Petőfi Népe, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-29 / 304. szám

Használunk több műtrágyát A tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy talajaink erőállapota igen gyenge és ez is egyik oka annak, hogy terméseredmé­nyeink meglehetősen alacsonyak. Nincs elegendő szervestrágyánk, amellyel emelni tudnánk a ta­lajok erő- és tápanyagtartalmát és ezt a vetésforgó hiánya még- inkább fokozza. Addig is, míg szervestrágyaellátásunkban meg­felelő javulás nem mutatkozik, gondoskodnunk kell talajaink termőerejének fenntartásáról, a szükséges főbb tápanyagok pót­lásáról. Ezt pedig egyelőre a műtrágyázással érhetjük el. Ez azonban még nem eléggé ismert a parasztság előtt, mert legtöbben nem tesznek különbsé­get foszfor, káli és nitrogén műtrágyázás között. A Bács- Kiskun megyei talajok szinte kivétel nélkül mind a három tápanyagban meglehetősen sze­gények, éppen a jó minőségű szervcstrágya elégtelensége miatt. De különbséget kell tenni az egyes műtrágyák időben való al­kalmazása és mennyisége tekin­tetében is. A foszfor (szuper­foszfát) és a kálium tartalmú (kálisó) műtrágyák igen lassan ható anyagot tartalmaznak, me­lyeknek huzamosabb idő és fő­ként elegendő nedvesség szüksé­ges ahhoz, hogy feloldódjanak és a termelt növény számára felvehető állapotba kerüljenek. A nitrogéntartalmú műtrágyák (pétisó, linzisó, ammonnitrát, stb.) gyorsan oldódó hatóanya­got tartalmaznak, amelyet fő­ként a termelés ideje alatt a ter­melt növények lombfelületének gyorsabb, erőteljesebb fejlődé­sének biztosítására adagolunk. (Fej trágyázás.) A foszfor és kálium tartalmú műtrágyák a magtermelés nö­velését és minőségének javulá­sát, a növények cllenállóképes- ségének fejlődését segítik elő. Ez utóbbiakat az őszi mélyszán­tás ideje alatt kell kiszórnunk. Ha ezzel valami oknál fogva el­késtünk, akkor a télen is kiszór­hatjuk, ha a szükség megkíván­ja, a hóra is. Lényeg az, hogy ezek a műtrágyák időben kerülje­nek a talajba és a termelt nö­vények fejlődésének idején ol­dott állapotban, elegendő meny- nyiségben álljanak rendelkezés­re. A felhasználásra vonatkozóan nem lehet merev receptet meg­állapítani. A szuperfoszfátból minimálisan 100—150 kilogramm legyen a felhasználandó mennyi­ség, de természetesen ezt első­sorban a termelt növény idénye R Dél Bács megvet Népiét! fsvü évi tervei 1100 millió forintot forgalma­zott fennállása óta a Dél Bács ■megyei Népbolt. A Baján és Ka­locsán működő kereskedelmi vállalatnak 66 élelmiszer, 23 ve­gyesipari és 16 ruházati üzlete működik 1950. október 1 óta. Terven felüli nyereségbefizeté­sük ezekben a napokban érte el a 10 millió forintot. A Dél Bács megyei Népbolt, amelynek 400 dolgozója van, a legutóbbi időben gyorskiszolgáló üzletet nyitott Baján, s a jövő j évben elsőnek nyit az országban ! olyan önkiszolgáló boltot, amely ; iparcikkekéi . . usít. Jövő évi ha- | lozatíejlész. .seben szerepel kor- I szerű divatáru konfekció üzlet | nyitása, illetve átalakítása, va­lamint az 1959-re tervezett bajai kultúrcikk áruház létesítése. A vállalat neonportállal kívánja ellátni üzleteit, valamint kidol­gozás alatt álló új nyitás és zá­rási rendjével eleget akar tenni a vevők minden jogos kívánsá­gának. IS Kiskunfélegyházi Gépgyár január 1-vel felvételre keres vasszerkezeti és le&ezlakalosskat Kereseti lehetőség 1500-tól 1900 forintig. — Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztály án. 2425 szabja meg. A pillangósok, a ré­pa, a burgonya, stb. ennél lé­nyegesen többet igényelnek. A kalászosok is meghálálják a na­gyobb mennyiségű foszfortar­talmú műtrágya adagolását. A kálisóból katasztrális hol­danként minimálisan 100 kilo­grammot adjunk. A répa, a bur­gonya, a szóló, a ciroklélék en­nél jóval nagyobb mennyiséget kívánnak meg. A téli hónapok -még lehetővé teszik a szuper- foszfát és a kálisó kiszórását mindenütt. A műtrágyázás a ráfordított költségeket többszörösen vissza­téríti és emellett gazdagítja a ta­laj tápanyagtartalmát, növeli a termés mennyiségét, javítja a minőségét, valamint a növényi kártevőkkel szembeni ellenálló­képességét. Kosa Károly Téli feladatok a méhészetben A hideg idő beálltával nyu­galom van a méhészetben. A méhek téli fürtbe húzódva, egy­mást melegítve telelnek. A jó méhész számára azonban ilyen­kor is van bőven tennivaló. Ha a méhcsaládok hideg, huzatos helyen vannak, állítsunk fel szélvédőket és igyekezzünk enyhe helyet biztosítani részük­re. A hideg helyen való telelés nagyobb élelemfogyasztással jár és a hideg elleni küzdelem job­ban igénybe veázi a méh szer­vezetét. Jó, ha a méhek részére tudunk zárt helyet biztosítani. Ilyenkor a zavartalan nyugalom­ról is kell gondoskodni. Zárt he­lyen kevesebbet fogyasztanak, ami különösen jelentős ilyen szű­kös esztendő után. A téli munkák közé tartozik még a kaptáraié kijavítása, a tartalékkaptárak festése, rendbe-' hozása. A kereteket már most készítsük el és huzalozzuk be, de ne húzzuk meg teljesen a hu- j zalt, csak a mülép beragasztasa előtt, mert időközben a huzal megnyúlik, meglazul. Hasznos dolog ilyenkor, télen olvasgatni a szaklapokat, ha van lehetőség, tanfolyamra járni, ki­cserélni a tapasztalatokat. A jó méhész ilyenkor már igyekszik felkészülni a következő idényre azzal, hogy növeli tudását. Fuszkó Sándor, a megyei méhészeti szakbizott­ság elnöke Az üzemi tanácsok választásának előkészületeiről Valóban még csak az előkészü­letekről beszélhetünk, mert a választások zöme az újév első, második hónapjára esik. Most folyik a vita arról, hogy ki is ér­demes a tanacstagságra, ki az, aki minden cselekedetével, gon­dolatával az egyetemes üzemi érdekeket tudja a legjobban képviselni. Ebben az ügyben felkerestük a szakszervezetek területi bizott­ságait és érdeklődtünk a tapasz­talatokról. Ax ÉDOSZ-nál Tizennyolc üzemben választa­nak üzemi tanácsot. Eddig min­den üzemben megtartottak az aktívaértekezletet, ahol ismer­tették a határozatot. Az álta­lános helyeslés mellett inkább kérdések vetődtek fel. Ezek kö­zül néhányat. A volt munkástanácstagokat meg lehet-e választani? Mi tör­ténik akkor, ha a főkönyvelő nem választható be az üzemi ta­nácsba? Ha nincs KlSZ-szerve- zet, helyette más tagot kell-e vá­lasztani? Emellett néhány helyen — és ez nagyon helyes — névszerint elmondották, hogy kit, miért nem javasolnak, és kit, miért javasolnak az üzemi tanácsba. A Kecskeméti Sütőipari Válla­latnál ezek ’szerint nem jö­het számításba Ökrös és Menczel nevű szakemberek, mert az el­lenforradalomban, s az azt köve­tő időkben nem tartották szem előtt az állam érdekeit. Az előkészítés közben ügyel a területi bizottság arra is, hogy ahol az üzemi bizottság elnöke nem tud megbirkózni a felada­tokkal, ott kooptálás, vagy üzemi bizottságon belüli cserével olyan ÜB-elnököt állítanak a moz­galom vezetőjéül, aki képes a megnövekedett tennivalókat a kívánalmaknak megfelelően el­végezni. Éppen ezért a Kecs­keméti Szeszipari Vállalatnál új szakszervezeti bizottsági válasz­tás lesz, hogy megfelelő munká­sok kezébe kerüljön a dolgozóit ügye, és az üzem irányítása. Ax b,mtalmel A tél az építő- és építőanyag­iparban a részleges pihenési időt jelenti. Éppen ez az oka annak, hogy a választási előké­születek nagyobb részt csak kez­deti állapotban vannak. Csütör­tökön az ÜB-elnökök, igazgatók és parttitkárok közös megbeszé­lést tartottak a szakszervezet központjában az üzemi tanács­választás tennivalóiról. Valószínű januárban választa­nak üzemi tanácsot a bajai Épü­letasztalosipari Vállalatnál és a Gyufagyárban. A magas, a mély és a téglaépítőiparban inkább csak a tavasz felé lesz meg az üzemi tanácsok választása. A MEDOSZ-nál j A megyei aktíva után most az állami gazdaságokban, gépállo­másokon a választást előkészítő politikai munka folyik. Ennek alapján megállapíthatjuk, hogy a vezetők elvileg egyetértenek az üzemi tanács létrehozásával és igyekeznek segíteni, a dolgo­zók pedig bizakodóak. A MEDOSZ alapszervezeteinél döntően januárban kezdődik meg az üzemi tanácsok válasz­tása. Elsősorban ott. ahol az üzemi bizottságok megfelelő po­litikai munkával ezt előkészítet­ték. A tervek szerint előszór Helvécián, majd azt követően a Bösztöri Állami Gazdaságban választanak üzemi tanácsot. Mivel az ÜB-elnök cgysze- mélyben az üzemi tanács elnöke is, a MEDOSZ megyebizottsága úgy határozott, hogy a szakszer­vezeti oktatás keretén belül ja­nuár végén egyhetes ÜB-elnöki iskolát létesít. Az iskolán a leg­jobb szakemberek ismertetik az ÜB-elnökökkel a tervezés, a ter­melés és a pénzügyi kérdések alapvető tételeit. a Jánoshalma és Vidéke Körzeti Földmű vessző vetkezet Igazgatósága eredményekben gazdag űjesztendöt kíván tagjainak, dolgozóinak és vásárlóinak G yerekhang-egyveleg, ko- pácsolás zaja, lombfű­rész sikongó nesze, enyvszag, fi­nom asztalosműhely-illat fogad, ahogy belépek a kecskeméti Üttörőház barkácsoló termébe. Tíz-tizenhároméves fiúk gyalú- padok mellett szorgoskodnak, — az úttörők modellező szakkö­rébe csöppentem bele. A fiatal vezető pedagógustól, Barabás Lászlótól megtudom, hogy az övékén kívül asztalos, lakatos, ezermester, tánc, szín­játszó, orosz—német, bélyeggyűj­tő, levelező, elektromos, fotó, kémia, háztartási, s még néhány más szakkör működik az Üttörő- házban a pajtások nevelésére, akik nagy-nagy kedvvel vesznek részt a foglalkozásokon. De maradjunk a modellezők­nél. Most nem teljes a lét­számuk, mert a Jókai utcai és Czollner téri iskolák tanulói színházba mentek, a Béke és Szabadság téri iskolák jelenlévő úttörőinek az ügyködése, meg­nyilatkozásai alapján is teljes képet lehet azonban arról al­kotni, hogy mit jelent a fejlődő, emberpalánták életében e hasz­nos időtöltésnek a lehetősége. Hát mit is? A heti kétszeri három órán (ennyi a szakkör foglalkozási ideje) megismer­kednek a célratörő munkával, a mindig gondolkodást igénylő kézügyességre, gyakorlatiasság­ra tesznek szert, s megvetik ágyát annak, ami később — bármilyen foglalkozással is ke­ressék meg kenyerüket — nem a kétkezi munka le-, hanem megbecsülését szüli bennük. Benedek György modellező- világbajnokunk tervrajza alap­r()a rjú fiókák K* ján »Varjú« típusú repülőmo- dellt készít mindegyikük, s igyekvésükön látszik, nem mind­egy nekik, hogy milyenre si­kerül művük. i ilyen, ki olyan életpá­lyára készül közülük, de abban valamennyien megegyez­nek, hogy később sem hagy­nak fel a modellkészítéssel, és ha már benne lesznek a korban, beleülnek a nagyobbá, az igazi »Varjú«-ba, hogy a szelek szár­nyán szállhassanak erdők, ré­tek, hegyek-völgyek, a felhők fölött. Ám nézzük meg e modern Ikarusz-csemetéket közelebbről. Előbb a törzsgárdát, a Béke téri iskola úttörőit, akik már októ­ber 1 óta szorgalmas látogatói a szakkörnek. Sz. Nagy Jancsi nyolcadikos lombfűrésszel kivágott furnér- lemezt csiszolgat dörzsvászon- nai, s időnként célzó tekintettel »megsarcolja'', hogy mennyiben tér el a modclldarab a rajztól. Ez a fiúcska látta már az asz­talosokat, a mesterembereket, tőlük leste el a munka felnőt- tes — s nála bűbájosán ható •— gesztusát. (Igaz, kőműves az édesapja.) Mihajlovics Laci szintén nyol­cadikos és jeles tanuló. Félárva, édesanyja a konzervgyárban dolgozik; ő pedig itt, hej, de mi­lyen komolysággal. Panaszkodik azonban, hogy: »tetszik tudni, voltak olyan illetők...« —■. s mondja ..., hiába no, gyerekek még, addig sedréskedtek, míg összetört Laci félkész modellje. De az újabbnak már megvan a vezérsíkja, meglesz az egész is, — a Laciból pedig olyan elektro­mérnök lesz (mert az akar lenni), hogy bizonyára csodál­kozva kérdik majd egymástól, tőle is a munkások, meg a kol­légái: hol tett szert Mihajlovics elvtárs a gyakorlati fogásokra? (S ő akkor a kecskeméti Üttörő- házra gondol majd; hálával, — ugye, Laci?) V igyázz, függőlegesen tartsd a fűrészt — magyaráz most a vezetőtanár Berente Ga­bi hetedikesnek, aki sehogy sem akar boldogulni a lombfűrész- szel. De semmi baj, nyiha- nyisza-siszi-siszű, a vékony sza­lag engedelmesen hasítja már a íurnérlemczt. Emitt Lóránd Nándi . jelesen tanuló nyolcadikos a modell szárnyközépjét ragasztgalja. O hazulról hozta a repülés szere- tetet, mert gyógyszerész édesap­ja — Nándi pontosan tudja — B-vizsgázott vitorlázó. Az édes­apa sportszenvedélyén kívül fog­lalkozásának a jegyét is magán­hordja a kisfiú, mert a bal mu­tatóujja szakavatottan van be­kötve; otthon farigcsálás köz­ben elvágta ugyanis. Máskülön­ben Nándi vegyészmérnök lesz, s most sietnie kell a ragasztás­sal, mert négyéves kishúga sír­va sürgeti a »rcpüjőt«. Mokány kisfiú, hadseregünk jö­vendő tisztje (mert semmi más, csak az akar lenni), Mé­száros Feri következik, aki olyan fürgén, ügyesen mászik fel a nála mégegyszer olyan magas szekrényen a föléje akasztott re- pülőmodellért, mintha már a gyakorló rohampálya négyméte­res palánkján tenné, — s meg is teheti majd, mert fel kell venni Ferit a katonai középisko­lába, mert jeles tanuló, s komoly, energikus emberke. Árpi kedves, rólad is néhány szót, Kovács Árpád, aki félszem­mel is egész ember vagy. Két és tél éves korában a testvére vé­letlenül kiütötte a jobbszemét, üveggel pótolták, de ő így sem vesztette e’l életkedvét: fűrészel, csiszol, ragaszt; s amikor meg­kérdem tőle, hogy mj akar lenni, gondolkodás nélkül feleli: »Mű- szemkészítö«. Segíteni a hozzá- hasonlóan szerencsétlenül járt embertársain. Ez az elhatározá­sa pedig itt született meg benne, az úttörők között. I tt vannak még a Sza­badság téri iskolások,, akik csak a második foglalkozá­son vesznek részt, mert azelőtt, — amikor még délután kellett iskolába járniok — nem volt rá idejük. Inolca Sanyi és Farkas Pista, a két iskolai padszomszéd a gyalűpadnál sem válik el egy­mástól; s így lesz az életben is, amikor egyikük a lakatos-, má­sikuk az autó- és motorszerelő szakmának lesz a mestere. Talpraesett fiú mind a kettő, határozott és őszinte. — Nekem a lakatospályára van huzalmam — mondja Sanyi —, otthon, ha valami elromlik, én szoktam megcsinálni. — Pista az élén- kebb, tőle azt kérdem, hogy örülnek-e a szülei, amiért az Üttörőházba jár. — Hogyne — válaszolja, — legalább nem rosszalkodom otthon (Ez ugye, őszinte felelet.) Velük egy osztályba jár Pás- kuly Imre is, aki fűszeripari ta­nuló akar lenni, ezért is javí­totta ki a hármas osztályzatát négyesre. — Apukám is bele­egyezett, anyukám is — örven­dezik. Az apa egyébként katona­tiszt, századosi rangban. Míg beszélgetünk, kezüktől formálódik, készül a Varjú. És nemsokára száll majd, fel, a ma­gasba. És eljön az az idő is, amikor ők is kirepülnek az életbe, s egyre nagyobb ütemben ível­nek felfelé. Erős lesz a szárnyuk, mert az iskola, az otthon mel­lett olyan fészekben próbálgat­ják az első nekilendülésüket, mint az Üttörőház, amely egyéb­ként szombaton délután ünne­pelte fennállásának hatodik év­fordulóját. L egyen hát ez az írás kö­szönet és köszöntő is — vezetőivel és a nevelő peda­gógusokkal együtt —• ennek a nagyszerű intézménynek, a mo- delezők variúfcszkónck. Tarján István

Next

/
Thumbnails
Contents