Petőfi Népe, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-08 / 288. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek 1 MA?. I A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁS PA RT^A'CS - KISKUN MEGYEI LAPJA | mm 9» , II. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM Ara SO fillér 1957. DEC. 8. VASÁRNAP Közelebb a tömegekhez Amikor c sorok íródnak, meg tart a megyei tanács végrehajtó bizottságának kétnapos ülése. A péntek reggel összeült vb-ülés kilenc rendkívül fontos, sokol­dalú problémát feltáró napirendi pontot tárgyal meg. A napirendi pontok sokoldalúsaga elsősorban azt igazolja, hogy legfontosabb államhatalmi szervünk, megyénk társadalmi, politikai, gazdasági életének legfontosabb területeire kiható sokrétű elhatároló jelen­tőségű munkát fejt ki, igyekszik átfogni minden olyan területét megyénk életének, mely kihat fejlődésünkre, meghatározza a jövő legfontosabb feladatait. Hogy csak néhányat említsünk a végrehajtó bizottság ülésén meg­tárgyalt problémák közül! Napi­rendre tűzte a végrehajtó bizott­ság a községfejlesztési tervek végrehajtásával kapcsolatos ta­pasztalatokat, megvitatja a he­lyi ipar 1958. évi fejlesztésének távlatait és határoz a jövő évi összesített költségvetés tervezete fölött. Tanácsaink ezt a sokrétű, az élet majd minden területére ki­terjedő tevékenységüket nem fejthetnék ki eredményesen, ha a végrehajtó bizottságok, a kü­lönböző tanácsi szervek nem tá­maszkodnának az eddiginél jóval nagyobb mértékben az öntevé­kenységre, a dolgozó tömegek mindenfelé megnyilvánuló, egyre erősödő aktivitására. A pártunk célkitűzéseinek megfelelő, min­den vonatkozásában helytálló helyi politika kialakítása, a tö­megek támogatása és segítsége, másrészt a tanácsok választott szerveinek és apparátusának ön­állósága nélkül nem valósítható meg. És tanácsaink ezeknek az elveknek egyre inkább megfelel­nek. Néhány évvel ezelőtt még a pártvezetésben mutatkozó kü­lönböző hibák, torzulások szinte lehetetlenné tették a tanácsok sokoldalú önállóságának kiala­kulását. Sokszor beszéltünk ar- '•ól, hogy tanácsaink fiatal szer­vezetek, melyek bizony különbö­ző gyermekbetegségekben szen­vednek, maguk a tanácsok sem voltak minden szempontból al­kalmasak arra, hogy szorosan eg> ittmúködvc a tömegekkel, azo* helyes igényeit, kívánsá­gait, törekvéseit kifejezve tölt­sék be nagyjelentőségű államha­talmi szerepüket. Pártunk és kormányunk he­lyes politikája következtében minderre ma már a lehetőségek és adottságok megvannak. Ennek a politikának az érvényesülését •gazolja tanácsaink egyre erősödő önállósága, egyre nagyobb nép­szerűsége a tömegek között és ebben realizálódik a dolgozó nép erőteljes támogatása, együtt­működése tanácsainkkal. Megyénk dolgozói bíznak a tanácsokban, hiszen az elmúlt la év nagy eredményei és pártunk jelenlegi politikája minden biz­tosítékát megteremtette a párt, a tanács irányításával történő nagyarányú fejlődésnek. Ennek a bizalomnak minden alapja megvan, hiszen amint a végre­hajtó bizottság most lezajló ülése is igazolja, hogy tanácsaink a tömegek legfontosabb törekvé­seit fejezik ki és az e téren ta­pasztalt hibák kijavítását egyik legfontosabb feladatuknak tart- jak, Leníngrádban vízrebocsáfotfák a Lenin afomjégtörőhajót A szovjet jéglörőflotta zászlós­hajója 16 006 tonna vízkiszorí- tású. Hossza 134 méter, legna­gyobb szélessége 27 és fél mé­ter, merülése pedig 9 méter. — Jégmentes vízben az atommeg­hajtású hajó óránként 32 kilo­méteres sebességet is elérhet. Menetközben 2 méter vastagságú jégréteget könnyedén áttör. Az atomjégtörő főmotorjai összesen 44 000 lóerősek. JHujjjm, tanácstagok hcJzániőlÁi A tanácstörvény értelmében a tanácstagoknak évente kétszer kell választóik előtt beszámolni végzett munkájukról. A megyei tanács tagjai már el is kezdték beszámolóikat és december hó­napban mindén megyei tanács­tagi körzetben eleget tesznek ennek a kötelezettségnek. December 8-án: Sztankovics Mátyás Balotaszálláson, Hajdú Gáspár Tiszaújfalun, Simity An­tal Tompán tart beszámolót. Ezután december 11-én: Bank Gyula Soltszentimrén, Kovács Gergely Rémen, december 12-én: Mándics Mihály Csávolyon, — Farkas Dezső Fajszon, de­cember 14-én: Tatár Lajos Bácsbokodon, Bruncsák And­rás Vaskúton, december 15-én: Havasi László Bugacon, Vincze László Bócsán, Bárdi István Izsákon, Lénárt Lajos Tisza- kécskén, Alföldi Lajos pedig Apostagon tart beszámolót. Ä muníia meghozza gyümölcséi A Tassi Földművesszövetkezet dolgozói még április hónapban egy régi kívánságukat valósítot­ták meg: zenekart létesítettek. Már 1956-ban szerettek volna egy zenekart, de a közbejött el­lenforradalmi események meg­gátolták őket. Ebben az évben a szövetkezet igazgatósága és a dolgozók, valamint a megyei központ anyagi támogatása foly­tán májusban megvették a hangszereket és megkezdődött a nehéz munka. Kiss Sándor ze­netanárnak nehéz dolga volt. A hattagú zenekar fáradságot nem ismerve, majdnem minden este tanult, és a szívós munka következtében sikert ért el. A zenekar november 30-án elsőíz­ben mutatkozott be a nagy nyil­vánosság előtt, ahol tomboló si­kert aratott. December 1-én újabb sikert értek el Szalkszent- mártonban. — A jövőre a következő terveik vannak: sze­retnének egy tíztagú tánccso­portot létesíteni, valamint ter­vezik a zenekar kibővítését is. Babay János Befelez™ üü a kétnapos nevelői értekezlet Hajóson Hajóson befejeződött a kun­fehértói és hajósi Állami Gyér-3 mekotthon tantestületeinek két-) napos értekezlete. A nevelők részletesen megtár­gyalták a gyerekek közösségi j nevelési problémáit, valamint j erkölcsi, világnézeti és a mun-j kára való nevelés legégetőbb] kérdéseit vitatták meg. ’ Az értekezlet után megtekin-] tették az otthongyűlést és ott- j hontanácsot, melyen résztvett aj község párttitkára és a kalocsai j járás területi tanulmányi fel- ] ügyelője is. j 18 MILLIÓ FORINT A TA­NÁCSI VÁLLALATOK NEGYEDÉVI NYERESÉGE (3. oldal) KECSKEMÉT AZ ELLEN- FORRADALOM NAPJAI­BAN (3. oldal) ÍJJ TERMÉS (4. oldal) ODAADÁSSAL, LELKIISMERETESEN (5. oldal) FALURÓL FALURA (5. oldal) AZ IPARI TERMELÉS FRONTJÁN (6. oldal) Jó, HA TUDJÁK A GAZDÁK (6. oldal) SPORT (6. oldal) KECSKEMÉTI SÉTÁK (7, oldal) Kiküldött munkatársunk jelenti 161 sikerült nemzetközi sajtókonferencia a ceglédi Dózsa Népe Tsz-ben Pénteken nagy forgalom volt a ceglédi Dózsa Népe Termelő- szövetkezetben. Magyar és kül­földi újságírók látogattak el a gazdaságba, tanulmányozták a több mint kétezerholdas terme­lőszövetkezet munkáját. Volt mit szemlélniük. A Dózsa Népé­nek gazdag állatállománya van, 72 fejőstehén áll a modern, víz­December 28-tól január 5-ig rendezik meg Kiskőrösön a PETŐFI HETET s egyéb más rendezvények sze­repelnek a Petőfi-hét gazdag műsorában. Az országos jelen­tőségű ünnepi hét megrendezé­sére a megyei tanács végrehajtó bizottsága 20 OOd forintot utalt ki. A kiskőrösi Hazafias Népfron­ton belül alakult kulturális rendező bizottság december hó 28-tól január 5-ig terjedő héten rendezi meg a kiskőrösi Petőfi- hetet. Irodalmi est, koszorúzási ünnepség, zenei est, kiállítások, Tiszta tejet a fogyasztóknak, egészséges állatokat a tenyésztőknek Szakemberek tanácskoztak Kiskunhalason A BÁCS-KISKUN megyei Ál­lami Gazdaságok Igazgatósága tanácskozást rendezett Kiskun­halason, amelyen részt vettek az állami gazdaságok állattenyész­tő szakemberei és a megye ál­latorvosai. Az elnökségben fog­lalt helyet dr. Mezei Miklós me­gyei vezető szakállatorvo6 is. A SERTÉSTENYÉSZTŐ Vál­lalat kultúrtermében tartott ér­tekezletet Szűcs Samu, az Álla­mi Gazdaságok Igazgatóságának főállattenyésztője nyitotta meg, majd dr. Szőts István főállator­vos tartott beszámolót a gümő- kór elleni védekezésről. Ismer­tette, hogy a gümőkór lappang­va fejlődő betegség, amely alat­tomosan pusztít az emberek és háziállataik között. Ahol nagy tömegben vannak együtt a szarvasmarhák, már egyetlen be­teg, vagy fertőzött egyed is egé­szen nagytömegű egészséges ál­latot fertőzhet meg. Mert nem­csak a klinikailag beteg, de a fertőzött állat is, elsősorban a tejelő tehén, megbetegítheti az embert, valamint több istálló­társát. AZ ÁLLAMI GAZDASÁ­GOKNAK elsőrendű kötelessé­gük, hogy a dolgozó társadalmat egészséges, tiszta tejjel lássák el, valamint, hogy egészséges te­nyészállatokat neveljenek a köz- tenyésztésnek. Ez pedig csak egészséges, gümőkórmentes állo­mánnyal képzelhető el. Gazda­ságainkban egyre fokozódik a gümőkór kártétele. Az 1953. óta folytatott tuberkulinozás szám­szerű eredményei is állandóan romlanak, így a tehénállomány íertőzöttségc 12,2 százalékról 29 százalékra ugrott fel. MIT TETTÜNK EDDIG a kór leküzdése érdekében? Az állami gazdaságok megalakulása, ae főleg 1953 óta ismételten foglal­koztunk a gümőkórirtással és a megismételt tuberkulinozások eredményeképpen több gazdasá­got sikerült is átmenetileg gü- mőkórmentessé tenni. De nem hajtottuk végre következetesen a fertőzött állományok elkülö­nülését. Ennek legnagyobb aka­dálya volt a feszített tejterv, va­lamint az elhelyezés lehetetlen­sége. MI A TEENDŐ a jövőben? Az első az, hogy a gümőkór- irtást úgy hajtsuk végre, ahogy az az évtizedek óta kikristályo­sodott gyakorlat értelmében elő van írva. A gümőkór irtását csak egyféleképpen lehet végre­hajtani: jól. A másik alapvető követelmény, hogy minden tu- berkulinra már egyszer reagált egyedet állandó jelleggel jelöl­jük meg. Ezeket a fertőzött álla­tokat különítsük el az egészsé­gesektől. Nagyon fontos az is, hogy az állattenyésztésben dol­gozók is magukévá tegyék a gü- mőkórirtás fontosságát, ezért megfelelő felvilágosító munkára van szükség a szarvasmarhate­nyésztésben dolgozók között. A BESZÁMOLÓT vita követ­te, amelynek során a tenyésztők és állatorvosok sikeres védeke­zési tapasztalatokról számoltak be, másrészt értékes javaslato­kat tettek a további munkára vonatkozóan. vezetékes istállóban, köztük több 30 litert is megad. Jelentős a sertésállomány, de különösen/ érdemes megemlíteni a sárga*- magyarfajta baromfit Kétezer darab aprójószág van a szövet­kezetben. Bár az ellenforrada­lom idején az állomány nagyré­szét szétvitték, amikor az ellen­séges propaganda hatására a Nagy Sztálin Termelőszövetke­zet feloszlott. Azután rövidesei* újjáalakult a szövetkezet és Dóasa Népe nevet vette feL Ek­kor ismét rendbehozták a ba­romfiállományt A megrázkódtatások ellenére 7000 forint tiszta jövedelmük, van a baromfiakból, azonkívül ötszázzal növekedett a tenyész- állomány. 36 000 forintot árultak tojásból, 70 000 forint jövedel­mük volt a hízott 1 i bából. Mindezt azért érdemes elmon­dani, mert megyénkben a leg­több termelőszövetkezet felszá­molta a baromfiállományát, mondván, hogy nem jövedelme­ző üzemág. A ceglédi Dózsa Né­pében a tények bizonyítják, hogy ez nem így van. Miután körüljárták a gazda­ságot a hazai és a külföldi sajtó képviselői, meghallgatták Rado- sza Miklósnak, a szövetkezet el­nökének beszámolóját, melyben röviden visszaemlékezett a ter­melőszövetkezet történetére. Az elnök beszámolója után Márczis Antal, a Földművelésügyi Mi­nisztérium szövetkezetpolitikai főosztályának vezetője a ma­gyar termelőszövetkezeti moz­galom fejlődéséről, időszerű kérdéseiről tájékoztatta a meg­jelent újságírókat. /'■/Jillonyhálózalbővífés társadalmi erővel Bugacalsómonostori lakosok 5« ezer forintot ajánlottak fel arra a célra, hogy vezessék be a vil­lanyt az általuk lakott területre A községi tanács támogatta kez­deményezésüket és kérte a me­gyei tanács végrehajtó bizottsá­gát, hogy 60 000 forint kölcsön­nel járuljon hozzá a villanybe­vezetéshez. A megyei tanács VB 1958. október 1-i lejárattal biz­tosította a 60 000 forint köl­csönt.

Next

/
Thumbnails
Contents