Petőfi Népe, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-19 / 297. szám

i Őrködjünk pártunk erkölcsi tisstasúnán MINDANNYIAN olvashattuk az új­ságokban: egy chilei kikötőmun- pkás hétszáz kép- ben a testére te- “továltatta Robin­kon közismert tör­ténetét. Azt is tudjuk, hogy az illető bőrét, írd és olvasd, 22 milliót!) tűszúrás érte. Az egyáltalán nem min­dennapi eset meglepte a magyar olvasóközönséget. Volt. aki a hőst látta benne, de a legtöbben inkább a különcöt, az olyat, aki­nek több van egy kerékkel, hogy finoman fejezzük ki magunkat. Eddig az újsághír, amely az Egész világot bejárta és vegyes véleményeket kellett. Megjegy­zésül csak annyit, hogy ez Egyáltalában nem egyedülálló teljesítmény. Benő cimborám bő­rét például nem holmi apró kis tűszúrások millióiból született tetoválások fedik. Egyáltalán nem! Bal lába két helyen törést mutat, orrsövénye nincs, mind­két fülkagylója cikkcakkos roncs, egyik szeme hiányzik ... Folyton kiú j uló kék-zöld-sárga- püspök­lila foltok hirdetik rosszul si­került házassága tanulságos tör­ténetét ... BETÉTET kell fizetni, ha valaki palackozott, italt vásárol. Helyes, mert így nem fe­lejtjük el visz- szavinni. A legközelebbi vásár­lásnál beszámítják, kár nem ér bennünket. Érdekes azonban a visszaváltás akkor, ha csupán a letétbe helyezett pénzt kérjük. *Vásárolni nem tetszik?«y— cso­dálkozik a belkereskedelmi pult­felelős, s úgy néz ránk, mint a szegény rokonra. Tétova mozdu- láttal nyújtja a forintos érmé­ket, látszik, nem érti a dolgot. A másik típus a kelletlen-mo- gorva-szigorú: »De sürgős! Miért nem gazdálkodsz helyeseb­ben! Ezért a pár forintért idefá­radni!-« Legalábbis a nézése ezt mondja és észrevenni, neheztel ránk. Talán nem bíztunk benne, azért sietünk annyira a vissza­váltással? Akad, aki kurtán-fur- csán odavágja a pultra a pénzt. Van olyan is, aki nemes gesztus­sal, gavallér mozdulattal, jóindu­latú mosollyal adja, mintha bor­ravaló lenne, önkéntelen kö- szönömöt mormolunk, amit ő nagylelkű szerénységgel hárít: »Hiszen a saját pénze!« — mond­ja kegyesen, de ezt senki sem ve­szi komolyan. Előfordul másutt, hogy ránk kerül a sor, de amikor az üveg- betétváltási szándékot közöljük, az árusító gyorsan a később ér­kező néninek mér ki öt-hatféle árut, s csak utána adja vissza a pénzünket. E sokféle körülmény miatt azután a családi, boros és egyéb üveggel sorakozó vissza-- váltók nem is tudják a végén,- hogy voltaképpen jogos köve-, telesükért jöttek-e, vagy alamizs-1, nőért... ; I.UZEKNI jelen-1 l^y.és szerint feltörve jhL találta lakását egy ' banktitkárnő, ami­kor szabadságáról visszatért. Az aszta- .on hatalmas csokor rózsa, gyönyörű szálak, mellette le­vél: „Kedves Kis­asszony! Az volt a •szándékom, hogy kiraboljam, dej megláttam a fényképét és szerelmes ’ ettem Magába ... Nem tudtam végre-J hajtani tervem.“ Semmi sem hiány- < colt a szerelmes betörő távozása után, \ csak a levélben is említett fénykép.} Azt nézegeti bizonyára naponta többször is a romantikus lelkületű bűnöző. A titkárnő egyébként örül-! bet, hogy a férfi független betörő! >yolt, s* nem városi végrehajtó, mert! Híy a szivére tudott hallgatni, ezért! jnaradtak meg a drágaságok, értékek. Brr E HETI borzalmas találós kérdésünk: „ki a jobb szá­moló: a galamb, vagy né­melyik kecskeméti autóbuszsofőr?" Megfejtés: „a galamb..." (Zárójelben jegyezzük meg, hogy tudósok kísér­leteivel bizonyítottan négyig, de leg­alább háromig tudnak számolni a galambok. És a buszsofőrök Kecs­keméten? Némelyikük még ke.tőig sem. Az egyes és a kettes autóbuszok fordított sorrendben állnak be és indulnak tovább a nagytemplom felőli oldalon, igen gyakran. Elől a kettes, mögötte az egyes .. .) KEZDŐDIK a disznóölés sze­zonja. A tor, kü­lönösen városon, egyre ritkább és a részvevők szá­ma évről-é'vre ol­vad. Nagyétkű, bőtorkú rokonokat és ismerősö­ket nem érdemes meghívni, mert elpusztítják a fél disznót, kiisz­nak mindent. Az ilyeneknek cél­szerűbb meghívás helyett ponto­san kipcrciózott kóstoló-csomagot küldeni. Bort majd vesznek a maguk pénzén. Legújabban ez is ke-szálló dolgozói nemsokára ví­gan fürödhetnek, zuhanyozhat­nak. Sokan beszélgettek erről a elmúlt napokban városszerte.♦ Hallatszott ilyen hang is: »Sok víz lefolyik addig a Dunán, vár hatnak szegények arra a fürdő­re.« Felfortyant erre a másik: »Na és? Miért ne várhatnának? Csak a vendég várjon mindig?!« "IÖVID hírek. — Enyhül a lakás­hiány Nyugaton. Vera Grúzban nyolcemeletes _ fegyház építésébe! kezdtek. — PénzJ a láthatáron. 250* — ezer tughrikot osztanak ki a mongóliai földren­gés áldozatai között. — A tudo­mány diadala. Paradicsom és dohány keresztezéséből előállí­tották a nikotinmentes dohányt.' — Illatosított tintát hoztak for­galomba Párizsban. — A szíve' fiatal. Nem választottak el egy] budapesti férjet harminc évvel idősebb feleségétől. — Idöjóslás:', A csütörtöki nap 24 óráig tart.: 0 órától péntek következik. ■ A Magyar Szocialista Mun­káspártot főleg arról ítélik meg az emberek, hogy egyes tagjai hogyan viselkednek. Ha rendes emberek és a nép ér­dekében munkálkodnak, akkor szeretik, becsülik a pártot is. Pártunk tagságára az a jel­lemző általában, hogy tiszta erkölcsűek, példamutatóak. Vannak azonban olyanok is, akik hátul kullognak a mun­kában és elől az előnyök biz­tosításában. A kiskunhalasi já­rás községeiben jártunk az el­múlt hetekben és sajnos, több községben is azt tapasztaltuk, hogy egyes párttagok vissza­élnek a nép bizalmával. Né­hol a tanácsnál dolgozó párt­tagok közül feketén használ­tak földet, amiért még adói sem fizettek. Más helyen jog­talanul fát termeltek ki. Egyes földmúvesszövetkezeteknél elő­forduló csalásban párttagok is voltak. Nem nagy ezeknek a száma, de annál súlyosabban kell el­ítélnünk az ilyen emberek te­vékenységét. Az említett ese­tekben a felelősségrevonás nem maradt el, de meg kell mondani, hogy nem minden esetben voltak elég követke­zetesek pártszervezeteink. Ez nem helyes, mert sérti a dol­gozók igazságérzetét, de a be­csületes párttagokat is, akiket szintén felháborít az ilyen fe­lelőtlen elemek tevékenysége. A párttag nem élvez több. vagy nagyobb jogot népi de­mokratikus államunkban, mint a pártonkívüli. A párttagság nem jogcím anyagi előnyökre sem. Aki párttag, az arra kö­telezte el magát, hogy az él­csapatban harcol és azzal tű­nik ki a tömegből, hogy sze­rény; tisztakezű, példásan dol­gozik és legtöbbet fáradozik nemes céljaink megvalósítá­sáért. Ne tűrjék meg pártszerveze­teink a laza erkölcsű párttago­kat sorainkban, mert az olyan emberekkel nem erősebbe csak sűrűbbelc vagyunk, akik kárt okoznak az egész ügyünk­nek. Túri József Iskolaszövetkezet alokult Baján Baján, a Bányai Júlia Közgazdasági Technikumban iskola­szövetkezetét alakítottak. Az igazgatóságba 12 tanulót, illetve ta­nárt választottak be. Az igazgatóság elnöke Eckert Klára har­madéves tanuló, az ügyvezető elnök pedig Suchy Györgyné ta­nárnő lett. A felügyelő bizottság elnökének Rózsahegyi Dezső- nét, a kereskedelmi szakbizottság elnökének pedig Kottescher Mária negyedéves tanulót választottak. A számviteli bizottság elnöke Farkas Piroska harmadéves tanuló lett. Az alakuló gyűlésen 120 iskolaszövetkezeti tag jelent meg. kezd »kimenni a divatból«. Nen ét deines. Gondoljuk el például hogy küldök Kuzmicséknak eg] nyolcszemélyes csomagot. Benin a pompásan fűszerezett hurka kolbász és ami csak szem-szájna ingere ... Mivel viszonozza vesebajos Kuzmics kollega pú hét múlva, amikor szintén öl Diétás küldeménnyel. Se íze se bűze. Bodacék kóstolója al bögrével kell önteni a zsírt, mei másképp odaég a sovány hurk és a lenyúzott pecsenye, vág beleragad a tepsibe. Verebes bá esi úgy megfogliagymázza kolbászt, hogy alig találunk főtt gerezdek tömegében húst. t hurkája ragacs, minden évben tarhonyával tölti. Legalábbis azt amit nekünk küld »viszonzásul... Nagyon rossz üzlet az a csere amit kóstoló-küldések álkalmá bál Kuzmicsékkal, Bodacékkal Verebesélckel folytatunk. Való ban, az lenne a legjobb, ha min denki a sajátját fogyasztaná nem küldene sehova. Ezt azon ban nem lehet. Honnan tudnánl akkor, hogy a mienk a legjobb A PETŐFI Népe hírül adta »a kecskeméti Béke­szálló renoválása során a raktárhe­lyiségekből öltö­zőt és fürdőt lé­tesítenek.« E kétségkívül szép beruházás eredményeként a Bé­Akiket rajtakaptak az árdrágításon — Foglalkoznunk kell a kis­ipari szövetkezetekben jelent­kező bűnös visszaélésekkel is. Sajnos, számos példát sorolhat­nánk azokról Bács megyében, akik belegázoltak a szövetkezeti tagok becsületébe és befeketí­tik azt. Amikor elítéljük az ilyen személyeket, ugyanakkor elítéljük azokat is, akik árdrá­gításokat, minőségi rontásokat követnek el és ezzel veszélyez­tetik kisipari szövetkezeteink ki­vívott nevét és hírét. Ezeket a szavakat Fekete László elvtárs, a KISZÖV me­gyei elnöke mondotta beszámo­lójában az összevont elnöki ér­tekezleten a Cifrapalotában, majdnem egyedülálló esetként említést tett a Kiskunhalasi Ci­pész Ktsz-ről, illetve annak vezetőiről, akiket a felettes szer­vek rajtakaptak az árdrágítá­son. Mi is történi Halason? Megnéztük ezt az ügyet egy kicsit közelebbről. Már elöljá­róban leírhatjuk, igen csúnya eset: Balogh Ferenc, a Cipész Ktsz volt elnöke és társa, Bu­gyi Sándor művezető olyan anyagokat tetettek a ktsz dol­gozóival a készülő lábbelikbe, ami a cipőkészítésnél rendeleti­leg tiltott dolog. A csalást persze, azt, hogy a férfi gojzer-varrott szandálokban és félcipőkben papirkéreg van, s hogy sem a talp, sem a fel­használt talpbélés nem alkalmas — jobban mondva, nem alkal­mazható a cipőkben — a nagy­kereskedelmi vállalat észrevette és Igen jelentős árcsökkentéssel, mint szabványon kívüli árut hozta forgalomba az Alkal­mi Aruház közvetítésével. A Kiskunhalasi Cipész Ktsz vezetői tehát jelentős árdrágí­tást, minőségi rontást, vagyis egyszóval: csalást követtek el, aminek a következményei bi­zony elég súlyosan érintik majd a régihírű szövetkezet dolgozóit. Egyrészt, mivel a HÄROM csengő­gomb és öt telefonké­szülék fénylik asztalán. A csengők a mentő­autók és a mentőle­génység riasztását szol­gálják. A telefonok pedig: a kórházi köz­vetlen vonalat és a vá­rosi riasztást (04) kap­csolják. Minden sebe­sült jajkiáltása ide ér­kezik, K. Kovács Ist­vánhoz, a Megyei Men­tőszolgálat ügyeletesé­hez. Nem volt még példa arra, hogy a ber­regő és csörömpölő ké­szülékeket összetévesz­tette volna, de — ami ennél fontosabb —. ar­ra sem, hogy a légvé­delmi riasztó-telefon megszólalt volna. (Fel­sóhajt: »Bár csak ne is lenne!«) Váltójával, Ordasi Sándorral, 24- óráznak ennél a tele­fonos asztalnál, s ez nagyon is komoly do­log: egyfolytában 24 órát vannak szolgálat­ban, 24 órát pedig pi­hennek. Kovács István 28 évet töltött a men­tők szolgálatában, s gyors kérdéseinkre, a ISMERŐSÖK A MENTŐ mentőügyeleten meg­szokott gyors válasszal felel. — Melyik a 28 év legszörnyűbb emléke? — A 30-as években a bugaci vonat alá ve­tette magát egy szíj­gyártó legény. Szinte kifordult a bőréből. — Sok volt az ön- gyilkosság? — Régebben. Még az 50-es évek elején is. — Milyen idősek kö­zül került ki az öngyil­kosok nagyrésze? A férfiak, vagy nők vol­tak-e többen? — Az utóbbi években 35—50 éves férfiak vé­geztek önmagukkal a legtöbben. — És a felszabadulás előtt? — Nők. Főként sze­relmes lányok. Maró­lúggal. ■— Ma pedig? — Alig van öngyil­kossági esetünk. — Mi lehet ennek az oka? — Nagyobb kérem a nyugodalom a népek között és biztosabb a megélhetés. — Milyen esetekhez vonulnak ki mostaná­ban leginkább? — Rengeteg a közle­kedési baleset, sok a részegeskedés —, min­den hónap 12-én, a fi­zetések napján külön felkészülünk erre. Gya­koriak a szülési esetek is. A VÁROSI telefon cseng. Katonatelepre kérik a mentőt, egy szülőnőhöz. — Négy kocsink van kérem, egynek nincs Szolgálatban a sofőrje, egy Szolnokon van tü­dőbeteggel, a harmadik »vakbeleset« vitt vi­dékre, a negyedik Ja- kabszálláson van egy szülésnél. Mihelyt meg­érkezik, azonnal kül­döm! MIKOR leteszi a te­lefont, hozzám fordul: — Ez a bajunk. A mostani rendeletek sze­rint egy sofőr havonta csak 240 órát dolgoz­hat. Ha azt letölti, ne­kem is a balesetesek­kel együtt kell izgul­nom: Mikor tudok érte autót küldeni? K. Kovács István vá­laszaihoz nem kell kommentár. »Nagyobb a nyugalom a népek között«, mint ahogy ő mondja, és ő ezt na­gyon jól tudja, hiszen négy éve, mióta a tele­fonos asztalnál ül, min­den balesetet ő »véte­lez fel«. — De miért négy év óta? — kérdezzük. — Hiszen 23 éve van a mentőknél. — Igen, igen. De négy évvel ezelőtt en­gem is autószerencsét­lenség ért és azóta fáj a térdem, nem tudok emeletre menni. Lám, lám! Ebben az esetben a mentő is a mentőkre szorult!.. Fábián Gábor több mint 300 pár cipő leértékelve szabványon kívül került forga­lomba, a ktsz az eredetileg meg­állapított eladási árnál mint­egy 25 000 forinttal kap ke­vesebbet, másrészt azzal is kell számolni, hogy a Cipőnagykereskedelmi Vállalat 5—10 százalékos minő­ségi kötbért is jogosan benyújt majd a szövetkezet ellen. A fentebb írtak azonban csak része az árdrágítás következmé­nyeinek. Hiszen a vevőközönség, nemkülönben pedig a ktsz saját dolgozóinak becsapása egyéb olyah hátrányokkal is jár, me­lyeknek hatása elég soká fog ér­ződni ennek a szövetkezetnek az életében. Mire gondolunk? A Kiskunhalasi Cipész Kis­ipari Termelőszövetkezet több mint 100 tagú kollektíva, ko­moly, nagy munkaközösség; Gyártmányaiknak, ezen keresz­tül az itt dolgozóknak is híre •van az országban. Csakhogy a tapasztalatok azt bizonyítják: amilyen nehéz a jó hírt megalapozni, a rossz leg­alább olyan gyorsan terjed. így van ez a papírkérgű cipők esetében is. A vezetők elrontot­ták az évek során jó munkával kivívott hírnevet. Jóllehet, a KISZÖV azóta azonnali hatállyal felfüggesztette Balogh Ferenc elnököt és Bugyi Sándor műszaki vezetőt, akik ellen reméljük, az ügyészség is megteszi a szükséges lépéseke’: —, de a csorbát mégis csak a szö­vetkezet tagjainak kell ki­köszörülni. És ez nem lesz könnyű feladat. A szövetkezet dolgozóinak és a vezetőségnek az új elnökkel. Dőlési József elvtárssal az élen bizony igen jó munkát kell vé­gezni, hogy .eddigi megrendelőik ne a bizalmatlanság szemüve­gén keresztül nézzék azoknak a szorgalmas embereknek a mun­káját, akiket egyszer — akkor is a vezetőik hibájából — rajta­kaplak az árdrágításon. Sándor Géza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents