Petőfi Népe, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-29 / 304. szám
A pártkiadványok terjesztéséről Elburjánzott a feketevágás megyénkben QéL doL(jőzik a netánáes Nagybaracskdn is ismerkedtünk meg előbb az óvodás-, majd az iskolás gyermekek szüleivel. Nyilas József igazgató-tanító, Nagybaracska eddig még egyetlen egy szabálysértési eljárást sem indítottak. Piacellenőrzés sem folyik a köz* ségekben. Ugyancsak az állatorvosok sem foglalkoznak ezzel a kérdéssel, sőt sok esetben a feketén vágott állatok húsát lebélyegzik. Hasonlóan nem vizsgálják meg az őstermelők által a piacon forgalomba hozott füstölt húsárut sem. Megyei szerveink az észlelt törvénysértések és szabálytalanságok ügyében az eljárást megindították, Bálint Gyula izsáki húsiparost 1000 forint pénzbírságra büntették. De folyamatban van a többi ellen is a büntetés kiszabása, a szabálytalanságok elkövetésébe n részes tanácsvezetők sem kerülhetik el a felelősségrevonást. A hclvéciai tanácselnök ellen fegyelmi eljárást indítottak. Felsőbb szerveink most vizsgálják a tiszakecskei és izsáki tanácsvezetők mulasztásait. Részükre ebből a tanulság a.% hogyha tudatlanságból követtem el a szabálytalanságot, tanulmányozzák jobban a rendeleteket, s ha ismerik, következetesen hajtsák végre azokat. A törvény - sértő hentesek nagy részétől az iparengedélyt bevonták. Olyan hűsiparosokra nincs szükség, akik a közellátás érdekeit veszélyeztetik, csak azéit, hogy .lógta tanul nagyobb haszonra tegyenek szert. N. O. — Alsóerek nem is község, csak szállás és valamikor úgy éllünk benne, az érseki bérlök keze alatt, hogy nem tudtunk többet, mint az ekeszarvát tartani és az ökröt hajtani .. f Ezzel kezdődött beszélgetésem Balogh Albert bácsival, aki ma is ezen a szálláson lakik. Albert bácsi 80 éves és szívesen felel- get: hogyan látja ő öreg, tapasztalt szemével a mai életet? — Aj, a mai fiatalok el sem hiszik, hogyan éltünk mi... — Felesége rábólogat. — Bizony igaz. Mert minket, ugye apjuk, nem ért a világos az ágyban, nem jártunk moziba, meg nem volt küMégis szép a mi ideiünk... lön hétköznapló és templomos ruhánk, mint a mai gyerekeknek. De így van jól, ha mi nem is tudtuk élvezni az élet javát, élvezzék legalább az unokák... Albert bácsi csöndesen me éli élete sorát: — Apám béres volt és én is annak születtem. Az volt ám a küzdelmes élet! Hajnalban két órakor keltem, este tízig talpon voltam. Árpaédesen és kukoricagörhönyön éltünk, a mai fiatalok már azt sem tudják, mi az ... Közben pártok jöttek-mentek, de a mi sorsunk, a nyomorúság nem változott. A 07-e.s párt, amiben először bíztunk, győzelme után lenyomta a gabona árát... Aztán jött a háború, négy családdal maradt itthon az asszony ... — Azám — veszi át a szót Balogh néni, — éjjel-nappal dolgoztam, a gyerekeket magukra hagytam, mert csak így meneked- tünk meg az éhenha- lástól... — Aki most dolgozik, az látja is értelmét — ugrik át a jelenre Balogh Albert. — Én semmit nem tudtam szerezni, de Albert fiam 1949-ben vette ezt a házat s a demokrácia alatt vette az öt és fél hold földet is. Ma megértem, amit soha nem gondoltam volna, hogy Tibor unokám a Szovjetunióban ösztöndíjjal tanulhatott és ma Pesten mérnök. S az is valami ám, hogy orosz asszonyt hozott feleségnek! Nagyon várom már, hogy lássam — és egy könnyet dörzsöl ki a szeméből... Szóval van már minek örülni. Tanuljanak és dolgozzanak a fiatalok, mert ma már ők látják a hasznát... Délre jár az idő s én azzal a gondolattal búcsúzom: mégis szép a mi életünk, érdemes érte harcolni! A technikus Mi Tiringer Lajosnak, a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat technikusának komoly szerepe van az egyes tömeggyártmányok gyors és olcsó előállításában, A leábízott feladatokat jó felké- * szültségénél fogva odaadóan, S szorgalmasan oldja meg. (Kosár Márton) BARÁT? ELLENSÉG? Minek alapján ítéljük meg az embereket? Milyen mértékkel mérjünk? Hogyan kerülhetjük el a tévedéseket? — olyan kérdések ezek, amelyek üzemben, falun, vagy városban nap mint nap felmerülnek. Legáltalánosabb az a gyakorlat — és ez helyes —, hogy az emberek elbírálásánál mindenek előtt az 1956. októberi ellenforradalom alatti magatartását vizsgálják és abból kiindulva formálnak róla véleményt. És ez így helyes. Valójában legiga- ízabban a nehéz helyzetekben mutatkozik meg, ki, mennyit ér, kire hogyan íüehet számítani. Ennek ellenére az elmúlt év októbere több okból eredően egymagában mégsem nyújthat teljes képet sem az ellenséges elemek megkülönböztetéséhez, sem a mellettünk állók számbavételéhez. Az ellenforradalom során ugyanis nem minden ellenséges elem lépett nyílban a porondra. Nagy számmal voltak [olyanok, akik gyávaságból, számításból, vagy más okokból a háttérben maradiak és nem leplezték le szándékukat, tágazi énjüket. Ugyanakkor a nagy eszmei zűrzavarban barátaink közül is Többen megtévedtek, vagy nem hallatták hangjukat. Abban az időben a helyzet sokak számára rendkívül bonyolult, az arcvonalak pedig nagyon kuszáltak voltak. — Azoknak, akik emberekkel foglalkoznak, nem könnyű megkülönböztetni a jószándékú megtévedteket, az ellenforradalom szervezésében, galádságában bűnös elemektől és az árulóktól, akik számára nem adunk és nem adhatunk felmentést.- Ugyanakkor sokan voltak fOlyanuk. akik semmibe sem keveredtek, hogy úgy mondjuk, semmit sem csináltak, éppen ezért hovatartozásukat kizárólag az októberi magatartásuk alapján nem tudjuk megítélni. A »semmittevést« még nem fogadhatjuk el valami biztos ajánlólevélnek, vagy valamilyen különösen nagy érdemnek. Ez utóbbi megítélésével kapcsolatban jelenleg kétféle véglettel találkozunk. ÄZ egyik ilyen helytelen irányzat képviselői lebecsülik az ellenforradalom során háttérben maradt, a régi, volt uralkodó osztályok egyes csoportjainak veszélyességét, aknamunkáját és napi tevékenységük során figyelmen kívül hagyják az osztalyharc követelményeit. Amiért nem tettek »semmit«, azt már a mellettünk való kiállásnak veszik. A helytelen álláspontot képviselők másik csoportjának az a hibája, hogy rendkívül bizalmatlanok az emberek iránt, nem hisznek fejlődőképességükben, nem hisznek abban, hogy a dolgozók többsége megnyerhető a szocializmus ügyének. Úgy gondolják, hogy azokra, akik októberben nem álltak mellénk, illetve aktívan nem támogattak bennünket, ezután sem lehet számítani. Ebből kiindulva elhanyagolják az ingadozó emberek felvilágosítását és a párt köré való felsorakoztatását. Mondanunk sem kell, hogy mind a két állásfoglalás egyformán veszélyes és káros. Néhány helyen azokat a hibákat még azzal tetézik, hogy a középparasztokat kezdik úgy emlegetni, mint ki- zsákmányolókat, máshol pedig ennek fordítottja jelentkezik, a tényleges kizsákmányotokat, a kulákokat is a középparasztok közé sorolják. Olyan furcsa esettel is találkoztunk, hogy középparasztoknak tekintik a kulákot is csak azért, mert valamikor valaki indokolatlanul rehabilitálta. No, de ha ez így van és ezt látják, akkor miért tétlenkednek, miért r.em változtatják meg álláspontjukat? Az ellenforradalom fellépése azt is megmutatta, hogy a régi rend visszaállítására vágyódó osztályellenséghez nemcsak a kulákok tartoznak, hanem velük tartanak a volt horthysta csendőrök, volt vezető állami tisztviselők és más deklasszált elemek is. Mi legyen ezekkel? — kérdezhetik sokan. Ismeretes az az álláspontunk, hogy a szocializmus építése közben nem érdekünk az osztályharc élezése, de nem teszünk elvi engedményt csökkentése érdekében sem. Nálunk az osztályharc heve erőnk, és a tömegek támogatásának mértékétől függően, hol fellángol, hol pedig, az ellenség erejének gyengülésével párhuzamosan lejebb lohad. Az osztályellenség egyes személyeit illetően pedig az az álláspontunk, hegy akik törvényeinket tiszteletben tartják és államellenes tevékenységet nem folytatnak, azokat nem érheti bántódás. De hogyan bíráljuk el a dolgozók magatartását, esetleg ellenséges jellegű cselekedeteit? Magától értetődik, hogy különösen megbecsüljük azokat, akik a nehéz napokban is megálltak a helyüket, Az ellenforradalom leverése óla azonban most már több mint egy. év telt el és a népi hatalom megerősödése, a bátor kiállás, a nézetek tisztázódása sok esetben embert és jellemet formáló erővel jelentkezetta megtévedettek, vagy hibát elkövetőpjkgy részénél is. Éppen ezért, ha helysen akarunk valakiről véleményt mondani, nemcsak a múltat, hanem azzal összefüggésben a mát is vizsgálnunk kell. Az ellenforradalom alatti helytállás a mostani feladatokban való tevékeny közreműködésre is kötelez. A megtévedetteknek pedig lehetőségük van hibáik kijavítására. Az embereket nem lehet meiev sablonok alapján megítélni. Alapos emberismeret, politikai magatartásuk, jellemük és szakmai képességük számbavétele, korábbi és jelenlegi tevékenységük összefüggő, fejlődésében való vizsgálata az a vezérfonal, ami közelebb visz a helyes ítélethez. Mindez természetesen csak néhány gondolat abból a sokoldalú és alapos körültekintést igénylő munkából, amelyet teljességre való törekvés nélkül soroltunk fel. Az élet nem áll meg. Előre megyünk a szocializmus építésének útján, mégpedig olyan ütemben, amilyen mértékben megnyerjük a dolgozók nagy tömegeinek támogatását és leküzdjük az ellenség által emelt akadályokat, E tevékenység közben az embereket nemcsak régi dolgaik, hanem jelenlegi cselekedeteik, tetteik figyelembevételével bíráljuk el. A régi dolgoknál való megrekedés, az egyoldalú szemlélet előrehaladásunkat ma már nem segíti megfelelően'. Tengernyi a munkánk, sok a tennivalónk. Az emberek helyes megítélése közelebb visz céljaink megvalósítású-, hoz. N'asy József (Folytatás az 1. oldalról) : Ilyenformán a tanács vezetője : szinte cinkosságot vállalt a fe- : ketevágóval. Sok szabálytalanságot követnek el a földműves- ezövetkezetek is. | A Mélykúti Beszerző és Értéke- ; sítő Szövetkezet 200 termelővel ; kötött hizlalást szerződést. Az [ átvett sertések egy részét Mély- : kúton, a többit a budapesti : standjukon mérték ki. A Boro- tai Földművesszövetkezet az utóbbi időben kb. kilenc sertést vágott és mért ki szabálytalanul. Vígh András, a Lászlófalvi Földművesszovetkezet hús'paro- sa még árfelhajtást is követett el, mert a szabad ár lelett vásárolta a sertéseket. Sorolhatnánk még jó néhány példát a 40—1957. sz. rendelet megszegésével kapcsolatban. •— Sajnos, a példa ragadós és olyan jelenségek mutatkoznak. hogy nemcsak a magánhúsiparosck és töldművesszövfetkezetek, hanem az őstermelők és egyéb személyek is kezdenek feketén vágott hús mérésével foglalkozni. Ez, a nagymérvű adócsalások és az egészségügyi vizsgálatok elmulasztása mellett az ország húsellátását is veszélyezteti. Nagy hiba, hogy községi tanácsaink nem hajtják végre következetesen a rendeletet, illetve nem élnek a rendeletben biztosított jogukkal és A kommunisták tájékoztatásában, műveltségük növelésében és szórakoztatásában ií fontos szerepe van az írásos kiadványoknak. AnnaK ellenére, hogy pártunk taglétszám? most kevesebb, mint az MDF idejében volt, mégis azt tapasztaljuk, hogy több könyvet és kiadványt vásárolnak, mint az előző években. Az olvasókászség megnövekedésének több oka van Azt hiszem, nem tévedek, ha ezek között első helyen a jobb felvilágosító tevékenységet, a megfelelő propagandát, a terjesztéssel foglalkozó elvtársak és pártvezetőségek odaadó, lelkiismeretes munkáját említem. A pártkiadványok terjesztése és felhasználd a terén különösen szép eredményt ért el a bajai városi pártbizottság, a Kecskeméti Gépgyár, a bugacpusztai és a hercegszántói községi párt- szervezet. Még több pártszervezet nevét fel lehetne itt sorolni és jó munkájukat megdicsérni. Most azonban néhány sorban azokkal szeretnék foglalkozni, akik nem értették még ,' meg az írásos kiadványok ter- I jesztésének fontosságát. Ezek [közül is kirívó Szeretnie község, ahol az anyagterjeszléssel megbízott elvtárs fel sem bontotta a cspmagokat, hanem úgy, ahogy kapta, visszaküldte azokat. Vajon a szeremlei pártszervezet vezetősége, az ottani kommunisták tudtak-e az anyagterjesztő ilyen eljárásáról? Vajon a szeremlei i kommunisták nem szeretnek tanulni, nem akarják ismereteiket gazdagítani? Nem segítene nekik is a pártszervezet gyakorlati problémáira választ adó »Pártélet«, vagy a nemzetközi helyzet megértését elősegítő tényekkel, adatokkal magyarázó 1 »Dióhéj« című anyagok és más 1 kiadványok? Nem hiszem. Más pártszervezetek gyakorlatából következtetve, úgy gondolom, nem a párttagok között kell a hibát keresni. Ugyanígy nem a pártszervezet tagjait, hanem a pártvezetőséget terheli mulasztás Dávodon, Lászlófalván és Katymáron azért, mert a kiküldött kiadványok árával többszöri - sürgetésünk ellenére sem számoltak el és tartozásukból még semmit sem törlesztettek. Mit szóljunk, mi legyen a véleményünk ezeknek az elvtársaknak magatartásáról és mit szólnának hozzá a párttagok és pár- tonkívüliek? Biztosra veszem, hogy a párttagok ezekről a mulasztásokról nem tudnak, mert ellenkező ecetben ilyesmit nem tűrnének. Az eddigi tapasztalatok azt I mutatják, hogy eredményes és i célravezető, s minden esetben a : terjesztői munka megjavulását eredményezi, ha a pártszervezeteink taggyűlésen is megtárgyalják -a kiadványok terjesztését. Éppen ezért azt javasoljuk, — , különösen azoknak a pártszervezeteknek, ahol hibák mutatkoznak — minél előbb tűzzék nap:- [ rendre a kiadványok terjesztő-' j sének helyzetét és határozzák j meg a tennivalókat. j A pártkiadványokat,: a Pártélet kivételével, a pár-: 1 tonkívüli dolgozók között is tér-' jeszthetik, árusíthatják pártszer-] vezeteink, de a főfeladat annak' megszervezése, hogy a kom- muni ták rendszeresen megkap-; :ják és olvassák ezeket. * Pártszervezeteink ezt a tevé-l kenységét az 1958-as évben a' Kossuth-kiadó megyei ldren-; deltsége rendszeresebb helyszíni] látogatásokkal, tanáé adással és az anyagok még tervszerűbb, a szükségletnek megfelelőbb elosz-] tásával kívánja elősegíteni. ] Kiss Ferenc, a Kossuth Kiadó megyei kiren-j deltségének vezetője • ’ A társadalmi szervek összefogásának és az összefogásból származó eredményes munkának szép példáját mutatja a nagybaracskai dolgozók megértő együttműködése, amelyben megszületett a szegényebb tanulók megsegítésének gondolata. A nőtanács a szülői munkaközösséggel összefogva jólsikerült Télapó-ünnepséget tartott az óvodában, ahol minden gyereket 5—6 forint értékű csomaggal ajándékoztak meg. A taná-.s és a szülői munkaközösség adományaiból pedig ezer forint értékű játékot vásároltak, az óvónők. A nőtanács az iskolásokról sem feledkezett meg. A földmű- vesszövetkezettöl, a kisipari termelőszövetkezettől, a halász- szövetkezettől, a tanácstól és a szülői munkaközösségtől gyűjtött, pénzen 26 családot ajándékoztak meg, — 80—100 forint értékű csomagokkal. Ezer forint érték-', ben az úttörőcsapatnak is vásároltak játékot. : Az eredményesebb nevelői munkát, a szülőkkel való megismerkedést szolgálta az a két összejövetel is, amelyen közösen elköltött vacsora alkalmával'
