Petőfi Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-21 / 17. szám
mkjWm wuffeä j&kfűAí Világ proletárjai, egyesüljetek / T A MAGVA P SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS- KISKUN MEGYEI LAPJA III. ÉVFOLYAM, 17. SZÄM Ara 50 fillér 1958. JANUAR 21. KEDD Élűre kell lépnünk, mert lemaradunk, s ennek népgazdaságunk és a lakosság vallja kárát. Ki akarja azt, hogy ne építsünk, országunk gazdagodása egyhelyben topogjon? Csak az ellenség, s az azzal szimpatizálók, akik a szocialista építés fejlődésének szekerét szeretnék a kátyúban látni. Hát mi ilyen örömöt nem szerzünk nekik. Éppen ezért az idén üzemeinkben a gazdaságos termelés megvalósításánál előre kell lépni, mert senki se higgye azt, hogy az ellenforradalom okozta 22 milliárd kárt már pótoltuk. Aki esetleg így vélekedne, az vagy nem ismeri az életet, vagy be akarja csapni dolgozótársát. Van-e okunk a tétlenségre, vagy akár csak a lendület fékezésére? Nincs, mert erőink és lehetőségeink is többre képesítenek. Ugyanakkor azt is meg kell mondanunk, hogy saját jövőnk formálásában elsősorban két kezünkre, eszünkre kell támaszkodnunk, még akkor is, ha mögöttünk érezzük a szocialista országok segítőkészségét. Előre kell lépnünk. Erre utal a múlt, mely a jövőre ad útmutatást. Bepillantva a statisztikai adatokba, ezt láthatjuk: tavaly az első negyedévben 73 millió forinttal kevesebb áru került ki a minisztériumokhoz tartozó üzemekből, mint 1956- ban. Ugyanezen idő alatt a dolgozók bére 28 százalékkai nőtt, 1955-höz viszonyítva. A 100 forint munkabérre eső termelési érték az 56-osnak csak 73.1 százaléka. Nem jobb a helyzet az egy főre eső termelékenységnél: a csökkenés itt 21.6 százalék 1955-höz képest. E néhány, sokat mondó szám a napnál világosabban indokolja a kormánynak azt a helyes elhatározását, hogy az idén leszítettebb tervet adott üzemeinknek, mint tavaly. Ez a feszítés nem jelenti azt, hogy túlléptük a realitás határát. Erre utal a Kecskeméti Gépgyár példája, ahol az idén 300 000 forinttal kisebb az értékbeni terv, mint tavaly volt. Itt a feszítés döntően azt jelenti, hogy gazdaságosabban kell termelni és tökéletesebben kell szervezni — a gyártmányösszetétel megváltoztatása következtében — a termelést. Tavaly gyakran hallottuk az igazgatótól, hogy nem tudjuk az üzem kapacitását kihasználni, mert nincs megrendelés, hiába kérünk tervemelést, a minisztérium nem adja meg... Ma már ilyesmiről csak elvétve hallunk. Ugyanakkor új gondok nehezednek a vezetők vállaira. Kapásból ötvenet, szá- eat is fel tudnánk sorolni, de hely hiányában csak két fontos jelenségről szóljunk, amely e pillanatban döntő súllyal esik latba a gazdaságos termelésnél. Az idei termelést úgy kell kialakítani, hogy a gépi technikát minél teljesebben kihasználjuk. Helyesen ezt az utat választotta a Bányászati Berendezések Gyára, a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat és még néhány üzemünk. A gépi technika fokozott alkalmazása segít a másik gond megoldásában, a munkáslétszám feltöltésében. E kettő megoldása, s ezenkívül a munkások és vezetők szorgalma umaí aa elérendő célhoz. J ■ A községfejlesztés néhány kérdéséről nyilatkozott a Megyei Tanács építési osztályának vezetője Falvaink és városaink fejlődésében, arculatának megváltoztatásában egyre jelentősebb szerepe van a községíejlesztési alapra befizetett járulékoknak. Hogy megyénk lakossága világosan lássa, miért is fontos a községfejlesztési adó pontos fizetése, megkértük Bolhóy László elvtársat, a megyei tanács építési osztályának vezetőjét, tájékoztassa olvasóinkat a községfejlesztés néhány kérdéséről, KÉRDÉS: Mi a községfejlesztési alap célja? VÁLASZ: A felszabadulás előtt az ország legelhanyagoltabb része az Aiíöld volt. A fel- szabadulás utáni években megyénk nagy mértékben fejlődött. A beruházások összege elérte a 360 millió forintot. Ebből nemcsak ipari, hanem egészségügyi, oktatási és kulturális létesítmények is születtek, ezenkívül villamosítottunk 35 községet,' stb. A beruházások fő célja azonban a népgazdaság egyes ágainak arányos fejlesztése volt, nem pedig egy-egy község szociális, kulturális problémáinak megoldása. Éppen ezért 1955 januárjában az Elnöki Tanács rendeletet bocsátott ki községfejlesztési alap létesítésére azzal, hogy a községfejlesztési adó mértékét a helyi tanácsok határozzák meg. Minden községben a lakosság dönti el, melyek azok a legégetőbb feladatok, amelyek megvalósításra várnak. Döntési jogát a lakosság a tanácson keresztül gyakorolja az éves községpolitikai tervek kidolgozásakor. KÉRDÉS: Milyen eredményeket értünk el eddig községfej- lesztésbcn? VÁLASZ: Megyénk lakossága egyre inkább megérti. a községfejlesztés jelentőségét, ami a járulékok befizetésében is megnyilvánul. 1955 óta értünk el néhány kiemelkedő eredményt. Kiskunhalas város például községfejlesztési alapból építette meg a fürdő 50 fokos melegvizű kútját, a vízmű nagy részét és jelentős összegeket fordított a város körüli nádasok lecsapolá- sára is. A községek közül Kiskőrös ért el nagyszerű eredményeket. Járdaépítésre 220 000 forintot, parkosításra 26 000 forintot, a fürdő kiépítésére pedig 700 000 forintot ruháztak be 1957-ben. Tiszakécskén kultúrotthonra, mozira, parkosításra, út- és hídépítésre, sportcélokra, kutak és törpevízmű építésére, valamint a villanyhálózat bővítésére több mint 500 000 forintot fordítottak. De még lehetne sorolni jó- néhány községet, ahol igen szép eredmények születtek. KÉRDÉS: Milyen hibák tapasztalhatók a községfejlesztésben? VÁLASZ: A hibák már a községfejlesztési hozzájárulás kivetésénél kezdődnek. Sok helyen nem mérik fel a lakosság igényei szerint a tennivalókat és így nem tudnak a tanácsüléseié megfelelő programot terjeszteni. Ez az oka azután a részvétlen- ségnekj Rém községben például az általános jövedelemadónak csak 6 százalékát, Borotán pedig mindössze 5 százalékát szavazta meg a tanácsülés községfejlesztési hozzájárulásra. Ilyenformán megfelelő anyagi alap hiányában nem is tudtak komoly célokat megvalósítani, KÉRDÉS: Melyek a legfontosabb tennivalók ebben az évben? VÁLASZ: Községeinknek, városainknak fejlesztése hosszú időt igénybevevő, állandó feladat. Az elmaradottságot nem lehet máról holnapra felszámolni. A megyei tanács és a végrehajtó bizottság nemrég foglalkozott ezzel a kérdéssel. Megállapította, hogy a legégetőbb] kérdések közé az ivóvízellátás,] a járdaépítés és villanyhálózat-! bővítés tartozik. Hogy községe-! ink nagyobb eredményeket ér-; jenek el ezeken a területeken,! biztosította mintegy 50 kút és 10! községben törpevízmű építésé- j nek anyagi alapjait. A járdaépítést előregyártott járdalap és| járdaszegélyek előállításával kí-l vánja segíteni. A feltételek megvannak, mostj már a községeken a sor, hogy jó; terveket készítsenek, igényeikkel pedig minél előbb jelentkez-3 zenek a megyei tanács építési« osztályán a kivitelezés lehetővé! tételének érdekében. N. O. ] JŐ HlR A FALURÓL (3. oldal) KEDDI MEGJEGYZÉS (3. oldal) S0VÄRGÄS (3. oldal) ŐSZINTÉN A KIK RÖL (3. oldal) GYERMEKEKNEK, ÚTTÖRŐKNEK (4. oldal) KÉT ANYA GYERMEKE (4. oldal) TASSTÓL HARTÄIG (5, oldal) RENDELETISMERTETÉS (5. oldal) 1a ép front nagygyűlés Vv Jánoshalmán Vasárnap délután 2 órakor Jánoshalmán zsúfolásig megtelt a szőlő- és gyümölcstermelők székháza a volt DÉFOSZ-helyi- ség. A Hazafias Népfront nagygyűlésre hívta össze a község dolgozóit. Az előadó, Faragó András, a népfront járási titkára, ismertette Jánoshalma 1958. évi községíejlesztési tervet. Elmondotta, hogj az idei évben törpevízmű és kultűrliáz építésére, valamint a kiserdei iskola bővítésére fordítják a községfej- lesztési alapot. A felszólalók helyeselték a községíejlesztési tervet, s vállalták, hogy társadalmi munkával járulnak hozzá a terv megvalósításához, s erre azokat a lakosokat is felhívják, akik nem vettek részt ezen a nagy jelentőségű gyűlésen. Vasárnap tartotta nyilvános tanácsülését a Kiskunmajsai Tanács. Az ülés legfontosabb napirendi pontjaként megtárgyalták a községfejlesztési hozTjanáeuiléj (íüliévián Január 19-én délelőtt a csi- kériai községi tanács ülést tartott, melyen a községfejlesztési tervet vitatták meg. Nyolc tanácstag vállalta, hogy a járdák salakkal való megjavításához ők maguk is hozzájárulnak társadalmi munkával. A tanácstagok javasolták, hogy a községfejlesztési alapból a temetőt tüskés dróttal kerítsék körül. A falu népe a villanyhálózat kibővítését kéri. E súlyos probAz „Éjfélkor" főszereplői fényes nappal Kecskeméten Vasárnap„délelőtt Kecskemétre látogattak az »Éjfélkor« című új magyar film főszereplői. A szokatlanul enyhe januári időjárás vasárnap délelőtt az utcára csalogatta az embereket, s így nem csoda, ha országszerte nagy népszerűségnek örvendő Ruttkay Éva és Gábor Miklós gépkocsiját pillanatok alatt nagy tömegek vették körül. Látogatásuk valószínűleg nagy hatással lesz a vendéglátóipari vállalat havi tervének teljesítésére is, mert bementek a Béke eszpresszóba. Mondanunk sem kell, hogy néhány perc múlva mozdulni sem lehetett a tágas presszóhelyiségben. A felszolgálók alig tudták a kíváncsiak rendelései miatt a művészházaspár rendelését is kielégíteni. így hát nemcsak a Városi Moziban volt telt ház vasárnap, hanem a Bák*> nresszóbaD ifiy Békealáírásgyűjtést indítottak Tiszakécskén A tiszakéc&kei kultúrotthonban vasárnap délután mintegy 400 főnyi tömeg gyűlt össze a népfront által rendezett békenagygyűlésre. A teremben forró békeharcos-hangulat alakult ki Nagy- györgy László elvtársnak, a járási pártbizottság munkatársának beszéde nyomán. • ———• A békegyűlés szónokának beszámolója után a felszólalók javasolták, hogy indítsanak békealáírásgyűjtést. A gyűlésen részvevő nők elhatározták, hogy albumba kötik a békét követelő aláírásokat és elküldik egy kapitalista ország gyárüzemének békeharcos dolgozóinak, hogy ezzel is erősítsék azok békéért folyó küzdelmét és testvéri kapcsolatokat építsenek ki velük a béke megvédése érdekében, Ti'dogondozs éjiül a községlejleszltsi Honájáruláslmi h iskunmajsá n zájárulás összegét, amelyet 20 százalékában állapítottak meg. Ebből az összegből szavaztak meg 30 000 forintot a községben épülő, állami segítséggel berendezendő tüdőgondozó és szűrő intézet megépítésére, ahol nemcsak a majsaiakat, hanem a környékbelieket is rendszeres vizsgálatnak vehetik alá. Vegyesipari javító vállalatot is szervez a tanács a községfejlesztési hozzájárulás összegéből — a tanácsülés egyik határozata értelmében —, hogy a községpolitikai célkitűzéseket helyben, olcsón meg tudják valósítani. A tanács kezelésében lévő vállalat hasznából tíz százalék ismét a községfejlesztési alapot szolgálja majd, de többi bevételével is a községi tanács rendelkezik. Á Romeo és Julia Lajo»mia»én Január 19-én este 7 órai kezdettel a lajomizsei művelődési fiázban Shakespeare: Romeo és Julia című drámáját mutatta be a Budapesti Állami Faluszínház művészgárdája. A címszerepet játszó Ber/e Margit és Árva János kiváló művészi teljesítményt nyújtott. Tökéletes rendezés és kimásoló színészi alakítások tették felejthetetlenné a lajosmizsei közönség előtt az előadást. Minden dicséretet megérdemelnek a díszletek, kosztümök cs a ve.lítetl hátieres színfalak. léma megoldása érdekében a tanácstagok társadalmi úton 15 ezer forint értékű vállalást tettek. íj községfejlesztési tervben kulturális célokra 6000 forintot, salakjárda építésre 8000 forintot, könyvtár fejlesztésre 3000 forintot és a boncház építésre 12 ezer forintot biztosítottak. A községfejlesztési kiadásba beterveztek 202 707 forintot. A bevételt növelik a társadalmi munka fokozásával.
