Petőfi Népe, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-25 / 302. szám

mi* Világ proletárjai, egyesüljetek l I LAPJA II. ÉVFOLYAM, 302. SZÄM Ara 80 fillér 1957. DECEMBER 25. SZERDA £ Karácsonyi levél ry népünk és az emberiség békéjét veszélyeztető csúfos emlékű ellenforradalom leverése után a munkában, a szebb és boldogabb élet reményében, biza­kodásban eltelt esztendő után köszöntjük 1957. karácsonyát, a béke és szeretet ünnepét. E napon akaratlanul is emlékezni kénytelen az ember. Amikor pillanatra karácsony napján megállunk az élet út­ján, melyet a béke, szeretet és megértés mérföldkövével mérünk, megöleljük szeretteinket, örülünk egymásnak, 'hogy aztán ismét tovább menjünk. Az elmúlt év karácsonyán aggodalommal, szenvedéssel és bizakodással ültél te is családod körében, az akkori napok fájdalmas emlékei ráncokat csaltak gondterhelt arcodra, vágytad a békét, megnyugvást, a szeretetet. Lehet, hogy ma idegenből visszatért gyermeked, hozzádtartozód örömmel szorítod kebledre és szíved szeretetével adod át kedves aján­dékodat. Lehet, hogy az ünnepi asztalnál egy hely üresen marad és az öröm, a szeretet csókja helyett a bánat és ke­serűség könnyei gördülnek le orcádon és az ünnepi csend óráiban hatalmába kerít az ünnep igazi értelmét adó, a béke, megnyugvás és a szeretet utáni vágy. Emlékezz te is, ne azért, hogy fájó sebeket szaggas fel, hanem gyújts erőt a holnaphoz. Ne feledd, hogy békésen élünk, építünk és haladunk az új társadalmi rend, a szocia­lizmus útján. Ezt az utat a béke, szeretet és békesség sugara világitja meg. A béke és a szeretet utáni vágy sugározza be az embereket, hol a háborúk vihara pusztít, vagy van kitö­rőben, ahol az elnyomás vert éket ember és ember között. Emlékeznünk kell a megtett útra, eredményeinkre és arra, hogy szocialista társadalmi rendünk' ki IcgigzzUbbm a mai ünnepben testet öltött emberi vágyakat és érzéseket. Az előző években esett sebeket begyógyítottuk. Segített minden becsületes ember, segítettek azok, kik az előző évek hibái ellenére sem tagadták meg a szocializmusba vetett hitü­ket. Mind többen vagyunk, kik őszinte szívvel munkálko­dunk, agyunk és két kezünk munkájával segítjük népünk boldogulását, békéjét. Te is vágyói * béke, a boldog csa­ládi otthon után, téged is kérünk, jöjj légy te is segítője népünk nagy családjának. Te sem akarsz háborút, gyönyörködni akarsz gyerme­keidben, a zöldellő vetésben, — mely kezed munkáját di­cséri, — az épülő házakban, s mindenben, ami szép és ami jó. Jöjj velünk, hogy egy év múlva találkozva, mind több öröm, boldogság és megértés sugározzon róla, rólad, rólam, mindannyiunkról, egész népünkről. /Megbántottak? Jöjj, segítsd a megbékélést. Keressük «-V/C- igaz, őszinte úton, — bízhatsz! Egy év távlatából sok-sok intézkedés tanúskodik arról, hogy a múlt sérelmeit, bűneit és szenvedéseit, kormányunk együtt a néppel orvo­solta. őszinte megbékélést keresünk minden hazánkat, népünket szerető emberrel, mindazokkal, kik a válságos napokat követő megfeszített munkában hitet tettek arról, hogy velünk akarnak haladni. De nem akarunk megbé­kélni és nem is fogunk, azokkal, kik tettekkel bizonyí­tották be, hogy nem hajlandók velünk békességben, egyet­értésben élni, kik védtelen embereket gyilkoltak le, kik gyer­mekeidet csábos szavakkal elszakították tőled, és messze idegenbe csalva, ellened, testvérei ellen, hazája ellen igye­keznek uszítani. Nem fogunk megbékélni, kik a háború sötét felhőit tornyosítva sokat szenvedett hazánk, felé, fegyve­rek iájával zavarták gyermekeink álmát, kik továbbra is a vérontást, pusztulást akarják. A szenvedés és pusztulás után, elhárítottuk az akadályo­kat, a bizalom egymás iránt nőtt, kommunistáit és párton- kívüliek ma már mind nagyobb mértékben együtt segítik a párt és kormány népünk javát, és felemelkedését szol­gáló intézkedéseit. Most az egy év alatt megtett, út. pihenő­jén elmondhatjuk valamennyien, hogy az emberi szívek megbékélve, bízón építik a holnapot, alkotó munkájukkal harcolnak népünk békéjéért és boldogságáért. Nem va­gyunk egyedül, — mintahogy 1956. karácsonyán sem, — munkánkban segít népünk nagy barátja, a Szovjetunió, a testvéri szocialista országok tábora. Emlékszel? Egy éve még a bizalom kérdése volt a legfontosabb, ma már túl va­gyunk ezen, ma már mindenki láthatja, hogy közös összefo­gással' mindent meg lehet valósítani. Megszilárdítottuk a népi hatalmat, begyógyítottuk gazdasági sebeinket és a szo­cializmus építését újult erővel folytatjuk tovább. /Ma, amikor a béke és szeretet ünnepén meggyujiod a karácsonyi gyertyát, tekinteteddel megsimogatod sze­retteidet, gondolj arra, hogy az élet megy tovább, te is a holnapba lépsz, családod, néped, szebb jövőjéért munkál­kodsz. Gondolj arra, hogy valamennyien vigyázva őrköd­jünk ezen a békén és összefogva dolgozzunk, harcoljunk azért, hogy még sok boldog, békés karácsonyunk legyen. | Kovács Endre rr Ősbemutató — mint karácsonyi ajándék Karácsony előtt a kecskeméti színeszek is ajándékkal kedves­kedtek a legifjabb kecskeméti polgároknak, a gyermekeknek. Csorba István, színházunk köz­kedvelt művésze ezúttal mint szerző mutatkozott be a legif­jabb közönség előtt »Piroska és a farkas« buoájos mesealakjai­nak vérbeli meseoperetté forma lásával. A zenés, táncos, látvá­nyos operettelőadáson színhá­zunk legjobb művészei játszot­tak vidáman, önfeledten a gyer­mekközönség előtt. A nagymama Mojzes Mária volt. Piroska pe­dig primadonnánk, Gyólay Vik­tória. Csorba István Mackómuki szerepében mókázott a gyer­mekek előtt. A szerző szerencsés kézzel nyúlt hozzá a régi meséhez, amelynek romantikus tartalmá­ban bizony eléggé erős színek is találhatók. Gondoljunk csak ar­ra, hogy a mese szerint a farkas megeszi nagyanyát. Utána nagy­anyát kiszabadítják a farkas gyomrából. Ezek a részletek helyte­len, naturalista irányban tolhat­ták volna el a feldolgozót. Csorba István azonban bájos ötletekkel, szellemes átdolgozással valóban operettszerűvé, meseszerűvé tet­te a színpad különleges követel­ményeinek megfelelően a me­sét és bájos gyermekszereplők felléptetésével hozta még köze­lebb a mai ifjúsághoz. A színházban forró hangulat uralkodott. A gyerekek szinte él­ték a színpadon lejátszódó ese­ményeket és felháborodottan kiabáltak közbe, amikor a go­nosz farkasanyó (Dodó Györgyi), vagy a ravasz és falánk Frici farkas (Sülé Géza) valami ár­mánykodását sejtették meg. Nem fukarkodtak a tapssal sem. Szívükbe fogadták Piroskát, a vadászt alakító Csajányi Györ­gyöt, a ragyogó alakítást nyújtó csodakutya megszemélyesítőjét, Szuhai Balázst, Mese Misit (Fe­kete Tibor), no meg Mackómukit, azaz Csorba Istvánt és a bűbá­jos gyermekszereplőket. 40000 FORINT JUTALOM A kiemelkedő' terrrtelési ered­ményt elért kisipari szövetkeze­tek és azok dolgozóinak jutalma­zásaképpen eddig több, mint 40 000 forintot osztott szét a KISZÖV a negyedévenként ér­tékelésre került »-Kiváló Kisipari Szövetkezet« cím és vándorzászló elnyerői között. Az anyagi ösz­tönzésnek ez a formája kétségte­len szép eredményeket hozott számos ktsz-nél. Most, hogy az egyes kisipari szövetkezetek kö­zött a munkaversenyt helyes alapokra helyezzék, január 1-től ismét meghirdeti a KISZÖV a nemes vetélkedést megyénkben a »Kiváló Kisipari Szövetke­zet«-! cím és jutalom elnye­réséért. Á karácsonyi vásár mérlege a KISKER boltokban és az Állami Áruházban Egy éven át ta­kargatott, kupor- gatott forintok la­pulnak a belső zse­bekben, a retikülök- ben, hogy átváltoz­va valami nemes, szép, kifejező, vagy éppen szükséges ajándéktárggyá, — ör.ömet szerezzenek annak, aki szívük­höz a legközelebb áll, számukra a leg­kedvesebb. Talán máskor meg is haragudná­nak az eladók a fel- ajzott válogatásért, a nyugtalan keres­gélésért de ilyen­kor ők maguk is ér­zik, hogy csak a legszebbét adhatják, hiszen mostanság ők is gyakran ke­rültek a pult külső oldalára. A kecskeméti Ál­lami Áruházban és a Kiskereskedelmi Vállalat üzleteiben is a játékoknak volt legnagyobb sikerük. A kecskeméti Álla­mi Áruházban volt olyan nap, hogy 18 ezer forintot forgal­mazott a játékosz­tály — a Kiskeres­kedelmi Vállalat já­tékboltjai is általá­ban 40—50 száza­lékkal több játékot adtak el, mint az el­múlt évek akárme­lyikében. S van egy külö­nös jellemvonása az idei karácsonyi vá­sárnak. örvendetes, kellemes meglepe­tést jelent, hogy az ajándékozók több­sége igen »nagylel­kű« volt. Általában az értékesebb, s a legízlésesebb, leg­célszerűbb ajándé­kokat vásárolták. No, természetesen ebben része van az iparnak is, Mszen hiúba akarta volna a figyelmes férj fe­leségét meglepni — mondjuk egy mosó­géppel, ha nem lett volna. — Karácsony előtt ucíü fajta mo­sógép — 50 száza­lékkal több, mint tavaly — érkezett a KISKER üzleteibe. A karácsonyi vásá­ron hatvanat adtak el. Volt, aki 5000 fo­rintos jég^zekrény- nyel kedveskedett asszonyának, de so­kan válogattak a 18 fajta rádió között — s több mint 100 csillárral gazdagod­nak karácsonyra a kecskeméti lakások, és 200 konyhába új tűzhely került. S a karácsonyi vásárra, jellemzésül egy pár adatot —, ami erősen az idei év javára billenti a mérleget. 1955. de­cemberéhez viszo­nyítva, az idén ugyancsak decem­ber hónapban mint­egy 18 százalékkal több ruházati cik­ket, mintegy 41.2 százalékkal több ve­gyes iparcikket vá­sárolt Kecskemét lakossága. Ho .12 oldalas ünnepi szám i Mellékletünk: 1958. évi naptár Jíeíletnej kuráesönijt kiadnunk !

Next

/
Thumbnails
Contents