Petőfi Népe, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-29 / 304. szám

Kitűnő sportorvosi rendszer Bács-Kiskun megyében

Az Egészségügyi Minisztérium bz őszi hónapokban felülvizsgálta az egyes megyei sportorvosi intézményeket és utána kiértékelték munkájukat. Az értékelés során megyénk munkájával teljes mértékben meg voltak elégedve. Ez a megelégedés megmutatkozott abban is, hogy Bács-Kiskun megye vezető sportfőorvosa, dr. Somogyi Lajos, a testnevelés és sportegészségügy területén végzett jó munkájáért dicsérő oklevelet kapott. A megyei sportorvosi intézmény megszervezéséért az Egészségügyi Minisztérium külön is megelégedését fejezte ki dr. Somogyi Lajosnak.

• Az egész országban — Budapestet nem számítva — mintegy 12 sportorvos kapott kitüntetést,

s ezek közül három megyénkből való. A kitüntetett sportorvosok: dr. Rátvay József Baja, dr. Sza bó István Kalocsa és dr. Hollósy Károly Kalocsa.

jDr. Szobonya és társai a Megyei Bíróság előtt

feleltek tetteikért

Megyei bíróságunk a közel- rnúltban hirdetet ítéletet Bács megye egyik leg jelentősebb ellenforradalmi bünperében. Szo- bonya, volt szolgabíró és társai fegyveres szervezkedéssel a Nép- köztársaság megdöntésére készültek. S nem is akárhogyan.

Nemcsak elképzeléseikben élt a fasizmus visszahozatala, nem- csak néhányan és szűkkörben I csevegtek erről a múlt ádáz hí- I vei. Nemcsak holmi veszélytelen i szószátyárkodás volt az a sok | átok, amjt néhány nap alatt ] szórtak kommunistákra, a párt- [ ra, a Szovjetunióra és mindarra, I ami 12 év alatt történt. Szobo- | nya fegyvert szerzett és ennek t birtokában akart hatalomra S jutni.

t A jánoshalmjak nem fogják I egyhamar elfelejteni azokat a I napokat, amikor a háború ré♦ me, szeretteik elvesztése újra | test-közelségbe került. S miért?

* Mert Szobonya a .látását és hatalmát vesztett szolgabíró így

; akarta. Népköztársaságunknak . és egész népünknek elemi létér- ! deke, hogy kíméletlenül lesújt- i son az összeesküvőkre, védel- | mézzé vívmányait és óvja tár^ t sadalmunkat a múlt eme t'enye- | gető rémeitől. Ezért hozott olyan | ítéletet, amely szerint dr. Szo- I bonya Zoltánt halálra, Hajnóezi | Lajos horthysta századost élet- I fogytiglani börtönre, dp. Zámbó I Endre, volt nyilasorvost 5 évi, | Török Péter jutási altisztet 8 I évi és Fekete Bélát 3 évi bör- | tünnei sújtotta.

I Emlékműből zúzalékbe!

Az ítélet súlyos, de pontosan j aranyban áll az ehenfőrradal- márok által elkövetett hasonló- I an súlyos bűnökkel. Dr. Szobo- ’ nyában mar október 26-án felmerült a gondolat, hogy a bajqi- $ hoz hasonló megmozdulást kel- I lene szervezni. Kapcsolatba lé- 5 pett Bauer János és Miskolczi | Mihály, azóta már disszidált | jánoshalmi lakosokkal, és egy 1 tüntetést szerveztek az Ügyvédi • Munkaközösségben, A karha- í talont járőre dr. Szobonyat le- i tartóztatta, de onnan kiszaba- ; dúlva, másnap az előbb említett társaival együtt, a hatalom át- , vételére hivatott »íorradalmi bi- ?zottság« megalakításán dolgo- . zgtt. A forradalmi bizottság el- * nőké Fekete Béla lett, aki újabb kísérletet tett a szovjet, emlékmű ledöntésére. Török Pétert, Jlaila Imre kulákho3 küldte láncért és így traktorral elhu- zatták az emlékművet. Fekete Bélának ez még mind nem volt elég. A gyalázkodást tovább folytatta azzal, hogy a következő napok egyikén az emlékmüA dicséretet és kitüntetést megyénk jogosan is kapta, hiszen a felülvizsgáló-bizottság mindent a legnagyobb rendben talált, s csak talán Kiskunhalason voltak kisebb hiányosságok, amelyeket azóta már kijavítottak. ;

A sportorvosi munka, amely-; nek megbízhatósága és rendsze-' rés végzése ma már nélkülözhe-l tetlen.a sportolók, még nagyobb' lendületet vehetne, ha a megye1 főfoglalkozású sportorvost kap-j na. Erre az ország legnagyobb j megyéjének feltétlenül szüksége' lenne.

QéL oizM/sáztak já modúf'kél

a bajai fiatalok

Új gépek érkeztek

A Bajai Vas- és Fémipari Vállalatnak komoly tervei vannak a jövő évben. Ezeknek a végrehajtását segíti többek között az a 125 tonnás excenderprés és az a hidraulikus vezérlésű fémfű- részelő-gép, ami a napokban érkezett meg a vállalathoz. A két gép jelentősen megkönnyíti az eddigi nehéz fizikai munkát, például a fémek fűrészelését,

Fóruljárí Mzsti*k»k

Két kiskunmajsai ember: az 50 éves Kurucz Antal és a 43 éves Kránicz Mihály még 1952- ben megállapodtak abban, hogy tanyai épületekbe és pusztai kunyhókba fognak betörni. Tizenhat esetben sikerült is nekik szándékukat végrehajtani, s a legkülönfélébb dolgokat lopkodták össze: permetezőgépet, bo- roshordókat, ágyneműt, varrógépfejet, almát, ásót, kádat, tükröket, asztalt, cipőt, ruhákat, tányérokat, dohányvágót — s még sokáig sorolhatnánk, mily sokfélére vetették rá szarka-szerijüket. A lopott holmik értéke minden esetben meghaladta a

600 forintot. Nem vetették meg az állami tulajdont sem: bebújva a helybeli gépállomás kerítésén: kocsikerekeket, s bejutva az AFORT színébe — olajat loptak.

Bevonták »kirándulásaikba« a 62 éves Lajos Andrást is, akivel egy szőlőskertben, földbe ásott hordóból, gumicsővel 25 liter bort szívtak ki.

Az öreg szarkák közijl Kyry- czot 2 és félévi, Krániczot kct évi és négyhónapi börtön-, Lajos Andrást pedig 600 forint pénzbüntetésre ítélt a kiskunfélegyházi járásbíróság.

vet zuzadékkővé törette és a munkadíjat a tanács pénztárából fizette ki.

Szobonya titkár lesz

Vasárnap, október 28-án, mivel a »forradalmi bizottságban« még baloldali erők is voltak, dr. Szobonya olyan szándékkal lépett fel, hogy az ilyen elemektől a bizottságot meg kell tisztítani. Kezére játszott dr. Zámbó Endre, aki ilyeneket rikácsolt: »Ha egyetlen kommunista, zsidó, tsz- tag lesz a bizottságban, én abban nem veszek részt.« Ettől az időtől számítva a forradalmi bi* zottság tevékenységét és az elkövetkező események egész menetét dr. Szobonya irányította, mint a bizottság titkára. Október 29-én a tanácsházán is átvették a vezetést. A bizottság "Ülésén dr. Zámbó követelte a pártfunkcionáriusok fegyvereinek elvételét, dr. Szobonya pedig javasolta a nemzetőrség felállítását. Határoztak a kommunisták elbocsátásáról is. Az Ülés megszakításával a világháborús hősi emlékműnél gyűlést rendeztek, ahol dr. Szqbonya nagy uszító beszédet tartott.

Céi: a felfegyverzés

A volt szolgabíró étvágya npt- tön-nőtt. Másnap telefonon felhívta a rendőrőrsöt, hogy adják át fegyvereiket. Kövi Ernő ors- parancsnok ezt megtagadta. Szobonya kijelentette: »Szétkergetem ezt a színtársulatot.« — A rendőrőrs igen keményen helytállt. Szobonya még ezen a napon felvetette, hogy a környező községekben (Mélykút, Borota, Kéleshalom, Kuníehértó) is meg kell szervezni a forradalmi bizottságokat. Az volt a célja, hogy ezeket a községeket Jánoshalma körül v tömöríti, fel- fegyverzi valamennyit és átveszi a vezetést. Törekvése céltudatosan arra irányult, hogy széleskörű fegyveres bázist biztosítson magának. Ezért a következő napokban a jánoshalmi laktanyából 45 darab fegyvert küldött ki a környező községekbe. Dr. Szobonya »jelleméhez« szorosan hozzátartozik még az is,- hogy miközben szívósan dolgozott az ellenforradalmi elemek széleskörű felfegyverzésén, és egy nagyszabású belső vérontás kirobbantásán, esténként rendszeresen lerészegedett, és ilyenkor arról dicsekedett, hogy ő lesz a környék képviselője, ha a »nép úgy akarja«. Szobonya ellenforradalmi tevékenységében nagy segítséget kapott a laktanyában megalakult katonai tanácstól. Ez a segítség főként fegyverek átadásában nyilvánult meg. Október 31-én a ka«MtmHtMtittittmmH»**»»»»*»»1' tonai forradalmi bizottság küldöttei jelen voltak a községi for- t rádulnn bizottság ülésén, ahol |elhatározták, a tanácselnök le- t lartóztalását.

Mise helyett Takács

November 1-én dr. Szobonya kfélykúton a délelőtti koszorúzást ünnepség szónoki tisztét vállalta. Heggel azonban azzal az ürüggyel, hogy Jánoshalmán akar misét hallgatni, katonai gépkocsival Jánoshalmára vitette magát, ahol Takács Sándorral találkozott, a laktanya- beli forradalr bizottság tagjával. Végleges formába öltötték azt a tervet, mely szerint a

funkcionáriusoknál, fegyverek után házkutatást tartanak, valamint letartóztatják a számukra veszélyes tiszteket. Mindez meg is történt. Időközben elkészült a jánoshalmi ellenforradalmárok 19 pontból álló programja is, amelyet dr. Zámbó névjegyzett.

Mozgósítás

November 1-én a laktanyában Takács Sándor maradt vissza a forradalmi bizottság részéről, körülbelül 40 emberrel és 16 nagykaliberű páncéltörő ágyúval. Másnap Takács 85 darab fegyvert adott ki Bauer Jánosnak. Dr. Szobonyának már 100 darab tűzfegyvere volt. A fegyverszállítmányt személyesen szemrevételezte. Dr. Szobonya és a közben megszökött Schmidt főhadnagy legfőbb dolga az volt, hogy íelíegyverezzék a felelőtlen huligán elemeket. A tanácsházán ezekből állandóan 20—40 fő tartózkodott. A DIS3-szerve- zetet is harcra akarták lelkesítem, fegyvert azonban nem vállalt senki.

Dr. Szobonya november 4-én elérkezettnek látta az időt arra, hogy a fegyveres szervezkedés komolyabb stádiumba lépjen. Ennek megtárgyalására összejött szűkebbkörú ülésen Szobonya elnökölt. A következő határozatok születtek: A tüzérségi kiképzésnél a személyeket a laktanyába keli irányítani, fel kell szerelni és az ágyúk mellé állítani. A községi tanácsnál is minél több embert kell felíegy- verezni. A veszélyes kommunistákat (Földi János párttit- kárt, Nagy József honvédszáza- dostj le kell tartóztatni. A pénzügyőrséget le kell fegyverezni;

Jajveszékelnek

az anyák

Ami ezután történt, az felejthetetlen rettegésben tartotta a község egész lakosságát. A felhívásra jelentkezetteket a laktanyába vitték. A tanácsházára újabb teherautó rakomány fegyver érkezett. Egy-egy 30 fős szakaszt küldtek ki a kiskunhalasi, mélykúti és hajósi útra. Ezeket Hajnóczi sorakoztatta fel és igazította el. A lövegeket a laktanya körül tüzelőállásba helyezték. Az Üj Alkotmány Tsz-bol 3 darab sertést és 2 borjút hozattak be. A gazdasági iskolában és a vendéglőben ingyen ebéd volt a »nemzetőrök« részére. A vezetők bor melleit la- komázlak. Ekkor dr. Szobonya, Fekete Béla és Hajnóczi a pénzügyőröktől elvett pisztollyal járt-kelt. Dr. Zámbó katonai kórházat rendezett be. Hajnóczi a tanácsházán fiatalok kiképzésével foglalkozott. Több anya a tanácsháza kapuja előtt jajve- székelve követelte, hogy adják vissza gyermekét. Ezeknek az anyáknak minden okuk meg volt a félelemre. Hiszen az egész katonai szervezkedés és készülődés során 240 géppisztolyt, 90 puskát és 104 pisztolyt osztottak ki. Szobonya arcizom-rán- dulás nélkül küldte volna halálba az emberek százait és dobta volpa oda prédájául valamennyit saját hatalomvágyának. Ezért a féktelen ember- és népgyűlöletért. ezért a gátlás nélküli karrierizmusért vett elégtételt a Magyar Népköztársaság bírósága.

Fogadott — rajtavesztett; Löwei László raktári munkás, budapesti lakos, Szalkszentmár- ton—Homokpusztán járt — apósánál. Közben bement az ottani italboltba és több személy jelenlétében hangoztatta: »az ellenforradalomnak nincs vége«, — s a szovjet csapatokra is tett méltatlan kijelentéseket. Még fogadást is ajánlott fel ; Kovács György szalkszcntmártoni lakosnak az ellenforradalom megújulására, bár Kovács György figyelmeztette kijelentéseinek helytelen voltéra. A bíróság egyévi börtönre, 1000 forint értékű vagyonelkobzásra és egyes jogainak három évre való eltiltására ítélte nem jogerősen. Az ügyész az Üclet ellen súlyosbításért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett.

öv Jpzsef Attila Művelődési \ Ház és a helyi KISZ rendezésé-1 ben most ért népet az a társa- \ sági tánctanfolyam, amelynek \ célja volt — a munkás és diák- 1 fiatalok táncoktatásán túl — a társasági viselkedés, a modoros ! és igényes illemszabályok megismertetése. A tánctanfolyamot I kedves ünnepély keretében zárták be, ahol a szülök és nevelők, I

valamint az üzemek vezetői is megjelentek, Á fiatalok az ünnepélyen számatadlak arról, hogyan tudnak úgy viselkedni, ahogy azt társadalmi rendünk megkívánja tőlük. A tanfolyam bizonyíték arra is, hogy ifjúságunkat lehet modorra és helyes viselkedésre nevelni, ha mádat adunk nekik arra, hogy megtanulják.

emellett munkaidő és munka- bérmegtakarítást is eredményez A vállalat a jövő évben ugyanis rátér a viilamosmotorok sorozat- gyártására, amelyekhez a fent- említett epcenderprés tízeze: szám vágja majd ki a forgórészek lemezeit és számos más munka elvégzésére is képes, az eddigieknél lényegesen olcsóbban.

resztül egész Lcstár Péter és Iv.ui.i Jlrk lepráig, amikor megindult a városi forma valóságos kiépítése s Kecskemét népe eljutott a város legszebb ékességének, az új várpshaza felavatásához.

A felavató ünnepély óta 60 év telt el. Ez az idő sok viharral volt teljes. Jött az 1911 július 8-i földrengés, mely a városházát is erősen megrongálta, de a jelentős károkat kijavították, azután jött háború, hosszú pangás, majd még egy háború s végre a felszabadulás után a szocializmus építésének mai korszaka.

Városházánk, most már Tanácsházunk átvészelte a megpróbáltatásokat, s ma a városi tanács, a végrehajtó bizottság és ennek különböző hivatalai végzik benne felelősségteljes munkájukat,

IV iácsházunkra ma is méltán büszkék lehetünk. Lechner Ödön, Pértos Gyulával együtt, olyan alkotást adott Kecskemét számára, melynek híre a múló idővel növekszik. Eleinte voltak viták stílusának kialakulása felől, de ma már végleges a vélemény, mely elismeri, hogy a kecskeméti Tanácsháza az ország egyik legszebb középülete. Benne kecskemétiek, vidékiek, fővárosiak és külföldiek egyaránt sok szépséget találnak. A csipkés körvonalak, a hullámos oromfal, a lendületes tornyok, a változatos, mégis összhangzatps megjelenés, fent a magasban a honfoglaláskori magyar vitéz (a néphit szerint Árpád ypzér) buzogányos érc- szobrával, nem téveszti cl hatását,

Kada Elek mondta, hogy az ősi kecskeméti jelleget együtt kell fejleszteni a haladó kor szellemével.

A Tanácsházunkban most is folyamatban lévő város- ; építő munka ma a határozott irányú haladás jegyében megy előre. A városházépító nemzedék már elmúlt, | most a szocializmus építő nemzedék dolgozik a város' jövőjéért és intézi ügyeinket, s ha majd mi is elmúlunk, ■ jönnek újabb és újabb nemzedékek, melyek tovább folytatják ezt a munkát, a nép megbízásából, a nép érdekében.

Hisszük, hogy a kecskeméti Tanácsháza még hosszú évszázadokon át hivatott színhelye lesz a Kecskemét fejlődését szolgáló, eredményes közérdekű munkának.

Dr. yáry István,

9 TTIT tagja

Kecskemét legszebb műemlékét, az ország egyik legérdekesebb épületét, a kecskeméti Tanácsbázal, 1897 december 26-án, téliát éppen 60 évvel ezelőtt avatták fel városi díszközgyűlés keretében.

Szépséges Tanácsbázunkrúl, mely a felszabadulásig „városháza1 ‘ nevet viselt, Jobs íerenc kutatótársunk márt írt e rovatban, — ismertette az építés terveit, költségeit és jellemezte az épület művészi slílusjellegcí, különösen kiemelve a díszterem falfestményeit.

Mi ezúttal az épület használatbavételéről és a felavató díszközgyűlésről kívánunk szólni.

Az 1893 tavaszán megkezdett építkezés még ugyanazon év november U-én eljutott a bokréta-ünnepélyhez, mert a középsó főoromzat kivételével már az egész épület tető alá került. A további építkezés, valamint a berendezési munkálatok elvégzése után az épületet valójában 18!’.: nyarán foglalták el a városi hivatalok, de a díszterem ekkora még nem készült el.

Az 1896 május 31-én elhalt Lcstár Pétert, Kecskemét polgármesterét, aki az új városháza felépítésének tervet felvetette és megvalósította, már a díszteremben ravatalozták fel, de ennek a munkálatai még tovább folytak, s végleg 1897-ben fejeződtek be, Székely Bertalan nagyértékü falfestményeivel együtt.

Ezek után került sor az épület végleges átadására és a felavató városi díszközgyűlésre, 1897 december 26-án.

Ezen a díszközgyűlésen a megnyitó után Bagi I,ászló főjegyző ismertette az építkezés történetét, majd Kada Elek, az új polgármester mondta el ünnepi beszédét, melyben történelmi visszapillantást vetett Kecskemét küzdelmes múitjára, azokra az időkre, amikor „a városból nem maradt egyéb, mint felperzselt templomának üszkös fala, melyet eltemetni készült a pusztasággá változott táj homoktengere.“

„Hányszor megismétlődött az a nagy Ítélet“ — mondta Kada Elek, — „hogy a nép, viharhaitotta gyönge madárcsapatként szóródott szét a világ minden tája felé, de a pusztulás sötét éjében szétszórt sereget visszaterelte dobogó szíve a régi fészekhez.“ Visszajött a nép s fenntartott# városát, törökdulásokon, kuruc—labanc háborúkon, racpnsztitásokon, városégéseken és szörnyű járvány okon. a szabadságharc páratlan erőfeszítésein keKECSKEMÉTI SÉTÁK

Hatvan éve avatták fel a kecskeméti tanácsházát