Petőfi Népe, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-13 / 292. szám

MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÄSPÄRT BA'CS - KISKUN M Világ proletárjait egyesüljetek ! | I LAPJA n. Évfolyam, 292. szám Ara SO fillér 1957. DECEMBER 13. PÉNTEK JCéfsz&mnit (ji k&nt/ü kelt cl már eddig- a deccmucrl könyvvásáron, mint tavaly Hatalmas Sikert hozott az Idei decemberi könyvvásár, me­lyet a szokásos könyvnapok he­lyett rendez a Könyvterjesztő Vállalat. A Kecskeméti Köny­vesboltban az eddigi forgalom adatai szerint 100 százalékkal több könyv kelt el, mint a múlt esztendő hasonló időszakában. Ennyi idő alatt ilyen sok köny­vet egyetlen alkalommal sem adtak el a könyvesboltok, mint az idén. A tapasztalat szerint általában a díszes kivitelű, ma­gasabb áru könyvek találtak gazdára. Igen sokan vásároltak a jó kivitelű, színes gyermek­mesékből és mesegyűjtemények­ből. Ezek közül többnek már minden raktáron lévő példánya elfogyott, utánrendelést adnak (el a könyvesboltot Keresett mű a Verne: Grand kapitány gyermekei. Kasszil j: Svambránia nagy titka, Thury Zsuzsa: Mostohatestvórek című serdülő fiataloknak írt regé­nye. Elfogyott az Operakalauz, 9?assuth László: A mantuai her­ceg muzsikusa című zenei élet­rajza, Gergely Sándor: Nagy (öld című műve. A könyvek iránti érdeklődés * könyvesboltok szerint még to­vább növekszik, hiszen kitűnő szövegnélküli képes német lepo­rellók érkeztek — és megjött Brehm: Az állatok világa című régóta nélkülözött népszerű ter­mészet-tudományos művének el­ső kötete. Egyébként igen sokan vásárol­tak könyvsorsjegyet is. A nyer­tesek, általában a sorsjegytulaj­donosok a közeljövőben, de még valószínűleg karácsony előtt be­váltják helyben vásárolt sorsje­gyeiket, ami azt jelenti, újabb hatalmas mennyiségű könyv ta­lál majd gazdára a közeli na­pokban, f A KUKORICAFELVÁ­Í't 1 ! 1 *1 1 ír f r SÄRLÄS HELYZETÉRŐL Üzletek nyiivafartasa karácsony eloti] A megyei tanács kereskedelmi osztálya az alábbiakban szabta meg az üzletek nyitvatartási idejét, tekintettel a lakosság ka­rácsonyi bevásárlásaira: DECEMBER 14-ÉN, szomba­ton azokat az iparcikk boltokat —, melyek egyébként 14 órakor zárnának — 18 óráig kell nyitva- tartani. DECEMBER 15-ÉN, vasárnap az üzletek általában zárva lesz­nek, kivéve a vasárnap is nyit- vatartó üzleteket. Ha azonban a városi, vagy járási tanács, va­lamint az érdekelt kereskedelmi szerv vezetője szükségesnek tartja egy-egy bolt nyitvatartá- sát, azt elrendelheti. DECEMBER 21-ÉN, szomba­ton az iparcikk boltok ugyan-J csak 18 óráig lesznek nyitva. Az! élelmiszerboltokban a munka-1 idő azonos a többi szombati f munkaidővel. DECEMBER 22-ÉN, vasárnap! valamennyi iparcikk bolt úgy! tart nyitva, mint hétköznapo-l kon. Egyes szakmákban, mely-j ben nem várható az ünnepek) előtt nagyobbmérvű forgalom,; az illetékes városi, járási tanácsi kereskedelmi felügyelője enge-1 délyezheti a zárvatartást. A megyei tanács kereskedel-j mi osztálya a december 23—24—1 25—26-i nyitvatartási időre vo-| natkozólag később fog intéz-* kedni. • t Ácsok a tetőn ÜZEMI TANÁCSVÁLASZ­TÁSIÉ Y KÉSZÜL A SZAKSZERVEZET <3 oldal) »BÁSTYASÉTÁNY 77« németországi MOZAIKOK (4. oldal) KÖZSÉGPOLITIKAI MUNKA A HALASI HATÁRBAN APRÓ GONDOK DD 118 (5. oldal) Esőcsatorna, hulladékgyűjtő | TERVEN FELÜL ’ j A Kiskunhalasi Motor- és Gépjavító Vállalat november havij tervét 140 százalékon felül teljesítette. Ha az eredmény okátvizs-| gáljuk, megállapíthatjuk, hogy javult a munka szervezése,? ugyanakkor megkapták azokat az anyagokat, amelyekből má-f sotíik, illetve harmadik negyedévben terveztek közszükségletit cikkeket gyártani. A szervezés és az anyagbiztosítás, párosulva a? dolgozók lelkesedésével, lehetővé tette a terv ilyen nagyarányú', túlteljesítését. Esőcsatornából 5000 métert, hulladékgyűjtőből pe-| dig 1500-at készítettek a novemberi előirányzaton felül. Tejszűrő-1 bői is jelentős mennyiség készült. A hó végére a rendelt 28 000 darabot legyártották. Küldöttek az Építők XXVII. kongresszusára Miért kerül megyei irányítás alá a (^Mt(%niniceíia^iljkai COdlLaLat A megyei tanács végre­hajtó bizottsága legutóbbi ülé­sén megvitatta a Finommecha­nikai Vállalat jelenlegi helyze­tét és úgy döntött, hogy a válla­latot 1958. január 1-i hatállyal Kecskemét város tanácsa irá­nyítása alól a megyei tanács ipari osztályának felügyelete alá helyezi. Mi késztette erre a lé­pésre a végrehajtó bizottságot? A Finommechanikai Vállalat hat éve, 1951. december havá­ban alakult húsz fővel. 1953. évre már 2 166 000 forint terme­lési értéket állított elő. Ettől kezdve azonban igen lassan fej­lődött az üzem. Négy év alatt mindössze 44 százalékkal tudta növelni termelését, jóllehet a kereskedelem részéről korlátla­nul ka^fott volna megrendelése­ket. A lemaradás oka elsősorban a vállalat megoldatlan helyiség­problémája, mivel szakemberek és műszaki felkészültség tekin­tetében képes lenne az eddiginél sokkal nagyobb feladatok meg­oldására is. A végrehajtó bizottság «említett lépésénél abból indult ki, hogy meglévő adottságainkat az egész megyében kell gyü- rnölcsöztetni. így például Kalo­csán, ahol igen alkalmas ipari épület áll a tanács rendelkezé­sére, a Finommechanikai Válla­lat irányítása alatt olyan telep­helyet hoz majd létre, melynek dolgozói — az anyavállalattal együtt — képesek lesznek a ke­reskedelem részéről jelentkező óriási igényeket kielégíteni, kü­lönösen villamossági cikkekből. Az új telephelyen megoldható lesz a'csillárok, fénycsövek, ar­matúrák, asztali lámpák és egyéb villamossági cikkek gyár­tása. vasaló, főző és több más háztartási, valamint ipart, keres­kedelmi villamosberendezések készítése, stb. mely termékekből a jelenlegi megrendeléseknek csak mintegy 10 százalékát tud­ják kielégíteni. A fejlesztés feladata ép­pen ezért igen fontos és rövid idő alatt fhegoldandó feladat, amit a Finommechanikai Válla­lat a városi tanács irányítása alatt nem tud elvégezni. Egy­részt, mert Kecskemét város ta­nácsa nem rendelkezik olyan anyagi lehetőségekkel, ami az új profilok bevezetésében szük­séges, másrészt megfelelő helyi­séget sem lehet biztosítani a megyeszékhellyé lett Kecskemét területén a vállalat összevonásá­hoz és további bővítéséhez. Kétségtelen, ennek az elhatározásnak olyan látszata van, mintha a megyei tanács szembe kerülne saját elveivel, az alsóbb szintű tanácsok gaz­dasági megerősítésével, de ez csak a látszat. A megyei tanács­nak az átvétellel ugyanis csupán az a célja, hogy a vállalatot megerősítse, termelési volumen­tét felfuttassa és a finommecha­nikai tevékenységet, miként ezt a Kézműipari Vállalattal tette, az egész megyére kiterjessze. E feladat megoldása után az élet­erős vállalatot ismét az illetékes városi tanácsok közvetlen irá­nyítása alá helyezze. A vb-ülés vitájában elég rész­letesen szóbakerült a Finomme­chanikai Vállalat kapcsán Kecs­kemét városnak, mint megye- székhelynek a tarthatatlan hely­zete, közelebbről az, hogy épü­letek hiányában a kívánatos to­vábbi iparosítás alig jöhet szá­mításba. A megyeszékhelynek viszont fejlődnie kell. így az ob­jektív segíteniakarásnak k na­gyobbnak kell lennie az eddig tapasztaltaknál. Ezért döntött úgy a vb, hogy sürgősen fel kell mérni és ki kell dolgozni Kecskemét he­lyiipari fejlesztésének reális ter­vét, SERES JÓZSEF elvtárs, mint ácssegéd ismerkedett meg és kapcsolódott be a munkás- mozgalomba 1928-ban. Jelenleg az 5-ös számú Mélyépítő Válla­latnál dolgozik. A vállalat kom­munistái őt választották meg párttitkáruknak. Seres elvtárs tolmácsolja a kongresszuson a «megye építőipari dolgozóinak | eredményeit, problémáit. FARKAS FERENC elvtár» szegvári kubikos család sarja. A felszabadulás után körzetvezető, majd munkaügyi vezető lett. — 1953. óta a kecskeméti Útfenn­tartó Vállalat igazgatója. Irá­nyításának, vezetésének helyes módszerét, rátermettségét mu­tatják azok az élüzemi kitünte­tések, amelyeket a vállalat több ízben elnyert. Befejeződött a zárszámadás a bácsalmási járásban A hatvanhat meghívott közül negyvenöt belépett a termelőszövetkezetekbe a zárszámadási közgyűléseken A BÁCSALMÁSI járásban húsz termelőszövetkezet gaz­dálkodik. Ezek igen szép ered­ménnyel zárták az idei évet. December 7-ig a járás vala­mennyi termelőszövetkezetében befejeződött a zárszámadás. A zárszámadási közgyűléseket jól előkészítették. Ünnepélyesen folytak le. A termelőszövetke­zeti elnökök beszámolóját sok helyen pirosnyakkendős úttörők vidám énekszámai, jelenetek, kedves hangú köszöntők előzték meg. A közgyűlésekre meghív­ták a volt termelőszövetkezeti tagokat is, akiket az ellenfor­radalom megtévesztett és szá­mos olyan egyénileg dolgozó parasztot, aki még nem volt szövetkezeti tag. A járásban összesen 66 egyénileg dolgozó parasztot hívtak meg. Közülük az ünnepi közgyűléseken 45-en kérték felvételüket a szövetke­zetbe. A JÁRÁSBAN az egy mun­kaegységre jutó forintösszeg 46, de vannak olyan Szövetkezetek, ahol egy munkaegység értéke 60 forinton felül van. A tataházi Petőfi Termelőszövetkezetben idős Fodor István két család­tagjával 70 000 forintot keresett. Ebben nincs benne a háztáji jö­vedelme. Dudás István, aki 385 munkaegységet teljesített 32 220 forint jövedelemihez jutott. Ugyanebben, a termelőszövet­kezetben az utóbbi két eszten­dőben 14 tag épített új lakást. Kettő pedig házat vásárolt. Idő­sebb Fodor István is elhatároz­ta, hogy a szép jövedelméből most már ő is megkezdi a ház­építést. A tataházi Dózsa Termelőszö­vetkezetben Kovács István ál­latgondozónak és gyermekének egyhavi átlagkeresete 3580 fo­rint. Érdemes megemlíteni, hogy a termelőszövetkezet jelentősen csökkentette a termelési költ­ségeket. Egy mázsa árpát pél­dául 65,50 forintért állított elő. Egy katasztrális hold árpáról 2890 forint tiszta jövedelmet crt el. Jól jövedelmezett a cukorré­pa. A szövetkezetben egy ka­tasztrális hold termés értéke 9180 forint, a ráfordítás kataszt­rális holdanként 4250 forint. A tiszta jövedelem tehát 4930 fo­rint. Érdemes tehát cukorrépát termeszteni. A ZÄRSZÄMADÄSI közgyű­léseken termelőszövetkezeteink tagjai elhatározták, hogy minden erővel a belterjes gazdálkodást segítik elő. Egyben azt is meg­állapították, hogy nagyobb pro­pagandát kell kifejteni saját eredményeik népszerűsítésé ér­dekében. Elhatározták, hogy fel­keresik az egyénileg dolgozó pa­rasztokat, elsősorban a volt ter­melőszövetkezeti tagokat, el­mondják, hogy milyen sikerrel zárták az évet. A HELYZET ugyanis az, hogy bár az eredmények jók, mint a fenti példák mutatják, de az egyénileg dolgozó parasz­tok keveset tudnak erről. Éppen ezért szükséges elmondani, hogy a szövetkezeti tagok életszínvo­nala egyre emelkedik. Az előbb említett idősebb Fodor István jö­vedelme bizony túlhaladja a kör­nyékbeli középparasztokét is. I.ászló József közgazdász

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents