Petőfi Népe, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-15 / 294. szám

# SZIMATH KAZMER: KIS BALESET P A R ^ T-X Vasárnapi sportműsor Kecskeméten a Szolnoki mAV ven­dégszerepei a Kecskeméti Dózsa el­len. Igen élénk emlékezetben van még a tavaly tavasszal Kecskeméten mintegy nyolcezer néző előtt leját­szott K. Dózsa—Sz. MAV mérkőzés, amelyen a Dózsának minden tudá­sára és lelkesedésére szükség volt, hogy a félidőben még vesztésre álló mérkőzést meg tudja fordítani. A szolnokiak jelenleg jobb gólarányuk révén a Dózsa előtt állnak és kettő­jük közül a vesztes csapat le fog sza­kadni a vezetőktől. A Dózsa minden valószínűség szerint a múlt heten Cegléden győztes csapatával áll fel, mert Laczi II.-t nem tiltották el. Mindenesetre a Dózsának olyan lel­kesedéssel kell játszania, mint Ceg­léd ellen és olyan tudással, mint a •R. Vasutas ellen. A mérkőzés kez­dete délután fél 2 óra. A nagy mér­kőzés előtt a KTE két „különleges“ összetételű csapata mérkőzik egymás­sal. A nősök kísérlik meg bebizonyí­tani fölényüket a nőtlenek fölött. Ez « mérkőzés fél 12 órakor kezdődik. A Bajai Építők is most vasárnap játsszák utolsó otthoni őszi bajnoki mérkőzésüket. Ez a mérkőzés létkér­dés a Bajai Építőknek, mert jelen­leg mindössze egyetlen pont választ­ja el őket a kieső 16. helytől. Az el­lenfél — s éppen ezért veszélyes — az utolsó helyezett Kőbányai Lombik csapata. Az Építőknek mindjárt a mérkőzés elején olyan előnyt keli szerezni, aminek birtokában nyugod­tan folytathatják támadásaikat. Ez csak akkor lelietségees, ha a csapat teljes szivvel-lélekkcl vett magát a AZ ÁLLATFORGALMI VÁLLALAT értesíti a termelőket, hogy előzetes udvar­szemle alapján, — a sertészárlattól függet­lenül — szerződéses és szabadsertés! továbbra is vásárol. Bővebb felvilágosítást Kecskemét, Garai ti. 3, (volt Bodri-szállás) szám alatt adunk. 2368 nem pattogzik, nem törik, örökös darab és higiénikus. Nem drágább a zománc­edénynél. Bőséges válasz­tékban kapható a földmű- ves&zövetkezeti és Népbolt árudákbath 1255 küzdelembe és pontosan megtartja edzőjének utasításait. A megyében egyeUen bajnoki mér­kőzést játszanak Kiskunhalason, ahol az elmaradt Kiskunhalasi MAV—Kis­kőrösi Petőfi I. o. mérkőzéet bonyo­lítják le. Ez a találkozó a halasiak­nak a IX. hely szempontjából, a kis­kőrösieknek pedig a kiesés elkerü­lése miatt rendkívül fontos. A megyei felnőtt- és ifjúsági ökölvívőbajnokr igot vasárnap Kis­kunhalason rendezik meg 9 órai kez­pam Aki m'ég nem szerződött, december hó folyamán feltétlenül kösse meg eukorrépatermeíési szerződését Az Időben szerződő termelő jobban előkészítheti földjét a cukorrépatermeléshez, gazdagabb termést takarít be. Nagy cukorrépatermés előny ai országnak, haszon a gazdának. 1. 1© forint és B kg L ____________ te rmészetben. Ha a termelő a kristálycukrot természetben nem, vagy csak részben kívánja átvenni, a Cukorgyár minden kg cukor helyett 10.69 forintot fizet. 2. Mellék járásidé ságs ingyen, térítés nélkül 65 kg egyszer préselt, vagy 35 kg kétszer préselt, vagy 3 kg szokványminőségű száraz répaszelet és 0.50 kg melasz. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti cso­portok és termelőtársulások az egész átadott répamennyiség után Mázsánként 3 — forint nagyüzemi felárat kapnak, ha 500 kát. holdig ... 1000 mázsán felül, 1000 kát. holdig ... 2500 mázsán felül, 1000 kát. holdon felül 4000 mázsát meghaladó cukorrépát szállítanak be. lífabh kedvezmény a cukorrépatermeléknek: az eddigi holdankénti 240.— forintos művelési előleg helyett 1126 forint termeSési készpénzelűisget nyújt a Cukorgyár. 800 forint a szerződés megkötésekor, 320 forint a tavaszi mun­kák idején kerül kifizetésre. A szerződést mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel a cukorgyár! szakfelügyelők, egyéni termelőkkel a helyi földművesszövetke­zetek és cukorrépafelclősök j(ötlk Üteg. CUKORGYÁR \ van. Te kocsmában verekedtél. És jön Bugyorka. — No, ez gyönyörű! Hol sze- rezted? — Szódásüveg. Kocsmában ve- rekedtem. — Te? Verekedtél?? No.ilyes- miket ne akarj nfrkem beme- sélni. Te nem verekedtél, téged egyszerűen megvertek. És ez nem szódásüveg. Téged kirúgtak és három métert csúsztál a pofá­don. Mit mondjak tehát Horpács- nak, aki szintén kérdezi és szin­tén nagyon jó barátom? — Kitessékeltek a kocsmából és csúsztam egy keveset az ar­comon. — No, no-nono ■— szól közbe, — nem ment az olyan egy­szerűen. Téged előbb sokáig ker­gettek és végül alaposan össze­rugdostak, mert ilyen sérülése­ket csak szögestalpú bakancstól lehet kapni. Este aztán nagyobb társaság­ban vettek keresztkérdések alá. Hogy mindenki meg legyen elé­gedve, bevallottam mindent, kezdve feleségem pofonjától■ a szögescipőig. Abban a remény­ben, hogy kielégítem a társa­dalom étvágyát. Tévedtem. Szó nélkül végig hallgattak, aztán a társaság feje megigazí­totta szemüvegét és összefogla­lásul a kővetkezőket fűzte hoz­zá: — Tipikus esete a feltűnési vágyból eredő kóros hazudozás- nak. A kisebbrendűségi érzés vegyülése szadista, sőt mazochis­ta elemekkel. Vannak megbillent egyensúlyú emberek, akiknél a legfantasztikusabb képzetek tár­sulnak. Az ilyen egy kis sérü­léssel kapcsolatban minden kri­tika nélkül mesél hátborzongató baleseti és verekedést mozzana­tokat. — Holott — emelte föl a hang­ját, — holott mi történhetett? Legnagyobb valószínűség szerint semmi más, mint egyszerűen nekiment otthon az ajtónak. Letérdeltem és sírva csókol­tam kezet a szent embernek. ^ßaplmiQijÄrtcu Kecskeméten Vannak árucikkek, amelyek­ből — mint mondani szoktuk — semmi sem elég. Ilyen gyárt­mány napjainkban többek kö­zött a paplan is. Ami érkezik az üzletekbe, azt nem is napok, ha­nem órák alatt szétkapkodják a vásárlók. Nagy a kereslet, ke­vés a kínálat, ami az ünnepek előtt még jobban érződik: Ez késztette a Bács megyei Kézmű­ipari Vállalatot arra, hogy a ka­locsai után Kecskeméten is megindítsa a paplankészítést: A Szabadság téren lévő helyi­ség, sajnos, elég kicsi. Rámákra feszítve egyszerre csak négy paplan készíthető. De már ez is eredmény, mert ha a próbagyár­tás ideje alatt a hat lány és négy asszonyka Kara Mária, a pap­lankészítés mesterének . vezeté­sével belejön a gyakorlatba, egymás után kerülnek majd ki kezük alól a piros, sárga, kék és zöld színű paplanok. Kecske métről, Kiskun féle gyli á zá r ól, \ Bajáról és természetesen Kiskunha-J lasról vesznek részt legjobb megyei? ökölvívóink. A színvonalasnak igér-1 kcző versenyek iránt Kiskunhalason ? már előre is hatalmas érdeklődés % nyilvánul meg. ? Kosárlabdában a Nyugati csoport-? br.n a Bajai Bácska férfi csapata ? rangadómérkőzést játszik a Székes-? fehérvári Vasassal Baján. A nőknél? a Bajai Építők Komáromba látogat-1 nak, míg a Bajai Vasutas a Buda-? pesti Betonépítőket látja vendégül. * Az előszoba ajtaja megakadt a szőnyegben és nekimentem az élének. Homlokomról levertem a bőrt, beragasztottam. — Hát veled mi történt? — rívall rám Pironcsák. — Nekimentem az ajtónak. Felröhög: : — Ahogy te az ajtónak men­tél neki. Csak valid be, hogy kaptál valakitől egy nagy po­font és kész. Legyen. Találkoztam Kram- páccsal: — Nicsak! Hát ez mi? — Kaptam valakitől egy nagy pofont. : Felordít: ■ — Hogy-hogy valakitől? A fe­leségedtől! És nem egyet, de bá­romat, mert ez három óriási po­fonnak a nyoma! : Mit csináljak? Belenyugszom. lAm Pampák már messziről sivít- \ja: j — No, téged jól elláttak, hál­\istennek! > — Igen — mondom — a fe­leségemtől kaptam három óriási Ipofont. I Alaposan szemügyre vesz és [tárgyilagosan szól: ! — Puszta kézzel ekkora pofo- ‘nokat nem lehet adni. Ez fából való ütleggel és porcelán edény­félékkel történt. Az orrodon tisztán látszik a tányér szélének a nyoma. Jó szeme van. Am Bamberger- nek még jobb. — Hohó, hiszen téged kikészí­tettek! — örvendezik. — Sajnos — hagyom rá ^ a ■ feleségem kissé elragadtatta ma- ; gát. Látszik is a tányér szélének ; a nyoma. • És mutatom. ► — Aljas dolog tőled — mond- I ja, — hogy arra a szegény ász- iszonyra fogod. Engem azonban ! nem teszel bolonddá. Ez nem tá- ’ nyer nyoma. Ez szódásüvegtől KECSKEMÉTI SÉTÁK Ähoi Kecskemét történetét írták Is volt: Táncsics Mihály. No, de felőle talán majd más­kor. __. Ho myik János mindössze három évre hagyta el a2 apai házat. 1829-ben a pesti egyetemre ment, mert szíve a tanári pályára vonzotta. De 1832-ben kénytelen meg­szakítani tanulmányait, mert tüdőbaj fenyegeti. Ha­zajött. Itt egy ideig pihent, majd 1834-ben ideiglenes városi imokl állást vállalt. A fiskalisi hivatalban kezdte meg ebben a minőségben munkáját, azokban a helyisé­gekben, amelyekből négy évvel azelőtt Katona Józsel főfiskális végső nyugvóhelyére költözött. Hornyilt gyor­san emelkedik a hivatali ranglétrán. A szabadságharc idején már főjegyzője a városnak és kedvére búvár­kodhat a leveles tárban, ahol módja nyílik kiegészí­teni a város történetére vonatkozó, már egyetemi hall­gató korában megkezdett kutatásait. A Bach-korszak- ban a kecskeméti társasjárásblróságban ülnöki állás tűt Mására kényszerítik. Csak 185G-ban tud szabadulni ettől az állástól. 1861-ben választják újból városi fő­jegyzővé. 1860. és 1865. között írta máig nélkülözhetetlen for­rásszámba menő munkáját Kecskemét város történeté­ről. Sokszor láttak ebben az időben késő éjszaka is világosságot kiszűrődni a Batthyány utcai ház fatáblái mögül. A város vörhenyes szakállú főjegyzője éjszaká­zott odabent, de nem ám borospalackok, hanem ka­lamárisok közt. Irt, majd fésülgette a Szilády-nyomdá- ból átküldött kefelevonatok sajtóhibáit. A nagy munka harmadik kötete alapján az Akadémia 50 arany ju­talommal és levelező tagsággal tüntette ki. A kitüntetés növelte buzgalmát. 1865-re elkészült a nagy munka ne­gyedik kötete Is. Jegyzetei egyre nagyobb tömegben halmozódtak Halálakor, 1885. október 8-án két hatalmas folió-kötetel megtöltő Írást találtak hagyatékában, mind a város múltjára vonatkozót. Ezek most az állami levéltál féltve őrzött kincsei köze tartoznak. De a levéltár bár­mely zugához nyúl is a kutató, mindenütt feltalálja karakterisztikus, jól olvasható kézvonásait, amelyek mind igazolják Szilágyi Sándor fentidézett szavait. Joós Ferenc, a TI IT tagja 1887. december 17-én az Akadémia dunaparti palo- éájábaji szólásra emelkedett Szilágyi Sándor, kiváló történettudós, aki Nagykörösön tanártársa volt Arany Jánosnak, de ezt megelőzően 1851-től 1853-ig a kecs­keméti Okollégiimiban az itteni diákok fejébe töltö­gette a tudomány mécseséhez szükséges olajat, szólásra emelkedett és többek közt a következőket mondta: — Igazabban, bensőbben senki szülőföldjét nem szerette, hasznosabban nem szolgálta, mint e szerény, igénytelen, minden követelés nélküli férfi. Városa tör­ténetét a magyar történet kiegészítő részévé tette. Az Akadémia szervezete csak a holtaknak engedé­lyezte az efféle dicséretet. Valóban a férfiú, akiről Szi­lágyi a fenti szavakat elmondotta, az emlékbcszéd el­hangzásakor már több, mint két esztendeje kint pihent n kecskeméti Szentháromság-temetőben. Bizony nem törődött már sem az emlékbeszéddel, sem az akadémiai levelezőtagsággal a derék Homyik János, mert hát tála volt szó a pesti tudósok rangos gyülekezetében. Az igénytelen kis ház, amelyből kiindulva rovogatta napi sétáit a városházáig, persze nem a mostani fényes palotáig, hanem kopott, roskadozó elődjéig, még most is áll. A Batthyány és Perc utcák sarkán szerénykedik a régi épület, amelynek egyik utcai szobájában üldö­gélve nézegette szabályos betűkkel irt jegyzeteit, ame­lyekből kötetnyi nagy történeti munkák szövődtek hosszú évek során ugyanolyan szabályos betűkkel. Hornylk János már nagyocska, kilenc éves forma fiú volt, amikor a mostam görög templom helyéről, apja, Hornylk Adám ide költözött. A görögkeleti egy­házzal évekig folyó tárgyalás után, amelybe végül a város tanácsa Is beleszólt, került a görög egyház tu­lajdonába az a ház, amelyben Kecskemét történetírója született. Nyomban le Is bontotta az új tulajdonos, hogy lehető hamar felépíthesse a helyén a most több­nyire csukott ajtóval szomorkodó templomocskát. Hor- nyikék meg a Batthyány utcai házban rendezkedtek be. Akkor még Halasi nagy utca volt az utcának a neve, de a ház számozása nem utcák, tizedek szerint tör­tént és hivatalosan VHI. tized 25. számon tartották nyilván. Innen járt Homyik az alsófokú nemzeti iskola elvégzése után a piaristák gimnáziumába, ahol egy éven át egy nagybajusza, felnőtt ember osztálytársa

Next

/
Thumbnails
Contents