Petőfi Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-19 / 16. szám

H O 7 7 á >3 7 Ó I ő s Ä telekkönyvi hivatal bővítése csökkentené cs bürokráciát... A Petőfi Népe január 2-i szá­mában olvastam a kecskeméti telekkönyvi hivatalról szóló cik­ket. Sajnos, a leírt állapot nem­csak Kecskeméten uralkodik, így van Kiskunhalason is, ahol, bár a kecskemétiekhez hason­lóan munkabírásuk maximumát adják a hivatal dolgozói, még­sem tudják a hatalmas méretek­re növekedett munkát elvégezni. Kiskunhalason is az adás-vételi szerződés alapján kénytelen az illetékes hivatal bérletként sze­repeltetni a megvett ingatlant a telekkönyvi végzés elkészültéig. A hivatal évek óta összegyűj­tött többezer vázrajza átvezetet- len, mert az állandó folyamatban tévő ügyek intézése miatt erre nem került idő. Most pedig meg­kapták az 1957. évi 10. sz. tvr. alapján kiadott, illetőleg vissza­juttatott ingatlanokról készített tanácsi határozatot és a vázraj­zok hatalmas tömegét. Ezt vi­szont azonnal át kell vezetniük, hogy a folyamatosan meginduló felmérésekhez a helyes adato­kat ki tudják szolgáltatni. Csatlakozom a fent említett cikk írójának ahhoz a megállapí­tásához, hogy egészséges birtok- politikánk kialakításának egyik alapvető tényezője a telekkönyvi hivatalok gyors és pontos mun­kája. Fontos ez azért is, mert minden egyes át nem vezetett vázrajz és telekkönyvileg el nem intézett adás-vételi szerződés mögött egy-egy ember, vagy csa­lád áll, s az ingatlanforgalom nagyot nőtt. Mint a cikk írója, magam is javasolnám, hogy a telekkönyvi hivatal dolgozóinak számát emel­jék fel. Ezt követeli a bürokrá­cia ellen folytatott harc, a dol­gozók érdeke és a józan ész, hiszen a jelenlegi létszámmal nem lehet reális állapotot terem­teni telekkönyvi hivatalainkban. Ezeknek a hivataloknak bővítése nem növelné, — sőt csökkentené a bürokráciát. Czakó Ferenc levelező Növskedésprsiíó szer A szovjet tudósok már régóta foglalkoznak olyan vegyületek előállításával, amelyek meg­gyorsítják az állatok fejlődését. A Szovjetunióban először szul­fát-sókból készítettek ilyen nö- vekedásgyorsító szereket, s a kísérletek kedvező eredménye­ket mutattak. A bakui baromfi- telepen például a takarmányba keverték a fenti anyagokat és a csirkék súlya szokatlanul gyor­san emelkedett. Az alkilszulfó- sav nátrium-sójának felhaszná­lásával- a kísérleti csirkék sú­lya 60 nap alatt 20—25 száza­lékkal emelkedett. Ha ezt át­számítjuk a baromfitelep évi teljesítményére, akkor 150 szá­zalékos súlygyarapodást észlel­hetünk. A kísérletek bebizonyí­tották, hogy a növekedésgyorsító szerek semmiféle mérgező hatást nem gyakorolnak a szervezetre. Sőt, növelik a szervezet ellen­állóképességét, fehérjetartalmát. Hasonló vegyületek alkalmazá­sával 20 százalékkal növelték a tojáshozamot is. A termelőszövet kezet) tszcs és termelői szakcsoport ni. alapszabályárt A termelői szakcsoport műkö­désének alapvető szabályait az alábbiakban írja elő a rendelet: A tagok közösen végzik a me­zőgazdasági termelés egyes fo­lyamatait, a l<üzös tevékenységet szolgáló beszerzést és értékesí­tést. A gazdálkodási időszakra termelési és pénzügyi tervet ké­szítenek. Jövedelmük meghatá­rozott részéből közös gazdasági alapot létesítenek és azt jövedel­müknek legalább 5 százalékával 'vről-évre kiegészítik. A közös tiszta jövedelmet a közös tevé­kenységben való részvétel ará­nyában osztják fel a teljesített munka és a vagyoni érdekeltség szerint. A mezőgazdasági társulások­ban a tagok meghatározott idő­re, vagy bizonyos gazdasági cél megvalósítása érdekében társul­nak. A közös munkákat a tagok személyesen végzik és a tiszta jövedelmet a társulásban való közreműködés arányában oszt­ják szét. A termelői szakcsopor­tok és a mezőgazdasági társu­lások a földművesszövetkezetek keretében működnek. A rendelet a továbbiakban elő­írja az engedélyezési eljárás szabályait. A jelen rendelet ki­hirdetésének napján lép hatály­ba és rendelkezéseit a folyamat­ban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A már korábban engedé­lyezett és a tavaly felülvizsgált szövetkezetek, szakcsoportok és társulások részére azonban új működési engedélyt nem kell adni. A BRÜSSZELI világkiállításra A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány a mező­gazdasági termelésre alakult szövetkezetek működésének alap. elveit rendeletben állapította meg. A rendelet kimondja, hogy a mezőgazdasági termelőszövet­kezet és termelőszövetkezeti cso­port részére a megyei tanács végrehajtó bizottsága, termelői szakcsoport, szakszövetkezet és mezőgazdasági társulás részére a járási tanács végrehajtó bizott­sága ad működési engedélyt. I. A mezőgazdasági termelő- szövetkezet működésének alapve­tő szabályai a következők: a) A tsz-ekben közösek a ház­táji gazdaság kereteit meghaladó termelőeszközök, a háztáji föld és jószágállomány nem haladhatja meg a törvényes méreteket, b) A tagok a nagyüzemi munka- megosztás előnyeit kihasználva, a termelés minden ágában közö­sen végzik a munkát, c) A jöve­delem túlnyomó részét a végzett munka alapján osztják el és a munkát az eddig legjobban be­vált munkaegységgel mérik. A Jövedelem kisebb részét a föld­járadék kifizetésére használják fel. d) Évről-évre a kiosztható természetbeli és pénzbeli jövede­lemnek legkevesebb 5 százaléká­val gyarapítják a fel nem oszt­ható szövetkezeti alapot és folya­matos üzemvitelhez szükséges tartalékot képeznek, e) Közösen végzik a beszerzést és az értéke-; sítést. 1) A termelőszövetkezet éves termelési tervet és költség-: vetést készít, g) A termelőszövet-: kezet gazdálkodásáról pontos nyilvántartást és könyvelést ve-: zet, amelynek alapján zárszá-; madást készít, h) A termelő-; szövetkezet szocialista szellem-: ben neveli tagjait és nem tűri: meg a kizsákmányolás semmiféle; tormáját. n. 1 A termelőszövetkezeti csopor ] tok működésének szabálya, hogy! a tagok a bevitt szántóföldeken; táblás műveléssel, közös vetésfor i góban, közös vetésterv alapján; gazdálkodnak. Közösen végzik a| közös termelést szolgáló beszer-j zést és értékesítést. Éves terme-] lési és pénzügyi tervet készíte-] nek, gazdálkodásukról pontos! nyilvántartást vezetnek. Gazda-; sági erejüknek megfelelően fei­nem osztható szövetkezeti alapot! létesítenek, amelyet legalább 5j százalékkal évről-évre növelnek.] Közös betakarítás esetén a tisz-5 ta jövedelem elosztásának mód-! ját a közgyűlés maga szabja meg] akként, hogy a tiszta jövedelem] nagyobb részét a végzett munka] alapján osztják el. * A kongresszus jelentős állomása lesz szakszervezeti munkánknak Bizakodással léptünk az 1058-as esztendőbe. Az év elején, január 20-án és 21-én tartja a Kereskedelmi, Pénzügyi és Ven­déglátóipari Dolgozók Szakszervezete második országos kong­resszusát. Annak ellenére, hogy 1957. januárban a pusztító ellen- forradalom sebeit gyógyítgatva kezdtük szakszervezeti munkán­kat újból építeni, mégis az elmúlt év eredményekkel bővelke­dett. Az október 23-i ellenforradalom alapvető vívmányainkat akarta megdönteni, hazánkat újra a kapitalista járomba, a fa­sizmus igájába akarta hajtani és újabb világháborút akart ki­robbantani. Ezt akadályozta meg a Szovjetunió, amikor 1956 nov. 4-én már másodízben szabadította fel népünket. Ezért a második országos kongresszusunk alkalmából hálatelt szívvel mondunk köszönetét a szovjet hősöknek, akik életüket nem kímélve, áldo­zatot hoztak népünkért, hogy mi továbbra is békében és szabad­ságban építhessük a szocializmust. A második kongresszusunk alkalmából ezúton köszöntjük Bács-Kiskun megye minden szervezett dolgozóját, a szakszerve­zet aktivistáit, funkcionáriusait. Kívánjuk minden szervezett dolgozónknak, hogy továbbra is sikeresen haladhassunk a meg­kezdett úton, hogy az 1958-as évet még az elmúltnál is eredmé­nyesebben tudjuk zárni. Szakszervezetünk célul tűzi ki a dolgozók magasabb élet- színvonalának elérését, a jobb életfeltételek biztosítását, olcsóbb és több ruházatot, színvonalasabb kultúrát és egészségesebb munkafeltételek biztosítását, valamint megyénk nő dolgozóinak itthoni munkájuk megkönnyítését a háztartási kisgépek beszer­zésével, illetve kölcsönzésével. Ehhez azonban szükséges minden szakszervezeti dolgozó öntudatos munkája, szükséges, hogy az ellenforradalom alatt rendkívül meglazult munkafegyelmet és munkaerkölcsöt valamennyi munkaterületen megszilárdítsuk, lelkiismeretesen dolgozzunk. A társadalmi tulajdont fokozottab­ban védjük, a fogyasztó dolgozókat senki meg ne károsítsa. A gazdasági eredmények növelése érdekében szervezzük tovább a szocialista munkaversenyt. A megnövekedett feladatokat csak úgy tudjuk végrehajtani, ha a tudásunkat is növeljük. Fokozottabban be kell vonni a fia­talságot a szakoktatásba. Gondot kell fordítanunk a belkereske­delem szakmai utánpótlására. A most összeült második országos kongresszus számos ered­ményről és hiányosságról szerez tudomást a küldöttektől és ezek alapján fogja meghatározni a következő évek feladatait. Me­gyénkből 11 küldött képviseli szakszervezeti tagságunkat, akik bírják a dolgozók bizalmat. Bízunk abban, hogy e kongresszus meg fog felelni a fontos feladatoknak, s a párttal szorosan együttműködve, jelentős állomásává válik a szakszervezeti moz­galomnak. KPVDSZ Bács megyei bizottsága Fiatal nők bűnszövetkezete Szokatlan ügyben hozott ítéle­tet az elmúlt héten a kecskeméti járásbíróság. A négy vádlott mindegyike — nő. Sőt, egyikük, Sütő Lajosné, — anyja a másod­rendű vádlottnak, Sütő Iloná­nak. £ Csiza Jenőné és Sütő Ilona a ’ Kecskeméti Gazdasági Malom 'alkalmazottai voltak, s hamisí­tott szállítási bárcákkal 17 alka­lommal összesen 76 mázsa 73 kiló őrleményt, — lisztet és kor­pát — vittek ki a malomból ;20 ezer 106 forint értékben úgy, hogy a hamisított bárcákat Sütő Ilona anyjának adták át, — akit a malom dolgozói nem ismertek. : Sütő Lajosné a lopott őrlemé­nyeket aztán Szabadszállási Pál- nénak adta el, aki azt magán­kisiparosoknak juttatta, — ter­mészetesen »megfelelő« haszon­nal. A malom vezetőségének szeme előtt elkövetett közokirathamisí­tást és tolvajlást 1956. szeptem­Sximath Kásmér: Még vannak apró hibáig de mindenkit meg fog hódítani a csodagép berétől kezdve űzték olyan si­kerrel, hogy a legkisebb gya­nú sem merült fel ellenük. Jó példa erre, hogy Csizánét, akit fegyelmezetlen magatartása miatt 1956. október 19-én elbo­csátottak állásából, még az év novemberében — vissza is vet­ték. Annyira biztosnak éreztek helyzetüket, — s tegyük hozzá: annyira vaknak a vezetőséget, — hogy Csizáné elbocsájtása nap­ján is hat mázsa 66 kiló őrle­ményt vitt ki a malomból, s visszamenetele után ismét 5 má­zsa 53 kilót lopott! Ha azt gondoljuk, hogy sok­gyerekes anyákról van szó, akik éhező gyermekeik számára lop­ják az állami tulajdont, — té­vedünk! Fiatal, sőt csinos asz- szonyokról és lányról van szó, akik mindnyájan szépítkezésük­re, öltözködésükre és — eszp­resszóbeli magukmutogatására költötték a pénzt. Kivétel ez alól Sütő Lajosné, a lelkiismeretlen anya, aki anyai -büszkeségét« elégítette ki, hogy lányának szép ruhákat vehetett a lopott pénz­ből. Igazságos ítéletet hozott a bí­róság. Csiza Jenőné elsőrendű vádlottat kétévi, Sütő Ilonát egy­évi és négyhónapi, Sütő Lajosnét másfélévi, s az üzletszerűen or- gazdálkodó Szabadszállási Pál- nét is másfélévi börtönre ítélte a bíróság. Mellékbüntetésként mindnyájan — bűnük súlyossá­gának megfelelő időre — egyes állampolgári jogaiknak megvo­nását kapták. Kiskereskedők a Népfrontban A Hazafias Népfront megyei bizottsága és a KISOSZ vezető­sége január 22-én, délután 6 őréikor Kecskeméten a Cifra­palota dísztermében baráti ta­lálkozót rendez a kiskereskedők részére. E találkozó célja: kis­kereskedők bevonása a népfront­mozgalomba. Az összejövetel kultúrműsorral kezdődik, majd Kovács Endre, a Hazafias Nép­front megyei titkára beszél a kiskereskedőkhöz. Ezután Fehér Ferenc megyei KISOSZ-titkár szakmai beszámolót mond. l viszik a képen látható elegáns j 5 szőrmeképp eredeti modelljét. A ? kepp a Csepeli Szőrmekonfek- j l ció Vállalat készítménye s ro­ll videsen készítenek belőle a fő- j .' városi üzletek számára is. ] Az újságokban sűrűn olvasunk a villanyos csodagépről, amely te­hermentesíteni, sőt pó­tolni fogja a háziasszo­nyokat, mert minden háztartási munkát el­végez. Barátom, aki szorgalmasan bújja a külföldi szaklapokat, örömmel újságolta, pár hete, hogy maszekala­pon készít ilyeneket, a munka remekül halad. Megígérte, hogy amint az első darab készen lesz, nekem juttatja. A napokban végre megkaptam és csak a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozha­tott! róla. Mindent tud, amire szükség van, krumplit hámoz, cipőt pucol, ablakot tiszto­gat, húst darál, hagy­mát szeletel, tésztát metél padlót fényez. mos, vasal. És ami lég­ióként tetszik benne, a legkomplikáltabb fel­adatokat pillanatok alatt oldja meg. Még itt-ott zökkenőkkel dol­gozik, de ilyen magá­nyos embernek, ami­lyen én vagyok, való­ságos áldás a háztar­tásban. A tésztát meggyúrni és' kinyújtani például már tudom, de szépen összehajtogatni és fel­metélni még nem. No, de mire való a csoda­gép? Bekapcsoltam, megindult, a tésztát be­szappanozta és pillana­tok alatt kimosta. Ha el nem veszem tőle, ki is terigeti. Csoda gyor­san dolgozik. Emberi gyöngeség, nagyon szégyellem, de nem szeretek cipőt pu­colni. Félóráig is elkín­lódom vele. A csoda­gép? Hőjj, ha ezt lát­ták volna! Bekapcsol­tam, megragadta a ci­pőt, villámgyorsan meg­hámozta és kockára netélte. Pillanatok alatt. Rém gyorsan dolgozik. Nagyon szeretem az almakompótot, csak ugyebár hámozgatni, szeletelni unalmas. Ám mire való a csodagép? Bekapcsoltam, fogta az ilmát, bekente subick- sal, megköpte, kifé­nyesítette, olyan volt, mint a tükör. Mi a legutálatosabb sgy magányos ember Hetében? Mikor amúgy- s nagyon sietne, ak- <or veszi észre, hogy i ruhája nincs kikefél- i'e. Ám mire való a :sodagép? Bekapcsol- .am. a zakót pillanatok alatt ledarálta, meg­sózta, megpaprikázta, ráütött két tojást és kész. Rajongok a hagymás rostélyosért, de utálom a vele való hosszadal­mas pepecselést. Mire való a csodagép? Be­kapcsoltam, a húst fel­kapta, belemártotta a csokoládémasszába és pillanatok alatt meg­pucolta vele az abla­kot. Hát ilyen a csoda­gép, imádom a gyorsa­ságát és azt hiszem, fe­leségül fogom venni. Mert igaz ugyan, hogy szorgos munkálkodás közben elkövet apróbb formahibákat, de vi­szont még egyszer sem rivallt rám, hogy Káz- mér, terólad már me­gint dől a berszag.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents