Petőfi Népe, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-28 / 303. szám

Paprikahamisífás és üzérkedés miatt 124 vádlott álk a Megyei Bíróság előtt A NÉPI ELLENŐRZÉSRŐL szóló, most megjelent törvény nagy jelentőségét mutatja meg az a monstre per, melynek 124 vádlottja január 2-án felel bűn­tetteiért a Bács-Kiskun Megyei Bíróság előtt. Szemléletesen példázza ez az eset, hogy ahol .gyengül az ellenőrzés, ott azon­nal felüti fejét a bűn — s mint a jelen esetben is —, a legkü­lönfélébb formákban jelentke­zik. MI IS TÖRTÉNT tulajdon­képpen? A kalocsai járás paprikater­melő parasztjai közül igen so­kan, 1956 december közepétől B957 január végéig nagymeny- nyiségű paprikát szállítottak Budapestre. A paprikát — je­lentős mennyiségben — külön­böző anyagokkal meghamisítot­ták, s kihasználva az ellenfor­radalom utáni lazább ellenőr­zést —, büntetlenül értékest lőt­ték. A Budapesti 1. számú Zöld­ség, Gyümölcs Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója: Vadas Sán­dor, s a vállalat áruforgalmi osztályvezetője: Kertész Lajos i— ahelyett, hogy illetékes he­lyen feljelentést tettek volna a paprikahamisítók ellen — uta­sítást adtak felvásárlóiknak: — I ran kl Józsefnek, Fehér Lász­lónak és Baral Nándornak a paprika felvásárlására. ILYEN MÓDON 120 mázsa paprikát vásároltak fel — ki­lónként 50—60 forintos áron, összesen 850 000 forint értékben. A vállalat aztán a felvásárolt paprikából több mint 30 má­zsát — kilónként 102—108 fo­rintért — a Békés megyei Me­zőgazdasági Termékeket Értéke­sítő Szövetkezeti Vállalatnak adott el, annak ellenére, hogy a vállalat nagykereskedelmi te­vékenységet nem folytathat. A vállalat boltjaiban is 30 mázsa paprikát hoztak forgalomba —, kilónként 120 forintos áron! A paprikát tehát a megengedett haszonkulcsot meghaladó, kö­zel százszázalékos haszonnal ér­tékesítették —, vállalatukat nagyösszegű, Illetéktelen nye­reséghez juttatva. Aki azt gondolja, hogy ezzel végére értünk a bünszövevény- nek, az téved, mert a bűntettek hosszú sora még csak most kö­vetkezik: Franki és Fehér, felvásárlá­saik alkalmával kevesebbet mértek a tényleges mennyiség­nél, s a mutatkozó súlytöbblet értékét ők vették fel. Ezzel 41 ezer forint »különkeresethez« jutottak. ÍGY TÖRTÉNHETETT, hogy a tolvaj meglopta a másik tol­vajt! S aki úgy véli, hogy Franki ••védekezésből«, vagy pedig »tolvajtól lopni nem bűn« jel­szóval csapta be a panrikaha- m sítókat —, az is téved. Mert egy-egy alkalommal maga Fe­hér kérte meg a paprikahami­sító termelőket, hogy fessék meg paprikájukat, mert — lé­vén »becsületes« felvásárló —, csak a megfelelő színű paprikát veszi át, tehát sajátmaguk gon­doskodtak arról, hogy a jöve­delmező üzlet forrása be ne duguljon! A Baral és Fehér jelleméről festett kép hitelessége* érde­kében meg azt is közöljük, hogy a felvásárolt paprikáért — azon túl, hogy kevesebbre mérték a tényleges mennyiségnél — a számlázott összegnél is keveseb­bet fizettek, a mutatkozó több­letet szintén maguk zsebelték be. így egy rókáról két, sőt — három bőrt is lenyúztak. Egész paprikahamisító biro­dalmat szerveztek: felül a vál lalat két paprika-királya: Va­das és Kertész, középütt a fel­vásárlókból álló törzsgárda, s alól a kisebb, de nagyszámú és kártékonyságában a »főnökkel« vetekedő bűnösök. Nem árt még egy pár szót szólni róluk: EGY CSOPORTJUK a hami­sítással foglalkozó paprikater­melőket látta el a hamisításhoz szükséges festékkel.1®’ Más csoportjuk a it .otgazó vállalattól visszatartott, saját termelésű paprikát, megtörve és meghamisítva a felvásárlók­nak szállította Pestre. Harmadik csoportjuk már maga is foglalkozott a kalocsai piacon — még hamisítatlan — paprika felvásárlásával, s azt »kellő« hamisítás után — szin­tén Pesten értékesítették. Van, aki egymaga többmázsa hami­sított paprikát hozott forgalom­ba! De oldalakon lehetne sorolni a neveket, s a bűnös tevékeny­ség különbözőbb formáit. A bu­dapesti II., Vili. és XIV. kerü­leti KÖZÉRT is vásárolt hami­sított paprikát, sőt a budapesti 6. számú Közétkeztetési Válla­lat is nagymennyiségű, 40 má­zsa paprikát vásárolt össze. A vállalat kereskedelmi osztályve­zetője, áruforgalmi osztályveze­tője és ellenőre gondatlanságból nem intézkedett a felvásárolt paprika minőségének megvizs­gálásáról, s hanyagságuk miatt a vállalatot mintegy 30 000 fo­rint károsodás érte. AZ ÜGYÉSZSÉG az egyes vádlottak ellen —, az általuk elkövetett bűncselekményeknek megfelelően — a fűszerpaprika jogosulatlan felvásárlásától kezdve, a bűnszövetkezetben el­követett, nagy kárt okozó csa­lásig, a legkülönbözőbb bűntet­tek miatt nyújtott be vádiratot. Az ügy ismertetésére, annak tárgyalása után visszatérünk. Az üzemi tanácsok megválasztásának előkészületeiről tárgyaltak a megye gépállomásainak és állami gazdaságainak vezetői , A MEDOSZ megyei bizott­sága tanácskozásra hívta össze a megye gépállomásainak és ál­lami gazdaságainak vezetőit, párttitkárait és szakszervezeti vezetőségi tagjait. A megbeszé­lésen Koczka Sándor elvtárs, a MEDOSZ megyei bizottságának elnöke tartott beszámolót az január 1-e és március 31-e küzöi! megválasztandó üzemi tanácsokról. A szocialista demokráciá- n, h 1! dözhetetlen része az űz m demokrácia kiszélesítése, a dolgozóknak a termelés irányí­tásába történő bevonása — kezdte beszédét Koczka elv­társ. — Ez a megelőző időkben is sokat vitatott kérdés volt. Az üzemi demokrácia kiszélesítését segíti most elő a Magyar Forra­dalmi Munkás-Paraszt kormány és a Szakszervezetek ;Ch'ssSgo4 Tanácsának az üzemi tanácsok­ról hozott határozata. E határo­zatot^ sok vita és véleménynyil­vánítás előzte meg. Most mar törvényerejű rendelkezéssé emel­kedett, mely a munkások és a szakvezetők véleményének meg­hallgatása utján jött létre. Az üzemi tanácsokról való határo­zattal egyidőben a munkástaná­csokról szóló törvényerejű ren­delet hatályát vesztette. A továbbiakban Koczka elv­társ kijelentette, hogy mivel az üzemi tanácsok munkájának irányítását, vezetését a szakszer­vezetekre bízta a párt és a kor­mány, — megválasztásukban és vezetésükben a kommunistáktól nyilt kiállást várunk a gazda­ságvezetés demokratizálása mel­lett. — Nagyon jól tudjuk — foly­tatta —, hogy még mindig van olyan gazdasági vezető, aki nem tartja kívánatosnak a dolgozók beleszólását a gazdaság életébe. Félnek attól, hogy ez a tény meg­sérti az egyszemélyi vezetést. Pedig az üzemi tanácsok létre­jöttével erről nincsen szó. Sót az- egyszemélyi vezetést. — an­nak lenini elvei alapján — szi­lárdítani kívánjuk. Az egysze­mélyi veze,tés sértetlen fenntar­tása mellett azonban a munká­sok szerepét a vállalat minden irányú gazdasági tevékenységé­ben növelni akarjuk. Vannak, akik azt kérde­zik: »Miért nem alkalmazzuk a jugoszláv, vagy a lengyel formát a gazdasági vezetés demokrati­zálása terén?« Ügy véljük, hogy ezek nem értik meg, hogy mi más — történelmileg kialakult —, sajátságokkal rendelkezünk, s ezért :ií nem volna helyes sem egyik,'sem másik forma lemáso­lása. Az üzemi tanácsok nem csor­bítják a szakszervezetek jogait, sőt e jogkör bővítését jelentik. Megnyilvánul ez többek között abban is, hogy a tanács olyan gazdasági kérdésekben is állast foglal, amellyel üzemi bizottsá­gaink egyáltalán nem foglalkoz­tak. Ismeretes, hogy az üzemi tanácsok tagjainak kétharmad része szakszervezeti tag lesz. Eb­ből az is következik. hogy a szakszervezeti tagok jogai is bő­vülnek. Bizonyítja ezt még az is, hogy az üzemi tanács^ két ülése között, annak ügyeiben — beleértve a döntési jogot is — az üzemi bizottság jár el. A rendelkezés szerint az üze­mi tanácsok tagjainak létszámát 15—121 tagig kell megválaszta­ni, ezek számát az üzem nagy­ságától, a dolgozók létszámától függően az üzemi bizottság álla­pítja meg. Az üzemi tanácsok elnöke, — minden esetben az üzemi bizottságok elnöke. Te­vékenységüket a szükség szerint, — de legalább negyedévenként összenívott és a rendelkezés sze­rint meghatározott hatáskörű — üléseiken fejtik ki. Beszéde végén Koczka elvtárs ezeket mondotta; — Ha az elvtársak e tanács­kozásról hazamennek, első te­endőként december 31-ig szer­vezzék meg a szakszervezeti ak­tívák gyűléseit és ezeken ismer­tessék meg minden dolgozóval az üzemi tanácsokról hozott ren­delkezést. Ezeken az aktívakon el kell érnünk, hogy a dolgozók megérthessék az üzemi tanácsok jelentőségét; választ kapjanak kérdéseikre és olyan politikai légkört teremtsünk, amely fel­kelti a dolgozók érdeklődését az üzemi tanácsok iránt. — Az üzemi tanács kétségtelenül megkönnyíti a gazdaságvezetés és a gazdaság! előtt álló problémák megoldását, l de — ne tekintsük valamiféle csodaszernek. Mellettük tovább­ra is fenn kell tartani az üzemi demokráciának többi formáit: a termelési tanácskozásokat és a szakszervezeti taggyűléseket is. A demokrácia egyik eszköze nem helyettesítheti a másikat. Valamennyinek az a feladata, hogy a gyakorlati vezetés segí­tése közben, — vezetésre nevel­jük a dolgozókat. Az üzemi ta­nács akkor tölti be hivatását, ha segítségével sikerül jobban be­vonni a dolgozókat a gazdaság igazgatásába, s ez — az üzemi demokrácia szélesítése — egyben a szocialista átalakítás sikerének egyik biztosítéka is. A KECSKEMÉTI DÓZSA SZILVESZTERI ESTJE NB Il-es csapatunk Szilveszter-est­jén a klub tagjai és barátai részére műsoros szilveszteri estet rendez, amelyre ezúttal hívja meg a klub tagjait és barátait. A KTE BIRKÓZÓINAK ÉVZÁRÓ ESTJE A KTE birkózó-szakosztálya a jól sikerült 1957-es évet a szakosztály tagjai részére december 28-án, szom­baton este 8 órakor évzáró vacso­rával ünnepli meg a KTE klubhe­lyiségében. TOTO KALAUZ A Totó 51. hetén eléggé népszerű i nyeremények voltak. Az öt darab1 12 találatos szelvény mindegyikere kereken 83 UOO forintot fizettek. 11 ta- láiatos volt 194 darab 2140 forinttal és 10 találatos 2413 darab 230 forint­tal. Ezen a héten csupa olasz és francia bajnoki mérKŐzé.sek szerepelnek a Totó műsorán. Éppen ezért ezekre a mérkőzésekre jóval nehezebb tip­pelni. Figyelembe kell vennünk azt, hogy az olasz mérKőzéseknél igen SZÁZADGYŰLÉS Pártegység, éberség, fegyelem A Kecskeméti Munkás­őrség december 21-én délután 2 órakor századgyűlést tartott, a városi tanács kultúrtermében. A gyűlésen részt vettek Némethi Ferenc elvtárs, a Munkásőrség zászlóalja parancsnoka, Gombos Aladár elvtárs, az MSZMP vá­rosi bizottságának titkára, Pu- tics József elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának másodtit­kára és Havas András elvtárs, a járási rendőrkapitányság poli­tikai helyettese. A századgyűlést Cserháti László elvtárs, az első század parancsnoka nyitotta meg. Be­vezetőjében hangsúlyozta: — A munkásőrség abban az időben alakult meg, amikor a MUK-isták kiadták a »jelszót«: . »Márciusban újra kezdjük.« Mi | vártuk kezdeményezésüket, de a í proietárhatalom már akkorára | úgy megerősödött, hogy a MŰK i vezérkara jobbnak látta, ha el- ; elhallgatnak ezekkel az ostoba, kedélyeket lázító fecsegésekkel. Tíz hónap telt el a munkásőr­ség megalakulása óta. Nem nagy idő ez egy új szervezet életében, de ha levonjuk e néhány hónap tapasztalataiból a következteté­seket, megállapíthatjuk, hogy komoly eredményeket értünk el. Miben mutatkozik ez meg? El­sősorban a párthoz való hűség­ben, a kollektív szellem ember­formáló erejében, s ném utolsó BÁDOGOS szakiparost január 1-től felvesz az Ingatlankezelő Vállalat Kecskemét 2510 Értesítjük ügyfeleinket, hogy Baján 1958. január 8-án, szerdán lesz útlevélfelvétel, tekintet­tel az ünnepekre. — IBUSZ, Útlevél Kirendeltség. 2515 sorban a kiképzésben elért si­kerekben. Áldozatos munkát kö­vetel ez minden elvtárstól, de azt hiszem, mindegyik munkás­őr szívesen vállalja ezt a mun­kát, s tudom, bármilyen nehéz is a mi feladatunk, azért nem torpanunk meg a nehézségek előtt, s amivel minket megbíz a párt, azt végre is hajtjuk — fe­jezte be beszédét Cserháti elv­társ, Ezután megkezdődtek a hozzászólások. Az elvtársak el­mondták, hogy a munkásőrség­ben legdöntőbb a pártegység megteremtése. Vannak olyanok, akik szektás nézeteket vallanak, s ha megbírálják őket, akkor megsértődnek, vagy a kritika el­fojtását látják az építő-nevelő bírálatban. A párt csak úgy le­het erős, ha tagjai egységesen hajtják végre a párt határoza­tait. A továbbiakban szóbakerült a fegyelem kérdése is. Hangsú­lyozták, hogy a munkásőröknek nemcsak a foglalkozásokon, ha­nem munkahelyükön is példát kell mutatniok, s ez pedig fe­gyelem nélkül elképzelhetetlen. Őrködni kell a munkásőrség megbonthatatlan egysége felett. Ne engedjük, hogy esetleg né­hány karrierista ugródeszkának használja fel a munkásőrséget. Többen, a karhatalom és a mun­kásőrség baráUu gyakori az x, a franciáknál pedig a 2-es. 1. Atálánla—Alessandria Bergamo­biui. A vendégcsapat a jobbik, de az Atalanta kiesőre ált, s az Aleesandiia bét közben is játszik. Ezek figye­lembevételével tippünk: x, l. 2. Genoa—Torino Genovában. Az utolsó helyen lévő Genoának igen nehéz dolga lesz a feljavult Torino- val. Tippünk: x, 1. 3. Juventus—Sampdoria Torinóban, A formájában kissé visszaesett ve­zető Juventus otthonában mindkét pontot megszerzi. Tippünk: 1. 4. Lanerossi—Bologna Vicenzában^ A két jó formában lévő középcsapat1 küzdelme igen közei jár a döntetlen­hez. Tippünk: x, 1. 5. Milan—Fiorentina Milanóban. A tavalyi bajnok jelenleg a kiesés él­len küzd, míg a vendégcsapat a bajnokságra tör. A Milan pontvesz- tesége esetén katasztrófális hely­zetbe kerül. Ezért tippünk: 1. 6. Verona—Padova Veronában. A ; Padova a harmadik helyen áll ugyan,, de hét közben is játszik bajnoki 1 mérkőzést, éppen a M.ilan ellen. Ezért ; odahaza a veronai csapattal szemben nem sok esélye van. Tippünk: 1. 7. Lens—Nimes Lensben. Az él* : csoporthoz tartozó két csapat küz­delméből a hazaiak az esélyesebbek. Tippünk: 1. 8. Valenciennes—Monaco Valencien- nesben. A második helyen álló Mo­naco az esélyes. Tippünk: 2. x. 9. RC Paris—Lyon Párizsban. Az NB I-ben szereplő egyetlen párizsi' csapat Igen szeszélyesen szerepel. Odahaza gyakran kikap, idegenben pedig -kitünően szerepel. Ennek elle­nére is most esélyesnek tartjuk, Tippünk: X, 1. 10. Metz—Lille Metzben. A kitűnő formában lévő Lille győzelme vár­ható. Tippünk: 2. 11. Ales—Toulouse. Az eléggé rossz formában lévő Toulouse ellen az Ales mindkét pontot megszerezheti. —■ Tippünk: 1. 12. Bezires—Sochaux Beziresben, Az utolsó helyezett Rezirrsnek lét­kérdés a két pont. Valószínűleg meg is szerzi. Tippünk: 1. A pótmérközésekre tlppjeink: x, 2» további elmélyítéséről beszéltek. A városi pártbizottságot arra kérték, hogy a jövőben többet foglalkozzon a munkásőrség problémáival és egyes munkás­őrséget illető döntésekben kér­dezzék meg a munkásőrség tag­jait is. A gyűlés végén Gombos Ala­dár elvtárs, az MSZMP városi bizotságának titkára válaszolt a kérdésekre. Beszédében kifej­tette a munkásőrség fontosságát és ígéretet tett arra, hogy a jö­vőben a pártbizottság sokkal mélyrehatóbban fog foglalkozni a munkásőrség problémáival. — Egyben felhívta az olvtársak fi­gyelmét arra, hogy harcoljanak az olyan hangok ellen, melyek gátolják a pártegység kialakítá­sát, a közös munka alapját. Ezek után a megkülönböztetés­ről beszélt. A munkásőrség tag­jai ne helyezzék magukat egyik karhatalmi szerv föl« sem, mert ez helytelen, közös a . cél, mindegyik a szocializmust f védelmezi. Éppen ezért nem be- j szélhetünk semmiféle megkülön- | böztetésről. J Keszédc utolsó szakaszá­ban a jövő évi tervekről és fel­adatokról számolt be. A lelkes századgyűlést este 7 \ órakor a megyei tanács kultúr- : termében hajnalig tartó disznó- 1 PETŐFI NEPE A Magvar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun meavei napilapig Szerkeszti: a «eikesztő bizottság Szerkesztőség: Keeskemét. -Srer-hemd tér 1, Telefon- 25—16. Z6—19. 11—22 Felelje kiadó: Mjlnár Frigyes Kiadóhivatal: Heoskemét. Szabadság tér l?a _ Teleton: 17—09 Bá cs-Kiskun megyei Nvomda Vi Kecskemét. — Telefon: IS—29, ti—* Felelős, vezető. Szűcs Béla igazba*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents