Petőfi Népe, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-13 / 266. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! ! *** # «*#**«> x í MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄ.CS-KISKUN MEGYEI LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 266. SZÄM Ara SO fillér 1957. NOVEMBER 13. SZERDA LAJKA ÉS A KÖZVÉLE Munkás-paraszt találkozó Lászlófalván A budapesti Autóvillamossági Gyártól az igazgatóval és párt-: titkárral együtt 16 munkás látogatott el vasárnap Lászlótalvára. Rajtuk kívül mintegy 400 lászlófalvi vett részt a két és félórás; műsoron, amelyet az iskolások és a KISZ-szervezet kultúrcso- portjai adtak tiszteletükre. Az ünnepi beszédet Farkas János; elvtárs, az MSZMP helyi szervezetének titkára mondta, hangoz­tatva a munkás-paraszt szövetség fontosságát. A fővárosiak vála­szukban biztosították a falu dolgozóit, mindent megtesznek, hogy erősödjenek a barátság szálai a munkások és a dolgozó parasztok között. A műsort közös ebéd, majd hétfőn reggel 5 óráig tartó: táncmulatság követte. Spiifä/ s-x&püi'á Baja í6 000 f°r’nf és 14000 Kossutlij IV7 V'V'V' szivarkal ' 912 négyszögöl dohány termése utánj MÉNY (2. oldal) Baja város képe egyre rende­lődik. Szépülnek a házak, ház­sorok, rendezetté válnak a par­kok és közterek, a korábbi szenny és piszok eltűnik az ut­cáról, s Baja újra olyan lesz, mint volt — tiszta és szép, mint egy »dunai Hamupipőke«. Mi ennek a titka? Csupán az, hogy a tanács fo­kozottabban törődik a Duna menti kisváros tisztaságával, rendezettségével. A Községgaz­dálkodási Vállalat a városba ve­hető Kossuth Lajos utcai háza­kat tatarozza, festi. Lakások épülnek az Alföldi utcában. Par­kosítják a Tóth Kálmán teret, s parkrendezés folyik az MTH is- Kola előtt is, valamint a járási tanács és a rendőrség előtti ut­carészen. Foglalkoznak azzal a gondolattal is, hogy rózsakertet létesítenek a Lenin téri sport­telep helyén, s ugyancsak ren-j dezés alá kerül a Vorosilov kert.! Gondja van a tanácsnak arra; is, hogy a műemléknek számítói épületeket restauráltassa, gon- j dozza, őrizze, s mi több, a ma-j gánházak tulajdonosai is marj egyre több erkölcsi kötelesség-j érzetről tanúskodnak, mert leg-l nagyobb részük szépen rendben! tartja házait, s gondozzák a jár­dákat is. W1 _____15_____% A dohány nemcsak népgazda­sági szempontból jelentős nö­vény, hanem gazdag bevételi forrást jelent a termelőknek is. Sajnos, a dohány termesztésé­vel foglalkozók szakértelme -még nem megfelelő, ezért a termés­átlagok még kissé alacsonyak és sok esetben a termeit dohányok minősége sem kifogástalan. A szaktudás növelése érdeké­ben a Kiskunhalasi Dohánybe­váltó Üzemben november 4-én Kovács Tibor üzemvezető minta- csomó-bemutatót tartott. Ezen részt vett 32 község, illetve vá­ros dohánytermelési felelőse, ezenkívül a környékbeli terme­lőszövetkezetek képviselői, vala­mint egyénileg dolgozó parasz­tok. Az értekezleten több felszóla­lás történt, melynek során né-| hány dohánytermelő maga mu-{ tatott rá e növény termesztésé-! nek jövedelmezőségére. Kovács Tibor üzemvezető el-| mondta, hogy a dohánybevál-1 tási árak jelentékeny felemelé-; se, a minőségi és mennyiségi' prémiumok, valamint az ingye-1 nes cigaretta juttatás és jutalom, mind elősegíti a termelési kedv i növelését, s egyben azt is, hogy; a jobb termelési eredményt el-! érők többlet jövedelemben ré-| szegüljenek. Néhány példát fel­is sorolt. Császár András do-; hánytermelö 912 négyszögöl te-j rületről beszállított hevesi zöldi dohányért 16 890,55 forintot ésj 14 350 darab Kossuth szivarkát | kapott. Szanyi László l CSIZMÁVAL MÉG NINCS FELÖLTÖZTETVE AZ EMBER (3, oldal) FALUJÁRÁS közben (3. oldal) SZÄLL az ének SZÄJRÖL szájra (4. oldal) PESTI TÖRTÉNET <4. oldal) »APRÓ«GONDOK (4. oldal) A KISZ ÉLETÉBŐL (5. oldal) TALÁLÓS KÉRDÉS (5. oldal) BÉLYEGGYÜJTÉS (6. oldal) ízelhető kamatmentesen a IV. negyedévi adó 15-ig I Kik számíthatnak az év végén kamattérítésre ? | NOVEMBER 15-ÉN, pénteken leste jár le az 1957. IV. negyed- I évi adó befizetésének határ- I ideje. Sokan megértették, hogy • nemcsak az államnak előnyös. Fél év alatt 700 mázsa liszt megtakarítás A sütőipar eredményeinek nyitja Vannak egyes élelmiszerek, melyeket naponta fogyaszt az ember, többek között ilyen a kenyér is. Minősége ezért okoz annyi vitát, kifogást. Igen, ezt a mondatot bizonyos mértékig már múlt időbe tehettük volna, tekintve, hogy az árusítóhelye­ken örömmel tapasztalja az em­ber: a munkából jövők és házi­asszonyok igen ritkán ejtenek panaszt mindennapi eledelünk­re. Ez pedig beszédes bizony­sága annak, hogy a kenyérre, sütőüzemeink munkájára lényegesen kevesebb a kifogás, mint tesszük, ez év elején. Milyen legyen a jó kenyér? Az üzletekben gyakran halljuk a kérdést: friss a kenyér? Te­hát ez az első, s a többi e köré csoportosul. Ügy jó, ha szépen megkelt, magashátú, spongy a- bélű, ropogósra sütött, illatos, ízes, zamatos. A minőségi tényezők betar­tása azonban nem minden, hi­szen a sütödéknek az állam ér­sek szerint csupán Bács megyé­ben a második negyedévben 140 mázsával több lisztet használtak fel a sütödék a megengedettnél. Ez késztette a megyei taná­csot arra, hogy számos intézke­dést léptessen életbe. Minden vállalatnál a készletekkel való takarékos ^gazdálkodást és vele párhuzamosan a minőségjavítást tűzték ki programul. A megtett intézke­dések nem is maradtak ered­mény nélkül. A második ne­gyedévben Baja és Bácsalmás sütőüzemei működtek a legrosz- szabbul. Majd másfél kilóval több lisztet kevertek be egy má­zsa kenyér sütéséhez, mint amennyit az országos norma elő­ír. Ma pedig anélkül, hogy a kenyér minősége romlott volna, ugyanezt a mennyiséget lesütik túlfogyasztás nélkül, sőt a Ba­jai Sütőipari Vállalatnál már lisztmegtakarítás is van. Az eredmények nyitja nem ördöngösség. A fő dolog, hogy a sütödék mindent idejében végez­zenek el. Mióta megyénkben ezt ha pontosan fizetik adójukat, hanem saját maguknak is, mert a kamatok* és egyéb illetékek felesleges Kiadásától mentesül­nek. Sőt, az év végén még ka­mattérítésben is részesülnek azok, akik határidőre eleget tesznek állam iránti kötelessé­güknek. SZAMOK BIZONYÍTJÁK azt, hogy mennyire megszaporodott megyénkben a jó adófizetők szá­ma, akik élnek a kamatmentes adófizetés lehetőségeivel. Az adótervek teljesítését tanácsaink napokra bontották le. November 8-ra a megye IV. negyedévi adó­tervét 44,2 százalékra kellett vol­na teljesíteni, ehelyett 47 szá­zalékot értünk el. Természete­sen, ha a számok mögött vizs- igálódunk, a 2,8 százalékos előny járásonként, városonként, köz­ségenként más-más képet ta­kar. Eddig nemigen került sor kényszerintézkedésekre. A jóaka- ratú, baráti felvilágosító szó eredménye, hogy például a kis­kőrösi járásban 60,1, a bácsal­mási járásban 50,2, Kiskunhalas városban 56,3 százalékra teljesí­tették az adótervet. Ugyanakkor csak az ügy elhanyagolására következtethetünk a dunavecsei járásban, ahol 38,2, Kiskunfél­egyháza városban, ahol 38 szá­zalékra — jóval a megyei átlag alatt — állnak az adófizetéssel JÁRÁSOKON BELÜL közsé­genként is változik ez a kép ak­ként, hogy megértették-e a dol­gozók a pontos adófizetés je­lentőségét és foglalkozik-e a pénzügyi csoport és a tanács ez­zel a kérdéssel. Ordas község máris teljesítette IV. negyedévi adófizetési tervét, sőt a hátralé­kokból is jócskán törlesztett. Ebben a községben az adózók túlnyomó többsége (mindenki, aki teljesítette évi adófizetési kötelességét) számíthat kamat- térítésre. És sorolhatjuk a köz­ségek neveit: Akasztó, Orgo- vány, Tázlár, Csikcria, Kun­baja, Bácsszőlös, Dusnok, Ha­jós, Fülöpszállás, Tiszaújfalu Kelcbia, Dunavecse, Vaskút stb., ahol példás fegyelmezettséggel fizetnek a gazdák és nemigen lesz dolga a pénzügyi appará­tusnak a kamatok kivetésével, SAJNOS, a kiskőrösi járás ki­vételével mindenütt található néhány rosszul adózó község is. A kunadacsiak például csak 23,1 százalékos teljesítésről szá­molhatnak be. Mellette a rosz- szulfizető községek között sora­koznak fel Harta, Szakmár, Bá­tya, Érsekcsanád, Madaras, Nyárlőrinc, Kunfehértó, Pálmo- nostora, stb. Ha jobban megnéz­zük e neveket, meglepődve ta­pasztalhatjuk, hogy sok közte az olyan módos község, mint Har­ta és Bátya, amely gazdagabb, mint bármelyik a jelenlegi elsők között. Ez ugyanakkor azt is mutatja, hogy a pénzügyi szer­vek e községekben elhanyagol­ták az adófizetés érdekében a felvilágosító munkát. MÉG HÁROM NAP van hát­ra november 15-ig. Mindenesetre az az adózó jár a legjobban, aki ezideig befizeti negyedik ne­gyedévi adóját is. • clckcit is szem előtt kell w/wvvvvvvwvvwvvwvvvvvvwv,^vvwvvvwvvvvvvvv><wia^a»vwv,^vwww>va,v4 niok. Ez pedig a szigorú anyag­takarékosságot követeli meg. Az országos anyagnorma egy mázsa kenyér sütéséhez 73 kiló lisztet ír elő. A kenyér ára is ehhez igazodik. így, ha az egyes sütő­üzemek ezt nem tartják be, a plusz-anyagfelhasználás egy év mérlegében száz és száz mázsa olyan liszthianyt eredményez, amit köznyelven mondva, nem fizet meg senki. Ez az összeg pedig elég nagy- » Menté­Nyilvános ülést tart a megyei tanács BÁCS-KISKUN MEGYE TANÁCSA 1957. NOVEMBER 14-ÉN (CSÜTÖRTÖK) D. E. 9 ÖRAI KEZDETTEL NYILVÁNOS ÜLÉST TART A MEGYEI TANÁCS KULTÚRTERMÉBEN. HO Napirendi pontok: 1. Mandátumvizsgáló bizottság megválasztása. Üj tanácsta­gok megválasztása törvényességének hitelesítése. VB tag­ság kiegészítése. 2. Beszámoló a legutóbbi tanácsülés határozatainak végre­hajtásáról. bejelentések. Előadó: CSEH LÁSZLÓ VB-titkár. 3. Beszámoló a mezőgazdaság helyzeterői és a mezőgazdaság előtt álló legfontosabb feladatokról. Előadó: KOCHER LÁSZLÓ VB-elnökhclvcttes. 4. Interpellációk előterjesztése. Auócieuuiui cl ucuiiiciuin. ; negyedévben, lényegesen javult a sütödék munkája. Hogyan? Mindig csak annyit sütnek, amennyi a kereskedelemnek az­nap elegendő, esetleg valami rá­tartást, de ügyelnek, hogy rak­tárkészletük minél kevesebb le­gyen. A kenyeret 17 napig ál­lott, úgynevezett pihent lisztből készítik, mert a tapasztalatok azt bizo- nyitják, hogy az alapanyagot kenyérré formálni csak ilyen pihenési idő után lehet a leg-; eredményesebben. Mindamellett: szigorúan veszik a gyártástech-: nológia betartását, ügyelnek a; kovász minőségére, a tésztave- j zetésre, köznyelven mondva, a kenyérnek való kidolgozására. ; Sütőüzemeink ilyen irányú mű- j ködésével értük el, hogy a liszt- : felhasználást tekintve, lényege­sen alatta vagyunk az országos ■ átlagnak, vagyis egy mázsa ke- : nyér sütéséhez 72,6 kiló lisztet : használunk fel és ezzel egy fél; év alatt 700 mázsa lisztet taka- ; rítottunk meg.

Next

/
Thumbnails
Contents