Petőfi Népe, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-05 / 285. szám
Nyüzsgő hangyabolyhoz hasonlít az egész szoba. Az ajtó majdnem percenként nyílik-csu- kódik. Az elvtársak jönnek- mennek. Ki rövidebb, ki hosz- szabb ideig tartózkodik itt. Attól függ, hogy milyen ügyben (jár. Az elv társak nagy többsége a tagösszeírással kapcsolatban jön fc/.ámötadni a végzett munkáról. Baradlai Sándor elvtárs e szavak kíséretében ad át egy borítékot Bagó elvtársnőnek: — Végeztünk áz összeírással. Az elvtársnő átveszi a borítékot, felbontja, átnézi, kettőt íélretesz, majd így szól: — Barad- íai elvtárs, Szeleiménél a foglalkozás nincs beírva, Vörös János elvtársnál pedig a munkásmozgalom kelte vitatható. Baradlai elvtárs kézbeveszi a kifogásolt lapokat, táskájába helyezi, s csak annyit monc|: — Megcsinálom. Tíz perc múlva újra a szobába lép. A kijavított kartont átadja. Nem megy el azonnal. Átnézi még pedadógus elvtársainak kartonjait, szót vált egy-két napi problémáról, aztán búcsúzik. Közben Tóth Miliályné jött a szobába. Ö Borsodi elvtárssal, a megyei pártbizottság párt- és _ tömegszervezeti osztály vezetődével kezd beszélgetni. Közben átadja a kitöltött kartonokat is. Borsodi elvtárs átnézi, aztán csak annyit mond: — Nagyon ügyesen csinálta az elvtársnő. — Ha tudná áz elvtárs, hogy ezt a kis pártmegbizatást is úgy kellett kiverekedni — hangzik a válasz. Bagó elvtársnőre nézek, ö fejével int, hogy igazat mond az elvtársnő. Mint ahogy már lenni szokott, szó szót követ és meg tudunk egyet s mást a körzeti pártszervezet munkájáról, egyes elvtársak problémájáról, a munkahely eseményeiről. A beszélgetés közben újabb elvtársak, elvtársnők köszöntének bennünket. Akad olyan is, aki csak egy percre kukkant be, s ennyit kérdez: — Mi újság, van valami munka a számomra? A válasz után dolgára siet. Egy órai »ostrom« után kicsit csendesül a forgalom. Mód nyílik, hogy Bagó elvtársnővel néhány szót váltsunk a tagösz- széírás munkájáról, ö ezzel kezdi: — Két alapszervezetünk — a paprikaüzem és a körzet — kivételével a tagkönyvössze- írás kész. — Es jó is? — Nézzük a kartonokat — válaszol. Az első, amit kézbe veszünk, a Vendéglátóipari Vállalat kommunistáié. Átnézegetjük. Minden karton hibátlan. Ez Kóréh Dezső, Oláh Mihály és Szilber Pál eívtárs munkáját dicséri. A következő borítékból az ISZKRA Tsz tagösszeiró lapjait vesszük ki. Gyakori hibát lelünk: A párttagság kelténél csak az MSZMP-tagságot írták be. — Hozzájuk személyesen megyünk ki — hallatja szavát Bagó elvtársnő. Egyéb problémák: is felmerülnek. De mindegyikben megtalálják a megoldást az elvtársak. Rövid vita után ab- >an egyeznek meg, hogy dr. Hollósi Károly kórházi főorvos párttagságának kelténél elismerik a romániai munkáspárti tagságát. A kelte című rovatba 1944-et írnak. Átnézegettük az alapszervezetek által kitöltött kartonokat. Megállapítottuk: jó munkát végeztek az összeíró elvtársak, az instruktorok és a városi pártbizottság is. Mire a cikk megjelenik, Kalocsa városában az MSZMP alapszervezetekben már befejezték a tagösszeírást, az elvtársakkal való beszélgetést. Hátra van még a nagy esemény, — amelyet mindenki örömmel vár, — amikor újra minden elvtárs szíve fölé teheti az új, piros párttagsági könyvet. — Venesz —■ PIACI NAP KEREKEGYHÁZÁN. Ez azt is jelenti, hogy a tanácsházán több dolguk van a tisztviselőknek. A tanyai parasztember ilyenkor jön be in- tézgetni ügyes-bajos dolgát, tanácsot kérnij SÁNTA GÁBORNÉ mezőgazdasági felügyelőnek is bőven van ügyfele. A legtöbben fakitermelési engedélyt kérnek. Ennek van most az ideje. Vannak azonban más ügyek is. Egy öreg néni arról panaszkodik, hogy a szomszéd csirkéje kárt tesz az udvarában, más azért jött be, mert a szomszéd almafája elszívja az erőt a mesgye mellett levő szőlőtőkéktől, kötelezzék a szomszédot, hogy tartsa be a két öl távolságot, azaz vágja ki a fáját. Apró ügyek ezek, de az emberek házatáján nagynak tűnik, amelyre megnyugtató választ, elintézést várnak. Csak néha-néha, míg szünetel a forgalom, lehet beszélgetni pár szót a barátságos fiatalasszonynyal. Ilyenkor egy-egy mondattal tájékozódunk e nagy <14 000 katasztrális hold határú) község mezőgazdaságának helyzetéről. Először arról esik szó, hogy egyre többen foglalkoznak szőlő- és gyümölcstermesztéssel a homokos határrészeken. Most ősszel kilenc hold szőlőt telepítettek. Két és fél holdon pedig gyümölcsöst létesítettek. Az idén összesen 15 hold új szőlőtelepítés van a községben. Már két éve működik egy szölőgyökereztető szakcsoport is és most szerveznek egy gyógynövénytermesztő szakcsoportot. Egyre jobban tért hódít a somkóró termesztése, amely nemcsak jó takarmány, hanem kiváló talajjavító növény is. BESZÉLGETÜNK a község két termelőszövetkezetéről is. A Dózsa járásszerte híres jó gazdálkodásáról, a tagok is elégedettek. Javult az Előre is és igyekszik utolérni a Dózsát. Számos új tag erősítette az utóbbi hetekben mind a két termelőLesz-e nyereségrészesedés a Délbácsmegyei Téglagyár Vállalatnál? Egymillió tégla terven felit A mindennapi munka mellett nem egyszer vetődik fel a címbe írt kérdés Kecelen, Hajóson, Csávolyon, Bácsalmáson, Katy- már és Hercegszántó községekben a Téglagyár Vállalat hat telephelyén. A téma indokolt, hiszen a téglaégetők a kezdetleges és igen nehéz gyártási eljárás ellenére — derekas munkát végeztek. Szépek termelési eredményeik, éppen ezért megilleti őket a részesedés. Feleletként az egy igen szócskánál mégis többet írunk róluk, mert nyolchónapos működésüknek eredményei alapján példaként állhatnak tanácsi vállalataink előtt. A Délbácsmegyei Téglagyár Vállalat hat üzemegységével 1957. április 1-én a megyei téglagyárak kettéválasztásával (Délbácsmegyei — Kecskeméti) alakult nem valami rózsás körülmények között. Az átadó leltárral ugyanis 648 000 forint veszteséget is átvettek. Ezt az adósságot azóta törlesztették, s ma •— ahogy mondják — tiszta a lapjuk. Jelenleg semmi hitelük nincsen a banknál, s mi több, a harmadik negyedév végén a mérleg már 409 000 forint nyereséget mutatott. Lajkó József elvtárs, a téglaégetőbői lett munkásigazgató és a vezetőség többi tagja most azt tűzte ki célul, hogy az elért eredményt megtartsák. Csökkenésről szó sem lehet, a terven felüli nyereség csak emelkedhet. Hogyan? Mindenekelőtt a helyes bér- és anyaggazdálkodással. A vezetők itt nem sajnálják a fáradtságot, és a vállalat hat telepén minden hónapban részletes bér- ellenőrzést tartanak azon elv alapján, hogy el nem végzett munkáért senkinek nem jár bér. Megszigorították az anyag- gazdálkodást is. Feleslegesen, — ami az önköltséget rontja r— nem tárolnak semmit.dé mindez még szebb is lehetne, ha csökkennének az irányítás akadályai. Igen sok tudniillik az olyan munkaidő, amit a vezetők -tétlenül« töltenek el az egyes telephelyeken. Miért? Azért, mert akár Katymárt, Herceg- szántót, vagy a többi üzembe- lyet nézzük, területi fekvésüket tekintve, mindenhol olyan rossz a közlekedés, hogy ha az igazgató, főkönyvelő, vagy az irányító beosztottak egy-két óra alatt elvégezték egyhelyen a munkájukat, várhatják az estét, hogy valamelyik járattal hazamehessenek. Ha járművük volna, sokkal kevesebb költséggel több hasznos munkát tudnának végezni. Ennek ellenére a vállalat büszke eredményeire és túl azon, hogy a dolgozók nyereség- részesedése biztosítva van, a Délbácsmegyei Téglagyár Vál lalat már most sikerrel pályázik az év végén kiosztásra kerülő; kitüntető élüzem címre. Sándor Géza it. szövetkezetei. Szóba kerül a téli szakoktatás. Minden télen rendszeresen tartanak előadásokat» Az idén is megszervezik ezeket szakemberek bevonásával. Maga Sánta Gáborné is tart előadást^ Szerénysége tiltja, hogy magáról sokat beszéljen. Csak nehezen árulja el, hogy milyen problémáik vannak a mezőgazdasági felügyelőknek. — Köpeny, gumicsizma leél lene. Minden vállalatnál, állami gazdaságnál gosdoskodnak ilyesmiről azok részére, akik olyan munkát végeznek, mint mi. Nekünk bizony esőben, sárban, hóban kell mászkálnunk számtalanszor. Ha nincs kerékpár, akkor gyalog. Nekem szerencsére sajátom van. — A mi költségvetésünkben sajnos ez nem szerepel — mondja a községi végrehajtó bizottság titkára — nem tudunk erről gondoskodni. (Ezzel kapcsolatban mi is érdeklődtünk a megyei tanács illetékeseitől és azt a tájékoztatást kaptuk: az illetékes szak- szervezet tegyen javaslatot a Minisztertanácshoz. Meg kell jegyezni, hogy köpeny és gumicsiz- maellátásban a helyzet egyre javul, mert a kormányzat erőfeszítéseket tesz, hogy azok, akiknek szükségük van rá, részesüljenek ilyen védőruhában.) AZT IS MONDJA Sántáná, hogy helytelennek tartja a havonkénti háromszori beutazást Kecskemétre. Tíz naponként kell ugyanis bemenni a járáshoz szóbeli és írásbeli jelentést tenni.- Ez néha csak felesleges időtöltés. Szó volt ugyan arról, hogy két órai szakmai oktatás is lesz az említett összejövetelek alkalmával, de utoljára is oly soká húzódott a vita, hogy abból nem lett, semmi. Az egész község mezőgazdaságának szakirányítása jórészt a mezőgazdasági felügyelő vállán nyugszik. Sánta Gábornét ismerik és szeretik a községben. Az ő jó munkája is jelentősen hozzájárul a község mezőgazdaságának fejlődéséhez. Magyar könyvek külföldön December 2-án megkezdődött or- : szágszerte a nagyszabású könyvvásár, az idei könyvnapok helyett szervezett népszerűsítő és könyvárusító mozgalom. Már az első napon, hétfőn csúcsforgalom volt a könyvesboltokban. Igen sokan vásároltak könyvet külföldön élő hozzátartozóik részére. A határokon túlra szánt könyvcsomagokat a Kultúra Vállalat továbbítja a címzettekhez. : A Könyvterjesztő Vállalat kecskeméti boltjából eddig két csomag könyv Svédországba, három az USA-ba és két küldemény Franciaországba indult útnak. Ezenkívül Ausztráliába, Kanadába, Angliába és Csehszlovákiába küldtek egy-két kilogrammos könyvcsomagot a Könyvesbolt útján. Rövidesen utcai könyvárusító helyeket is nyit a Könyvterjesztő Kecskemét legforgalmasabb helyein, így a városi tanács, cukrászda és a Nemzeti Bank előtt. VÁLASZ »A NAP KÉRDÉSÉRE« — HOGYAN ÄLL JÄSZ- VÁRINÉ LAKÁSÜGYE? — MENNYI A JUTTATOTT FÖLDEK ÁRA? — KEDVES PETŐFI NÉPE ÉRTESÍTÉS! A Kecskeméti Sütőipari Vállalat értesíti a Rendőrfalu lakosságát, hogy bérsütő üzemét ismét megnyitja. December 7-től hetenként 2-szer. szerdán és szombaton üzemelteti. • 2268 Raktárkésslctük mindenből csak a legszükségesebb, ezt még a szénre is vonatkoztatják: mondván, hogy ha sokat tárolunk belőle, 25—30, sót 40 százalék is lehet a kalóriavesz- thség, ami egyáltalán nem kívánatos, meg azután igen sok pénz is feküdne így a szenkészletben, amit az állam olyan helyeken használhat fel, ahol nagyon is szükség van rá. Amit lehet, inkább saját maguk oldanak meg. Ezen bejül is elsősorban a többtermelésre, a téglák olcsóbb előállítására törekszenek. Itt van például az égetett tégla árának alakulása: a második negyedévben 1000 darab 436 forintba került, szeptemberben viszont 427 forintért, azaz ezrenként 9 forint megtakarítással égették a téglát. A vállalatnál az önköltség alakulását mutató számok szorosan összefüggnek a többtermeléssel. Ez annál is inkább dicséretre méltó, mert míg a Kecskeméti Téglagyár Vállalatnál gépesítették a nyers téglagyártást — náluk az üzemek nagyobbrészt kéziveréssel gyártott téglát égetnek, ami költségesebb és nehe-. i zebb is. Nyerstégla-tervüket. ' mégis közel másfél millióval { túlteljesítették, azaz a tervezett j 11 175 000 helyett 12 597 000-et j vertek. ] A fiatal vállalatnak az égetési) tervével kapcsolatban is van) mit dicsérni. Hiszen éves tervü-| két november végére mór telje-] sítették, s most úgy számolnak, ha minden jól megy, az év utol-] só hónapjában egymillió égetett] téglával adnak többet terven fe-] lül a népgazdaságnak, megyénk] lakosságának. Vannak tehát munkasikerek,] szép eredmények, lesz tehát nyereségrészesedés a Délbácsmegyei Téglagyáraknál, i delet megjelenése után ez az : összeg 3000 forintra nőtt. Sze■ retném megtudni, mi az igazság.« '■ A levelet eljutattuk a megyei ■ tanács mezőgazdasági osztályá- : ra, ahonnan a következőket közölték velünk: : „Egy kataszteri hold szántóingat. !an után, melynek tiz aranykoromi- ; ja van (közepes minőségű föld) 800 kg búza pénzbeni egyenértéke a megváltási ár. A megváltási árat búzában is ki lehet egyenlíteni. 1957. ; évre a pénzügyminiszter a búza pénzbeni árát a megváltási ár szempontjából mázsánként 280 forintban : állapította meg. Tehát a 800 kg búzát ■ átszámítva 1320 forint összeget tesz . ki.“ * 9 »Kedves Petőfi Népe! A »-Levelezőnk írja« című rovatban. »Miért nincs cigaretta« című cikket Páhiban nagy örömmel és megelégedéssel, valamint köszönettel olvastuk — írja levelében Fördős Béla olvasónk. — A közlemény hatásaként lehet már mindenféle cigarettát bőven kapni. Az illetékesek intézkedtek a cigarettaszükséglet kielégítésére. A páhi dolgozók nevében megköszönöm az újsáa hathatós közreműködését.« Czakó Ferenc levelezőnk »A nap kérdése« rovatban megkérdezte a kecskeméti TÜZÉP Vállalat áruforgalmi osztályát, miért van az, hogy a szenet vásárló közönségnek Tükert-alágyújtóst is kell vennie. A TÜZÉP áruforgalmi osztályának vezetője a következőkben válaszol Czakó Ferenc elvtársnak: „Hazánkban évtizedek éta külföldről importáljuk a fát. Ezért szükséges, hogy a drága tűzifát valami más cikkel pótoljuk. Ez a Tüker-alágyúj- tós. A megye 150 ezer családja közül százezer vásárolja rendszeresen a Tüker-alágyújtóst s évente ezek közül 40—50 panasz futott be. Végezetül anny<t, hogy telepeink vezetőinek feladata a vevöközönség meggyőzése, hogy vásároljanak Tüker- alágyújtóst, de utasítottuk őket arra Is, hogy ezt nem lehel a vevőkre ráerőszakolni és a szenet cnélkül is ki kell szolgáltatniok.“ • Júszváriné lakásügyében írt levelet Túri Istvánná, Bajáról. A megható sorok arról beszélnek, hogy a fentemlített Jósz- váriné gyermekével együtt egy- szoba-konyhában lakik, éjszaka dolgozik, hogy beteg férjét és gyermekeit eltartsa. A háztulajdonos rábeszélte e szerencsétlen asszonyt, hogy adja át a szobát neki 400 forintért, amiért a ház- tulajdonos majd lakást szerez neki. A lakást meg is kapta volna, de a lakáshivatal engedélye nélkül nem költözött bele. Ezalatt más a lakást feltörte és önkényesen behurcolkodott. Azóta is egy helyiségben lakik ez az asszony öt gyermekével. Túri Istvánná levelét elküldtük a bajai tanács titkárságára, ahonnan a következő választ küldték szerkesztőségünknek: „A. nevezett lakásügyi kérelmét teljesíteni nem tudjuk. A vb-nek igen nagy gondot okoz a jogos lakásügyi problémák megoldása. A lakásügyi előadó foglalkozik nevezett kérelmével és igyekszik megoldást keresni a lehetőségekhez képest.“ * Vásárhelyi F erencné kecskeméti olvasónk a következőket írja: »Az 1945. évben juttatott földeknek a Földművelésügyi Miniszter új árat állapított meg. Most ez a rendelet érdekli a földhöz juttatott parasztságot. Az én szüleim kaptak egy írást, mely szerint 35 forint tartozásuk van a juttatott föld után. A renEgy óra a pártbizottságon Aki mindig a határt iária
