Petőfi Népe, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-18 / 296. szám
Egy falusi KISZ-szervezet gazdag tervei ssfa kosíssx i T7TYTTTT Szépül a városunk Autók suhannak némán, tülkölés nélkül a vizes úttesten, lomha járású lovak lépkednek a ködben, s a járókelők óvatos léptekkel mennek a síkos úton. Állok a téren s a fülembe cseng a régi nóta: »Megkondv.lt a kecskeméti öregtemplom nagy harangja ...« Állok ott, a meztelen fák vérszegény árnyékában, s belül, mélyen bélül az említett nóta dallama csendül, és nézem az új ruhába öltöztetett templomot. A friss festék élénk színei átvilágítanak a vastagodó köd ólomszínén: tavaszt hoznak a télbe. Elgondolom, hogy lám: van erőnk befesteni ezt a »mammul« templomot, és van erőnk a réginél szebbé tenni az Üj-Kollégiurn tornyát, és a Nagykőrösi utcai házat, és sok más épületet, amelyek által napról-napra szebbé lesz a mi nagyhírű városunk! Legbelül, érzem, moccan egy érzés: szeretem ezt a várost, nagyon szeretem, és csodálatos érzés látni, hogy naponta szebb és szebb lesz; így nő a szívünkhöz egyre inkább, egyre jobban. Hála a teremtő akaratnak, s a dolgos, szorgos munkáskezeknek: szépül a városunk. Varga Mihály r ie(Lt SofocLbcccb 1878—1947. A KISZ ELSŐ országos értekezletének határozata és a KISZ járási szervező bizottságának akcióprogramja alapján a kerekegyházi Ságvári Endre KISZ- szervezet sokrétű tervet készített a fiatalok körében és által végzendő feladatokra vonatkozóan. Az »Ifjúsági esték« elnevezésű tanfolyamra húsz kiszista jár (már a negyedik foglalkozásra kerül a sor); a KISZ segít a »Szabad föld téli esték« szervezésénél is, és az előadásokon több mint 50 fiatal részvételét biztosítja. Elhatározták a kiszisták azt is, hogy három tanyai iskolánál KISZ-csoportot hoznak létre a szétszórtan lakó parasztfiatalok foglalkoztatására. Ebben a szervező és nevelő munkában a tanyai iskolák lelkes fiatal tanítóinak közvetlenül is segít a KISZ-vezetőség két tagja. A KEREKEGYHÁZI KISZ- szervezet a község ipari tanulói helyzetének megvizsgálására háromtagú bizottságot alakított, s ezenkívül megrendezi a szülők, pedagógusok és KISZ-vezetők találkozóját, amelyen az ifjúság nevelésének problémáiról tanácskoznak. A tél folyamán hozzálát a KISZ-szervezet a kulturális seregszemlére való felkészüléshez is. Már létrehozta a színjátszó csoportot, amely megkezdte Kisfaludy »Csalódások« című darabjának a tanulását, s a kultúrotthon állal szervezett színjátszó csoportba 7 fiatalt küld Móricz Zsigmond »Nem élhetek muzsikaszó nélkül« című darabjában szerepelni. A könyvolvasó-mozgalom során két könyv- ankétot is rendez a KISZ. Ami a sportolást illeti, házi asztalitenisz és sakk-mérkőzéseket rendeznek a kiszisták, s egy tíztagú önkéntes brigád korcsolyapályát épít a tanácsház udvarán. MEGALAKÍTJA a KISZ a fiatalasszonyok és leányok körét is, amelyben 25—30 részvevőnek szabás-varrás tanfolyamot indítanak. Még a télen baráti találkozót is rendeznek a kerekegyházi kiszisták a környező községek KISZ-szervezeteivel, s elhatáA gimnazisták és az »inasok« ellentétéről szóló múlt szerdán közölt levél nekem Is felhívta a figyelmemet az érintett problémára. Valóban, helyesen látta a levél írója a két »ellenséges tábor« egymásra való acsarkodóját. Véleményem szerint mégsem lehet az ifjúság e két rétege között éles határt vonni, mert nem minden ipari tanuló és gimnazista, vagy másfajta középiskolás viselkedésére jellemző az, amit a levél felvetett. Az ellentét azonban általában megvan, s ezért nézzük meg talán külön e két »tábor« kulturális életének különbséget, mert az ellentét lényegében ebből adódik. A gimnazista rendelkezik mindazokkal a lehetőségekkel, amelyek révén több tudást, műveltséget sajátíthat cl, mint az ipari tanuló. A gimnazista a városon él, nagyobb lehetősége van, hogy egy kiváló filmalkotást, vagy színdarabot megnézzen. Azok az ipari tanulók viszont, akikről a levélben szó volt, mind falun — Tiszakécskcn —, vagy tanyán cinek. Falun pedig nincs biztosítva olyan kulturális élet, amely rozták azt is, hogy levelező kapcsolatot teremtenek egy Kom- szomol és egy bulgár ifjúsági szervezettel. Január hónapban a szervezet mind a 45 tagja meglátogatja azokat, akik a községfejlesztési alapra nem fizették be az adót, s megmagyarázzák nekik, hogy a pénz kuitúrház építésére kell, ami elengedhetetlenül fontos a a falu művelődéséhez. Most egyébként a fiatalok számára hetenként három este tartják nyitva a KISZ-szervezet helyiségét, s a vezetőség egy-egy tagjának a felügyelete mellett szórakozhatnak. NEM FELEDKEZNEK MEG a kiszisták az utánpótlásról, az úttörőkről sem, és a velük való foglalkozáshoz négy kiszista tanító mellé Ráfi! Katalin, Fürj (Tudósítónktól) A nemrégiben alakult selymesi KISZ-szervezet tagjai a mező- gazdasági technikum diákjainak részvételével megbeszélték a a felkészülést a fogadalomtételre. Elhatározták, hogy idős kommunistákat, pedagógusokat és a szülőket is meghívják a fogadalomtétel ünnepére, amelyet december 22-én, vasárnap este 5 órakor rendeznek meg táncos teaesttel egybekötve. a fiatalság igényeit kielégíthetné. Véleményem szerint az ellentét mindaddig fennáll, míg egyenlő műveltségi színvonalra nem kerülnek az ipari tanulók a gimnazistákkal. Ez szerintem nem megoldhatatlan probléma; annál is inkább, mert a fiatalság egy része érettségi után a sokak által lenézett »inasok« soraiba áll. Gondolom, ez az összekötő kapocs, mely rövidesen felszámolja az ellentéteket. Amíg gimnazista voltam, az ipari tanuló előttem is csak »ma- szatos inas« volt. Ezt a nézetemet már régen sutba hajítottam, és az' érettségim után én is ipari tanulónak szerződtem. Az egyik kezemben még mindig a tollat tartom, amellyel hosszú barázdákat és csengő rímeket vetek papírra, a másik kezemet pedig elfoglalta a termelő- munka. S milyen szépen megfér egy- személyben a rímek zenéje a kalapács csengésével, és hiszem, ez az összhang clöbb-utóbb megteremtődik a két tábor minden egyes tagjában. Dénes Zoltán Tiszakccske Ilona és Beszterczi Gyula KISZ- tagokat küldték segítségül. A tavaszi tervek között szerepel, hogy a Ságvári Endre nevét viselő utca mindkét oldalán mintegy egy kilométer hosszan, 60 centiméter széles virágágyat létesítenek a KISZ-tagok. Ebbe a munkába bevonják az utca összes lakóját is. Részt vesznek a Lenin tér parkosításában is, és a tavasz folyamán az egész község segítségével mintegy 15 ezer darab fát ültetnek majd el. A SOKRÉTŰ PROGRAM végrehajtása során tovább akarja növelni tekintélyét és kapcsolatát a 45 tagú kerekegyházi KISZ-szervezet a község többszáz fiataljával, s kétségtelenül sikerrel is jár ez a szándéka. Horváth Ignác, kecskeméti járási KISZ-titkár Következő feladatként egy kultúrcsoport alakítását jelölték meg. Ugyanakkor a mezőgazda- í sági technikum szakiskolásai elhatározták, hogy a sikeres munka érdekében két fiatalt küldenek a selymesi KISZ vezetőségbe. A két szervezet a közeljövőben együttes taggyűlésen beszéli meg a további közös terveket. • Az előző vasárnap délután ünnepélyes keretek között tették le a fogadalmat a kiskunfélegyházi Petőfi Tsz kiszistái. Az ünnepélyen nagy számban vettek részt a pártvezetőség, a tsz vezetősége és a szülők részéről. Az ünnepi beszédet a városi KISZ-bizottság titkára mondotta; kérte a tsz tagságát, hogy segítse az ifjúság szövetségét, ugyanakkor azonban támaszkodjék is a fiatalok munkájára. Ismertette a KISZ célkitűzéseit, példaadó és fegyelmezett magatartásra intette a fiatalokat, hogy jó munkájukkal segítsék elő a tsz további fejlődését, gazdagodását. így lesz a tsz mintakép az egyéni gazdák előtt. A fogadalomtétel után vacsora volt, a fiatalok és az idősebbek nótázgatva, táncolva sokáig együtt maradtak. Ennek a szervezetnek egyébként két fiatal házaspár tagja is van, akik aktívan és jól dolgoznak. oeooőooooooo — Kiskunfélegyháza tanyavilágának öreg iskolájában az előző vasárnap délután húsz fiatal megalakította a KISZ-t. Tervük között szerepel, hogy karácsonykor és Szilveszter napján a környék fiataljainak összejövetelt tartanak, amelyen a többi között kultúrcsoport megalakításáról is beszélnek, s további felvételeket készítenek elő. A kiszisták között több katonaviselt fiatal is van, akik komoly segítséget tudnak majd nyújtani a szervezet munkájában. TÍZ __ESZTENDEJE, alkotó mu nka közben esett ki kezéből az ecset. Hetvenéves volt. Negyvenhét esztendőt dolgozott Baján. Nevelői hivatástól fűtött fiatal tanár 1904-ben festette a tanítóképző rajztermében első nagyszabású freskóját, »A művészi nevelés«-t, Székely Bertalannak, mesterének elismerésére. Még élnek azok a tanítványok, akik modellt álltak a hatalmas freskó egy-egy alakjához. Festők, szobrászok, építők művészi irányítása, a tapasztalaton alapuló megismerés és a gyakorlati munka egységét, a politechnikai nevelést hirdeti ez az előremutató falkép. Pontosabban; hirdetné, ha nem lapulna mész alatt már másfél évtizede. 1908-BAN az Országos Képzőművészeti Főiskola megbízásából tanítványai rajzaival Londonban képviseli a magyar rajzoktatást. Aranyérmet nyert. 1912-ben a müncheni világkongresszuson szerez dicsőséget a bajai tanítóképzőnek. Közel két évtizeden át harcol újságcikkekben, folyóiratokban és előadásokban a modern rajzoktatásért. '1914-ben az élettelen sémák helyébe a természet-megfigyelésen alapuló rajzi kifejezést győzelemre viszi. Éber Sándort bízza meg a kormányzat az új rajztanítás megtervezésével és megszervezésével. Közben művészi munkássága egyre emelkedik. 1909-ben nemzetközi ösztöndíjat nyer. Egy esztendeig Olaszországban tanulmányozza a nagy klasszikus freskófestőket. 1920-ban írja róla Dezső Alajos, a világhírű karikaturista: a művészetnek ide a vidékre állított őrszeme, Éber Sándor így dolgozott valami lázas hevülettel és ideges nyugtalansággal a magárautaltságban. ... De amennyire híján volt a külső impulslóknak, olyan hatalmasak és gyötrőek voltak a magára utalt művész belső ösztönzései: nyugtalan kísérletezése a kifejezés módjaiban, új, meg új problémái, miket magának felállít, igazi énjét keresve mindegyikben: hol egy freskó széles kompozíciója, hol egy tájkép színproblémái, most egy portré, vagy valami hangulat. POMPÁSAN karakterizáló arcképek, figurális kompozíciók, bajai tájképek sorakoznak egymás mellé a budapesti Nemzeti Szalonban 1926-ban megrendezett gyűjteményes kiállításán. Itt vásárolja meg a főváros »Balatoni táj« című képét, s markáns önarcképét az állam szerzi meg és a Szépművészeti Múzeum Üj Magyar Képtárában helyezi el. 1931-ben ismét Itáliában találjuk. Ugyanezen évben nyeri el a Nemzeti Szalon ezüstérmét. v A harmincas években születnek rendkívül közvetlen hatású és merész előadású művész-portréi: Tornyai János ragyogó arcképe, Nagy István, Rózsahegyi Kálmán, a pécsi egyetem tudós professzorainak arcképei. Velük párhuzamosan bajai halászok, hajókormányosok, kikötömunká- sok munkában keményeden vonásai jelennek meg vásznain s ők vonulnak fel freskóinak alakjaiban is. LYKA KAROLY 1953-ban megjelent Festészeti életünk a milléniumtól az első világháborúig c. művében sorolja fel a mester freskóit. Nevelő és művészi munkássága mellett nem hallgathatjuk el a zenekultúráért tett erőfeszítéseit sem. Sajátosan újszerű népdal-feldolgozásai már kialakulnak, amikor a Liszt Ferenc Kör működése nyomán eleven zenei élet indul meg Baján. A hangversenyek előadóművészei: Dohnányi, Hubay Jenő, Kéri-Szántó vonósnégyes tagjai, Basilides Mária, Cower Emil, Bartók Béla, Zathureczlcy Ede töltenek el hangulatos estéket az Éber-műteremben és figyelnek fel sajátosan egyéni zongorajátékára. Éveken át férfikórust vezényel. Zenei ismertetőket ír. A SOKOLDALÚ MŰVÉSZT nem látjuk a kor törvényhatósági bizottságában a hivatalosan megbecsülték és a napos oldalon járók között. De ott találjuk mindenütt, ahol az ifjúság neveléséért, a nyomorgó művészek megsegítéséért, a haladásért, városfejlesztésért harcolnak. Már 1919-ben sürgeti a várost, állítson fel művésztelepet Baján. Egy kései kori freskóján önmagát festi meg munkásként. Malteros ládán ül, kezében vakolókanál és ecset. A fizaikai munka és a művészi alkotás egy szinten jelenik meg s ebben emberi magatartásáról ugyanezt mondja, mint vele dolgozó fizikai munkatársainak megbecsülő, ma is élő tanúságtétele. Vagyont nem gyűjtött. Egy ilyen irányú kérdésre lakonikusan így felelt: »Egy műtermet építettem, hét gyermeket felneveltem és van tizenöt unokám.« EZ A MŰTEREM őrzi ma is a mester összegyűjtött életművét. Szeretnők, ha a műterem kapui megnyílnának a dolgozók előtt, hogy értékének megismerésével és megbecsülésével őrizzük Duna-menti kultúránkat és haladó hagyományainkat. Felvidéki István Nemzetközi játékkártya-hét Londonban Az angol fővárosban nemrég nemzetközi játékkártya-hetet rendeztek. Tizenöt ország 27 játékkártyagyára vett részt az akcióban. A játékkártya-hét keretében rendezett kiállításon bemutatták a legújabb mintájú és különböző anyagból készült játékkártyákat. Akadt a kiállításon elenfántcsontból, szalmaszálból, teknősbéka-páncél- ból, bőrből, s ezüstlemezből gyártott játékkártya is. Ugyanakkor bemutatták a kiállításon a játékkártyák öt évszázados történetét is. VITA „Megfér a rímek xenéje a kalapács csengésével“ Az imrehegyi KISZ-szervezet Az azelőtt Kecelhez tartozó, a felszabadulás után néhány évre önállósult Imrehegy községben is — a lehetőségekhez mérten — élénken működik a KISZ-szervezet. Június 11-én alakult tizenegy taggal, de már a nyár folyamán kocsi-kirándulást rendeztek Kunfehértóra a kiszisták, augusztus 18-án pedig színdarabot adtak elő, amelynek 1098 forintos, meg az előreláthatóan Szilveszterkor rendezendő műsoros est bevételéből a l,_,yiségüket szándékoznák majd berendezni, amellyel különben egyelőre még nem rendelkeznek. Most az iskola egyik tantermében szoktak összejönni a két- hórom kilométerre is lakó parasztfiatalok, s Juhász István KISZ- titkár (aki egyébként a tanácstitkár is) vezetésével élik szervezeti életüket. Időközben kilenc, egy hete, szerdán este pedig újabb tíz fiatal lépett a KISZ-be, amelynek így már harminc tagja van. Néha táncmulatságot is rendeznek, amelyen Szakács Mihály kiszista harmonikával szolgáltatja a zenét; ő szórakoztatta az iskolás gyerekeket is a december 7-i Télapó-ünnepélyen. Egyre több kiszista tesz fogadalmat
