Petőfi Népe, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-15 / 268. szám

Az elmúlt napok egyikén kint­jártunk a megyei és a községi tanács küldöttével a keceli Gá­li ári-féle kastélyban azzal a szándékkal, hogy ott szeszfőzde létesítésére keressünk megfelelő helyet. Szétnéztünk a kastély épületé­ben és környékén. Ez a kastély valamikor a fentnevezett ezrede­sé volt- most a Császártöltési Ál­lami Gazdaság használja. A va­lamikor gyönyörű parkettás szo­bákat, — amelyek még ma is teljesen épek — jelenleg raktár­ként használják. Az ablakok üvegei kitörve, az ajtók zárai Hova teliül az Árpád i Vasárnap a harmadik előadás­ra mentünk a moziba, örömmel láttuk, hogy a szélesvásznú film mennyi mozilátogatót vonz. Való­ban nagyon tetszetős. A második előadás fél 8 he­lyett 8 óra előtt 10 perccel kez­dődött, addig pedig ott álltunk összetömöritve és vártunk. Na­gyon szívesen leültünk volna, ha lett volna mire, de a padok és Hz agitáció nem sérti az önkéntesség elvét AZ MSZMP agrárpolitikájá­nak téziseiben olvashatjuk: •>A termelőszövetkezeti mozgalom kiterjesztésé érdekében szembe kell szállni a spontaneitás szem­léletével, amely szerint nem keli folyamatos felvilágosító munká­val segíteni a dolgozó parasztok termelőszövetkezeti útra térését, magukra lehet hagyni őket. El­lenkezőleg, ezt a folyamatot rendszeres felvilágosító munká­val elő kell segíteni.« A spontaneitás szemléletével megyénkben is találkozunk. So­kan azt mondják, hogy »nem akarjuk megsérteni az önkén­tesség elvét azzal, hogy egyéni­leg dolgozó parasztokat rábeszé­lünk a termelőszövetkezetbe való belépésre«. Nyilvánvaló, hogy nincs erőszakról szó akkor, ha a kommunisták, a termelőszövet­kezeti tagok, a községi vezetők ismertetik a termelőszövetkezet eredményeit, érvekkel, tények­kel bizonyítják a nagyüzemi gazdálkodás fölényét az egyéni­leg dolgozó parasztok előtt. MEGYÉNKBEN számos volt termelőszövetkezeti tag van, aki belekóstolt már a közös gazdál­kodásba, és megbánta, hogy kilé­pett a szövetkezetből. Fülöpszál- láson az ellenforradalom alatt két termelőszövetkezet, oszlott, lel, a Kiskunság és az Alkot­VVW'/WW»^VVNAA/^WVVVVWVVWWV^yVVV‘"<0/VVV'/VVWVWVVVVVVVVVVVVVVVVVVV>/VN Főkönyvelőkről - de nem csupán 3 lÜlfVßlte i II. rész Kiskunfélegyházán nem Is olyan rég állapították meg, hogy a Város- és Községgazdál­kodási Vállalat volt főkönyvelő­je az 1956-os évet terhelő 114 ezer forint veszteséget- hogy a vállalat eredményességi mérle­ge szebb legyen, egy sor köny­velési manipulációval áttolta az 1957-es évre. így ez évben eny- nyivel csökken a vállalat ered­ménye, de ez már sem a volt főkönyvelőt, sem a múlt évben kifizetett prémiumokat nem érinti... Baján a Sütőipari Vállalat főkönyvelője, mintha a válla­lat vagyona saját tulajdonát ké­pezné, az ellenforradalom zava­ros napjaiban engedélyezte, hogy a vállalat igazgatójának (ki tudja, nem éppen valamiféle disszidálási elgondolásból?) egy komplett ruházati garnitúrát — bundakabátot, télikabátot, bőr­csizmát, zakót, csizmanadrágot" kesztyűt vásároljanak a válla­lat csekkfüzetére. Mikor a fő­könyvelő és az igazgató már­ciusban már látták, hogy a helyzet milyen rohamosan kon­szolidálódik, el akarták simí­tani a dolgot. A főkönyvelő kü­lön folyószámlát nyitott az" igazgatónak, melyen az meg­kezdte a több ezer forint rész­let visszafizetését. Az igazgatót azóta leváltották, de ez a ténye­ken nem változtat, s most a fő­könyvelő ellen indul fegyelmi eljárás. Tévedés azért ne essék. A tanácsi vállalatok főkönyvelői­nek többsége, — ezt a mérleg­beszámolók ellenőrzött adatai beszédesen bizonyítják — jói lát­ja el felelősségteljes beosztását, amiért elismerést és dicséretet érdemeinek. A megyei tanács azon­ban nem szégyenli kiteregetni a szennyest, leleplezni a csa­lást, a lopást" a hivátali beosz­tással való visszaéléseket, a nép vagyonával történő felelőt­len és bűnös gazdálkodást, mert a hibák nyilvános feltárá­sa, a közösség megkárosítóinak felelősségrevonása, az emberek túlnyomó többségének, a be­Felhivős! A megyei tűzoltóosztúlyparaucsuokság a tűzkárok megelőzése érdekében az alábbiakra hívja fel megyénk lakosságának tigvelmét: 1. A lakóházak kéményeit félül kell vizsgáltatni abból a célból, hogy azon található-e repedés, nyílás. Ila található, azt azonnal meg kell szüntetni. A kéménytiszlíló ajtók hézagmentesen zárjanak. 2. Olyan padlásön, amelyiken ké- méiry vezet keresztül, takarmányt, szalmát vagy más gyúlékony anya­got elhelyezni és ott tárolni nem szabad. 3. A kéményeket felül kell vizs­gálni abból a célból, hogy van-e beépitett gerenda vágj’ más fasztv- kezet és ha igen, akkor azok ki­váltásáról haladéktalanul gondos­kodni kell, „ A 4. A füstelvezető esőteket szét­esés ellen rögzíteni kell. Füstelve­zető csöveket ablakon vagy eresz alatt kidugni nem szabad, azokat szabályszerűen falazott kéménybe kell bevezetni. 5. A kályhák és tűzhelyek 1 mé­teres körzetében. valamint a füst­csövektől 50 c,m-es távolságban gyú­lékony anyagot nem szabad elhe­lyezni. _ a, kályhából, tűzhelyből, kemencé­ből kiszedett hamut, parazsat vií- ~e.l le kell locsolni cs csak teljes lehűlés után szabad olyan helyre kiönteni, ahol tüzet nem okozhat. .. Gyermekeket lakásban felügye­lőt nélkül ne hagyjunk és ne en­gedjük istállóban, padlástérben es általában olyan helyeken játszani, ahol gyúlékony anyag vad felhelyéZ- ve, mert tüzet okőzrtak és sokszor a tűzkár mellett meg a gyermekek is égési sebeket szenvedhetnek, — illetve halállá égethetik magukat* 8, Gyufát, öngyújtót, stb. olyan helyén kell tartani, hogy a gyer­mekek hozzá ne férkőzhessenek. 9. Istállókban a villamosvezetékc­ket, kapcsolókat, lámpái ej eket felül kell vizsgáltatni, hogy nincscnek-e meghlbásodva. Ahol pedig a világí­tás nem villannyal történik, — ott csakis viharlámpával vagy más zárt lámpával szabad világítani. Ezeket a lámpákat olyan helyre kell fel­függeszteni, hogy az állatok vagy emóerelc azt le ne verhessék. 10. Istállókban, ólakban, padlás­térben és minden olyan helyen, ahol gyúlékony anyag van tárolva, ne dohányozzunk és nyílt lángot ne használjunk. 11. Sertésperzselést olyan helyen szabad végfezni, ahol a közelben szalma, széna, nádtető és egyéb gyúlékony anyag nincsen. Széles időben lehetőleg ne végezzünk sfer- tésperzselést, mert a szél a parazsát távilletl a közelben lévő gyúlékony anyagra, tetőre és tüzet okoz. 12. Üstházban, nyitott katlanokban tüzelni nem szabad. 13. A húsfüstölést padlástérben, gyúlékony anyagból készített htis- fiistölőben ne végezzünk, mert a szabálytalanul elhelyezett és épített húsfüstölő gyúlása következtében a tetőzet is leég. 14. lakásban benzinnel mosást ne végezzünk, mert a bciizíhgőzök robbanása következtében lakástűz keletkezhet és emberek is össze­égethetik magukat. 1>, Az udvarba berakott szalma, kukoricaszár, tüzelőanyag és egyéb gyúlékony anyagok berakásával kap­csolatosan az előírt tűztávolságokat be kell tartani. \ fenti tűzrendészeti szabályok betartását az állami cs községi tűz­oltók lím. november Hó l-ért meg­kezdték és valamennyi lakóháznál ellenőrzik. Megyei Tűzoltóosztály« parancsnokság. csületes dolgozóknak helyeslé­sével találkozik, erősíti a lakos­ság és a tömegek kapcsolatát, meghátrálásra kényszeríti a köz­vagyon fosztogatóit, s mindezzel milliós értékeket ment meg a népgazdaságnak. Ki tehet abban legtöbbet, hogy ez egyre inkább így le­gyen? A vállalat vezetésében elfoglalt helyét és feladatait te­kintve» nem vitás, hogy a fő­könyvelő. A főkönyvelő, akinek a munkája nemcsak azért szép, mert állandó ellenőrző tevé­kenységével meggátolja, hogy súlyos ezrek és milliók jussanak illetéktelen kezekbe, hanem azért is, mert a vállalat életé­nek számokban jelentkező, min­denkor áttekinthető nyilvántar­tása — alapja a jó irányításnak, annak, hogy a gazdasági ered- mények mérésén túl okos és takarékos gazdálkodással ala­kuljanak az egyes vállalatok új és újabb eredményei. A megyei tanács vállalatira* nyitó munkájában, amint látjuk, ez a tendencia az irányadó. He­lyesnek tartanánk, ha ezekkel a gondolatokkal a tárca-vállala­tok is intenzivebben foglalkoz­nának» mert a tények azt bizo­nyítják, hogy ez a munka, a minden irányú ellenőrzés, jó­részt akarat kérdése. Éppen ezért különös és elgondolkoztató, hogy a gazdál­kodás más területem igen ke­vés jelét látjuk az érdemben: tenniakarásnák. Igen sok pél­dául a probléma az állami va­gyon megőrzésével kapcsolatban földművesszövetkezeteinknél és nem kevés a lazaság a minisz­teri vállalatoknál sem, csak ép­pen, mint írtuk, nem tárják úgy fel, mint ezt a megyei tanács teszi, holott országos feladataink megoldása, a nép jólét megala­pozása a gazdálkodás min­den ágában arra int: tárjuk fel a hibákat, hogy aztán okosan, szolidan, takarékosan gazdál­kodjunk értékeinkkel. Gazdálkodni) pénzzel bánni sosem volt könnyű dolog, kivált nem napjainkban, hi­szen terveink végrehajtásához minden forintra, minden kis anyagmennyiségre szükség van. Ezért érdekünk, hogy ne csak feltárjuk és leleplezzük a köz­vagyont fosztogatók siseréhadát, hanem úgy gazdálkodjunk és olyan rendben tartsuk nyilván közös értékeinket, hogy meg­előzzük a fentebb írt károkat, hogy zökkenőmentesebben ha­ladjunk előre, melynek érdeké­ben, mint fentebb is láttuk, igen gokat tehet áz állami vagyon őre. a lekönyvelő. mány. A volt termelőszövetke­zetek vezetői és általában a tag­ság zöme úgy nyilatkozik, hogy helytelen volt az egy évvel ez­előtti lépés, jó volna ismét ter­melőszövetkezetet alakítani, hi­szen megvannak a volt közös gazdaságok központi épületei, a felszerelés egy része. Mózes Gyula, a Kiskunság volt' elnöke, aki most a községi tanács végre­hajtó bizottságának elnökhelyet­tese, maga is hangoztatja, nem ártana összehívni a volt szövet­kezeti tagokat. — Csak nincs, aki elkezdje — teszi hozzá. Valakinek kezdeményezni kell a volt tagok összehívását. Ha aztán összejönnek, akkor alapo­san meg lehet vitatni, hogy ki­nek mi az állaspontja. HASONLÓ kezdeményezést le­hetne megvalósítani más közsé­gekben, például Dávodon, Bács- bokodon, Csávolyon. Drágszé en már összejöttek a volt Haladás tagjai és Üj Barázda néven meg is alakították termelőszövetke­zetüket. Tabdin Jószerencse né­ven tszcs alakult. Az ittlevő. Má­jus 1 és Petőfi termelőszövetke­zeti csoportok példáját látva ha­tározta el néhány dolgozó pa­raszt a tszcs-alakítást. Van bőven érv és tény, ame­lyekkel jól lehet bizonyítani a nagyüzemi gazdálkodás fölényét az egyéniek előtt. A megye ter­melőszövetkezetei az idén a ter­vezettnél 71 000 mázsával több kalászost termesztettek. Hason­lóan kiváló terméseredményeket takarítottak be a kapásokból is. A kalocsai Iszkra búzából 15,50 mázsát, árpából 19 mázsát ara­tott holdanként. Cukorrépából 284 mázsát takarítottak be egy holdról, kukoricából pedig 30 mázsát. A napraforgójuk olyan jó minőségű, hogy mint fémzá­rolt vetőmagot veszik át, má­zsánként 640 forintért. Hasonló példát bőven lehet találni a megyében. Egy-egy termelőszövetkezet eredményei­ről azonban legtöbbször csak a szövetkezeti tagok, néhány köz­ségi vezető tud. Az egyéni­leg dolgozó parasztok kevésbé ismerik. Honnan is ismernék, hiszen a termelőszövetkezet tag­jai véka alá rejtik eredményei­ket és a község kommunistái, a község vezetői sem népszerűsí­tik azokat. A NAPQK3AN megkezdőd­nek a zárszámadási közgyűlé­sek. Ezek is alkalmasak arra, hogy a termelőszövetkezetek eredményeit megismerjék az egyéniek. Hívjanak meg tehát minél több volt tsz-tagot, egyé­nileg gazdálkodó parasztot, hadd hallják meg, hogyan zárult az esztendő a közösben. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy megj’énk termelőszövetke­zeteinek zömében 25—30 száza­lékkal magasabb jövedelemmel zárják az idei gazdasági évet, mint az előzőt. Ez is jelentős előrelépést bizonyít. A TERMELŐSZÖVETKEZETI tagok legyenek büszkék az eredményeikre, mondják el az égyéni parasztoknak is. Termé­szetesen termelőszövetkezeteink­nek ezt a tevékenységét a köz­ség kommunistáinak kell első­sorban segítem. A Kacs-Kiskun megyei Könyvtár 1038. január l-től KÖNYVKÖTÖOEPET bérbe venne. Mestert is al­kalmazunk. — Ajánlatokat Megyei Könyvtár Kecske­mét címre kérünk. f elhívjuk a bortermelők figyelmét, hogy az alföldi Állami pincegazdaság (volt Borfofgalmi) pincészetei megkezdték a seprős cs egyszer fejtett i borok átvételét Melyik filmben látta ? A Szorjei ti, m Lnnepe képreftveny páíyáxata 15 A színész neve: Melyik filmben látta: A beküldő neve és címe: Most raktár, de lehetne iskola is I Helyett nataímas vaspantoKat j szegeztek az ajtólapokba. A tanácsok nem egyszer pa- , naszkodnak, kérik, hogy szüksé­gük volna tanyai iskolákra, mert a meglévőkben kevés a fé­rőhely. Javasolnám, a megyei oktatási szervek nézzék meg ezt az épü­letet, fel tudják-e használni is­kola céljára. A lakosság e kas­tély mellett járva méltán felhá­borodik a hanyagság e példáját látva, nem csoda tehát, ha ezért elkeseredett megjegyzéseket tesz, Gulyás István t a padok nozi várójából'/ székek nem voltak a váróban, liehet, hogy az illetékesek az­zal a gondolattal vitték ki az ülőalkalmatosságokat, hogy min­denki úgysem tud leülni egy­szerre. Ebben igazuk van, de azért" ha van mód, tegyék Visz. sza. A mozilátogatók majd meg­osztoznak rajta. Vásárhelyi Ferencné

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents