Petőfi Népe, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-20 / 298. szám

/fr , , «a-»»»«»» *♦»*»*♦♦*♦**»****«*«»**»*♦«,»«*♦•• Világ proletárjai, egyesüljetek : t A * X i A; MAG' /Af? 5'ZQCIA • LISTA V UNKAST ART BÄC$ - KIS KUN MEG Ve* LAP.* ' 1 m m II. ÉVFOLYAM, 208. SZÁM íra 50 fillér 1957. DECEMBER 20. PÉNTEK A műveit fők száma határozza meg pártunkon beiül is, hogy a szocializmus célkitűzéséi milyen gyorsan és sikeresen valósulnak meg. Ezért a pártoktatásnak mindig nagy­jelentősége volt a párt erősödé­seben, fejlődésében. Nem ok nél­kül jelenti ki a kommunisták törvénykönyve, a Szervezeti Szabályzat: »A párttag kötelessé­ge, hogy szakadatlanul fejlessze politikai és szakmai tudását, gazdagítsa műveltségét, sajátít­sa el a marxizmus—leninizmus alapjait.« Az új oktatási évad megindu­lása óta eltelt rövid időszak máris néhány olyan tapasztala­tot nyújt, ami mellett nem lehet elmenni szó nélkül. Ugyanezek a tapasztalatok azt is bizonyít­ják, hogy már az előkészületek során is előfordultak nagyobb kihagyások, hogy nem volt min­denütt lelkiismeretes körültekin­tés és a számszerűségre való tö­rekvés egyes elvtársakat a siker tudatával bűvölt el. Különösen figyelemreméltó jelenség, hogy a propagandisták imitt-amott nem állják meg helyüket, rész­ben azért, mert felkészületlenek, másrészt, mert fegyelmezetlenül végzik munkájukat. Alpáron a marxizmus—leninizmus tanfo­lyamon előfordult, hogy a he­lyettes propagandista a foglalko­zás előtt három órával nem ol­vasta el a kötelező irodalmat. A fegyelmezetlenség jellemzője, hogy az önálló tanulókkal foglal­kozó konzultánsok a legutóbbi -tanácskozáson csak egyharmad- nyian jelentek meg. Ez a néhány adat semmikép­pen sem azt jelenti, hogy csak hibák vannak, hogy az oktatási munka csak negatívumokból áll. Párttagságunk jelentős része esti egyetemen, önálló tanulásban, a politikai akadémián, az időszerű kérdések tanfolyamain jól áll­ja meg a helyét és többségükben áldozatkész propagandisták plán- tálgatják nagy szorgalommal az elméleti, és magyarázzák az azzal szorosan összefüggő gyakorlati kérdéseket. Oktatási munkánk­ban új színként jelentkezik a vi­ta, a heves véleménycsere és az elmúlt években gyakorlattá vált szemináriumos merev módszerek nyugdíjazása. A vita a fegyelmezett munka, az alapos felkészülés, a haloga­tásnélküliség legyen az oktatási munkának, a marxista—leninista képzésnek továbbra is fundamen­tuma. Sok még a tennivaló. De ha az előbbi elvekhez képest megyénk pártszervezetei megja­vítják munkájukat és ha az ok­tatási feladatokkal, mint a téli időszak legjelentősebbikével fog­lalkoznak, akkor igen nagy szol­gálatot tesznek a pártnak, he­lyenként a pártszervezet erősö­désének és a párttagok nagyobb felkészültséggel, aktívabb, cél­ratörőbb munkát végezhetnek. Erről a kötelezettségéről egyetlen kommunista sem feled­kezzen meg. TÍZ EVE Á N£PE A BANK Ahogy erősödött hazánkban a munkáshatalom, úgy vette bir­tokába az egész nép az országot. Az első sikeres csata a földosz­tással kezdődött, ezt követően birtokba vettük a gyárat, később pedig a bankokat is. Az első bankállamosítás 1947. dec. 20-án történt, annak ma éppen tíz éve. Ez a munka 1948 közepéig tartott. Az államosított bankok élére a párt, az állam, a munkás- osztály legjobb fiait küldte vezetőnek. Az eltelt tíz esztendő azt mutatja, hogy megálltak helyüket. A bankok dolgozóinak több­sége helytállt az ellenforradalomban is, védte, őrizte a nép va­gyonát. A bankok államosításának 10. évfordulója alkalmából sze­retettel köszöntjük a megye pénzintézeti dolgozóit. d (fiülwö^ömúi'i nmiet kuLtújaiőpői't ÚMxlÁgAZJÜWpLuJL (Oaikálőti Tóth Kálmán életéről Irodalmi pályázatot hirdet bajai Tóth Kálmán Társaság ifjúság részére. Tóth Kálmán ;téről és munkásságáról szóló ’jobb dolgozatokat 50—300 fo­lt jutalomba» részesítik* December 15-én a Magyaror­szági Német Dolgozók Demok­ratikus Szövetsége nagyszabású műsoros estet rendezett a vaskúti kultúrotthonban. Az érdeklődés­re jellemző, hogy már az elő­adás kezdete előtt fél órával zsú­folásig megtelt a terem a község német, magyar és délszláv kö­zönségével. Bácskai János vb-elnök a párt, a tanács és a község háromnyelvű lakossága körében üdvözölte a pilisvörösvári német kultúrcsoportot. Az üdvözlésre Krix György, a Magyarországi Német Dolgozók Demokratikus Szövetségének munkatársa vála­szolt. Köszönetét mondott a szíves fogadtatásért és elmondta, hogy a kullúrcsoport is bizony­sága annak, hogy hazánkban ugyanolyan jogokat élveznek a nemzetiségiek, mint a magyar­anyanyelvű lakosság. A kedves, változatos, magyar és német nyelven előadott mű­sort a közönség nagy tetszéssel fogadta és zúgó tapssal köszönte meg. Különösen az Edelweiss- zenekar nyerte meg a hallgató­ság tetszését. A kultúrcsoport mindenegyes tagja nagy lelkese­déssel és odaadással szerepelt. Az előadás után tánc volt, me­lyen a különböző nemzetiségű lakosság kellemesen szórakozott. A kultúrotthon vezetősége elha­tározta, hogy a közeljövőben a délszláv kultúrcsoportot kéri fel vendégszereplésre. Bauer Rozália levelező Hfüvános tanácsülést] tart j a megyei tanács Ma, december 20-án, pénteken í délelőtt 9 órai kezdettel nyílva-J nos ülést tart a megyei tanács. | Beszámoló hangzik el a legutób-} bi tanácsülés határozatainak! végrehajtásáról, melynek elő- ♦ adója Cseh László vb-titkár. —í Ezután napirendre kerül az 1958.1 évi összesített költségvetés, fel-? újítási és beruházási tervek meg-1 valósítása, valamint javaslat a* községfejlesztési munka 1958. | évi jobb megszervezéséért. Elő-í adó: Varga Jenő vb-elnökhelyet-| tes. A napirendi pontok letár-| gyalása után a tanácstagok in-» tcrpellációkat terjesztenek elő. * AZ ÜNNEPEK ELŐTTI MUNKAIDŐRŐL <2. oldal) BESZÉLGETÉS AZ ÜVEGHÁZBAN t3 oldal) PÉNTEKI JEGYZETEINK (3. oldal) ESTI EGYETEM (3. oldal) A KECSKEMÉTI ÜGY­VÉDI KAMARA TISZT- ÜJÍTÖ KÖZGYŰLÉSE (4. oldal) NÉPÜNK TÖBBSÉGE JÓT AKAR (4. oldal) LEZÁRULT EGY ÉV (4. oldal) JUBILEUMI PETŐFI HÉT KISKŐRÖSÖN (5. oldal) ELMONDJUK NEKIK ÉLETÜNKET <5. oldal) Megválasztották az üzemi tanácsot a Kiskunhalasi Motor- és Gépi avítóban JELENTŐS ESEMÉNY szín­helye volt kedd délután a Kis­kunhalasi Motor- és Gépjavító Vállalat. Se ebédlő, se kultúr­terem nem lévén, az üzem egy­benyitott irodáiban oly annyira szorongtak a dolgozók, hogy az előadó akár körbe forogva tart­hatta volna meg bevezető mon­dóké j át. Ritka és szokatlan lát­vány ugyanis, hogy egy gyűlé­sen, vagy értekezleten az elő­adói asztal előtt és mögött is munkások ülnek, állnak, mi több, egész sor ember kényte­len a folyosóról fülelni, hogy mi is történik odabenn, mert ne­kik a szobákban már nem jutott hely. Vajon, miért ez a nagy érdek­lődés? — A Motor- és Gépja­vító 160 dolgozója üzemi taná­csot választ. Ez pedig nem min­dennapi dolog. Hiszen az üzemi demokrácia kiszélesítéséről, a dolgozóknak a termelés irányí­cSzalaaij .Miiiád ijvól nevezik el A. ILv ECS JEtE >1 lÉTHE UJ TrT'ÖJjtÖHÄ.ZA.X' Szombaton délután fél 5 órai kezdettel nevezetes ünnepség színhelye lesz Kecskeméten az Úttörőház. A pedagógusok és a pajtások ez alkalommal emlé­keznek meg arról, hogy az út­törők nevelésében fontos szere­pet játszó intézmény hat eszten­deje létesült. Ugyancsak ekkor elnevezik az Űttörőházat Szal- vay MiháJyróJ, a nemrég elhunyt szabadsághősről is. Az úttörök/fe az iskolák kul- túrcsoportjai műsoros rendez vénnyel, szórakoztatják majd a megjelenteket, s a pajtások megajándékozzák azokat a pe­dagógusokat, akik az Űttöröház életének irányításában tevéke­nyen részt vettek. Ezeknek a száma mintegy harminc, s he­ten vannak közöttük olyanok, akik kezdettől fogva, tehát hat esztendőn át megszakítás nál­! kiil foglalkoztak az úttörőkkel. A műsort baráti vacsora kö­veti, aminek kedves »ízt-« ad az, hogy az Űttöröház háziasszony­szakkörének ieánypajtásai készí­tik az ételeket. Az úttörők egyébként 23-án fenyőünnepet, 29-én pedig nagy­szabású jelmezbált is rendez­nek székházukban. tásába való fokozott bevonásá­ról van szó. Mindez pedig azért is jelentős, mert újabb válasz­tásra csak két év múlva kerül majd a sor, s addig nem mind­egy, ki fogja képviselni érdekei­ket az üzemi tanácsban. EREDETILEG 17 munkástár- f^uk személyét kellett volna megvizsgálniok, vajon alkalma- sak-e a megtisztelő bizalomra. Valójában azonban csak öt név érdekli a jelenlévőket, mivel az igazgató, főmérnök és a főköny­velő, a párttitkár és a vállalat­nál ma még nem lévő KISZ- titkár — hivatalból tagja az üzemi tanácsnak. Ezt itt min­denki természetesnek tartja. Ismerik, szeretik vezetőiket. Azokkal szemben sincs ellenvé­lemény, akiket a rendelet értel­mében az elmúlt héten javasolt üzemi tanácstagnak a szakszer­vezeti aktíva, hiszen mint szer­vezett dolgozókat, bizalmiakat, üzemi bizottsági tagokat már egyszer megválasztották és bíz­nak bennük. VALÓJÁBAN azokkal sincs valami nagy vita, akiket ők ma­guk szándékoznak üzemi ta­nácstagnak választani, mert a javaslattevők olyan neveket említenek felszólalásaikban, akiknek szakmai tudásához, rá­termettségéhez nem fér kétség, akiket beválasztani a tanácsba helyesel az egész gyülekezet. Koncz János segédmunkás a vállalatnál. Elsőnek őt javasol­ták. Hárem éve dolgozik itt és kezéből nem kerül ki selejt. Politikailag is, mint mondják, Tői számosállat — több trágya és pénz A kiskunhalasi termelőszö­vetkezetek felmérték területük és állatállományuk arányát. Ez az arány évről-évre javul, a je­lenlegi állapot szerint 4—5 évenként kap ugyanaz a földda­rab friss istállótrágyát. A Ma­gyar—Szovjet Barátság Tsz-ben Jhtt. a Paar ilia Antal és Vörös Október Tsz-ben 3.0 , aZ Új Élet­ben 4.1, a Micsurin Tsz-ben 5.5 ho]dra jut egy számosállat. A számosállat-létszám legma­gasabb — közel száz darab — a Vörös Október Tsz-ben s leg­kisebb a Vörös Szikrában, ahol csak 8 hold szántóra jut egy számosállat . egyike a legjobban felkészül­teknek. Sándor Sándor fiatal szakmunkás. Társai szeretik, mert igen jól dolgozik és mun­katársait jobban becsüli, mint saját magát. Meg is jegyzik, mintegy tanácstagi útravalóul, hogy aztán ne legyen olyan bá­tortalan, mindenhol hallassa a hangját. ÁLTALÁNOS a tetszésnyilvá­nítás, amikor az egyik javaslat- tevő, Király Lajos művezető ne­vét említüg' Régi szakmunkás, négy év óta dolgozik itt, s ami­kor Kiss elvtárs, a főmérnök hosszabb ideig betegágyban fe­küdt, s technikus sem volt az üzemben, Király Lajosra hárult az egész műszaki vezetés, de ö megbirkózott vele. A következő javasolt Ormos Kálmán idős szakmunkás. Mint csoportvezető, igaz, egyesek szemében nem va­lami »népszerű ember«, mert munkaterületén semmiféle laza­ságot, fegyelmezetlenséget nem enged meg. »Igen szigorú em­ber«, aki mindenkinek szemébe mondja a véleményét, s ki tudja nem éppen ezért javasolták-e egyöntetű karfelnyújtással a ta­nácsba. Bodoglári Lajos ugyancsak idős munkás a gépjavítónál. Legkiválóbb szakértője a bádo­gos és vízvezetékszerelő szak­mának. Nem hiába bízta rá a vállalat vezetősége a jövendő ipari generációt, a tanoncok ne­velését. Szeretik, becsülik, s csak nyernek vele az üzemi ta­nácsban. NYERNEK mindegyikükkel, mert a Kiskunhalasi Motor- és Gépjavító dolgozói jói válasz­tottak, amikor ilyen köztisztelet­nek örvendő, szorgalmas mun­kásokból és vezetőkből állítot­ták össze az üzemi tanácsot. Ezek a dolgozók második ottho­nuknak tekintik a vállalatot, s ezért biztosak vagyunk benne, hogy hasznos javaslataikról, munkasikereikrűl nem egyszer fogunk cikkezni az új évben. — báuiíor Gáza. — .

Next

/
Thumbnails
Contents