Petőfi Népe, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-05 / 285. szám

SZÖVETKEZETI HÍRADÓ OCä&z&tvbfiik alaaióuikat A földművesszövetkezetek Bács-Kískun megyei szövetkezeti központja szeretettel köszönti a földművesszövetkezetek tagságát, dolgozóit, vezetőit és a melléklet minden olvasóját. Reméljük, osztoznak örömünkben, hiszen valamennyien éreztük hiányát egy olyan lapnak, amely hírt ad a megyét behá­lózó fóldmüvesszövetkezeti mozgalomról, melynek soraiban a szövetkezetek sokszínű, ezerarcú élete elevenedik meg. Az eddig kiadásra került cikkeink, közleményeink csak igen kis mértékben tudtak foglalkozni földművesszövetkezeteink belső életével, a tagság problémáival, a dolgozók mindennapos gondjai­val. Ezen akar segíteni a MÉSZÖV igazgatósága és a Petőfi Népe szerkesztősége, amikor a mai naptól kezdve kéthetenként meg­jelenő mellékletet indít. Célunkat úgy foglalhatnánk össze: segíteni akarunk, és ha a földinűvesszövetkezeti mozgalmat az elkövetkezendő időkben si­kerül erősíteni, a kulturált kereskedelmet fejleszteni, a szövetke­zet és a dolgozó parasztság viszonyát még közvetlenebbé tenni, akkor ez az oldal elérte célját. Azt szeretnénk, ha minden földművesszövetkezeti tag úgy fo­gadná ezt az oldalt, mint a sajátját, amely róla és neki íródik. Ha ez így lesz, akkor bizton reméljük, hogy mellékletünk betölti feladatát. A nőbizottság terveiből A napokban ült össze először a földművesszövetkezetek nőbi­zottsága. A megbeszélésen ismer_ tették az országos nőkonferencia határozatát, valamint a MÉ­SZÖV igazgatósága által jóvá­hagyott munkaterv-javaslatot. E szerint a megye földművesszö­vetkezeti nőbizottságai a tél fo­lyamán egészségügyi előadáso­kat, különböző szaktanfolyamo­kat (szabás, varrás, hímzés, hor­golás, stb.) rendeznek. Ezen túl­menően a falusi asszonyokat megismertetik könyvankétok, ki­állítások, műsorral egybekötött előadások keretében a mai ma­gyar és külföldi irodalommal, a mezőgazdaság időszerű problé­máival, s egyéb — nőket érdek­lő — kérdésekkel, , A Ncmcsnádudvari Földmű- vesszövetkezct megelőzve a többi kereskedelmi egységeket, megyénkben »önkiszolgáló bol­tot« nyitott. Igaz, nem minden­ben válogathat ízlése szerint a vevőközönség, mégis a tágra- nyitott kapu aljában elhelye­zett ecetes hordóból, mindenki tetszése szerint vihet, mert a gondos boltvezetőnek még ar­ra is kiterjedt a figyelme, hogy hitelesített mérőüveget és töl­csért helyezzen mellé. Nem kell hosszú alkudozás a tűzhely, borona és egyéb vas- műszaki cikkek vásárlásánál sem, mivel ezeket a tárgyakat is, akár terítés nélkül elviheti az udvaráról, akinek erre szük­sége van. Az említett áruféleségek megfelelő helyen történő táro­lása azért nem lehetséges (a főkönyvelő szerint), mert nincs raktárhelyiség. Amikor raktár­hiányról beszélnek a Nemes­nádudvari Földművcsszövetkc- zenél, meg kell jegyeznünk, hogy a szövetkezet négy fős központi adminisztrációja, bc- leértve ebbe a szövetkezet el-1 nőkét és főkönyvelőjét is, hat nagy helyiségben dolgozik, Ezekből egy régebben iiüdet> egy pedig raktárhelyiség volt; Véleményük szerint ezek­ben a helyiségekben azért nem lehet üzletet, illetve raktárt be­rendezni, mert a többi négy helyiség kevés lenne a köz­ponti iroda részére. Javasoljuk a bajai járási központ vezetőinek: a vagyon­védelem érdekében mielőbb igyekezzen intézkedni, hogy megszűnjön ez az áldatlan ál­lapot és ha másképp nem megy, vonja felelősségre » Nemesnádudvari Földműves- szövetkezet vezetőit. Gergely József. MÉSZÖV előadó. Egymás utón alakulnak meg a falusi takarékszövetkezetek Megyénkben először Soltvadkerten és Kelebián alakult szövetkezeti alapokon nyugvó pénzintézet: falusi takarékszövet* kezet. Szabadszálláson, Madarason és Mélykúton mintegy 150 tag* gal november 24-én jött létre ilyen szövetkezet. Bácsbokodon, va­lamint Tompán pedig a napokban alakult meg. A takarékszövetkezet elfogad betéteket és tagjainak hitelt adhat. így tehát megtalálja benne az is a számítását,,,akinek van pénze és az is, akinek nincs. A takarékszövetkezet lényege a falusi paraszti önsegélyezés, a kölcsönös segítés és támogatás, szövetkezeti alapokon. Sallai István, MÉSZÖV előadó A íöldművesszövetkezeti felvá­sárlás az elnu|lt években szem- melláthatóan sokat fejlődött, A zöldség- és gyümölcsfelvásárlás­ban néhány évvel ezelőtti ket­tősség teljesen megszűnt és az állami kereskedelmet fokozato­san felváltotta a íöldművesszö- vetkezet. A földművesszövetke­zet tevékenysége nem volt zök­kenőmentes, hiszen az óriási mennyiségek felvásárlása s azok értékesítése komoly munka, nagy feladatok elé állította az appará­tust. Megyeszerte óriási a rak­tárhiány- A fő szezonban az el­múlt években igen sok esetben göngyöleghiánnyal küzdött a fel­vásárlás, de ennek ellenére mun­káját odaadással végezte. A fejlődést néhány számadat­tal bizonyítani lehet. Üj cikkeket termeltetett me­gyénkben a földművesszövet­kezeti hálózat, új területeket kapcsolt be a ter­Sokat fejlődött a földművesszövetkezet zöldség- és gyümölcskereskedelme Petrik Károly szabadszállási cukrász lett az első helyezett Mint már hirt ad­tunk róla, a föld- müvesszövetkezetek megyei központja rendezésében cuk- rászkiállílás volt Kecskeméten. A kiállítás bíráló­bizottsága díjazás­ban részesített há­rom .helyezettet. Az első Petrik Károly szabadszállási föld- művesszövetkezeti cukrász lett. A második helye­zést Kiss László solti, a harmadik he­lyezést Hartl Ádám bácsbokodi, Báthory Béla izsáki és Kol­ler László herceg- szántói cukrász kap­ta. Ezenkívül dicsérő oklevelet kaplak a tiszakécskei, a lajos­mizsei, a kerekegy­házi, szalkszentmár- toni, a dunavecsei, a kunszentmiklósi, a keceli cs a sükös- di földművesszövet­kezeti cukrászok. BEMUTATJUK A LEGJOBBAKAT Béla Ferenc, a MÉSZÖV szál­lítási osztályának vezetője. Ered­ményes munkájának köszönhető, hogy a földmüvcsszövetkezeli mozgalom gépkocsiparkja egyre több korszerű járművel rendel­kezik. Bédi Lászlóim, a KI’VDSZSZ bácsalmási járási bizottságának gazdasági felelőse. Több éves odaadó munkájával érdemelte ki a szakszervezeti tagság bizalmát. Bíró Sándor, a Kiskunhalasi Földmíívcsszövctkczct üzemág- vezetője. A megye legjobb KPYDSZSZ Járási bizottságának elnöke. 1954 óta vesz részt, mint szakszervezeti vezető, szakszer­vezeti munkában. melegbe, hogy ezzel is emelje dolgozó parasztságunk jövedel­mét és jobb életkörülményeket biztosítson számára. Ha visszagondolunk arra, hogy öt évvel ezelőtt Mélykűton az uborkatermesztés úgyszólván is­meretlen volt és az idén már a nagy hírnévvel rendelkező Kecs­kemétet mennyiségben elkerül­te, vagy arra, hogy a Felsőszent- iváni és Hercegszántói Földmű­vesszövetkezet meghonosította a hagymatermesztést és az idén megyénkben vöröshagymából teljes ellátottságot tudtunk biz­tosítani, ezen belül több mint 150 vagon hagy­mát szállítottunk külföldre, Kecskeméten öt évvel ezelőtt a termelőknek egészen kis része ismerte az exportparadicsom ter­mesztését és ez évben már mint­egy 1000 kh területen termesz­tettek exportparadicsomot, le kell szögeznünk azt, hogy a munka és a fáradozás nem volt hiábavaló. Megyénkből 1953-ban mindösz- sze 1100 mázsa paradicsom, 1956- ban pedig már 305 vagon para­dicsom került exportszállításra. Uborkából 1953-ban 394 mázsa, 1955-ben 4749 mázsa, 1957-ben pedig 9500 mázsa volt az export. Kajszibarackból 1953-ban az igen jó termés ellenére mindösz- sze 387 vagont. 1955-ben 317 va­gont exportáltunk, ugyanakkor az 1957. évben az összes felvá­sárlás mintegy 40 százaléka, majdnem 1000 vagon áru, került külföldi szállításra. Megyénk földművesszövetke­zetei nemcsak az exportban áll­ták meg a helyüket, hanem a belföldi áruforgalom lebo­nyolításának tekintetében is igen jelentős eredményeket értek cl. Budapest ellátására, valamint az iparvidékek és más megyék felé áruforgalmuk az elmúlt évek­hez viszonyítva jelentősen meg­nőtt. Az 1953. évhez viszonyítva 1957-ben a belföldi áruforgal­mukat majdnem kétszeresére emelték. A Kunszentmiklósi Földmű­vesszövetkezet, amelynek köze­lében egyébként a zöldség- és gyümölcstermesztés egészen cse­kély — ebben az évben igen je­lentős mennyiségű árut adott el boltjaiban, különösen almából és vöröshagymából. Nem kisebb eredményt ért el az Akasztói Földművesszövetkezet, amely több mint 100 mázsa vöröshagy­mát adott el a lakosságnak. Annak ellenére, hogy a minő­ségi éruátvételnél, a csomagolás­ban és a helyes áruszállításnál igen sok hiányossággal találko­zunk, meg kell állapítani, van fejlődés e tekintetben is. Ennek köszönhető, hogy míg 4—5 évvel ezelőtt az egyes áru­féleségekből — a felvásárolt ösz- szes mennyiséget az exportmeny' nyiségekkel szembeállítva — a felvásárolt mennyiség egészen kis százaléka került exportra, az idén pedig egyes cikkekből, pél­dául barack, dinnye, uborka, az összes felvásárolt mennyiségnek majdnem fele. más cikkekből pe­dig több mint fele exportszállí­tásra került. A fentieket összegezve a szö­vetkezeti gyümölcsfelvásárlás helyzetéről meg kell mondanunk: annak ellenére, hogy még min­dig kisebb-nagyobb hiányossá­gokkal küzd. fordulnak elő hi­bák, — jobb, mint evekkel ez­előtt. A nagy mennyiségben je­lentkező árut biztosabban és szervezetteb­ben tudja felvásárolni, az értékesítés biztosabb. Földművesszövetkezeleink dol­gozói a nehéz és nagy feladatot megoldották és minden remé­nyünk megvan arra, hogy a jö­vőben még nagyobb gonddal, na­gyobb hozzáértéssel, sokkal biz­tosabban fogják megoldani, Icúti, a kerekegyházi, a kiskő­rösi, a soltvadkerli, a keceli földművesszövetkezetek, illetve azok elnökei. Piukovics Miklós A FÖLDMŰ VESSZŐ VETKE­ZETEK az idén is bekapcsolód­nak a falusi lakosság téli okta­tásába. A téli gazdasági tanfo­lyamokon az ipari növények ter­mesztéséről, az agrotechnika fejlődésének legújabb eredmé­nyeiről tartanak előadást a föld­művesszövetkezeti agronómusok. ságunk 2 millió forint részjegyet fizetett be, mindez azt mutatja, hogy a parasztság és a szövet­kezeti tagság megértette, mire kérjük a tagok 'támogatását, ezért szívesen segít. Véleményünk szerint szövet­kezeteink megyei szinten képe­sek arra, hogy az említett hatá­rozatot teljesítsék. Sok földmű­vesszövetkeze c kiemelkedő ered­ményt ért el. A vezetőségi ta­gok és alkalmazottak derekasan kivették részüket a szervezés­ből. A MÉSZÖV igazgatósága ezért elismerését fejezi ki ezek­nek a földművesszövetkezetek­nek, egyben az igazgatóság elnö­keit a MÉSZÖV szövetkezetpo­litikai főosztályvezetője dicsé­retben részesíti. Ezek a földművesszövetkeze- tek a következők: A lajosmizsei, a kecskeméti, a tiszakécskei, a jánoshalmi, a kelebiai, a kiskunhalasi, a tom­pái, a kiskunfélegyházi, a kis- kunmajsai, a kunszállási, a bács­almási, a dunavecsei, a csikériai, a solti, a kalocsai, az ágasegyhá­zi, a kunszállási, a bajai, a felsö- szentiváni, a madarasi, a inély­Ez év nyarán a MÉSZÖV igazgatósága elhatározta, hogy az év második felében nagyará­nyú részjegy befizetési mozgal­mat indít. A határozat szerint 1957-ben <50—65 százalékkal nö­velni kell a tagok által befize­tett részjegyalapot. Sokan két­kedve fogadták az igazgatóság­nak ezt a döntését és azt mond­ták, hogy ez túlságosan magas A munka mégis megindult, a járási központok és a földmű­vesszövetkezetek hétről hétre arról számoltak be, hogy jelentős eredményeket értek el, és kü­lönösen jó példát mutatnak a szövetkezetek vezetőségi tagjai. Egy hónap van még hátra a verseny befejezésének időpont­jától és most bátran állíthatjuk, hogy a szövetkezetek túlnyomó többsége eleget tett a követel­ményeknek. Megyénk földmű­vesszövetkezeti tagsága 1956. de­cember 31-ig, kilenc éven ke­resztül összesen 3 876 000 forint részjegyet fizetett be, A határo­zat szerint ezt az összeget kel­lett 65 százalékkal növelni, mely megyei szinten 2 700 000 forintot jelent. Eddig szövetkezeti lag­A rés» jegybe fizetések eredményeiről „Ónkiszolgáló bolt“ Nemesnádodvaron

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents