Petőfi Népe, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-14 / 293. szám
A baromfitenyésztés fejlesztéséről határoztak az asszonyok A bácsalmási járás termelő- szövetkezeteinek asszonyai nagyjelentőségű értekezletet tartottak december 12-én. Az értekezlet tárgya: a baromfitenyésztés meghonosítása a járás termelő- szövetkezeteiben. Megvizsgálták melyik tsz milyen adottságokkal rendelkezik és megbeszélték, hogy kihasználatlanul álló baromfitelepeket hogyan fogják benépesíteni. Gondosan eltervezték, hogy melyik tsz-be milyen fajta baromfit nevelnek és megvitatták, hol, milyen adottságok vannak a víziszárnyas, pulyka, stb. tenyésztésére. Elhatározták, hogy már most, a jövő évi tervkészítéseknél mozgósítják a tagságot célkitűzéseik megvalósítására. Úgy gondolják, hogy a baromfi- tenyésztésben jól tudják foglalkoztatni majd az idősebb és gyengébb fizikumú tsz-tagokat is. Anyakönyvi hírek Kiskunfélegyházáról SZÜLETTEK: Karsai Katalin Veronika (anyja neve: Horváth Mária), Nagy Sándor József (Szabó Irén), Tóth István (Buz- der-Lantos Piroska), Udvari Éva Klára (Törteti Ilona), Kőszegi Juliánná (Csatári Juliánná), Bi- bok Zsuzsánna (Bajáki Franciska), Tarjányi Mihály (Rácz Pa- rádi Mária), Harmath István (Oroszi Mária Irén), Messzi Éva (Nagy Juliánná), Kocsis Károly (Gulyás Mária), Balogh István (Tóth Erzsébeti, Iványi Ferenc (Iványi Matild), Darányi Magdolna Mária (Varga Mária Magdolna), Mészáros László és Mészáros Imre, ikrek (Timár Mária), Keresztesi Rozália Katalin (Sánta Erzsébet), Varga Ferenc (Cseri Irén), Dávid László (Gyuris Gizella), Izsó Éva (Forgó Gizella), Szabó Zsuzsánna Mária (Jusztin Zsuzsánna), Zsemberi Péter (Jókai Erzsébet), Tóth Mihály (Sallai Ilona), Gál Irén Eszter (Retkes Anna), Provics Katalin (Kurucsai Terézia). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Peraíl Antal és Iványi Viktória, Fricska Sándor és Almási Anna Mária. MEGHALTAK: Fazekas László 68 éves, Fekete Pálné Retkes Luca 74 éves, Kovács Józsefné Kovács Franciska 76 éves, Kőszegi Juliánná 1 napos, Balogh Balázs 69 éves, Eszik Ferencné Németh Rozália 65 éves, Nagy József 5 hónapos, Czombos Ferencné Tarjányi Mária 37 éves, Pintér András 74 éves korukban. Rendelet a növényi kártevők elleni fokozott védekezésről A földművelésügyi miniszter nőst megjelent rendelete értelmében a községi szakigazgatási szervek elrendelhetik a szükséges növényvédelmi munkáknak a termelő költségére történő elvégzését, ha a termelő a védekezést a megszabott időben elmulasztotta és ennek következtében az a veszély fenyeget, hogy a kártevő, a betegség, vagy a gyom elszaporodik. Az ilyen közérdekű védekezés elrendelése előtt a termelőt figyelmeztetni kell. A közérdekű védekezést az erre a célra szervezett brigád, vagy a megyei növényvédő állomás útján kell végeztetni. A védekezés költségeit nem fizetés esetén a pénzügyi szervek adók módjára hajtják be a termelőtől. Xatoha József Színház December 14-én, szombaton este fél 8 órakor Eisemann Mihály: -BÁSTYASÉTÁNY 77« Jazzoperett 3 felvonásban Csortos Gyula-bérlet 5. sz. szelvénybérlet • December 14-én Bemutató előadás Lajosmizsén Horváth Jenő, Inoczent Vince, Kállai: »Tavaszi keringő« ( Apróhirdetések } KÉT darab hízottsertés, kb 180—200 kg-os, eladó. — Kecskemét, Izsáki út 9. sz. (Kiskecskemét.) — Műszérész- nél._________________________________6106 Bőrkabát eladó. — Keresztes műszerész, Kecskemét, Bem utca 4. sz. 6103 MENYASSZONYI ruhagamitúra állandó kölcsönzésre. — Cím: kecskeméti Magyar Hirdető. 2391 4 POLGÁRIVAL és 2 kereskedelmivel rendelkező férfi hivatali munkát vállal. — Cím: kecskeméti Magyar Hirdetőben. 2390 ÉRTESÍTJÜK tagjainkat és az érdekelteket, hogy szövetkezetünk Arany János utca 8. szám alól Kecskemét, László Károly utca 10. szám alá költözött. — Háziipari Szövetkezet. 2387 HATEZER öl termőszőlő gyümölcsfákkal és 4000 ol betelepítésre alkalmas belterületi ingatlan Kelebián eladó. Parcellákban is. — Érdeklődni: Benyhe István, Tompa, Bácska. _________________________________2386 ELCSERÉLNÉM szép, nagyméretű, egyszobás, mellékhelyiséges lakásomat Kecskeméten, hasonló budapestiért. — Cím: a kiadóban. 6109 SERTÉSVAGAST, húsfeldolgozást vállal: Héjjas Sándor, vizsgázott hentes. — Kecskemét, Fehér utca 20/a. sz._________________________________6107 A KECSKEMÉTI Földművesszövetkezet minden mennyiségű anyarozsot átvesz kg-ként 70 forintos árban. Átvevőhely Kecskemét, Rákó- czi-város 33. 2361 í mmadf Hallgatnám a Petőfi Rádiót Alig, hogy kényelmesen elhelyezkedve leráztam magamról a napi gondokat, bekapcsolom a rádiót, és várom, hogy a csövek bemelegedjenek. — Végre! — ujjongok fel, amikor a hangszóróból feltörnek a hangok. De, nézd csak: micsoda hangok ezek? Zzz sz ssss zs zzz, és közben egy távoli, halk, szomorú női hang, ki tudja, milyen nyelven, és ki tudhatná, milyen dalféléket énekel, és az ének zenei aláfestéseként még távolabbi, és még halkabb keleti zene hallható, s mindkettővel replikázva időnként egy angol nyelvű férfihang teszi teljessé az idegesítő hangzavart. Mit tehetnék„ én, szerencsétlen rádióhallgató, mit tehetek azonkívül, hogy ütögetem az én szegény, ágrólszakadt rádióm oldalát és tetejét, hátha sikerül elhessegetnem ezeket a hivatlan- vendég-hangokat ? De, mit ád isten, az ütögetés nyomán nem szűnnek a bántó hangok, nem szűnnek, de szaporodnak: a szomorú női hang, a keleti zene, és az angol férfihang mellett már (ó, szent Kleofás!) egy vinnyogó-csipergő sercegés, egy »bip-b'ip«-féle rádiójelzés, (megörölük: hátha a szputnyik jelzéseit sikerült felfognom?), s végül rendkívül nagyütemű morse-jelek vegyülnek az előbbi hangok közé. Egyre vadabbul ütögetem az én semmiröl-nem-tehetö rádiód mat, már goromba vagyok, ideges, kapkodó mozdulatokkal megnézem a földelést, forgatom a kapcsológombot, csökkentem, majd erősítem a hangerőt, ekkor már izzad a homlokom, és a méregtől libabőrös a hátam. Itt állok, illetve itt ülök hát e bábeli rádióm előtt, s oda a nyugalmam, vége a szép tervezgetésnek, pedig milyen jó lett volna végighallgatni az előadást, amire egész napon át készültem! Nem tudom elképzelni, miféle ördögök játszanak velem: e különös hangok honnan és milyen szándékkal törnek rám? Mivel a további kísérletezés is hiábavalónak bizonyul, a hangzavar nem szűnik, de egyre nő, az előbbi hangok közé belevegyül még egy olasz dal, egy orosz nyelvlecke-töredék, és valami »üszkürü-mükrü« nyelv (tán török), s hol az egyik, hol a másik hang tör az élre, ilyenkor a többi lecsendesül, lám, mintha versenyre kelnének a hangok! Pokoli hangverseny. Mit tehetek? Kikapcsolom a rádiót, s a hirtelen beálló csendben a többperces kínlódás után végre lecsillapodhatok... S belekezdek a »Rádiótechnika csodái« című könyv olvasásába. Es olvasás közben dúdolom az »álom-álom« elnevezésű slágert. Varga Mihály A női teke NB I. őszi végeredménye 1. Bp. MAVAG 11 55 — 11 26086 110 2. Bp. Előre I, 11 43 — 23 26145 86 3. Kméti TE 11 40 1 25 25500 81 4. Szegedi AK 11 36 — 30 24702 72 5. Bp. F. Szél.* 11 33 1 32 24686 66 O.Bp. Közi. Ep. 11 33 — 33 24398 66 7. Csepel 11 31 — 35 24676 62 8. Szegedi Text.* 11 31 — 35 24904 61 9. Üjsz. Kender 11 29 — 37 24033 58 ,0. Bp. H. M. Pét. 11 28 — 38 24030 56 .1. Bp. Előre II, 11 27 — 39 24419 54 .2. Z. Danuvia 11 10 — 56 22060 20 * - egy büntetőpont levonva. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei napilapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér li szí Telefon; 25—16. 26—19. 11—22 Felelős kiadó: Molnár Frigyes Kiadóhivatal: Kecskemet. Szabadság tér l?a Telefon: 17—09 Bács-Kislcun megyei Nyomda V Kecskemét. ■— Telefon: 15—29. 27—49 Felelős vezető: Szűcs Béla Igazgató __________Lanlos Rezső, oz Állami Népi Együttes VlT-díjas karnagya: &* **■ és a népzene A Német Szövetségi Köztársaságban új film készül, amelynek főszerepét (balról az első) Germaine Damar játssza. Szereplő- társai közé tartózik a híres Carden-balett két tagja is (jobbról az első és a második). A film címe: »Dolores lábai,,,« 1910. a bemutatkozás éve. Természetes, hogy a közönség két táborra szakad, a meg nem értés, gúny, sőt gyűlölet hangjával szemben a magyar zene rajongói, elsősorban a fiatal nemzedék. És míg itt polemizálnak, vitatkoznak felőle, ismét népdalgyűjtő utak sora következik: Nyitra, majd a Székelyföld. Időközben külföldön is megszólalnak művei, ezalatt kutat, komponál, tanulmányokat ír é9 tanít. A Tanácsköztársaság pezsdü- lést, életet hoz a zenei fronton, melyben Kodály is tevékenyen részt vesz. Természetes, hogy a Tanácsköztársaság összeomlása után, a főiskolán elért összes vívmányt a félreállított, hiúságukban sértett tanárok felrúgják, visszaállítva a régi rendet. Politikai magatartása és hivatalos működése miatt szervezett hajszát indítanak ellene. Műveinek nem akad magyar kiadója, — kerül külföldi. Ott felismerik az új magyar melódiákat, amit egyfelől a népzenéből, másrészt a nyugat klasszikus formáló el- j veiből kiindulva újjáteremtett. ! Hosszú huza-vona után vissza- 1 kerül a Zeneakadémiára, az őt ; megillető helyre, ahol hozzáfog- J hat az ifjú zeneszerző nemzedék Í irányításához. Ennek azért nagy a jelentősége, mert munkássága { nemcsak az általa nevelt, hanem j azóta közvetve nevelődött tanítványokra is kihat. Felvidék, Székelyföld, Bukovina, Bihar és szatmári népdalgyűjtő útjai után,-<nost Dunántúlt keresi fel, ezeknek az utaknak és eredményeiknek kezd lassan visszhangja támadni, ugyanúgy, mint a lassan tért hódító, eddig komponált műveknek, ez pedig nem más, mint for- j radalom a zenében. Ezt igazol- ! ják 1912—16. között komponált • Berzsenyi-. Kölcsey-. Csokonaiéi. dalok, a »Megkésett melódiák« és ezt igazolja az 1923. novem herében bemutatott a főváros, Buda és Pest egyesítésének ,50 éves jubileumára készült Psalmus Hungaricus tenor szólóra, énekkarra és zenekarra írt hatalmas alkotása. Még a gán- csoskodók legnagyobb része is kénytelen az elismerés hangján szólni. Elcsitulnak a rosszindulatú kritikusok és a nagy munkának kezd megjönni lassan az elismerése. És már újabb tervek és újabb alkotások születnek. A Székelyfonó gondolata, vázlata, dalok, zongoraművek és egy teljesen űj szín: gyermekkórusok. Ez új terület. A régi iskola kóruszenéje jelentéktelen és nem magyar. Itt is a népzene és an nak is a falun, a gyerekek által énekelt dalai segítenek, annál is inkább, mivel a magyar nem ismeri saját zenei anyanyelvét. A Wesselényi utcai polgári iskola fiúkórusa mutatja be a »Villő«-t és a »Túrót eszik a cigány«-t. A közönség is hatása alá kerül, az űj hangot megütő, csillogó, brilliáns műveknek. A műveket újabbak követik, míg ismét el nem következik egy jelentősebb esemény, 1926. októberében a Háry János daljáték bemutatása. A mű minden dala s minden táncdarabja népi eredetű. Szövegéről a mester mondja: »Azt hiszem, nagyobb jelentősége van, mint általában vélik. Engem, legalább nagyon megkapott az elpusztíthatatlan, örök magyar optimizmus kifejezője.« Eljutott tehát a népdal a színpadra és a szövegből és zenéből kiáradó erő magával ragadja nemcsak az Operaház együttesét, hanem a közönséget is, ismét nagyobb tábort teremtve az új magyar zenének, amely tulajdonképpen az ősiből sarjad olyannyira, hogy annak magyarságában népünk önmagára ismer. Budapest után a vidék is kezd bekapcsolódni az új zene mozgalmába, Győr, Szombathelyi Kecskemét, Debrecen, stb. Nem beszélve külföldön mindinkább terjedő népszerűségéről, elismertségéről, ahol is világhódító útjukra indulnak a sok más mű mellett, a gyerekkarok és a jelentős zürichi bemutatóval a Psalmus Hungaricus, amelynek sikere mindent messze túlszárnyal. Nyolc nyelvre fordítják le és 1944-ig mintegy kétszáz külföldi városban adják elő. És jönnek a további művek: a »Marosszéki táncok«, a »Nagyszalontai köszöntő«, »Mátrai képek«, hogy csak az ismertebbeket említsük. Mind a népzenéből táplálkozik. Nemcsak műveiben, de írásban is hitet tesz a népzene mellett, egyben válaszolva a hitetleneknek, a kételkedőknek, a meg-megújuló támadásokra. A Psalmus, a Marosszéki táncok, Háry-szvit, most már nem kisebb karmesterek, mint Men- gelberg, Toscanini. Failoni, műsorán szerepelnek, zongoraműveinek pedig Bartók Béla gyarapítja hírnevét hangversenykör- útjain, míg itthon ismét egymár után sorakoznak fel az új művek, elsősorban gyerekkarai, kórusművei. Mi az oka annak, hogy ritkábban szólal meg a hangszeres muzsika ebben a korszakban, de annál többször az emberi hang/ az ének? Röviden az, hogy a! zeneköltő most tanítja énekelni! a magyar nemzetet. Mind több! iskola sorakozik fel a művel«! előadására, propagálására. Ebben' tanítványai Ádám Jenő, Bárdos Lajos, Kerényi György, Vásárhelyi Zoltán is komoly érdemeket szereznek. így teremtődik meg lassan az igazán kórus- szerű, új kórusirodalom.
