Petőfi Népe, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-08 / 262. szám

A múlté már a 16 órás munkaidő és a 60 filléres napszám — A mi érdekünk, hogy a népfront tevékeny legyen — mondja Diéta Pál, kiehörömi dolgozó parat** Nekünk, magyar munkásnők- nek is a leiszabadító Vörös Had­sereg hozta el a szabadságot és az egyenjogúságot, amelyért már évtizedele óta harcoltunk. Sza­vazati jogot nyertünk a válasz­tásokra. A munkaidő napi 8 óra lett. Munkánkat nagyobb £okú gépesítéssel könnyítették meg. Egyenlő munkáért egyenlő bért kapunk. Üzemünkben a mun­kásnők állagkeresete ma 1200— 1400 forint. Nemcsak öltözőt és mosdót építettek számunkra, hanem fürdőt is, ahol munka után felfrissíthetjük magunkat. Az olcsó és ízletes üzemi kosz- tot szép tágas ebédlőben fo­gyasztjuk el. A leendő édes­anyáknak ma már nem az a sor­suk, hogy az utcára kerülnek, hanem könnyebb munkára oszt­juk be őket és háromhónapi szülési szabadságot élveznek. A felszabadulás előtt gondolni sem mertem arra, hogy külföl­det lássak. Néhány héttel ezelőtt az a szerencse ért, hogy tíz na­pot a Szovjetunióban tölthettem Való Mihólyné/a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat fel­dolgozó üzemének művezetője 13 éves korától dolgozik és két keze munkájával keresi a min­dennapi kenyerét. Amikor meg­kérdeztük tőle — mit köszön­hetnek a magyar dolgozó nők a Nagy Októberi Szocialista For­radalomnak — a következőket válaszolta: — 1936 óta dolgozom a Bar- neválban. Jól ismerem a dol­gozó nők felszabadulás előtti életét. Tizenhat órát dolgoztunk naponta és mindezért 60 fillér napszámot kaptunk, öltözőhe­lyiségünk, mosdónk nem volt, ahol az egész napi fáradságos munka utón rendbehozhattuk volna magunkat. Az otthonról hozott ennivalónkat is a mun­kahelyen fo.!!’'asztottuk el. Üze­münk munkásainak túlnyomó többsége nő volt. De jaj volt annak, aki gyermeket várt, mert az utcára került és a legna­gyobb nélkülözések között hoz­ta világra magzatát. Bölcsőde harcolni kész dolgozó nőt. Har- sem volt, s így az anyák az ott- coljunk tovább egységesen a honhagyott kisgyermekeikre rá- jobblétért, a békéért, családunk zárták az ajtót. boldogságáért. Ä nép iránti hűség, a hazáért végzett munka a Hazafias Népfront küldötte­ként. A szovjet dolgozók nagy szeretettel fogadtak bennünket. Sok szép élményben volt ré­szem, amit néhány szóval nem is lehet elmondani, de láttam azt is, hogy a szocializmusért érdemes dolgozni. A munkásoknak, munkásnők­nek ma sokkal jobb életük van, mint 1945 előtt. Ezt a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom­nak köszönhetjük, mert a t Aurora cirkáló sortüze 1917-ben nekünk is egy boldogabb élet útját nyitotta meg. Hívok a nő­tanácsba és a Hazafias Nép­frontba minden szocializmusért Az értelmiségre számíthat a párt Hívei vagyunk a íorradalmi munkás-paraszt kormánynak Dr. Vitéz László körzeti orvos a Bátya községi és a Kalocsa já­rási Hazafias Népfront-bizott­ságban fejt ki hasznos tevé­kenységet. Az értelmiség politi­kai állásfoglalásáról nyilatko­zott lapunk munkatársának. A falusi értelmiség úgy érzi — mondotta dr. Vitéz László —, hogy a kormány őszintén fog­lalkozik problémáival. Ez jól esik nekünk, mert az elmúlt években kevésbé tapasztaltuk ezt. Szavak voltak, de tettek nem. Most érezzük a felénk ára­dó bizalmat is. Én úgy ismerem az értelmiséget — ez alól termé­szetesen kivételt képeznek az el­lenforradalmi elemek —, hogy ha meggyőződik valaminek a helyességéről, azt támogatja. Már pedig Kádár elvtárs kor­mányának politikáját támogat­juk, mert egyenesebb úton ve­zeti népünket a szocializmus felé. Az értelmiség nagy része pár- tonkívüli, de rokonszenvezik a Nagy Októberi Szocialista For­radalom eszméivel, ami az egyes értelmiségi dolgozók Hazafias Népfrontban kifejtett tevékeny­ségén keresztül is leniérhető, A Tassi Pál lakiteleki kovács­mestert csak úgy szólítják a községben, hogy »Tassi bácsi«. Neve azonban összeforrt a né­pet a szocializmusért egységbe szólító Hazafias Népfront-moz­galommal is. A népfrontnak megalakulás óta elnöke. Tassi bácsi nem mai gyerek. 1916-ban már a csepeli ifjúmun­kások vezetője. A Tanácsköztár­saság idején a Budapest VIII. kerületi munkás- és katonata­nács tagja, majd amikor a kül­földi csapatok a magyarországi munkáshatalomra törnek, mint a csepeli 22-es vörös ezred poli­tikai megbízottja harcol a kü­lönböző frontokon. Ezekről emlékezik, amikor a Nagy Októberi Szocialista For­radalomról beszélgetünk. Igen, a magyar munkásosztály is fegy­vert ragadott az orosz proleta­riátus példája nyomán. Nekünk, kisiparosoknak mindig közel állt a szívünkhöz a Nagy Októberi Szocialista Forradalom — mond­ja Tassi bácsi. Nem lehet letagadni, hogy az elmúlt években bizonytalan volt a kisiparosok helyzete. A forra­dalmi munkás-paraszt kormány azonban rendeletéin keresztül sei mély visszhangra találtak a dolgozók körében. Mozgalmunk­ban a nép ügyéért érzett felelős­ség eggyé kovácsolja a kommu­nistákat és a becsületes párton- kívüliek tömegeit. A Hazafias Népfronton belül máris pezsgő élet alakult ki. Te­vékenyen részt vesznek a köz- ségfejiesztési tervek kidolgozá­sában, de nemcsak javaslatokat lesznek, hanem mozgósítják a lakosságot azok megvalósítására. Mind nagyobb számban kapcso­lódtak be a munkába a megye legjobb tudományos kutatói, szakemberei, akik igyekeznek tudásukat közklnccsé tenni. Ol­vasókörök. gazdakörök, nép­frontklubok alakultak, hogy a dolgozó parasztok, munkások, értelmiségiek szakmai képzett­ségét, műveltségét növeljék. A népfront-mozgalom élet­erejét Igazolja az október 20-án megtartott kiegészítő tanácstagi választás sikere is, amely elsöp­rő győzelmet jelent az ellenfor­radalmi ideológia Jelet!, Most, a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 40. évforduló­jának megünnep'ésére készü­lünk. Dolgozó népünk tudatá­ban van annak, hogy 1917 októ­bere, számára is utat nyitott a szocializmus felé. 1945-ben a szovjet katonák hozták el szá­munkra a szabadságot és 1950 októberében is ők segítették megvédeni a dolgozó nép hatal­mát az ellenforradalom ellen. Ezért különösen nagy ünnep minden népfrontba tömörült magyar dolgozó számára nevem­be'" 7 Kovács Endre, a Hazafias Népfront megyei titkára Nem vagyok öreg ember, de látom a különbséget, hogy az utóbbi évtizedben mennyi válto­zás történt hazánkban s így köz­ségemben is. Falunk épül, szé­pül, fejlődik, a tanács a mi se­gítségünkkel sok hasznos dolgot valósít meg. Nagy tervek meg­valósítása nem is megy más­ként, csak összefogással. Ezért én is, mint tanácstag, támoga­tom a vezetőség munkáját, a községfejlesztési tervek véghez­vitelét, résztveszek a legeltetési bizottságban s tagja vagyok a járási és községi népfrontnak egyaránt. A népfrontot éri úgy látom, mint egy nagy családot, amely a nép ellenségeinek kivé­telével minden becsületes em­bert összefog. De eredményes munkát csak akkor tud végezni, ha ezek az emberek szívvel- lélekkel dolgoznak is a célkitű­zésekért. Hogy a népfront tevékenyen dolgozzon, az elsősorban a mi ér­dekünk, hiszen minden megvaló­sult terv nekünk, a dolgozóknak jó. Itt van Kiskörösön például a gyógyfürdő ügye. A tanács sok áldozattal, a lakosság támogatá­sával megoldotta a kút kiképzé­sének munkáját s ma már bő­ségesen buzog, a szakemberek egyöntetű véleménye szerint ki­tűnő, meleg gyógyvíz. Én magam is lelkes támogatója voltam en­nek a munkának. Azért is, mert a viz nemcsak fürdésre, gyógyí­tásra használható, hanem kör­nyéke nagyszerűen alkalmas me­legágy i kertészet létesítésére, sót baromfikeltető állomást is ter­vezünk felhasználásával. Ez pe­dig azt jelenti, hogy híres kadar­kánk mellett a kertészet is jó jö­vedelmet ad sok embernek, jó- fajtájú baromfival gyarapítjuk a házak táját. A népfront tehát jlyan szervezetté válhat nálunk is, amelyen belül a parasztság is sok hálás feladatot valósíthat meg az egész nép s a maga nasznára. becsületes, haladó gondolkodású értelmiségiek ragaszkodása a szo­cializmus eszméihez, érthető. Az emberiséget szolgáló tudomá­nyos kutatómunka előtt korlát­lan lehetőségek nyíltak. Az or­vosi pálya ma már nem egysze­rűen állas-kérdés, hanem hiva- tás. Az állam a továbbképzés anyagi gondjait is levette a vál- lu nlcról. Ml tudjuk, hogy a szocializ­mus az értelmiségnek is jó, nem- . csak a munkásnak és a paraszt­nak, ezért e két osztály mellett i az értelmiségre is bizton számít­hat a párt és a kormány. a a ct niL»Agc*iuiu, amtuy so* raiba tömöríti népünk minden rétegét, munkást, parasztot, ér­telmiségit, akik tevékenyen részt akarnak venni a szocializ­mus építésében. Ez a Hazafias Népfront-mozgalom. — Mozgal­munk a munkás-paraszt szövet­ség talajén áll, célkitűzése az, hogy segítse a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kor­mány politikájának megvalósu­lását. Hogy a Hazafias Népfront cél­kitűzései mennyire rokonszen­vesek megyénk dolgozói előtt, azt bizonyítja az. hogy minden /árosban, községben újjáéledt a mozgalom. Ez annak a jele is, íogy a párt politikája és a kor- nány eddig hozott rendelkezé­újra önbizalmat öntött a kisipa­rosokba. Most már anyag is ele­gendő mennyiség áll rendelke­zésünkre, hogy dolgozhassunk, A kisiparosok szívesen vesz­nek részt a Hazafias Népfront­mozgalomban, mert hívei a for­radalmi munkás-paraszt kor­mánynak, hívei a szocializmus építésének, amelyet a Nagy Ok- óberi Szocialista Forradalom :ett a magyar nép számára is ehetővé, vetél a néppel. Ez a megállapítás szinte döntő érv a Hazafias Népfront tevé­kenységének szükségessége, mun­kájának hasznos volta mellett. Noha éveken át bizonytalan volt a népfront útja, sokszor inga­dozás fosztotta meg eredeti sze­repétől, módszerei sem forrtak ki még, a megyei és a kecske­méti népfront-bizottság sok olyan dicséretes törekvést támo­gatott, amelyekre Erdei Ferenc, könyvének új fejezetében utal. A Hazafias Népfront eleven kap­csolatot teremtett a kutatók, az egyéni parasztok és a szövetke­zetek között, hogy felvirágoztas­sa a homok világának jellegzetes termelési ágait, alkalmazni és értékesíteni tudja a viharosan fejlődő tudomány és technika vívmányait. Sok, eddig vissza­húzódó erőt és szakembert nyert meg a népfront a haza őszinte szolgálatának. Az a kötelessé­günk, hogy az élet más terüle­tén is felébresszük jószándéku emberek érdeklődését ilyen irányban. Éppen a legutóbbi na­pokban számos biztató jelenség­nek voltunk tanúi a népfront munkájának elmélyítésének irá­nyában; ez a körülmény tölt el bennünket azzal a reménység­gel, hogy a magyar valóság ta­laján álló párt és kormány el­gondolásainak megvalósítása ér­dekében leghamarabb ezen a tá­jon alakul ki az a szilárd nem­zeti egység és egészséges köz­szellem, melyben — a Népfront Országos Tanácsának felhívása szerint — a nép iránti hűség, a hazáért végzett munka, a kép­zettség és a tisztessség dönti el kinek-kinek a helyét és megbe­csülését, Tóth László Érdé! Ferenc országgyűlési képviselőnknek értékes könyve, a »Futó-homok« most jelent meg új kiadásban. A jeles szerző új fejezettel gyarapította kiváló munkáját. Ebben a fejezetben a Duna—Tisza közén bekövetke­zett új fejlődést jellemzi és meg­állapítja, hogy a néhány év előtti tervek, melyek a tényle­ges adottságokkal nem számol­tak, állandó feszültséget terem­tettek. Ma már reálisabbak a tervek és jobban alkalmazkod­nak a helyi viszonyhoz, mégis a szocializmus építése, a mezőgaz­daság átszervezése során olyan kérdések vetődnek fel, melyek összeegyeztetése és megoldása sokoldalú helyi ismeretet, nagy­fokú elvi tisztánlátást, türelmes szervező munkát és legfőkép te- : vékony és állandó kapcsolatot kö- '

Next

/
Thumbnails
Contents