Petőfi Népe, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-03 / 283. szám

Világ proletárjai9 egyesüljetek 2 |

EGYEI LAPJA

II. ÉVFOLYAM, 283. SZÄM

Ara SO fillér

1957. DECEMBER 3. KEDD

l

1

Az elmúlt hét

végéig 127 termelőszövetkezet készítette el a zárszámadását, ebből 53-at fogadtak el a közgyűlések. A termelőszövetkezetek zöme néhány kivétellel — mint az eddigi tapasztalatok bizonyítják — jelentős mérleg* többlettel zárta az idei esztendőt, számos termelőszövetkezetben magasabb a munkaegység értéke, mint az elmúlt évben. A garai Vörös Csillag Tsz-t nagyon megtépázta az ellenforradalom az elmúlt év őszén, azonban a szövetkezet egy év alatt szépen talpraállt és most 70 forint körül van egy munkaegység értéke. A jánoshalmi Petőfiben 71,19 forintot ér egy munkaegység.

Az idei jó zárszámadás eredményeiből tükröződik a nagyüzemi termelés fölénye. Egyforma természeti adottságok mellett indultak termelési versenyre a termelőszövetkezetek és az egyéni parasztok. Ma már kétségtelen, hogy ebben a versenyben az egyéni gazdaságok maradtak alul, hiszen megyeszerte magasabb volt a termelőszövetkezetek által betakarított termények átlagtermése, mint az egyéni parasztgazdaságok hozamai.

Nem kell tehát szégyenkeznünk a termelőszövetkezeti gazdaságok miatt, még akkor sem. ha vannak gyengébben gazdálkodó termelőszövetkezeteink. Ezek működését, gazdálkodását meg kell javítani.

Ha már itt tartunk, szólni kell a zárszámadás készítéssel kapcsolatos hibákról. Néhány termelőszövetkezeiben huza-vona tapasztalható. A kiskunmajsai szövetkezetek még a leltárt sem készítették el. Több közös gazdaságban előfordul, hogy túlzott kiadásokkal rontják a mérleget, nem teljesítik esedékes kötelezettségüket A petőfiszállási Béke Termelőszövetkezet Zetort vásá-,_ rolt, ugyanakkor 37 000 forint| hiánnyal zárta az évet. Ugyanez* e helyzet a bácsalmási Petőfi Termelőszövetkezetben is. Érthető, hogy a járási tanács nem fogadta el az említett termelő- szövetkezetek zárszámadását. Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér — mondja egy régi magyar közmondás és a termelőszövetkezeteknek is ehhez kell tar taniuk magukat.

Sok helyen tapasztalható az is, hogy a községi vezetők nem adnak elegendő segítséget a szövetkezeteknek a zárszámadás készítéséhez, máshol az arra hivatott szakemberek, gépállomások, állami gazdaságok agronómusai t hanyagolják el a közös gazdasá-J gok támogatását. A járási tanács* végrehajtó bizottságainak együt-, tesen kell segítséget adniuk a szövetkezeteknek, úgy, ahogy ezt: a dunavecsei járási tanács veze-j tői csinálják. Itt minden egyes} zárszámadást együttesen, alapo-; ean megvitatnak. |

Sok helyen a gazdasági beszá-| mólók nehezen készülnek el, t vagy ha el is készülnek, nemj eléggé elemzik a termelőszövet-* kezet egy évi munkáját. Pedig ezek a beszámolók fontosak. A, tagság tájékozódást nyerhet belő-» lük arról, hogy mit tettek helye-I sen az elmúlt évben és hol hi-| háztak. Levonva a tanulságokat,» u következő esztendőben ered-í ményesebben tudnak gazdái-! fredai.

#ecsfreméHei a budapesti ßodäly-ünnepsegen

A budapesti Operaházban december 1-én a délelőtti órákban ünnepi előadás keretében játszották Kodály Zoltán: Háry János című daljátékát.

Az előadáson részt vett Kodály Zoltán, akinek a 75. születésnapjával kapcsolatos országos ünnepségsorozat megnyitójaként hangzottak fel az Operaház színpadán az örökértékü dallamok.

Az első felvonás szünetében a

kecskeméti Ének-Zenei Általános Iskola növendékei és szülővárosa nevében Bedő Anikó VIII. osztályos tanuló köszöntötte Kodály Zoltánt.

»A galántai népiskolai évekre, a mezítlábas pajtásokra emlékezve igy szólt a Bicinia Hun- garica előszavában: »Ha minket akkor ejélékre megtanítanak: be más életet teremthettünk volna ebben a kis országban!« * S

■♦a

HANGVERSENY IZSÁKON

A kecskeméti Kodály-kórus november 30-án este Izsákon vendégszerepelt és a kísérők külön autóbuszon utaztak izsaara, ahol Tantó Sándor, a helyi népfront-bizottság tagja köszöntötte,1 a nagymultú énekkart. j

A Kodály-kórus részéről Tóth* László nyugdíjas tanácselnökhelyettes, a kórus örökös elnöke válaszolt a keresetlen baráti szavakra. >

— Uj emberi sors izzik a történelem kohójában. Gyökeresen megváltozik a világ, s benne mi is. Szívből óhajtom — fejezte be beszédét Tóth László elvtárs —, hogy Izsák vendégszerető népe barátkozzon meg az újjal, nézze reménységgel a kibontakozó holnapot és a múlt anyagi és szellemi valóságából csak az örök értékeket vigye tovább a haladás útján. Őrizze kincsei között a dalt is, a dal szeretetében fogant barátságot.

Ezután megkezdődött a műsor. Felzengett a dallam, szárnyalt az ének. Nehéz lenne kiválogatni a kórusszámok közül melyik tetszett legjobban a közönségnek. A majdnem háromórás műsorban Haydn, Beethoven, Verdi, Brahms, Erkel és Kodály-számok szerepeltek, kiváló teljesítményt nyújtott a kecskeméti Ipari Tanuló Iskola népi tánccsoportja.

A publikum lelkesen ünnepelte a kórust. A műsor közös vacsorával végződött, amely a korahajnali órákban ért véget.

Ma a nép dalaiból szőtt »Háry« előadásakor — s naponta, amikor zenét hallgatunk és dalolunk, muzsikálünk, — mindannyian és mindannyiszor köszönetét zengünk nagy zenei tanítómesterünknek. Köszönjük, hogy kiszabadított bennünket a zenei analfabétizmusból, s kezünkbe adta a zenei műveltség kulcsát — mondotta köszöntőjében a kecskeméti kisdiák.

S most ezer meg ezer boldog daloló gyermek szívéből tör fel a születésnapi kívánság: éljen Kodály Zoltán!«

A köszöntő után Weither Endre második osztályos tanuló átadta a mesternek az iskola ajándékát, a gyönyörű virágcsokrot.

LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE ELŐRE MEGYÜNK

(2. oldal)

»ÉN EGÉSZ NÉPEMET FOGOM... TANÍTANI«

(3. oldal)

GYERMEKEKNEK — ÜTTÖRÖKNEK

(4. oldal)

A PANASZOS LEVELEK NYOMÁBAN

(4. oldal)

OTHELLO

(4. oldal)

KEDDI MEGJEGYZÉSEK (5. oldal)

MI TÖRTÉNT VASARNaJ

A MEGYÉBEN?

(5. oldal)

liM'f'tli'SQsfc lcC>£C tC'4'C4tt£(4’tí»- Szabó István altábornagy előadása —

PARTUNK megyei bizottsága és a Magyar Honvédelmi Sport- szövetség megyei elnöksége rendezésében a párt-, állami és tömegszervezeti funkcionáriusoknak Szabó István altábornagy elvtárs, az MHS országos elnöke »Dolgozó népünk feladatai a szocializmus védelmében« címmel szombaton délelőtt a kecskeméti Városi-moziban előadást tartott.

SZABÓ ISTVÁN ELVTÁRS

rámutatott arra, hogy az ellen- forradalom előtt a szocialista haza védelmének fogalma le volt szűkítve a fegyveres erők kötelességévé, nem volt komoly tömegszervezet, amely pártunk vezetésével kiegészíthette volna néphadseregünk erejét. Másrészt, a Magyár önkéntes Honvédelmi Szövetségben elhanyagolták a

politikai nevelőmunkát.

Ezután a haza fogalmának a meghatározásáról beszélt.

— A burzsoázia és az arisztokrácia haza alatt azt a területet érti, amely biztosítja számára a kizsákmányolást — mondotta. — Ezt védeni akár külső, akár belső (forradalmi) támadás ellen az ő érdekükben — jelenti szemükben a hazafiasságot.

— Pedig, mint Lenin határozta meg, az a legnagyobb hazafias cselekedet, amikor a dolgozó' nép tulajdonába veszi a termelő erőket, mert csakis *úgy haladhat előre, ha a maroknyi tőkéstől elveszi a hatalmat.

A továbbiakban népünk törté- nelrpéből vett példákkal igazolta Szabó elvtárs, hogy a dolgozó nép mindig kiállt hazája védelmére; így, amikor a török táw az építkezések, j

\T 1 r 1

1958

a rohamos fejlődés

KRfíSKRTMRri

AvVlI

V esztendeje lesz

IiUUUilUIIIU lull

A város lakossága várakozóan tekint az 1958-as esztendő elé. A legégetőbb türelmetlenség a lakásfronton van. Vajon várható-e javulás, lesz-e számottevő eredmény a lakáshelyzetben? — vetik fel a kérdést a sokcsaládos, nem egy helyen nyomorúságos lakásviszonyok között küszködő családfők.

Ha tudnák, mennyire szívén viseli gondjukat, bajukat a város vezetősége, s milyen küzdelmet vív a probléma megoldásáért, a kivezető út megtalálására, talán csökkenne türelmetlenségük, s elismeréssel adóznának a gondjaikkal együttérző városverészletesebb adatokat kapni ezekről a tervekről? — kérdezem én szintén felvillanyozva.

— Már hogyne lehetne. Én elmondom, csak győzze feljegyezni.

S Nagymarosi elvtárs kezdi a felsorolást. íme, amit fel tudtam jegyezni belőle, mert nem állíthatnám, hogy teljes a lista:

Hát először is, ami legfontosabb, befejezik a Rákóczi úti és a Dózsa György úti lakóház- építkezéseket, ahol 116 lakást nyer a város. Érdekes megemlíteni, hogy a Rákóczi utat valóságos állványerdő övezi majd, mert az egyemeletes házakon a jövő évben kezdődik meg az emelet »ráhúzás«, s ugyancsak itt kezdődik meg a Városi Mozi előtt az ifjúsági ház építése. A Kaspé-telepct 18 új házzal bővítik és tavaszig 175 telket osztanak ki az építeni szándékozók között, az új villanegyedben, a Farkas-villa környékén.

Ennyit a lakásokról. De a felsorolás itt még nem ér véget. Öt—hétszázezer forintos költséggel megkezdődik az új Pa- tyoláítüzcin építése, melynek ró»

zetőségnek. Pedig így van. Nagymarosi elvtárssal, a városi tanács elnökével és Mező elvtárssal, a tanács titkárával beszélgetek. Megüti fülem Nagymarosi elvtárs egy véletlenül elejtett kijelentése, amelyre egy lakásügyi vita közepette került sor:

— Csak a jövő esztendőt megérjük! Olyan építkezések lesznek itt — legalábbis ezzel biztatnak a tervek — amilyen még soha talán ebben a városban.

« Lehetne talán valamit,

vén közeli megvalósulás előtt áll a régi óhaj: a mosoda létrehozása. A Nagyvásártéren is hatalmas építkezések kezdődnek, itt létesül több mint 2 milliós beruházással a város új vágóhídja. Á Kinizsi Konzervgyár hátamögött 18 millió forintos költséggel új TEFU-telep létesül. Most vannak kidolgozás alatt a villany- és vízvezetékhálózat bővítésének tervei, az iskolabővítési, építési tervek. S tegyünk hozzá még egyet, az utakról sem feledkezett el a város. A Kuruez körút bazaltkockás kőburkolatot kap, s betonozzák a Bethlen körút, Rákóczi út és az aluljáró közti szakaszát.

Hát ennyit tudtam feljegyezni a gyorsan pergő párbeszédből, s remélem, részben ki tudtam elégíteni a kíváncsiságot, amely a jövő évi városfejlesztési programot megelőzi. Szeretném még, ha az olvasó a sorok közül azt a sok gondos törődést, a dolgozók gondjaival, bajaival való együttérzést is kiolvasná, amelyet a város vezetősége irántuk tanúsít.

»■tnc*

madások elől a nemesek elme» nekültek, a jobbágyok lelkesen tömörültek Hunyadi zászlaja alá, s később is, a Rákóczi-, majd az 1848-as szabadságharc alatt a nép fegyvert ragadott a zsarnokság ellen, mert felismerte, hogy a harcok jelentősége a saját érdekeivel sok tekintetben azonos.

Ar legnagyobb méretű népmegmozdulás a haza védelmére 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején bontakozott ki, amikor két nap alatt 90 ezren jelentkeztek a Vörös Hadseregbe a külső és belső reakció támadásának visszaverésére.

Mindebből következik, hogy a hatalmával élő mostani dolgozó népünk is kész hazája védelmére, ha tudatosítjuk benne a' haza fogalmát. Ezt a célt kell szolgálnia a Magyar Honvédelmi Sportszövetségnek. Minden községnek fel kell dolgoznia haladó mozgalmait, forradalmi kultuszt kell teremteni, s a kiképzéssel képessé kell tenni népünket arra, hogy szükség esetén támogatni tudja hadseregünk védelmi harcát. A honvédelem nemcsak a fegyveres erők ügye, hanem az ország összes gazdasági, politikai és katonai ereje együttesen.

— Nem szabad elfelejtenünk, hogy amíg imperializmus van, addig a háború veszélye is fennáll — fejezte be előadását Szabó altábornagy elvtárs.

AZ ELŐADÁSON jelen volt a hazánkban tartózkodó Lin Kei elvtárs, az összkínai Honvédelmi Sportszövetség elnökhelyettese is, aki a szocialista tábor összefogásának szükségességéről és arról beszélt, hogy a hatszázmilliós kínai nép élénk érdeklődéssel figyeli hazánk fejlődését, s a magyar nép mindenkor bizton számíthat támogatására.

PUTICS JÓZSEF elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának másodtitkára azzal zárta be az előadást, hogy megyénkben megvan az alapja és módja annak, hogy szélesítsük a honvédelmi tömegmunkát.

Az előadás részvevőinek ezután bemutatták a »Prolog« című nagyhatású szovjet filméi, amely az októberi forradalom előzményét, az 1905-ös formdal- * mat eleveníti uiegj