Petőfi Népe, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-18 / 296. szám
Tői mint 3 millió forint megváltási árat fizettek eddig as idén a föídhösjuttatoítak A megyei tanács v. b. a kedvezményes fizetés határidejének\ meghosszabbítását kérte a Pénzügyminisztériumtól : A kunhuracsi !HAZAFIAS NÉPFRONT-BIZOTTSÁG működéséről Ha a juttatott a folyó évbén ugyan nem, de a tíz-, illetve négyéves törlesztési idő letelte előtt egyenlíti ki teljes tartozását, a megváltási árnak még nem esedékes részéről annyiszor 3 százalék kedvezményt kap, ahány évvel korábban egyenlíti ki azt. A beszámoló hibaként állapította meg, hogy a rendelet végrehajtását sok helyen úgy a pénzügyi dolgozók, mint a tanácsok végrehajtó bizottságai csak papírmunkának tekintették, nem érezték át annak gazdasági és politikai jelentőségét. A megváltási ár kivetése idején minden jultalottal foglalkozni kellett volna, hogy a i'endelet által biztosított kedvezmények elérése érdekében minél többen kifizessék még ebben az évben a juttatott ingatlan árát. Ezzel szemben az történt — bár minden juttatottat értesítettek —, hogy a földhözjuttatottaknak csas mintegy 50 százalékával tárgyalták meg személyesen a dolgokat, a többinél hivatalból állapították meg a megváltási árat. E téren a legnagyobb hiányosság a kiskőrösi és kalocsai járásban volt tapasztalható. A tanács és pénzügyi szervek a legjobb munkát a kiskunfélegyházi járásban végezték. Gyűléseket tartottak a juttatottak részvételével. Alpáron például 120, Kiskunmajsán pedig mintegy 700 juttatott vett részt ilyen gyűlésen, amely azért is nagyjelentőségű, mert a parasztságnak ennek a rétegével a földreform óta nemigen foglalkoztak. Ezeken a helyeken kitűnt az is, hogy a juttatottak menynyire ragaszkodnak népi demokráciánkhoz, mert a tavalyi ellenforradalmi események alatt rájöttek, hogy a proletáriátus által kivívott több eredményekkel együtt a földreform is súlyos veszélybe került. A sikeres gyűlések után lényegesen javult a befizetések aránya is. Kiskunmajsán például ez év november közepéig csak 9000 forintot fizettek be a föld megváltási árába, ugyanakkor“ csak a gyűlést követő tíz nap alatt több mint 35 000 forint megváltási árat fizettek be. A befizetéseknél megyei szinten is általános javulás tapasztalható. Míg az év elejétől szeptember 1-ig 1 200 000 forint befizetés történt, addig szeptemberben és októberben két hónap alatt ugyancsak 1 200 000 forintot fizettek be. A legjobb eredményt a bácsalmási és a kiskun- halasi járás érte el, a^.ol a befizetés az év első fi hónapjával szemben két hónap alatt 135 százalékos emelkedést" mutat. A megyei tanács végrehajtó bizottsága végül úgy határozott, hogy december 31-ig minden községben tájékoztassák a la-_ kosságot a megváltási árral kap-j csolatos kivetési kedvezmények-] ről és egyidejűleg tisztázzák aj juttatott ingatlanokkal és va-i gyontárgyakkal kapcsolaban fel-3 merült esetleges problémákat. ] Utasította a járási és városi ta-< nácsok V. b. elnökeit, hogy aj községi tanácsokat kötelezzék aj a hivatalból kivetett megváltási« árelőlegeknek a jultatottakkal j személyes tárgyalás útján valój tisztázására. A végrehajtó bi- ■ zottság egyúttal felterjesztéssel j fordult a Pénzügyminisztérium-j hoz, hogy engedélyezze a 35 és? 20 százalékos kedvezményes fi-1 zetési feltételek határidejének j 1058. január 31-ig történő meg-J hosszabbítását, mert a juttatás-j ban részesültek értésbe se a ki-j vetésnél mutatkozó technikai és? egyéb akadályok miatt két hó-j nappal eltolódott. j \ 'WWVWWWVW^VWV»AAA/WW>A/VWVWWWWVWVSA<WV» A huza-vona az emberek egészségébe, életébe is kerülheti Ha furcsa dolog nélkül jó munkavédelmi felszerelést követelni, furcsa és elítélendő az is, amikor egy vezető félvállról veszi azokat a jelzéseket, amelyek az üzem munkavédelmi hiányosságaira hívják fel a figyelmet. Hangsúlyozzuk ezt azért is, mert az év elején egy halálos baleset figyelmeztette a mozgalmi szerveket, hogy kísérjék nagyobb figyelemmel a munkavédelmi előírások betartását. Lássuk csak, mi most a helyzet? Két hónappal ezelőtt, — október 16-án — a Vasasszakszervezet küldötte. Frits István munkavédelmi főellenőr üzemszemlét tartott. Tapasztalatait írásba fektette. November 25-én látogattuk EGY NADFEDELES TANYÁM Hosszú keresgélés után — egy itt lakó kislány kalauzolásával — jutottunk el a tiszakécskei tanyavilág dűlőútrengetegében erre a kis nádfede- les tanyára. A házikó lakója, Diós Mihály és hat gyermeke nem tulajdonosai az épületnek — bérlők. Távol esnek a községtől, de egy perc nyugtuk sincs. Állandó vitájuk van a cselédtartó nagygazdával, Bekő Lászlóval, aki ez év januárjában hozott bírói végzés alapján ki akarja lakoltatni őket a tanyából. Hova menjenek, mit csináljanak? Senki nem akarja befogadni őket, sehol nem találnak üres lakást. A tanács hivatalosan kiküldött emberével érkeztünk. A bírói végzést kellene végrehajtani, ezért jött a tanácskiküldött, de hova tegye Diósé- kat? Bekő gazdának bent a községben szép háza van. Vele lakik a fia is, akinek a másik tanyát egy évvel ezelőtt odaadta. Ebbe a tanyába pedig, ahol most Diósék laknak, másik bérlőt szeretne költöztetni a gazda. Dióséknak se házuk, se földjük. Kisbérlők. Hat és fél hold földet művelnek. — Elmennénk mi máshová is — mondja kesergőn az asszony, özv. Kanyoné, a hajdani 50_ holdas gazdasszony felajánlott 20 holdat felesbérletbe. Ki is vennénk, ha volna hozzá tehetségünk. De szegény ember nem tudja megfizetni, a bérleti díjat, mert most a gazdák nagyon felemelték. Felesbe kínálják a földet, de úgy, hogy a bérlő fizesse az adónak is felét és ő adja a vetőmagnak is felét. De még ez sem minden. Kanyoné ráadásul még egy süldőt, 50 darab 1 kg-os csirkét, 200 darab tojást, 15 libát és 15 darab kacsát kér »nagy jótéteménye« fejében. Megengedné « pulj’ka és gyöngyöstartást is. de annak is a fepénz rneg a Kiskunfélegyházi Gépgyárat, s ekkor kezünkbe került ez a feljegyzés. Ennek birtokában érdeklődtünk a megoldásokról. Vajon mit valósítottak meg ezekből az üzemben? A festőműhely elszívóberendezését nem láttuk, de nem történt semmi a világítási szabványban előírt vezeték lefektetése ügyében sem. A négyvillás dugaszoló kapcsoló kicserélése még nem történt meg, bár ez évben ez okozta a halálos balesetet. Az igazság kedvéért azt is elmondjuk, hogy ludas ebben a minisztérium munkavédelmi osztálya is, nevezetesen Stern Jenő. Ö is tud az itteni problémáról, le is jött, megnézte, — csak réppen nem segített. Minden ’<rosszmájúság nélkül megkérdezzük: talán újabb halálesetre várinak? Menjünk tovább. A szerelő- csarnokban az áramtalanító- kapcsoló, képletesen szólva, az égben van. Hozzájutni csak létrán lehet, de az meg nincs kéznél. Ha netán baleset történik, nem tudják gyorsan áramtalaní- tani az üzemrészt. Két megoldás között kell sürgősen választani: vagy egy létra, vagy az áramtalanító lejebb helyezése. A tanműhely előtti gödrös rész lelőtt haladva, Frits elvtárs azonnal betiltotta a munkát. A feltöltését javasolta. Megtörtént? Két-három lapát homokot szórtak oda, s ezzel megoldottnak vélték. Ettől függetlenül a baleseti veszély továbbra is fennáll. A karbidmészgödör mellé korlát szerelését javasolta a feljegyzés. Az írás után ez áll: Azonnal. Az útmutatás csak pusztába kiáltó szó maradt. Ami külön meglepő a fel jegy' zésben, az a következő: a havi biztonsági szemléken észlelt hiányosságok nincsenek kiküszöbölve. Ez az észrevétel szól a Kohó- és Gépipari Minisztérium Gépipari Igazgatóság munkaügyi osztálya munkavédelmi felelősének is. Mégis, mivel indokolja a vállalat ezt a huza-vonát? — Nincs pénz, még munkavédelemre sem. — Ez az érvelés csak részben elfogadható, mert vannak olyan apró dolgok, amelyeket házilag is meg lehet oldani, csak akarni kell. Az is igaz. hogy a nagyobb munkavédelmi beruházásokhoz pénz kell, s ha a vállalat vezetője nem kap, nem tud szerezni, — ezért nem lehet elmarasztalni. Egy azonban biztos: ez a huza-vona emberek egészségébe, életébe kerülhet. Éppen ezt kell megelőzni minden lehetséges eszközzel. — Venesz — 4 pénz megvan, az akarat még hiányzik Bácsborsódtól mintegy öt kilométerre fekszik a kövesmajori ’iskola. Nappal könnyű megtalálni, este annál nehezebb. A petró- .leumláirpa gyenge fénye alig halad tovább a kert előtt húzódó Jdűlőútnál. Sajnos, villany itt nincs. Igaz, hogy megyénk és országunk számos tanyai iskolájából hiányzik még a villany. Kö- ’ vesmajorban azonban más a helyzet. Az összes elektromos belső szerelések már régen készen vannak, csak néhány oszlop (9—10 idarabl hiányzik méa. lét magának követeli. Szóval a kisbérlőnek, aki a föld minden munkáját végzi, végső soron semmi sem maradna. Ezért nem tudunk mit kezdeni. Mit válaszoljunk, mit javasoljunk ezeknek a nehéz körülmények között élő embereknek? — Lakást a jelen pillanatban nem tudunk adni — mondja a tanács megbízottja. — Az utcára pedig nem pakoljuk ki magukat. Legyenek nyugodtak. Ne idegeskedjenek, ne bánkódjanak. A sorsukon viszont maguk tudnak változtatni. Azt javasolom — folytatja buzdító, bátorító hangon — menjenek el a termelőszövetkezetbe, nézzék meg, hogyan élnek ott az emberek. A Május 1 Termelőszövetkezet minden munkaegységre 54 forintot osztott. Szép az állatállományuk is, most 76 darab sertést és 15 darab szarvasmarhát hizlalnak. Nem akarjuk rábeszélni magukat á belépésre, de azt ajánljuk, hogy tájékozódjanak, nézzék meg a lehetőségeket és hasonlítsák össze a maguk helyzetével. Diósék kerekre nyitott szemekkel hallgatják a tanács küldöttének szavait. Nem jártak még szövetkezetben, nem tudják, hogyan élnek ott az emberek. Ezért sok mindent kételkedve fogadnak; eddig csak rosszat hallottak a szövetkezetekről és most egyszerre ennyi jót..; — Mit tudnék én ott csinálni?.;. A szívem se fegészséges. Nem erőltetjük. Legjobb, ha elmennek és maguk győződnek meg. Búcsúzásul arra kértek bennünket — máskor is menjünk el hozzájuk, hiszen úgy hiányzik a tájékozottság, a bátorító szó a tanyasi. embernek. Mi megígértük nekik, hogy nem feledkezünk meg a tanyákról s reméljük, hogy mások sem, akiket illet* Nagy József — Eddig is rossz volt villany nélkül, most azonban fokozottan érezzük a hiányát — válaszolja kérdésemre Gál István ta- >nító. — Most, amikor oly hamar estébe hajlik a délután és a ho- >mályos tanteremben gyermekfejek hajolnak a könyvek, füzetek >fölé, most különösen hiányzik a villany, a nappali világosság > fénye. Aztán jönnek a dolgozat javítások, vázlatkészítés és mindfez pislákoló lámpafénynél. ( A fiatal tanító-házaspár hiába néz munkája mellől remény- <kedve a mennyezetről lelógó lámpára, az konok sötétséggel tekint £ vissza rájuk. Ez annál elkeserítőbb, mivel úgy tudják, hogy a <villany bevezetésére a pénz is megvan, csak az akarat hiányzik. y 11 zkt*1« mi 4 11 AT Régi óhaja teljesült ebben az évben az 1945-ben földhözjut- tatott dolgozó parasztoknak. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghatározta a juttatott ingatlanok . végleges megváltási árát. Ezzel véget ért a bizonytalanság, hogy mennyibe is kerül majd a föld. Megyénkben 215 ezer hold nagybirtokot osztottak fel, mintegy 43 000 földnélküli agrárproletár között, ilyenformán jelentős feladat hárult tanácsaink pénzügyi dolgozóira, a juttatott ingatlanok árának végleges megállapításával kapcsolatosan. Nagy körültekintést és gondosságot igénylő munkát végeznek most pénzügyi szerveink, mert nemcsak egyszerűen ármegállapításról van itt szó, hiszen a rendelet nagy kedvezményeket is nyújt azoknak, akik hamarabb kifizetik az ingatlan megváltási árát. A mi államunkban nem rejtik véka alá a rendeletek kedvezményeket nyújtó pontjait, s azok tudatosítása a tanácsokra és a pénzügyi apparátusra vár. Megyénk pénzügyi szervei befejezték a munka első szakaszát, megállapították az ingatlanok végleges megváltási árát, s erről értesítették a juttatottakaí. A megyei tanács végrehajtó bizottsága e feladat végrehajtását is értékelte legutóbbi ülésén. A beszámoló megállapította, hogy megyénkben a mezőgazdasági munkás és egyéb foglalkozású juttatottak — aranykoronánként 60 kilogram búzát tartoznak fizetni az államnak. A folyó évre érvényes 220 forintos átszámítási búzaárat figyelembe véve, 1 kataszteri hold föld átlagosan kb. 736 forintba kerül. A fenti összeget a volt cselédek, mezőgazdasági munkások, a Csehszlovákiából és Romániából áttelepítettek a kivetéstől számított tíz év alatt, az egyéb juttatottak pedig négy év alatt törleszthetik, évenként kivetett egyenlő részletekben. Amennyiben a- volt mezőgazdasági munkás, gazdasági cseléd juttatott ingatlana után a megváltási árat még ez évben kifizeti, a megváltási árnak még ez évben nem esedékes részéből 35 százalék, az egyéb csoportba tartozó juttatott pedig 30 százalék kedvezményt kap. I A HAZAFIAS népfront-bizott- I ságok megyénkben is egyre ered- I ményesebb tevékenységet fejte - | nek ki annak érdekében, hogy f pártunk és kormányunk a szocia- I lizmus építésére irányuló cél- I kitűzései az összes demokratikus I erők bevonásával a hatáskörük t alá tartozó területeken lépésről- x lépésre megvalósuljanak. | A kunbaracsi népfront-bizott- } ság például még korábban terve- | zetet dolgozott ki, amely a többi J között ilyen -feladatok megoldá- | sát tűzte ki célul: békebizottság I létrehozása a népfronton belül a í tömegek békemozgalmának szer- ( vezése és vezetése végett. Más I szempontból a népfront-bizottság ! követni kívánja a kecskeméti és | kerekegyházi bizottságok példá- i ját. amelyek a közelmúltban t eredményesén szerveztek nagy- t sikerű ünnepségeket (Hírős Na- I pok, illetve Kerekegyháza fenn- > állásának 100. évfordulója). [ TERVÉBEN szerepel a kunba- ! racsi népfront-bizottságnak az is, -_hogy politikai, valamint kultu- ; ralis téren erős szervezetté se- ; gítse fejlődni az ottani KISZ-t. ! Szakemberek bevonásával a téli ! estéken gazdatanfolyamokat, : egészségügyi előadásokat is szer- ! vez a falu lakóinak. ; A terv további pontjaiban I leszögezi a népfront-bizottság, i hogy szorgalmazza, — amannyi- i beit szükséges. társadalmi mun- ! l:aW>iztosításával — hullaház építésit, amelynek hiánya egészség- ügyi szempontból káros; s úgyszintén harcol a község villannyal való ellátásáért, valamint hídmérleg építésért is, hogy ne kelljen a gazdáknak — a termelőmunka hátrányára — a szomszédos községbe szekerez- niölc, ha meg akarják méretni terményeiket. A TERVEZET pontjait a kun•« baracsiak december 10-én elnökségi értekezleten tárgyalták meg, s ezen már megállapították, hogy szorgalmazásuk eredményeképpen a hullaház megépült. Ugyanakkor konkretizálták a tervet, s határozatot hoztak arra, hogy 1958. második szerdáján, majd ettől kezdve minden második szerdán a helyi és járási szakemberek bevonásával szakelőadásokat tartanak a dolgozó parasztság részére. Az első előadást Bagó Lajos, a Hazafias Népfront-bizottság elnöke tartja a szőlészeti gazdálkodás jelentőségéről. A második előadást az SZTK orvosa tartja egészségügyi kérdésekről, a következő ismét mezőgazdasági jellegű lesz a járási tanács egyik szakemberének szereplésével. AZ ELŐADÁSOKAT megelőzően a Hazafias Népfront a pedagógusok bevonásával karácsonyi kultúrműsort is rendez, s társadalmi segítséggel, valamint községfejlesztési hozzájárulással KISZ-zenekart szervez. T. 1.
