Petőfi Népe, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-15 / 294. szám
# SZIMATH KAZMER: KIS BALESET P A R ^ T-X Vasárnapi sportműsor Kecskeméten a Szolnoki mAV vendégszerepei a Kecskeméti Dózsa ellen. Igen élénk emlékezetben van még a tavaly tavasszal Kecskeméten mintegy nyolcezer néző előtt lejátszott K. Dózsa—Sz. MAV mérkőzés, amelyen a Dózsának minden tudására és lelkesedésére szükség volt, hogy a félidőben még vesztésre álló mérkőzést meg tudja fordítani. A szolnokiak jelenleg jobb gólarányuk révén a Dózsa előtt állnak és kettőjük közül a vesztes csapat le fog szakadni a vezetőktől. A Dózsa minden valószínűség szerint a múlt heten Cegléden győztes csapatával áll fel, mert Laczi II.-t nem tiltották el. Mindenesetre a Dózsának olyan lelkesedéssel kell játszania, mint Cegléd ellen és olyan tudással, mint a •R. Vasutas ellen. A mérkőzés kezdete délután fél 2 óra. A nagy mérkőzés előtt a KTE két „különleges“ összetételű csapata mérkőzik egymással. A nősök kísérlik meg bebizonyítani fölényüket a nőtlenek fölött. Ez « mérkőzés fél 12 órakor kezdődik. A Bajai Építők is most vasárnap játsszák utolsó otthoni őszi bajnoki mérkőzésüket. Ez a mérkőzés létkérdés a Bajai Építőknek, mert jelenleg mindössze egyetlen pont választja el őket a kieső 16. helytől. Az ellenfél — s éppen ezért veszélyes — az utolsó helyezett Kőbányai Lombik csapata. Az Építőknek mindjárt a mérkőzés elején olyan előnyt keli szerezni, aminek birtokában nyugodtan folytathatják támadásaikat. Ez csak akkor lelietségees, ha a csapat teljes szivvel-lélekkcl vett magát a AZ ÁLLATFORGALMI VÁLLALAT értesíti a termelőket, hogy előzetes udvarszemle alapján, — a sertészárlattól függetlenül — szerződéses és szabadsertés! továbbra is vásárol. Bővebb felvilágosítást Kecskemét, Garai ti. 3, (volt Bodri-szállás) szám alatt adunk. 2368 nem pattogzik, nem törik, örökös darab és higiénikus. Nem drágább a zománcedénynél. Bőséges választékban kapható a földmű- ves&zövetkezeti és Népbolt árudákbath 1255 küzdelembe és pontosan megtartja edzőjének utasításait. A megyében egyeUen bajnoki mérkőzést játszanak Kiskunhalason, ahol az elmaradt Kiskunhalasi MAV—Kiskőrösi Petőfi I. o. mérkőzéet bonyolítják le. Ez a találkozó a halasiaknak a IX. hely szempontjából, a kiskőrösieknek pedig a kiesés elkerülése miatt rendkívül fontos. A megyei felnőtt- és ifjúsági ökölvívőbajnokr igot vasárnap Kiskunhalason rendezik meg 9 órai kezpam Aki m'ég nem szerződött, december hó folyamán feltétlenül kösse meg eukorrépatermeíési szerződését Az Időben szerződő termelő jobban előkészítheti földjét a cukorrépatermeléshez, gazdagabb termést takarít be. Nagy cukorrépatermés előny ai országnak, haszon a gazdának. 1. 1© forint és B kg L ____________ te rmészetben. Ha a termelő a kristálycukrot természetben nem, vagy csak részben kívánja átvenni, a Cukorgyár minden kg cukor helyett 10.69 forintot fizet. 2. Mellék járásidé ságs ingyen, térítés nélkül 65 kg egyszer préselt, vagy 35 kg kétszer préselt, vagy 3 kg szokványminőségű száraz répaszelet és 0.50 kg melasz. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok és termelőtársulások az egész átadott répamennyiség után Mázsánként 3 — forint nagyüzemi felárat kapnak, ha 500 kát. holdig ... 1000 mázsán felül, 1000 kát. holdig ... 2500 mázsán felül, 1000 kát. holdon felül 4000 mázsát meghaladó cukorrépát szállítanak be. lífabh kedvezmény a cukorrépatermeléknek: az eddigi holdankénti 240.— forintos művelési előleg helyett 1126 forint termeSési készpénzelűisget nyújt a Cukorgyár. 800 forint a szerződés megkötésekor, 320 forint a tavaszi munkák idején kerül kifizetésre. A szerződést mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel a cukorgyár! szakfelügyelők, egyéni termelőkkel a helyi földművesszövetkezetek és cukorrépafelclősök j(ötlk Üteg. CUKORGYÁR \ van. Te kocsmában verekedtél. És jön Bugyorka. — No, ez gyönyörű! Hol sze- rezted? — Szódásüveg. Kocsmában ve- rekedtem. — Te? Verekedtél?? No.ilyes- miket ne akarj nfrkem beme- sélni. Te nem verekedtél, téged egyszerűen megvertek. És ez nem szódásüveg. Téged kirúgtak és három métert csúsztál a pofádon. Mit mondjak tehát Horpács- nak, aki szintén kérdezi és szintén nagyon jó barátom? — Kitessékeltek a kocsmából és csúsztam egy keveset az arcomon. — No, no-nono ■— szól közbe, — nem ment az olyan egyszerűen. Téged előbb sokáig kergettek és végül alaposan összerugdostak, mert ilyen sérüléseket csak szögestalpú bakancstól lehet kapni. Este aztán nagyobb társaságban vettek keresztkérdések alá. Hogy mindenki meg legyen elégedve, bevallottam mindent, kezdve feleségem pofonjától■ a szögescipőig. Abban a reményben, hogy kielégítem a társadalom étvágyát. Tévedtem. Szó nélkül végig hallgattak, aztán a társaság feje megigazította szemüvegét és összefoglalásul a kővetkezőket fűzte hozzá: — Tipikus esete a feltűnési vágyból eredő kóros hazudozás- nak. A kisebbrendűségi érzés vegyülése szadista, sőt mazochista elemekkel. Vannak megbillent egyensúlyú emberek, akiknél a legfantasztikusabb képzetek társulnak. Az ilyen egy kis sérüléssel kapcsolatban minden kritika nélkül mesél hátborzongató baleseti és verekedést mozzanatokat. — Holott — emelte föl a hangját, — holott mi történhetett? Legnagyobb valószínűség szerint semmi más, mint egyszerűen nekiment otthon az ajtónak. Letérdeltem és sírva csókoltam kezet a szent embernek. ^ßaplmiQijÄrtcu Kecskeméten Vannak árucikkek, amelyekből — mint mondani szoktuk — semmi sem elég. Ilyen gyártmány napjainkban többek között a paplan is. Ami érkezik az üzletekbe, azt nem is napok, hanem órák alatt szétkapkodják a vásárlók. Nagy a kereslet, kevés a kínálat, ami az ünnepek előtt még jobban érződik: Ez késztette a Bács megyei Kézműipari Vállalatot arra, hogy a kalocsai után Kecskeméten is megindítsa a paplankészítést: A Szabadság téren lévő helyiség, sajnos, elég kicsi. Rámákra feszítve egyszerre csak négy paplan készíthető. De már ez is eredmény, mert ha a próbagyártás ideje alatt a hat lány és négy asszonyka Kara Mária, a paplankészítés mesterének . vezetésével belejön a gyakorlatba, egymás után kerülnek majd ki kezük alól a piros, sárga, kék és zöld színű paplanok. Kecske métről, Kiskun féle gyli á zá r ól, \ Bajáról és természetesen Kiskunha-J lasról vesznek részt legjobb megyei? ökölvívóink. A színvonalasnak igér-1 kcző versenyek iránt Kiskunhalason ? már előre is hatalmas érdeklődés % nyilvánul meg. ? Kosárlabdában a Nyugati csoport-? br.n a Bajai Bácska férfi csapata ? rangadómérkőzést játszik a Székes-? fehérvári Vasassal Baján. A nőknél? a Bajai Építők Komáromba látogat-1 nak, míg a Bajai Vasutas a Buda-? pesti Betonépítőket látja vendégül. * Az előszoba ajtaja megakadt a szőnyegben és nekimentem az élének. Homlokomról levertem a bőrt, beragasztottam. — Hát veled mi történt? — rívall rám Pironcsák. — Nekimentem az ajtónak. Felröhög: : — Ahogy te az ajtónak mentél neki. Csak valid be, hogy kaptál valakitől egy nagy pofont és kész. Legyen. Találkoztam Kram- páccsal: — Nicsak! Hát ez mi? — Kaptam valakitől egy nagy pofont. : Felordít: ■ — Hogy-hogy valakitől? A feleségedtől! És nem egyet, de báromat, mert ez három óriási pofonnak a nyoma! : Mit csináljak? Belenyugszom. lAm Pampák már messziről sivít- \ja: j — No, téged jól elláttak, hál\istennek! > — Igen — mondom — a feleségemtől kaptam három óriási Ipofont. I Alaposan szemügyre vesz és [tárgyilagosan szól: ! — Puszta kézzel ekkora pofo- ‘nokat nem lehet adni. Ez fából való ütleggel és porcelán edényfélékkel történt. Az orrodon tisztán látszik a tányér szélének a nyoma. Jó szeme van. Am Bamberger- nek még jobb. — Hohó, hiszen téged kikészítettek! — örvendezik. — Sajnos — hagyom rá ^ a ■ feleségem kissé elragadtatta ma- ; gát. Látszik is a tányér szélének ; a nyoma. • És mutatom. ► — Aljas dolog tőled — mond- I ja, — hogy arra a szegény ász- iszonyra fogod. Engem azonban ! nem teszel bolonddá. Ez nem tá- ’ nyer nyoma. Ez szódásüvegtől KECSKEMÉTI SÉTÁK Ähoi Kecskemét történetét írták Is volt: Táncsics Mihály. No, de felőle talán majd máskor. __. Ho myik János mindössze három évre hagyta el a2 apai házat. 1829-ben a pesti egyetemre ment, mert szíve a tanári pályára vonzotta. De 1832-ben kénytelen megszakítani tanulmányait, mert tüdőbaj fenyegeti. Hazajött. Itt egy ideig pihent, majd 1834-ben ideiglenes városi imokl állást vállalt. A fiskalisi hivatalban kezdte meg ebben a minőségben munkáját, azokban a helyiségekben, amelyekből négy évvel azelőtt Katona Józsel főfiskális végső nyugvóhelyére költözött. Hornyilt gyorsan emelkedik a hivatali ranglétrán. A szabadságharc idején már főjegyzője a városnak és kedvére búvárkodhat a leveles tárban, ahol módja nyílik kiegészíteni a város történetére vonatkozó, már egyetemi hallgató korában megkezdett kutatásait. A Bach-korszak- ban a kecskeméti társasjárásblróságban ülnöki állás tűt Mására kényszerítik. Csak 185G-ban tud szabadulni ettől az állástól. 1861-ben választják újból városi főjegyzővé. 1860. és 1865. között írta máig nélkülözhetetlen forrásszámba menő munkáját Kecskemét város történetéről. Sokszor láttak ebben az időben késő éjszaka is világosságot kiszűrődni a Batthyány utcai ház fatáblái mögül. A város vörhenyes szakállú főjegyzője éjszakázott odabent, de nem ám borospalackok, hanem kalamárisok közt. Irt, majd fésülgette a Szilády-nyomdá- ból átküldött kefelevonatok sajtóhibáit. A nagy munka harmadik kötete alapján az Akadémia 50 arany jutalommal és levelező tagsággal tüntette ki. A kitüntetés növelte buzgalmát. 1865-re elkészült a nagy munka negyedik kötete Is. Jegyzetei egyre nagyobb tömegben halmozódtak Halálakor, 1885. október 8-án két hatalmas folió-kötetel megtöltő Írást találtak hagyatékában, mind a város múltjára vonatkozót. Ezek most az állami levéltál féltve őrzött kincsei köze tartoznak. De a levéltár bármely zugához nyúl is a kutató, mindenütt feltalálja karakterisztikus, jól olvasható kézvonásait, amelyek mind igazolják Szilágyi Sándor fentidézett szavait. Joós Ferenc, a TI IT tagja 1887. december 17-én az Akadémia dunaparti palo- éájábaji szólásra emelkedett Szilágyi Sándor, kiváló történettudós, aki Nagykörösön tanártársa volt Arany Jánosnak, de ezt megelőzően 1851-től 1853-ig a kecskeméti Okollégiimiban az itteni diákok fejébe töltögette a tudomány mécseséhez szükséges olajat, szólásra emelkedett és többek közt a következőket mondta: — Igazabban, bensőbben senki szülőföldjét nem szerette, hasznosabban nem szolgálta, mint e szerény, igénytelen, minden követelés nélküli férfi. Városa történetét a magyar történet kiegészítő részévé tette. Az Akadémia szervezete csak a holtaknak engedélyezte az efféle dicséretet. Valóban a férfiú, akiről Szilágyi a fenti szavakat elmondotta, az emlékbcszéd elhangzásakor már több, mint két esztendeje kint pihent n kecskeméti Szentháromság-temetőben. Bizony nem törődött már sem az emlékbeszéddel, sem az akadémiai levelezőtagsággal a derék Homyik János, mert hát tála volt szó a pesti tudósok rangos gyülekezetében. Az igénytelen kis ház, amelyből kiindulva rovogatta napi sétáit a városházáig, persze nem a mostani fényes palotáig, hanem kopott, roskadozó elődjéig, még most is áll. A Batthyány és Perc utcák sarkán szerénykedik a régi épület, amelynek egyik utcai szobájában üldögélve nézegette szabályos betűkkel irt jegyzeteit, amelyekből kötetnyi nagy történeti munkák szövődtek hosszú évek során ugyanolyan szabályos betűkkel. Hornylk János már nagyocska, kilenc éves forma fiú volt, amikor a mostam görög templom helyéről, apja, Hornylk Adám ide költözött. A görögkeleti egyházzal évekig folyó tárgyalás után, amelybe végül a város tanácsa Is beleszólt, került a görög egyház tulajdonába az a ház, amelyben Kecskemét történetírója született. Nyomban le Is bontotta az új tulajdonos, hogy lehető hamar felépíthesse a helyén a most többnyire csukott ajtóval szomorkodó templomocskát. Hor- nyikék meg a Batthyány utcai házban rendezkedtek be. Akkor még Halasi nagy utca volt az utcának a neve, de a ház számozása nem utcák, tizedek szerint történt és hivatalosan VHI. tized 25. számon tartották nyilván. Innen járt Homyik az alsófokú nemzeti iskola elvégzése után a piaristák gimnáziumába, ahol egy éven át egy nagybajusza, felnőtt ember osztálytársa