Petőfi Népe, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-21 / 299. szám

Karácsonyi meglepetés a fiataloknak: Télapó ünnepségek, ifjúsági mozibérlet A Moziüzemi Vállalat és a filmszínházak megyeszerte ked­ves meglepetéseket tartogatnak a legfiatalabb mozilátogatóknak. Karácsony hétében a fnegye nagyobb filmszínházaiban, így Baján, Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason«és még számos más helyen filmvetítéssel egybekötött színes, vidám Télapó ünnep­ségeket rendeznek. Gazdag műsorral várja Télapó december 22-én a kecskeméti gyerekeket .az Árpád moziban is. Bemutatásra kerül az »Arany- antilop« c. színes szovjet, mesefilm, majd vidám műsor kereté­ben Télapó ajándékokat sorsol ki a gyerekek között. A téli szünidőben is gazdag programot tartogatnak a film­színházak ifjú látogatóiknak. A fiatalok olcsó és rendszeres mozi­látogatása érdekében ifjúsági bérletet bocsát ki a Moziüzemi Vállalat Kecskeméten, Baján, Kiskunfélegyházán, Kalocsán és Kiskunhalason. A bérletet, amely három alkalommal érvényes a filmszínház bármelyik előadására, a pénztáraknál lehet meg­vásárolni, 50 filléres áron. A film hasznos, vidám időtöltés, reméljük, a téli szünidőben ismét sok fiatalnak szerez majd örömet. Legyen Kecskeméten is fúvószenekar Köztudomású, hogy a fúvós- zenekarnak igen nagy tömegze­nei jelentősége van. Lelkesítő hangulatot ébresztő a pattogó indulóval menetelő fúvószenekar. Felvonulásokon, szabadtéri ün­nepségeken szinte nélkülözhetet­len. Átható hangerejével, jelleg­zetes hangszínével sokezres tö­meget is képes szórakoztatni, mégis eléggé elhanyagolják a fú­vószenét. Mióta elvezényelték Kecskemétről az egyetlen fúvós­zenekart, színtelenebbek lettek szabadtéri ünnepélyeink. A jóízlésű, zenei alapművelt-' seggel rendelkező tagokból álló fűvóS-együtteselc szívesen látott vendégel a hangversenytermek­nek is. Tömegdalaink kíséretére (mint azt a múlt nyáron a sze­gedi országos dalversenyén is ta­pasztaltuk) kiválóan alkalmasak. A »Budapesti Fúvósötös«, amely ma máf világhírű, bebizonyí­totta ,nálunk is, hogy a fúvós- hangszerek egyenrangúak bár­mely más hangszerrel, megfelel­nek a legmagasabb zenei igények­nek is. A fúvószenekarok népünk min­den rétegében megtalálják ked­velőiket, közönségüket. Sajnos mégsem akad elég barátja a fú­vószene ügyének a hivatalos kö­rökben. A felszabadulás óta a fegyveres alakulatok zenekarai mellett csak elvétve lehet ta­lálni egy-egy társadalmi alapon működő fúvósegyüttest. Pedig az adottságok ma is változatla­nok. »I E kérdések megoldásának sür­gős napirendre tűzését várjuk az illetékesektől, hogy a jelenleg sú­lyos válságban szenvedő magyar fúvószenekari kultúrát itt, Kecs­keméten is meggyökereztessük. Gazdagodjék városunk igen szé­pen fejlődő zenei élete ezzel az eddig nélkülözött színnel is. Adám József, a kecskeméti Állami Zeneiskola igazgatója Fürdőváros less Kiskőrösi Nem is olyan régen emlékez­tünk meg e lap hasábjain arról, hogy Kiskőrösön a községi ta­nács kezdeményezésére újrafúr­ták az olajkutatás alkalirfából bebetonozott melegvizű kutat. Azóta több tudományos szakvé­lemény hangzott el, de még több szóbeszéd járja keresztül-kasul a megyét. Sokap félnek — s tálán jogosan — attól, hogy az értékes gyógyforrás kihasználatlanul ma­rad. A kút gyógyvizéről terjesz­tett hírek, — melyek szinte le­gendákká dagadtak, — nem alap­talanok. A kiskőrösi Víz tehát több méltatást is megérdemel. Az ország egyik legjobb gyógyvize Néhány hónap óta Kiskőröst szinte ellepték a tudományos ku­tatók, geológiai szakemberek, or­vosok, hogy megállapítsák, érde­mes-e foglalkozni a községben talált gyógy vízzel. • A legutoljára érkezett szakvélemény, amelyet az Országos Közegészségügyi In­tézet tudományos munkatársai adtak, így szól: »Az ország egyik legjob gyógyvize. Gyomorbántal- mak gyógyítására, reumatikus megbetegedések gyógyítására és palackozásra is alkalmas.« Néhány számadat a laikus előtt is világosan bizonyítja a kutatók realitáson alapuló véle­ményét. Hajdúszoboszló gyógy­vizében nátrium és kálium 1948,91 milligramm található, Kiskőrösön ezekből az elemek­ből sokkal több, 4596,43 mg van. A víz ezenkívül tartalmaz még: jódot, kálciumot, magnéziumot, vasat, brómot, hidrögenkarboná- tot, Még egy összehasonlítás mu­tatja, hogy a kiskőrösi gyógyvi­zet elfolyni hagyni egyenlő len­ne a bűnnel. Hajdúszoboszló vi­zének antion tartalma 5898,90 mg, a kiskőrösi vízben több, mint szerint a vízmennyiség még to­vább növekszik. Jövőre megkezdik a gyógyfürdő építéséi Már említettük, hogy a kút, a gyógyvíz elpocsékolása rendkí­vüli módon megkárosítaná a be­teg embereket. Szerencse, hogy erről szó sincs, mert a községi tanács a jövő évi községfejlesz­tési járulékból 300 000 forintot kíván fordítani egy gyógyfürdő építésére. Szép áldozat ez a köz­ségtől, különösen akkor, ha fi­gyelembe vesszük, hogy egyéb létesítményekre is nagy szüksé­ge volna Kiskörösnek. A megyei tanács felismerte a kiskőrösi gyógyforrás — mond­hatnánk — hatalmas jelentősé­gét, bár még csak szóban, de minden anyagi támogatást meg­ígért a fürdő felépítéséhez. Ha már a pénzről beszélünk, egy ötlettel szeretnénk a megyei tanács, a megye lakossága, a fel­építendő gyógyfürdő anyagi alapjának növeléséhez hozzájá­rulni. A gyógyfürdő gyors felépí­tése sokat segítene a megyében lévő reumás, izületi és gyomorbe- legek számára. Az államnak, s ezen keresztül a megyei tanács­nak nyilvánvalóan kevés pénz áll rendelkezésére. Ügy gondoljuk, hogy társadalmi úton, részjegyek kibocsátásával, vagy gyűjtéssel némi hozzájárulást lehetne te­remteni legalább a megindulás­hoz. Belepillantottunk a tervekbe is, s ha aszerint építik fel a gyógyfürdőt, — reméljük, igen, — Kiskőrös Európa-hírű fürdő­város lesz. Ehhez azonban tár­sadalmi összefogásra van szük­ség. SÄBIÄVAI, kJJS3t,€3jLTJÉI.C Mliíi kaiocsAk 0 a tnűitniék-épiil NEMCSAK A HELYBELIEK, hanem a Kalocsára vetődő ide­genek is érdeklődéssel olvassák a város legszebb és legrégibb épületeire szögezett ízléses táb­lákat, amelyeken ez a szó áll: műemlék. A főutcán egész sor házon található meg a műemlék megjelölés, de a város többi ré­szein is fellelhető a legértéke­sebb épületeken az új táblák. Sokan várták már ezt a lépést, mert látták, hogy a kalocsai mű­emlékek egy része eléggé elha­nyagolt állapotban van. A városi tanács végrehajtó bizottsága is felfigyelt erre a körülményre és az épületek elhanyagolásának fő okát abban látta, hogy sokszor kétszerese, 12 694,61 mg találha­tó. A kételkedők megnyugtatá­sára szolgál, hogy a kút bővizű, percenként 120—130 liter 55 Cel­sius fokú víz tör elő. A kutatás Sav fanyaoilági úlfórécsapal msgaMulásáró.. ISMERETES, hogy az ellen- forradalom milyen dühvei ment neki a legfiatalabb generáció szervezetének, az úttöfőknék is »Vörösposztó« volt a reakció szemében a tíz-tizennégyévcs kispajtások vörös nyakkendője, ez a szimbólum, amely a szí­nével apáik véres szervedéseire, küzdelmeire, de a győzelem dia­dalára is emlékezteti viselőit. Az a szellem nein volt ínyére az ellenforradalmár uraknak, amelyben az úttörők nevelődtek, hogy a hazát, népet szeretni, jö­vőjükért, a szocializmusért mun­kálkodni és kiállni is tudó fel­nőttekké váljanak. Egyszóval: azt a melegágyat is szerették volna szétrombolni, amelyben az »új ember« csíráját táplálták, gondozták. Tervük hem sikerült, — az Üttörőszövetség az ellenforrada­lom után újból lábraállt, s egy­másután kezdték meg munkáju­kat a pajtások szervezetei. Az a tény, hogy a leánykák, fiúk csapatostól tódultak Ismét,, az úttörő-zászló alá, azt bizö- iiyítja, hogy az úttörőmözgalom- ban a hiányosságok mellett jó­val több volt az eredmény, a po­zitívum, különben nem vonzotta' volna újból már az öntudatoso­dás bizonyos — és nem lebecsü­lendő — fokát elért kisiskoláso­kat. EZT IGAZOLJA egy hír is, amely az imréhegyi központi is­kola úttörőcsapatának a megala­kulásáról szól. Itt, ahol az ellenforradalom után megszűnt a pajtások szer­vezete, vele együtt nem szűnt, meg a tanyavilág ifjú nemzedé-i kében az a vágy, hogy megint szervezeti életet élhessen. Csak kellett valaki, a pedagógusok költül, aki kezébe Vegye a szer­vezés ügyét. 1 Fiatal tanítónő, a nemrégiben odakerült, s tavaly még gya- kóflóéves Molnár Klára az, aki az igazgatónővel együtt hozzá-: megfelelően bontakozzék mozgalmi élet. A szövetség járási elnökség segítségére sietett a kezdemc- nyezőknek, s ma már 45 taggal működik fmrehegyéh is az út­törőcsapat. A PAJTÁSOK lelkesen készül­nek a nagyrészt pásztorjátékok­ból álló, műsoros lenyöíaünnep- re, majd lépésröl-lcpésre meg­valósítják mindazt, ami bizto­sítja számukra, hogy haladhas­sanak — előre. T. I. ' látott a pajtasok csapatának lét­rehozásához. . Első ténykedésük az volt, hogy december 7-én Télupó-bálat ren­deztek. Százhúsz iskolásgyerek Vett részt rajta, akiknek mind­egyikét kis csomaggal meg is ajándékozták. Előzőén megkér­ték a KISZ-t is a közreműkö­désre, s Szakács Mihály kiszista párasztflátal harmonikával szol­gáltatta a zenét a kispajtások vigalmához. Annak ellenére, hogy a szü­lőket — a nagy sietség miatt — elfeledték meghívni, harminc édesanya is fnegjeleht az ühnep- ségen, akik nem győzték han­goztatni: ha tudják, miről van szó, ők is készítettek volna aján­dékokat. MINDEZ pedig »seregszemle« volt az úttörőcsapat megalakítá­sához. A gyerekek szeretik a kö­zösségi életet, a szülök örülnek ennék, — most már csak az keli, hogy az Üttörőszövetség módosí­tott szervezeti szabályzatának — Rodriguez Guerra bűvészt Szörnyű hasfájással és hányin­gerrel szállították be egy lissza­boni kórházba, ahol az orvosok gyomormosást alkalmaztak a betegen. Eredmény: Rodrigeuz 28 pénzdarabot adott vissza, amiket bűvészi pályafutása so­rán nyelt el. A napvilágra ke­rült érmék közül ma már 'egy sem érvényes. maguk a műemlék jellegű épüle­tet igénybevevő szervek sincse­nek tudatában az épület értéké­nek. Ezért rendelte el a tanács, szeptember 17-i határozatával a műemlékek táblával való meg­jelölését. AZ 1951-BEN elvégzett hiva­talos műemléki vizsgálat során Kalocsán az 1949. évi 13-as sZ. törvényerejű rendelet alapján huszonegy épületet nyilvánítot­tak műemléknek. Az épületek közül három tanácsi kezelésben van, négyet a honvédség hasz­nál, három egyházi épület, kettő magántulajdon, de van olyan műemlék jellegű ház is, amelyet a földművelésügyi tárca, vagy Budapest székesfőváros kezel. A kalocsai műemlékek nagy része iskola cs nevelőintézet, vagy szo­ciális otthon, de van lakóház, templom, plébánia, vállalati, üzemi épület, sőt magtár is. AZ EMLÍTETT rendeletnek szerez érvényt most a tanács, amikor felhívta a figyelmét a műemlékeket kezelő szervnek, hogy a törvény szerint a mű­emlék fenntartásáról, helyreállí­tásáról, megóvásáról, használó­jának kell gondoskodnia. Saj­nos enek a kötelezettségnek' nincs még meg minden előfelté­tele. Általában azok az épületek vannak a legjobban karbantart­va, amelyeknek a kezelő, vagy használó szerve állandó, tehát nem változik gyakran. Megnehe­zíti a rendelet végrehajtását az a körülmény is, hogy a legtöbb kalocsai műemléknek nincs meg a pontos leltára, szintenkénti alaprajza, homlokzati kiviteli terve. így aztán nehezen el­lenőrizhető, hogy megtartják-e a műemlék kezelői a törvényerejű rendeletnek azt az előírását, hogy az épületen külső, vagy belső átalakítást, bővítést, Vagy javítást a Műemlékek Országos Központjának engedélye nélkül, vagy az általa meghatározott módtól eltérően nem szabad vé­gezni. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a műemlék jel­legű épületet biztosítani kell tűz­kár ellen, és az épület fenntar­tójának költségvetési keretben kell gondoskodnia a természetes, vagy véletlen rongálódások hely­reállításáról. SZÜKSÉG- VAN műemlékeink­re. »A mesterség szeretete, a remekek szemléletéből áll elő — mondja Kazinczy Ferenc, — és bizony erre iparosaink nevelésé­nél nagy szükség van.« Ezt az in­telmet mindenkinek meg kell szívlelnie, | hiszen régi szép vá­rosképeink megóvása a pusztu­lástól nagy- jelentőségű feladat. A Dózsa György utca partra épí- tete házait négyfasoros, széles útteste Kalocsa egyik legjelleg­zetesebb utcaképe, amelyet Pin­tér József foktői festőművész- őstehetség is felfedezett és meg is festett. IPOLYI ARNOLD: A közép­kori cmlékszerű építészet Ma- gyarofszágbn 186Í című munká­jában lelkesen arra biztat, hogy őrizzük meg és gyűjtsük össze műemlékeinket, nehogy végleg elvesszenek, s ezáltal üresebb le­gyen á mfilt, szegényebb a jelen és kétesöbb a jövő. Bozsó Ferenc. a kalocsai városi tanács műszaki osztályvezetője Qli arcok a magyar J Hitieken Bár elmúltak a de­cemberi »áprilisi na­pok«, mégis van egy hely, ahol az örökös tavasz honol. Ha nem is melegében, de illa­tában biztosan. A pul­tok felett szinte gomo­lyog a parfüm, a púder, a szappan, a köröm­lakk százféle virágtól nyert balzsamos illata. S hogy ebben az üzlet­ben nemcsak az illatok az urálkodóak, arról éppen Zimay Lászlóné, a bolt vezetője győz meg. A karácsonyi vá­sárról, az üzlet telített­ségéről mond pár szót. Ct> t’C'tßk&fo — Felkészültünk a karácsonyi vásárra. Hogy mit lehet kapni? Mondhatnám, mindent. Nylon abroszt, nylon kötényt, piperedobozt, fésű- és manikűrkész­letéi bizsu-árut, s minden olyan cikket, ami a nőket széppé te­szi. Hallgatom a szava­kat, Zimaynét, amint az árucikkeket mondja, s bizonygatja, hogy melyik mire való. Sze­mem közben a polcok­ra siklik. AZ illatokkal kezdtem, s kiderül, hogy ezzel is kell foly­tatnom. Három új köl­ni-fajtával ismerked­tem meg, amelyek nemrég kerültek a fo­gyasztók elé. A »Kék­nárcisz«, a »Favorit« és a »Dominó«, vala­mennyi újdonság. Saj­nos, az eszeveszett il­lat-orgiában — na meg a »tavaszi« náthám mi­att — képtelen voltam külön-külön élvezni az égig magasztalt »Otko- tony« szagait. További beszélgeté­sünk során megtud­tam, hogy a közked­velt gyöngyház-köröm­lakk is minden meny- nyiségben kapható. — Na, végre — só­hajtok fel magamban — s egy jó barátomra gondolok, Nem kell le* prsBTssssrrr J ;■ ... /m- -i.. veleznie már Budapest­ről Mohácsig a köröm­lakk ügyében, s biztos í | rövidesen megmenekül « [ ismerőse zaklatásától. ! f S még néhány szót a |' karácsony előkészüle- < i télről. Az egyik pulton i: parányi fenyőfa áll, ágain csillogó díszek, üvegfüggők szikráznak. Tehát ezekből is le­het vásárolni a bolt­ban. Az illattal kezd­tem, s talán ott is sze­retném befejezni. Aki a télben tavaszt keres, lépjen be egy percre a kecskeméti Szabadság téri illatszerboltba, s úgy érzi, hogy rövide­sen, még karácsonykor beköszönt áz illatos ta vasz, , Gémes Tordy Géza a kaposvári szín* háztól került Pestre, hogy a KÜLVÁROSI LEGENDA férfi főszerepét játssza. Egy kedves, szerelmes ifjú villamoskalauzt alakít. A tehetséges fiatal szí­nész most szeretné elvégezni a Színművészeti Főiskolát.

Next

/
Thumbnails
Contents