Petőfi Népe, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-03 / 283. szám

A talányos kirakat Kecskeméten a Szabadság tér és az Arany János utca sarkán levő üzlet kirakatában látni a porszívótól a mosógépig, a rá­diótól a villany borotváig sok szép, ízléses és értékes villamos- sági cikket. Egy dolgot azonban nem látni: árcédulát. A jobb sorsra érde­mes járókelő, aki megkockáztat­ja azt, hogy gyönyörködjék az említett üzlet kirakatában, hosz­szan találgathatja, vajon meny­nyibe kerül az a mosógép, vagy ez a rádió. Különösen a fiatal házasoknak okoz keserves fej­törést az említett kirakat. Pedig mindezektől megkímél­hetnék a jámbor járókelőket az üzlet alkalmazottai, ha volná­nak olyan kedvesek és megten­nék azt a csekély fáradságot, hogy az árucikkek mellé feltün­tetnék az árakat is. Műbőrkabát — viaszosvászonból t M F Kecskeméten és az ország mindegyik városában sokan hordják a műbőrkabátot. Szép, praktikus, divatos viselet, akár nő, akár férfi hordja. Elhatároz­tam, hogy cn nem veszek mű­bőrkabátot, inkái)... csináltatok. A gondolatot tett követte. A Pe­tőfi Népe apróhirdetései közül kiválasztottam egy műbőrkabá­tot készítő kisiparos nevét cs felkerestem Mészáros szabót, Kecskeméten a Kada Elek utcá­ban. Végre ott feküdt előttem az asztalon az elérhetetlen műbőr, amelyből rövidesen számomra is készül egy kabát. Mint min­den laikus, én is hittem a Sza­bónak. Egy darab anyagot kér­tem tőle, hogy szó ne érje ott­hon a liáz elejét, s bemutattam a mintát feleségemnek. Az ez­után következő tortúráról kár lenne hosszabb fejtegetésbe bo­csátkozni, lényeg az, hogy sze­rencsésen értem le az utcára, ke­zembe a darabka műbőrrel, amit a feleségem konokul viaszos­vászonnak nézett. Öt szakembert kerestem fel ezután, hogy megváltoztassák fe­leségem rossz véleményét. Meg­vallom, eredménytelenül. Mind az öten egybehangzóan azt állí­tották, hogy nejemnek volt iga­za. Miután a szakemberek fér­fiak voltak, kénytelen voltam hinni nekik, s fájó szívvel beis­merni, hogy cn tévedtem. Én te­hát szerencsésen megmenekül­tem a 940 forint kifizetésétől. De mi lesz a többi férfivel, nővel, akik műbörkabát helyett via­szosvászon kabátot kaptak? Ügy gondolom, az illetékesek nem nézhetik szó nélkül a vásárlók ilyen gálád becsapását. —gém Nagyszabású találkozó Lászlóialráo Féldecivel több, vagy kevesebb nem számit? Minap az egyik vidéki cuk- íászdában alkalmam volt tanul­mányozni égetett italaink cim- kc-t. A feliratokról a követke­zőket olvashattam: Casino rum 50 százalékos, körülbelül 1 liter. Valódi kisüsti vegyes, az Orszá­gos Udülőellátó Vállalat palac­kozásában, körülbelül fél liter. Csemege likőr cca fél liter. Ezek szerint a vevők közül kinek pechje, kinek szerencséje van. Szerencsés az, aki vesz körülbe­lül egy liter Casino rumot és kap 10 és fél decit. Annak vi­szont pechje van, aki csak 9 és fél decit kap. Ezek útón kezdtem tanulmá­nyozni az árakat is. Arra a kö­vetkeztetésre jutottam ugyanis, ha már a mennyiség csak körül és belül annyi, mint amennyi fel van tüntetve, akkor az árak is körülbelül vannak megállapítva. Sajnos, tévedtem. A Casino rum 113 forint plusz »Ü«, á való­di kisüsti vegyes fogyasztási ára 38 forint 40 fillér, és így to­vább. Ugye milyen furcsa, kedves olvasóihk? Mennyivel megnyug­tatóbb lenne, ha az illetékes pa­lackozó vállalatok úgy töltenék meg az üvegeket, hogy a vevő pontosan tudná, hogy mehnyit is vásárolt. —ö—r Lászlófalván még nem felej­tették el a november 10-én tar­tott munkás-paraszt találkozót a község lakói. A mintegy húsz nappal ezelőtt megrendezett ta­lálkozó sikere, emléke vonzotta most a község gazdáit a tanács, a párt és a helyi népfront­bizottság által szervezett pa­raszttalálkozóra, melyre a falu vezetői meghívták a járási veze­tőket is. Simó Tibor járási MSZMP- titkár beszámolóját több mint 150-en hallgatták meg. A beszéd után a község legszebb lányai szolgálták fel a finpm vacsorát, a legények csapra ütötték a bo­ros- és Söröshordókat, s rövide­sen megteltek az asztalok poha­rakkal és a poharak mellett ke­délyes beszélgető csoportok ala­kulták. A hangulatot csak fo­kozták Faragó István és zeneka­rának tagjai, akik a szebbnél szebb régi nóták mellett táncda­lokat is játszottak. Mire beeste­ledett, s a Nap hunyorgó fényét felváltották a pislákoló petró­leumlámpák, a részvevők száma már megközelítette a négyszázat. Tanítók ültek paraszt bácsik mellett, s hasznos dolgaikról, kö­zös ügyeikről, gondjaikról vitat­koztak. Eljött a találkozóra a nyolc- vanegynéhányéves Oláh Gyula bácsi is, pedig mint mondotta, kicsit nehezére dsett a gyaloglás a központtól Öt kilométerre levő kis tanyából. De azért megérte, mert jól érezte itt magát, nem­csak ő, hanem mindenki. A Ló­véiéi házaspár szinte elérzéke- nyülten nyilatkozott a mai veze­tőkről, akik együttéreznek, együtt élnek a dolgozókkal, nem úgy, mint az egykori főispán, aki húsz év alatt csak egyszer jelent meg az altkor még Szentkirály néven ismert pusztán. A találkozó hétfőn a reggeli órákban ért véget. Horváth Ignác IVígy zárszámadási közgyűlés, reggelig tartó vigalom a bácsalmási járásban Egy szorgalmas munkával el­töltött esztendő után most egy­mást követik termelőszövetkeze­teinkben a zárszámadási köz­gyűlések. A bácsalmási járás termelőszövetkezetei közül nyolc már lezárta az évet. Nyolc kö­zül négy tsz-ben éppen most szombaton tartották meg a zár­számadások eredményeit ismer­tető közgyűlést. A mélykút) Alkotmány Tsz 46 522 forint ak­tívával zárt, a madarasi Kossuth Tsz-ben 40 forint jut egy mun­kaegységre. A csikériai Uj Ba­rázdában, ahol szintén szombat este kezdődött meg a közgyűlés, 83 000 forint mérlegaktívával számolt be a tsz elnöke. A köz­gyűlésre hat egyénileg dolgozó parasztembert is meghívtak, akik közül öten, a közgyűlés végezté­vel, felvételüket kérték a szövet­kezetbe. A jól sikerült zárszá­madási közgyűlést közös vacso­ra, S vasárnap reggelig tartó vi­galom követte, hasonlóképpen a mélykúti Termőkalász Termelő- szövetkezetben is, ahol 170 000 forintos aktívával zárták az évet a tagok. A kiváló ered­fnények láttán itt is két egyéni kérte felvételét a közgyűlés után a szövetkezetbe. Arany- és ezüst- lakodalom Dunavecsén Kettős lakodalmat ültek Va­sárnap a dunavecsei református presbitériumban, mégpedig nem ifjú házasokat ünnepeltek, hanem az aranylakodalmát tartó kán­tort és az ezüstlakodalmat ün­neplő harangozó házaspárt. Ai kedves és meghitt csuládi év­fordulóra a tanács vezetőit is meghívták az ünnepeltek, S együtt szórakoztak, daloltak. A jubiláns lakodalmat ülő két házaspár még egy másik év­fordulóról is megemlékezett. A kántor 25 évvel ezelőtt, a ha­rangozó 20 éve került a köz­ségbe. Hangulatos hétvége Kiskőrösön Két színvonalas, emlékezetes esemény történt szombaton, il­letve vasárnap Kiskőrösön. A helyőrségi tiszti klubban szom­baton este nagy siker kíséreté­ben rendezték meg a szovjet és magyar helyőrség tisztjeinek ba­ráti találkozóját. Vasárnap este pedig a kiskőrösi Vasutasok emlékezetesen szép »Lili báró­nő« előadására került sor. A mű­kedvelő csoport előadását viha­ros tetszés és sűrűn felzúgó taps­vihar kísérte. A vasútállomáson Vasárnap, amikor a legtöbb ember pihenéssel, szórakozással tölti az időt, a vasútasok ott áll­nak őrhelyeiken és vigyáznak arra, hogy az ország vérkerin­gése egy pillanatra sem akadjon meg. Hegyek között, Völgyek között ugyanúgy zakatol a Vo­nat, mint hétköznap, és az állo­másokon talán még keményebb munka folyik, mint máshol. Az utasforgalom, az áruk ki- és be­rakása, a szállítás irányítása minden időben gondos munkát igényel.' A kecskeméti vasútállomás 350 dolgozója közül mintegy 270-en a vasárnapot is munkával töltöt­ték. Égy részük hajnalig dolgo­zott, majd felváltotta őket a nappali műszak, a többiek pedig vasárnap este álltak szolgálatba. Gebei Károly és Bóldvai Sándor forgalmi szolgálattevők és bri­gádjuk irányították az utasfor­galmat. Vasárnap különösen es­tefelé nő a forgalom, amikor a munkásvonatok egymás után futnak át az állomáson. Ilyenkor a vasutasok helytállásán múlik, hogy a sok vonat idejében és minden baj nélkül érkezzen meg rendeltetési helyére és hétfőn reggel zavartalanul indulhasson a termelő munka üzemeinkben. Bán Sándor és raktári munkás brigádja az áruk ki- és berako­dását végzi. 140 vagon áruról kellett gondoskodni ezen a na­pon. Nagyobb a forgalom, mint hétköznap, amikor rendszerint 80—100 vagon áruval dolgoznak. Az egyik helyen a MEZÖKER rakodik, a budapesti nagyvásár-* telepre hajnali 4 órára meg kell érkezni az árunak, máskülönben a főváros dolgozóinak hétfői el­látása nincs biztosítva. Másutt a TÜZÉP rakja az építőanyagot, a tüzelőt. A Termény forgalminak 15 vagon kukoricája van rako­dás alatt. A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat szállításfele­lőse, Pásztor elvtárs, szinte éjjel­nappal irányítja a ki- és berako­dást. Azért zökkenő is akad. A Ki- hizsi Konzervgyárnak 50 vagon áruja futott be, éjjel azonban nem rakodtak, ez pedig gátolja a vasúti kocsik jó kihasználását, így természetesen a többi szál­lító felek munkáját is. A vasuta­sok elmesélték, hogy külföldi üzletemberek is jártak aznap az állomáson, akik exportszállít­mányuk berakását ellenőrizték. Vasárnap. A hideg decemberi szélben a magasba lendül a for­galmi szolgálattevő indító tár­csája, s megy tovább a vonat menetrend szerinti célja felé. A sikeres tanácstagi beszámalák nyomán tovább erősödik a kerekegyházi tanács kapcsolata a választókkal megjelenítő készséggel formálja meg rövid, bár jelentős szere­pét. Ugyanez mondható Dévay Kamilláról, aki Bianca szerepé­ben egy rövid pillanatra igazi velencei kurtizánt villant meg a színpadon, Gyulai Antal Brabantiója ro­busztus, bár kissé külsőségek­ben megformált alakítás. A Doge előtti jelenetében nem ábrázol­ja teljes mélységében a csaló­dott és magára hagyott apát, aki arra is képes, hogy* belehaljon gyermeke elvesztésébe. Helyes volt Kodrígo szeretjével Sárosi Gábort bízni meg. Külső meg­jelenésében valóban élvliajhász velencei aranyifjút ábrázolt, de játéka túlságosan passzív volt ahhoz, hogy hihetővé tegye jel­lemét, melynek legfőbb törekvé­se: pénzért megszerezni Desde- monát. Jánoky Sándor a Doge szere­pében nem tudja megjeleníteni a veiehcei hatalom szertartásos és fenséges fejét. Hasonló szür­keség jellemző Kovács István Lodovicojára. Az ő hangján szó­lal meg a tragédia végső jelene­tében a Jágó szörnyű tette fe­letti igazságszolgáltalás, ezek a szavak azonban súly nélkül hul­lanak el. Az epi zód isták közül jó T. Szabó I,ászló szenátora, Németh József Montanója. KITÜNŐEN szolgálják Né­meth Antal rendezői elképzelé­seit Csclényi József szépen meg­komponált színpadképei. Ezek nemcsak arra alkalmasak, hogy emellett nemes pátosszal mozog a színpadon. Alakítása az utolsó jelenet nehéz feladatai között is egyszerű és igaz. A teátrális ha­tásokra korábban oly érzékeny Bicskei Károly romantikus, lí­rai hősből Igazi drámai hőssé alakult Othello szerepében. Le­vetkőzött magáról megszokást, beidegződést, szinte új ember­ként lép színpadra, anélkül tá­maszkodik színészi pályafutásá­nak eredményeire, hogy formai­lag is visszatérne egy-egy nagy alakításának külsőségeihez. A DARAB, a színészi alakítás másik nagy élménye Dobák La­jos Jágója. Nem puszta cselszö­vő, árnyalak, séma, a gonosz gátlástalan megtestesítője, hgi­nem romlottságában, aljasságá­ban ember is. Nem puszta el­lenképe, negatív megtestesülése Othellónak. önálló jellemet al­kot, bár néha mintha felesle­gesen illusztrálná Jágó jelle­mét, több vizuális eszközt alkal­maz a kelleténél. DES DEMON A új színben tű­nik fel a tragédiában. Jellemé­nek ellágyulásai, tiszta lírája mellett van eszköze Fogarassy Máriának a perzselő szerelmű olasz nő típusának megmutatá­sára is. Cassiót, ezt a lelkes és derék embert híven kelti életre Kiss László, akinek egyébként a kecskeméti színpadon ez az első jelentősebb szerepe. Feladatát jól oldja meg. Kiemelkedő ala­kítást nyújt Labancz Borbála Emília szerepében. Igazi olasz temperamentum mai erőteljes ökonomikus elrendezésükkel, variálható építészeti elemeikkel, a maguk egyszerűségében való­ban a drámai cselekvésre irá­nyítsák a figyelmet. Azt is lehe­tővé teszik, hogy pergővé, rit­mikussá tegyék az előadást, ösz- szekapcsolják az együvé tartozó jeleneteket, alátámasszák Sha­kespeare drámaszerkesztési és jelenetezési módszereit. A dísz­letek a shakespeare-i színpad modern, vizuális igényeknek megfelelő felidézésére is alkal­masak, s együtt hatnak a kitü­nően alkalmazott világítással. A világítás szimbolikus segítőjévé, elválaszthatatlan elemévé válik a drámának, kiemel és sötétbe borít, jelez és hangsúlyoz. Szin­te csodával határos, hogy a színház eléggé elavult világító­berendezésével ezeket a hatáso­kat el lehetett érni. Ebben ter­mészetesen nem kis része van a tragédia láthatatlan és néma szereplőinek, a színpadi kép, a díszletezés, a világítás mesterei­nek, akik minden elismerést megérdemelnek. Szeretnénk, ha egyszer már az ő nevük is sze­repelne a színlapon. A GYÖNYÖRŰ, korhű kosztü­mök Sád Teréz tervei alapján készültek. A jeleneteket össze­kötő zene eddig ismeretlen, fia­tal művészt avat. Tárnái György, — a zenekar egyik tagja — ko­rabeli dallamelomekből inven- ciózusan összeállított zenéje ki­tűnően segíti a dráma kibonta­kozását^ Csáky Lajos Itt van rövidesen a tél, a me­zei munkák befejeződtek, több ideje van a dolgozó parasztság­nak a művelődésre, politizálás- is. Esténként Kerekegyházán is összejönnek a gazdák, s hol egyi- lcükhcl, hol a másikuknál vitat­ják meg a világ sorát. Ezt a jó lehetőséget használja fel a tanács, hogy tagjainak te­vékeny munkájával tovább erő­sítse a választókkal kapcsolatát. A nemrégiben megtartott ta­nácstagi választások után most ismét tanácstagi gyűléseket szerveznek, ahol a régi és új ta­nácstagok beszámolnak a közsé­gi tervekről és emellett ismer­tetik az országos ős a külpoliti­ka időszerű kérdéseit is. Legutóbb Ujszászi Mihály ta­nácstag házába jöttek össze a környékbeli dolgozó parasztok, s éjfélbe nyúló beszélgetésen vitat- jiák meg . közös dolgaikat. A rö- • vid beszámoló után számos ja­vaslatot tellek á beszámoló hall­gatói. Egy javaslat nyomán rög­tön döntés is született, ugyanis elhatározták a tanácstagi beszá­moló hallgatói, hogy közösen megjavítják az Utcájuk útját Többen közérdekű panaszokat is szóvátettek. Így például felhív­ták a tanács figyelmét arra, hogy az adókivetésben még több hiba van: a fiatal növendékek után járó adókedvezményt nem írták jóvá egyes gazdáknak. Ugyancsak kérték, hogy a ta­nács hívja fel a gazdák figyel­mét a kutyák megkötésére, mert sok kárt tesznek az aprójószág­ban a kóbor kutyák. Az első sikeres tanácstagi be­számolók után elhatározta a ke­rekegyház! tanács, hogy ciérttú! havonta beszámolnak majd tag­jai a tanácsülés határozatairól, meg egyúttal tájékoztatják a la­kosságot érdeklő bel- és külpo­litikai kérdésekről is a. válasz­tókat.

Next

/
Thumbnails
Contents