi állapotnál A DAV-tóí hí «I Nemrégen alakult községgé 2 Dunatetétlen. A község vezetői 4 u tanács megválasztása óta szin- < te minden tanácsülésen a villany 2 bevezetéséről tárgyalnak. A ta- 4 nács, karöltve a község lakos­ul ságával vállalta, hogy a bevezc- * téshez szükséges földmunkát, 4 oszlopbeszerzést és állítást, vala- 2 mint nagyobb összegű pénzt a 2 DÁV rendelkezésére bocsátják. 4 A község főutcájának teljes vil­ézért ‘ 680 forinttal kevesebbét fizettek be a dolgozó parasztok, mint az illeték kiszabási utasí­tás előírása. Hazai anyagokból vontató A Szabadszállási Gépjavító Kisipari Termelőszövetkezetben az elmúlt év végén készült el kizárólag hazai anyagokból egy 10 tonnás vontató prototípusa. A ktsz vezetőségét sarkallta a gyártmány előállítása azért, mert hasonló vontatóhoz szük­séges nyersanyagokat eddig kül­földről hoztuk be. Kitűnik, hogy a kivitelezők tovább mentek a mintadarab elkészítésénél, s már a második vontató gyártásán, munkálkodnak. A tervek sze­rint 1958 júliusában ezzel is el­készülnek. A műszaki leírás szerint I lehetőség nyílik arra, hogy a ktsz által legyártott von­tatóból külföldre is expórtál- junk. A deviza-ár most van kal­kuláció alatt. E helyes kezde­ményezésnek, s a takarékos, ha­zai anyágokból készült új gyárt­mány bevezetésének, reméljük, nagy jölvő.ie lesz a kisipari szö­vetkezetnél. Hat pártklub működik a járásban A dunavecsei járásban egyre-másra csinosodnak a pártszer- J vezetek helyiségei. Egyre több pártklub megnyitásáról lehet be- I számolni. Így Dunavecsén, Tasson, Dunaegyházán, Apostagon, I Kunszentmiklóson, Szabadszálláson már a párttagok és a pár- j tonkívüliek együtt élvezhetik a kultúrált teremben a televíziót, j a sakkot és más szórakoztató társasjátékokat. Solton, Dunatetét- I lenen a kommunisták a község dolgozóinak hozzájárulásával j tevékenykednek a pártszervezet klubjának megvalósításán. A j dunavecsei járás községeiben éppen a pártklubok látogatottsá- I gával kerülnek egyre közelebb a pártonkívüliek a kommunisták- I hoz. A járás hetedik termelőszövetkezete uanuar ío-an tartotta«: meg a kunszentmiklósi »Vörös Csillag« Termelőszövetkezetben a terv- ismertető közgyűlést. A tervis­mertetés adatai azt bizonyítják, bogy a tsz vezetősége előrelá­tóan gondoskodott az idei év- jövedelméről. Az állattenyész­tésben bevezetik a szarvasmar- hahízlalást. 11.0 darab szarvas- marhát kívánnak hizlalni. 550 mázsás súlyban. Ügy tervezik, hogy ebből 825 000 forint bevé­telük lesz. A hirkaavaniiíhól 20 a pénzügyminiszter a 42/1957. PM. sz. rendeletével módosította az adók kivetéséről és beszedé­séről szóló 57/1957. Korín. sz. rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 32/1857, PM. sz. rende­letet. A mezőgazdasággal foglalko­zókat terhelő együttesen kezelt adók, valamint a juttatottak ál­tal fizetendő megváltási ár négy negyedévi részletben, az egyéb nem mezőgazdasági) lakossá- ót terhelő együttesen kezelt adók pedig havonként esedéke­sek. A negyedévi részletekben 1 Rendelet a benzinvásárlásról A Magyar Forradalmi Mun­kás—Paraszt Kormány 71/1857. számú rendelete szerint a forgal­mi rendszámmal ellátott közúti gépjármű, továbbá a közforgal­mú, nem közforgalmú, valamint sport célfa szolgáló vízigépjár­mű üzembetartására szolgáló benzint, gázolajat, motorolajat és sebességváltó olajat magán­személyek a szaoaatorgaiomoaiv korlátlanul vásárolható utalva-! nyok ellenében a benzinkutak-! tiál szerezhetik be. < Az utalványokat a postahiva-4 talok árusítják. Ezek a naptári« év végéig érvényesek. A benzin-« kutak kezelői magánszemélytőP utalvánvt nem fogadhatnak el. ! (kolozsi) * Nem tudjuk, szerencséje, vagy szerencsétlensége volt-e nagyobb, mert nemcsak á házat nem sike­rült felgyújtania —- összesen 809C forint értékű ruhanemű és ingó­ság égett el —, hanem öngyil­kossági kísérlete is szinte hu­morba illően végződött: a kút- ban ugyanis csak 120 centiméter víz voit, ami a tűz eloltásához elegendő ugyan, de — úgy lát­szik :— kevés egy szerelmi bosz- szúban égő ember halálához. A tüzet eloltották, s Gergely Istvánt kihúzták a kútból a szom­szédok, s rögtön át is adták az időközben helyszínre érkezett rendőröknek, akik a szerelmes •zvú jtogatót azonnal őrizetbp vet­ték. hogy a felhasználó "közületek igényeiket mikor és hová je­lentsék be, s szükségleteiket ho­gyan fedezzék, Az állami és szövetkezeti kiskereskedelmi szervek főhatóságaiktól utasítá­sokat kaptak, hogy közületek- nek csak rendkívül indokolt esetben, legfeljebb 1500 forint értéket meg nem haladó és ter­mékgazdálkodás alá nem vont,; bőven rendelkezésre álló cikke­ket szolgálhatnak ki, mellyel nem akadályoznák a lakosság] ellátását. A közületek esetleges további felvilágosításokért irá- - nyitó szerveik tervosztályaihoz,] főhatóságaihoz, vagy az érdekelt, nagykereskedelmi vállalatokhoz- fordulhatnak. ] Megyei Tanács VB ] Kereskedelmi Osztálya ]

Next

/
Thumbnails
Contents