Petőfi Népe, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-21 / 299. szám

1957. DECEMBER 21. SZOMBAT A NAGYOBB HATÁSKOR NÖVELI TANÁCSAINK FELELŐSSÉGÉT • • Ötvenmillió forintot fordít megyénk beruházásra a jövő évben A megyei tanács ülése Kecskeméten, a megyei tanács kultúrtermében december hó 20-án délelőtt 9 órakor nyilvános ülésre gyűlt össze a megyei ta­nács. Először Cseh László vb-titkár számolt be a legutóbbi ta­nácsülésen hozott határozatok végrehajtásáról, majd Varga Jenő vb-elnökhelyettes az 1958. évi összesített költségvetés, felújítás és beruházás, valamint a községfejlesztési munka jövő évi jobb megszervezéséről szóló beszámolóját terjesztette elő, Varga Jenő elvtárs beszámolója végre egészségügyi és oktatási hálózatunkban. Míg a gazda­sági ágak az 1957-es színvona­lon mozognak továbbra is, ad­dig a szociális ágazatnál 18 mil­lió, a kulturális ágazatnál 22 millió forintot kitevő emelkedés van, ! Varga elvtárs mielőtt a költ­ségvetési és beruházási terveket ismertette volna, tájékoztatta a tanácsülést az 1957. évi felada­tok végrehajtásáról. Az 1957-es év — mondotta — nehéz körül­mények között találta tanácsa- • inkát. Az ellenforradalom kár­tevése még elevenen hatott, és nehezítette meg feladataink megvalósítását. Mindezek elle­nére megállapíthatjuk, hogy ta­nácsaink általában végrehajtot­ták a költségvetési feladatokat, és 1957. évi bevételi terveiket jelentősen túlteljesítették. 1958. évi feladataink megva­lósítását nagymértékben segíti kormányunk rendelkezése, mely szerint jelentősen bővítette ta­nácsaink önállóságát, hatáskö­rét. 1958-tól kezdve megvalósul az az elv, hogy a tanácsok költ­ségvetésüket saját bevételi for­rásaikra alapítják, s így a ki­adások meghatározásában is messzemenő önállósággal ren­delkeznek. A nyugodt, megfon­tolt gazdálkodást lehetővé teszi laz előző évektől eltérően), hogy a bevételi többletet, amit de­cember 31-ig nem használnak fel, azt átvihetik a következő költségvetési évre; Ezután az 1958. évi költségve­tésre vonatkozóan javasolta, hogy a tanácsülés a Pénzügymi­nisztériumhoz 355 314 900 forint bevételre és 361 615 500 forint kiadásra tegyen javaslatot és a hiányzó 6 300 600 forintra köz­ponti alapból kérjen támoga­tást. A hiányzó összeg elsősor­ban városaink költségvetésénél mutatkozik. A hiányból levo­násba kell helyezni azokat a fejlesztéseket, melyeket a mi­nisztériumok utasítására hajtot­tunk végre. Ennek végösszege £ 801 000 forint, amelynek fede­zése tárcafeladat. Ezek szerint tényleges hiányunk 3 499 600 fo­rint, s állami hozzájárulásként való megadását az Országgyű­léstől kérjük. Amíg 1957-ben 317 millió fo­rint volt a költségvetési terve- f.és, addig 1958-ban 362 millió. K kiadások emelkedésének oka egyrészt a közalkalmazottak, or­sósok, pedagógusok bérrende- eéséből származik, másrészt je­lentős fejlesztések is történtek megyénkben. 1958-ban például három városban, mintegy 100 pggyal már egész évben mű­ködni fognak a lazaretek, a kórházi ágyak számát 37-tel nö­veltük és megkezdi működését a kecskeméti véradóállomás is. jelentős fejlesztést hajtottunk vállalatok nyereségbefizetésé­nek. A befizetett nyereségek megközelítik a 60 millió forin­tot, és megállapíthatjuk, hogy a legörvendetesebb fejlődés ezen a területen mutatkozik. A költségvetési tervezés tapasztalatai Ez évben fokozottabb önálló­ságot és nagyobb felelősséget je­lentett tanácsaink és pénzügyi apparátusunk számára az 1958. évi költségvetés összeállítása. A nagyobb hatáskör felelősséggel is jár, éppen ezért látnunk kell a hiányosságokat is. A költség-• vetés összeállításánál például a; bajai járás és a városok kivéte-! lével még nagyon kevéssé ér-i vényesült a vb-k munkája, va­lamint a tanácstagok beleszólá­sa a kiadások és bevételek meg­tervezésébe. Fokozottabban kell hogy érvényesüljön a pénzügyi; apparátus munkájában is az! elemzés és összehasonlítás. A szociális otthonoknál például; megyei átlagban egy ápoltra: 7344 forint költség jut. Ugyan-! akkor Kecskemét városánál* 5520, Kecskemét járásnál pedjg» már több, mint 12 000 forinté (Folytatás a 8. oldalon) J FEJLETT TECHNOLÓGIA, ÜJ GÉPEK S AMI EZZEL JÁR (3 oldal) TAKARÉKOSSÁGI FÓRUM (3. oldal) MEGTÖRT A JÉG (3. oldal) fürdőváros lesz kiskörös (4. oldal) EGY TANYAVILÄGI ŰTTÖRÖCSAPAT MEGALAKULÁSÁRÓL (4. oldal) TAVASZ A TÉLBEN (4. oldal) A HÉT VÉGÉRE MARADT (5. oldal) KECELI TALÁLÓS KÉRDÉS (5. oldal) JÜVÖ HETI RÁDIÓMŰSOR (6. oldal) Felújítások A megyei tanács v. b. az '.958. évi felújítások tervét 20 539 850 forinttal javasolta jóváhagyni. Ez az összeg 4 millióval több mint az 1957. évi felújítás,mely? elsősorban szociális és kulturá-| lis létesítményekre lesz fordítva. | Míg ez évben a kórházak 6751 ezer forintot kapnak felújítás-1 ra, 1958-ban 2 millió forintot! fordítanak ilyen célra. 3 Bevételek • Az összesített költségvetésben; előirányzott 361 millió forint! három forrásból: együttes adó,: saját bevétel és vállalati nyere-j ségből származik. Együttes adóból 257 millió fo-: rint van előirányozva. Bár az; 1957. évi adóbevételi tervek tel-j jesítésénél jelentős javulásról! számolhatunk be, fontos, hogy: tanácsaink a feladat nagyságé- j nak megfelelően az év első nap­jától kezdve nagy gondot for­dítsanak a lakosság körében az; adófizetés fontosságának tuda-; tosítására és negyedévről-ne-! gyedévre biztosítsák a bevételi; tervek teljesítését. Ezt el tud-; juk érni, hiszen megyénk la-j kosságának túlnyomó többségei rendszeresen fizeti adóját. Az; 11 magyar nép része a béke hatalmas erőinek Külpolitikai vita az országgyűlés ülésszakának első napján tonai tömbök felszámolását! — Tiltakozunk az ellen, hogy í nyugatnémet militarizmus, a magyar népre legveszedelme­sebb ellenségét újra felélesszék, hogy atom- és hidrogénbombát adjanak Hitler volt tábornokai­nak kezébe. Tiltakozunk az imperialisták közel- és közép-keleti, valamint minden egyéb háborús provo­kációja ellen. Hívei vagyunk a kollektív biztonság mielőbbi megteremté­sének, a társadalmi rendszerek békés egymás mellett élésének, a népek minden téren való szé­leskörű együttműködésének. A magyar nép tudatában van annak, hogy része a béke hatal­mas erőinek. Tudja, hogy rajta is múlik a válasz arra a kér­désre, amelyet a moszkvai bé­kekiáltvány felvet: Mi lesz hol­nap, mi lesz egy hónap múlva- mi lesz egy év múlva? Az or­szággyűlés, amely már törvényt hozott a háborús uszítás ellen, a magyar nép egységes béke­akaratának ad kifejezést abban, hogy lelkesedéssel teszi magáé­vá a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának felhívását és fokozza erejét a háborús veszélyek el­len, a béke magasztos, nagy ügye védelmében. A vitában felszólaltak még Péter János, Vass Istvánná, Horváth Richárd és Szabó Ist-/ ván országgyűlési képviselők. adózók 1957-ben a hátralékok nagy részét kifizették és évi be­vételi tervünket jóval 100 szá­zalék fölött fogjuk teljesíteni. Saját bevételből a költségve­tési utasítás 38 363 000 forint tervezést ír elő tanácsainknak. E téren azonban még hiányos­ságok vannak. Nem fizetik ki­elégítően például a tartalékföl­dek utáni haszonbért. Vannak községi tanácsok, amelyek az eb- adó kivetését sem végezték még el, nemhogy azt beszedték volna. Jónak mondható a bajai járás tervezése, ahol az együttes adó mellett csaknem 5 millió forint a községek saját bevétele. Ez azonban egyáltalán nem mond-] ható el a többi járásokról —, kü-; ionosén Kiskunfélegyháza, Kis-] kunhalas, Dunavecse —, ahol a] saját bevételek alig 7 százaié-j kát teszik ki az egy üttes adó-j nak. ] Ma már komoly jelentősége] van megyénk költségvetésében ai tok bázisát. Mindez egyúttal azt is bizonyítja — mondotta —, hogy bár országaink között né­hány ideológiai, gyakorlati kér­désben még van nézeteltérés, de kapcsolataink a szocializmust építő népek előrehaladása érde­kében alakulnak. A külügyi vitában eisőnek Kiss Károly, a külügyi bizott­ság elnöke, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja szólalt fel és határozati javaslatot ter­jesztett az országgyűlés elé, mely a következőket tartalmazza: Vessenek véget a fegyverke­zési hajszának, az atom- és hid- rogenfegyverek gyártásának, s az emberiség életét és jövőjét háború nélkül is fenyegető nuk­leáris kísérleteknek. A tudo­mány nagyszerű, új eredményeit állítsák a béke szolgálatába, mint a Szovjetunió az űrben keringő mesterséges holdakat. Követeljük a® agresszív ka­Világ proletárjai, egyesüljetek ! II. ÉVFOLYAM, 299, SZÄM A ra SO fillér Csütörtökön délelőtt összeült íz országgyűlés új ülésszaka. Az ülést Rónai Sándor, az ország- gyűlés elnöke nyitotta meg. Az ülésszak ügyrendjének elfogadá­sa után Kristóf István, az El­nöki Tanács titkára tartott be­számolót az Elnöki Tanács két ülésszak közötti tevékenységé­ről. Az országgyűlés az Elnöki ranáos jelentését tudomásul /ette és áttért a második napi- •endi pont megtárgyalására. — Sebes István külügyminiszter- nelyettes számolt be a külpoli- ikai helyzetről. Beszámolójában beszélt a Szovjetunióhoz fűződő őszinte, estvéri szeretetről és a népi lemokratikus országokkal való Koros, baráti kapcsolatainkról. — Jugoszláviával való kapcso- ataink az egymás mellett élő zocialista országok közötti ba- átság szellemében alakulnak. \z elmúlt hónapokban számos illamközi megállapodást kötőt­űnk, amelyek tovább szélesítik kölcsönösen előnyös kaDcsola-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents