Petőfi Népe, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-31 / 305. szám

Világ proletárjait egyesüljetek ! ? MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS-kiskun megyei lapja ix. Évfolyam, 305. szám Ara 50 fillér 1957. DECEMBER 31. KEDD Nap mint nap hallunk, olvasunk olyan híreket, amelyek bűnszövetkezeteket lep­leznek le a társadalmi tulajdon­nal kapcsolatosan, de haliunk olyan híreket is, amelyek, ha nem is gazdasági jellegű bűn­tettek, de ugyanazon rugók moz­gatják: a pénzéhség, az erkölcsi gátlástalanság. Ezels a hírek megnyugtatók, mert valamennyi állampolgár érzi, hogy vállala­tok, intézmények közvagyona nem lehet csákiszalmája, vagy aki akként kezeli, az pórul jár. Megnyugtató azért is, -mert a telfedett ügyeknek mindig van valami előszele, légköre, amiről sokan beszélnek. Ezek a felfedé­sek, illetőleg leleplezések pon­tot tesznek ügyek, mende-mon- ciák végére, elítélnek és egyben megvédenék tekintélyes vállala­tokat, szerveket, de embereket is attól, hogy ok nélkül szó érje házuk elejét. Megnyugtató­ak azért is, mert a társadalmi tulajdon elleni támadás az el­múlt hónapok időszakában meg­lehetősen szemérmetlen volt és éppen ezért helyes a tétovázás nélküli határozottság ezen jelen­ségek felszámolásában. Ezek az ügyek azonban más szempontból is elgondolkodta­tok. Ugyanakkor, amikor lapunk is az egész társadalom nevében csak helyeslését fejezheti ki azért, hogy bűnüldöző szerveink, védve az állam és a közösség ér­dekeit, a tetteseket felfedi és méltó helyükre juttatja, — eszünkbe ötlik az is, hogy vajon hányadán állunk a bűnök, ba­jok, károk megelőzésében. Va­jon az utóbbi időben napirend­re került ilyesfajta ügyek olyan súlyosak lettek volna-e, ha az ellenőrzésre kötelezett felsőbb szervek, a vállalatokon belüli társadalmi szervek már a bajok látható kezdeténél felemelték volna szavukat, hogy állj!, ez lársadalmi tulajdon, nem te­hetsz vele kényed-kedved sze­rint azt, amit akarsz. Kétségte­len, hogy a prevenció terén van­nak eredmények, hiszen a reví­zió, ügyészségi általános vagy célvizsgálat ebben az irányban hatnak. De egyes ügyek mérete, időbeli visszamenőlegessége arra enged következtetni bennünket, hogy e téren vannak még fo­gyatékosságok. Ha a betegséget időben felfedjük és megtaláljuk a gyógymódját, az kiheverhető. Ha későn vesszük észre, lábon viseljük, felfedését elodázzuk, időmúltán minden egyszerre hat, és a beteg menthetetlenné lesz. Ezért emeljük fel szavun­kat az előzetes észrevételezés, a kis hibák korai megállapítása mellett. Ezek elnézése, televény talaj a későbbi bűnök számára. A társadalom erkölcsi és az egész népgazdaság — mondhat­nánk — pénzügyi igénye a hat­hatósabb prevenció. T izenkétoldalas ünnepi szám Közöljük kedves olvasóinkkal, hogy lapunk holnapi, ünnepi száma. 13 oldalas terjedelemben jelenik meg. Ara 69 fillér. Ünnepélyesett megnyílt Kiskőrösön a Petőfi-Hét Ebben a házban született Petőfi Sándor A Petőfi Hét ünnepségei, amelyre már hetek óta nagy lel­kesedéssel készülődtek, szomba­ton este kezdődtek meg. Fodor Gyöjgyné, a Hazafias Népfront járási elnökségének tagja nyi­totta meg a Petőfi Hetet a nagy költőről elnevezett általános is­kolában, ugyanott a Petőfi-em- lékkiállítást Maros Zoltán, kul- túrház igazgató nyitotta meg. Az ünneplés nagy programja másnapra, vasárnapra esett. A tíz éve alkotott Petőfi-szobor ko­szorúzásához, . mondhatni, szinte az egész község megjelent. De küldöttségek arketek a környező falvakból is, Császártöltésről,' Fülöpszállásról, Keceről, Táz- lárról, Kaskantyúról, Akasztó­ról, Pirtóról, Soltvadkertről és Páhiról. Néphadseregünk dísz­százada feszes tisztelgéssel fo­gadta dr. Ortutay Gyulát, a Ha­zafias Népfront Országos Taná­csának főtitkárát. A koszorúzási ünnepség beszédét Király Ist­ván, a Hazafias Népfront járási bizottságának elnöke mondotta el. — Az 1956. októberében történt dühödt ellenforradalom romba, pusztulásba akarta dönteni a szocialista vívmányokat és ha­zug jelszavákkal hamis köntös­be öltöztetve, Petőfi Sándort akarták felhasználni és ezt meg is tették. Amíg egyik helyen habzó szájjal szavalták a Nem­zeti dalt, a másik helyen mág­lyaként égették az irodalom nagy klasszikusainak, . köztük Petőfi Sándornak könyveit is. Azt akarták bizonygatni, hogy Petőfi az övék, a fasiszta cső­cseléké, a régi rend uraié, akik­ről Petőfi mindig csak megve­téssel bézséit és írt és akik el­len tollát és kardját oly sokszor felemelte. A magyar népi de­mokrácia hű végrehajtója volt és lesz is Petőfi örökségének. Az ünnepi beszéd után Murá­nyi Miklós, általános iskolai ta­nuló szavalta el a költő »Egy gondolat bánt engemet...« cí­mű versét, majd a Petőfi álta­lános iskola énekkara énekelt Vékony Antal karnagy vezény­letével. Az első koszorút a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Vezetősége és a Megyei Párt-Végrehajtóbizottság nevé­ben Molnár Frigyes elvtárs, a megyei első titkár, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának koszorúját dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront főtitkára he­lyezte el. A KISZ Országos Köz­pontjából Kolonits Lajos és Deák Imre, az Irodalmi Tanács­tól Fodor József Kossuth-díjas költő és Győré Imre, a Magyar Nők Országos Tanácsától Panez Júlia és Széles Imréné koszo- rúzták meg a nagy költő emlék­művét. Koszorút helyezett még el a Művelődési Minisztérium, az Országos Béketanács, a Pe­tőfi Irodalmi Múzeum, a Ma­gyar Nők Országos Tanácsának Bács-Kiskun megyei elnöksége nevében Pankovics Józsefné, a Bács-Kiskun mec-iei Tanács VB nevében Kocher László elnök- helyettes, a Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei bizottsága nevében Kovács Endre, a Me­gyei KISZ-Bizottság nevében Romsics Ferenc, az MSZMP Kiskőrösi Járási Bizottsága ré­széről pedig Ágoston András elvtárs. A koszorúzási ünnepségben részt vettek még a szovjet Hely­őrség részéről Racscnkov alez­redes, a Néphadsereg helyőrsége részéről pedig Vízi István őr­nagy. Koszorút helyeztek még el a környező községek taná­csainak végrehajtó bizottságai, a kiskőrösi vállalatok és társa­dalmi szervezetek. Este irodalmi emlékestet ren­deztek a Művelődési Ház előadó­termében Petőfi Sándor emlé­kére. Ennek során dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára mondott emlékbeszédet, amely­ben méltatta a költő nagy' mun­kásságát és részletezte azokat a hiányosságokat, amelyek Petőfi­: • kultuszunkban megvannak. A | beszédet színvonalas műsor kö-J vette. | A Kiskőrösi Petőfi Általánost Iskola műsora után több buda-* pesti vendégművész is fellépett, ßitskey Tibor színművész, a Néphadsereg Színház tagja, Pe- tőfi-verseket szavalt. Török Er­zsi Kossuth-díjas énekművésznőj Egressy- és Petőfi-dalokat, va-t lamint alföldi népballadákat éne- J AZ »IGAZ SZO« FONTOS TÖRVÉNYEREJŰ RENDELETEK , (3. oldal) A NŐK MUNKÁJA A TERMELŐSZÖVET­KEZETEKBEN (3 oldal) | A SZERZŐDÉSKÖTÉSEK NEHÉZSÉGEIRŐL (3. oldal) KEDDI MEGJEGYZÉS (3. oldal) GYERMEKEKNEK — ÚTTÖRŐKNEK (1. oldal) »APRÖ« GONDOK (4. oldal) kelt, Juhász Pál, a kecskeméti Katona József Színház művésze J megzenésített Petőfi-dalokat; adott elő, valamint részleteket» Kacsóh János vitézéből. Palotai | Erzsi előadóművésznő és Foga-J rassy Mária, a kecskeméti Ka-t tona József Színház tagja Petőfi-J verseket szavalt, majd a kiskő-J rösi tiszti klub zenekara ját-| szott. I ADY ENDRE EMLÉKSZAMARÖL (4. oldal) GYORSLISTA A II., III. ÉS IV. BÉKEKÖLCSÖN SORSOLÁSÁRÓL (5. oldal) : I Egy eredményes gazdasági év búcsúztatása bolton EZ UGYAN MÁÉ szombaton este 6 órakor kezdődött, de mire vége lett, vasárnap reggel hetet, némelyeknél nyolcat is jelzett az óra. A SOLTI SZIKRA TSZ zár­számadó közgyűléséről és az azt követő közös vacsoráról (kétszer is terítettek a finom pörköltből, süteményekből, másodszor éjfél után 2 órakor), s mulatságról lesz szó, illetve, tekintsünk most cl a dínom-dánom leírásától, elégedjünk meg a közgyűlés lé­nyegével. MOLNÁR elvtárs, a tsz-elnök beszámolt a gazdaság ez évi eredményeiről, amelyek az az­előtt is élenjáró termelőszövet­kezet nagyarányú fejlődését iga­zolják. A 409 katasztrális hold szántóterületen termelt növény­féleségek összértéke 2 millió 635 Szer forint, s ebben 800 ezer fo­rinttal szerepel az 50 holdon termelt fűszerpaprika, holdan­ként 60 mázsás átlagterméssel. Ez a példátlanul kiváló ered­Megalakult a tizedik falusi takarékszövetkezet Kerekegyházán Vasárnap délelőtt vagy száz dolgozó paraszt gyűlt össze a ke­rekegyház! kultúrteremben, hogy megalakítsa a több községünk­ben már nagy népszerűséggel működő takarékszövetkezetet. Az előkészítő bizottság jó munkát végzett: decemb.er elején 24 taggal kezdte meg a szervezést s az alakuló közgyűlés napjáig JG2-en írták alá a belépési nyilatkozatot. Legalább ennyi tagra számíta­nak még a szomszédos Kunbaracs és Fülöpháza községből — ezért is lett a takarékszövetkezet neve: Kerekegyháza és Vidéke Taka­rékszövetkezet. A közgyűlésen Garzó József, a földművesszövetkezet igazga­tósági elnöke ismertette a takarékszövetkezet célját, alapszabályát. Sallai elvtárs, a MÉSZÖV kiküldötte az érdeklődő kérdésekre adott kimerítő választ, majd a közgyűlés 11 tagú igazgatóságot és 6 tagú felügyelőbizottságot választott. A kerekegyházi takarékszövetkezet megalakulása nemcsak azért jelentős, mert vele tízre szaporodott a megyében működő falusi takarékszövetkezetek száma (a kilencedik ugyanezen a na­pon alakult meg Tataházán) — hanem, mert itt a legnagyobb: tagonként 250 forint a részjegybefizetés, összesen 25 500 forint. Van azonban több olyan tag, aki két-három részjegy gazdája. Kecskeméti Sándoréknál például a három családtag hat részjegyet iratot 1500 forint értékben. A földművesszövetkezet és felsőbb szervei 23 000 forinttal támogatják a takarékszövetkezetet, hogy a volt ipartestület helyi­ségében megfelelő irodát létesítsen, amely hamarosan el is készül. mény annak köszönhető, hogy az egész paprikaföldet öntözték; a siker láttán jövő május 1-ig ösz- szesen 231 hold területet látnak el öntözőberendezéssel. A nö­vénytermesztésen kívül ered­ményes a tsz állattenyésztése is: sertésállományának 170 malaca 30 napos korára elérte a 10.12 kilogramm átlagsúlyt, ami az országos elit-rekordszint elérése is. Van 210 szerződött hízónak való süldője is a szikfásoknak, ezekből júliusban profitálnak. Juhtenyészetükben az azelőtt 3.8 kilogrammos nyírási átlag a most lezárt gazdasági évben 4.8 kilogramm volt. AMELLETT, hogy az öntöző- berendezések építésére felvett 300 ezer forint állami kölcsön harmadrészét visszafizették, s a tavalyi 34 ezer forint helyett a következő gazdasági évre 364 ezer forintot invesztálnak, — az egy munkaegységre járó jutta­tás értéke 55 forint (42 forint készpénzben), tízzel több, mint tavaly volt. Érthető, hogy az átlagosan 300 munkaegységet elért tagság miért ünnepelt önfeledt boldog­sággal másnap reggelig, vala­mint az is, hogy miért kérték tizenhármán felvételüket a ter­melőszövetkezetbe. JELEN VOLT a közgyűlésen Putics József elvtárs, a párt me­gyebizottságának másodtitkára is, aki hozzászólásában rámuta­tott egyrészt a nagyüzemi gaz­dálkodás nagyobb fejlődési lehe­tőségére az egyénivel szemben, másrészt arra, hogy mi a kü­lönbség a kapitalista és a szocia­lista nagyüzemi gazdálkodás kö­zött. Cseh gépiberendexés Argentínába Csehszlovákia győzött egy Ar­gentinéban épülő hőerőmű be­rendezésére írt pályázaton. A napokban megkötött szerződés alapján a csehszlovák gépipari üzemek 2300 tonna súlyú gépi- berendezést szállítanak az ar­gentínai hőerőműhöz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents