Petőfi Népe, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-07 / 261. szám

☆☆☆ ex (íliuiepi ädaözUtek ^ A Nagy Októberi Szoci­alista Forradalom 40. évfordulója alkalmából k ősz önét ü n két fejezzük ki az eddig elért ered­ményes munkájukért és további sikereket kívánunk. x Hajúi Fémipari Vállalat j>árlsícrvezetJ*, üzemi bizottNMga és vállalat vezetősége A. Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. éfordulója alkalmából fs-zeutetcel Uäszäfttiii't szövetkezeteink összes tagját és dolgozóját. Munkájukhoz sok sikert $ és jó egészséget kívánunk >> Dávod és Vidéke >S Körzeti | l‘öld mit vessző vet kezet « Vezetősége A I\agy Októberi Szocialista forradalom 40. évfordulója alkalmából szeretettel üdvözöljük vállalatunk összes dolgozóját és kedves vendégeinket. Dolgozóinknak és ked­ves vendégeinknek to­vábbi sikereket és jó egészséget kívánunk. Kecskeméti Szálloda, Vendéglő ét Cukrászda Vállalat Vezetősége A Bács viegyei Talajerő- gazdálkodási és Ládagyártó Vállalat pártszervezete, üzemi bizottsága és vállalatvezetősége í a k%w áktát'iá SzwaHtta faccadat&fni 40. éufadulóia atUalmáfrál szcceUtUl Uäszänti > a vÁllatát ässza dofy&zóját. További eredményes munkájukhoz > sok sikert > és jó egészséget < kívánnak < A yagy Októberi Szocialista Forrada­lom tiszteletére rendezett irodalmi pályázat eredménye Kedden délután 6 órakor rövid ünnepség keretében ismer* (telték a megyei könyvtár olvasótermében a Nagy Októberi Szó- jcialista Forradalom 40. évfordulójának tiszteletére a Katona Jó­zsef Társaság és a Petőfi Népe által korábban meghirdetett iro­dalmi pályázat eredményét. Tóth László, a Társaság elnöke bevezetőjében méltatta az <Októberi Forradalom világtörténelmi jelentőségét, majd dr. Váry /István ismertette a bíráló bizottság véleményét a beérkezett Ipá lyaműv ékről. — A pályázat nem mondható teljes sikerűnek — mondotta | —, mégpedig azért, mert a pályaművek többsége kevésbé felelt )meg a téma követelményeinek. (Ti. annak, hogy az írások az <Októberi Forradalommal legyenek kapcsolatban, annak jelentő­sségét tükrözzék.) Az elfogadhatóság és jutalmazhatóság mérté- \két azonban még így is több pályamunka elérte. A bíráló bizottság azt is megállapította, hogy a múltban le­nzajlott más pályázatok eredményével szemben a prózai írások lezúttal aránylag jobban sikerültek, mint a versek. A prózai művek Icöziil Weither Dániel »Egy talpalatnyit (sem!« című írását, Tarján István »Győzelem« című novelláját, >Felvidéki István -Nantes« című művét jutalmazta a bíráló bi- (zoltság. A költők közül Csatári János »Új hit dereng«, Varga sMihály »A Reggel köszöntése, Bieliczky Sándor »Októberi le­ngendő.« és Nagy Istók István »A Népről« című verséért kapott jutalmat, Gyurkó Fajos vezérőrnagyot a Vörös Zászló Érdemrenddel tüntették ki A Népköztársaság Elnöki Ta­kácsa a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 40. évfordulója ‘és a magyarországi ellenforrada­lom leverésének első évfordulója [alkalmából kitüntetésben része­sítette az ellenforradalom leve­résében, valamint az ország gaz­dasági rendjének helyreállításá­ban kiemelkedő érdemeket szer­ezett pártfunkcionáriusokat, a tö- ■megszervezetekben, fegyveres [testületeknél, gazdasági, kultu­rális életünk területén becsület- fel helytállt vezetőket, dolgozó­dat. A kitüntetéseket kedden, az [Országház kupolatermében Kris­tóf István, az Elnöki Tanács tit­kára adta át. A Vörös Zászló Érdemrend ki­tüntetést heten kapták meg, töb­bek között Gyurkó Lajos vezér­őrnagy, aki az ellenforradalom idején a Kecskeméten állomásozó hadtest parancsnéka volt. A Munka Vörös Zászló Ér­demrendje kitüntetést öten kap­ták meg. Nyolcvanan kapták meg a Ma­gyar Szabadság Érdemrend ki­tüntetés ezüst fokozatát, tizen­egyen a Vörös Csillag Érdemrend kitüntetést, száztízen pedig a Ma­gyar Szabadság Érdemrend ki­tüntetés bronz fokozatát. =P Melyik filmben látta ? .4 Szovjet Film Ünnepe képrejtvény pályázata Fisztul a Látóhatár A nyári zápor fris­sítő, de a vihar rom­bol, megüli a tájat, el­takarja a napot. A fény nehezen tör át a felle­geken, szél kell, ami elűzi a borút, hogy tisztán látszon út és cél, hiszen ha felhő se rebben, a tikkasztó me­legben a vándort meg­csalja a délibáb is. Ilyen gondolatok ka­varogtak bennem, ami­kor Dunai Mihállyal tavaly októberről, meg az azt követő időkről beszélgettünk a Kecs­keméti Il-es Téglagyár udvarán. A zömökter­metű téglaégető óvatos maradisággal tapogatja, vajh hová is akarok ki­lyukadni , kérdéseim­mel. Látszik rajta, hogy bizalmatlan. Teszi, mintha nem értené a kérdéseimet. Valószínű attól tart: ki akarom pellengérezni az újság­ban, különben nem kér. deznék éppen őtőle egy sor olyan dolgot, ho­gyan tisztult ki fejé­ben a látóhatár, az a sok zavaros gondolat, ami tavaly ilyenkor egy ideig rajtunk is úrrá lett. Valahogy nehezen ta­láljuk meg a közös hangot és nem véletle­nül. A város szélére, a téglaégetőkhöz ugyanis sokszor felnagyítva és elferdítve jutnak ki az élet, a politika hírei, amit ők aztán úgy ma­gyaráznak tovább, ahogy tudnak. Meg az­tán az emberek hajla­mosak saját hibáikat hamarosan megbocsá­tani, kivált, ha nem nagy dolgokról van szó. így csak tapogatjuk óvatos kérdésekkel egymás megközelíthető pontjait, s Dunai Mi­hály egyszer csali anél­kül, hogy sejtené: ez érdekel engem a leg­jobban — meséli sor­ban a maga komótos egyszerűségével, hogy az ő fejében miért és miként tisztult tavaly októbertől a látóhatár. Csacsi voltam, gondo­lom magamban, hiszen mindjárt a munkánál, a téglagyárnál kellett volna kezdenem a be­szélgetést, s így jutni vissza azokhoz a bebo­rult időkhöz, mivel munka nélkül nincs kenyér és ezt a tégla- egetők nagyon is tud­ják. Dunai Miska, ahogy ott a gyárban hívják, egyszerű munkásem­ber. Családja, szakmá­ja és több más szál ide­köti Kecskeméthez. — Egyszóval: van mit fél­tenie. Tavaly ilyenkor mégse tudta, hogy véd­heti értékeit. Az ellen- forradalom hazugságai, az árulások és kósza hírek megzavarták. — Nem jutott ugyan messzire, de sodródott az áradattal, amíg az ellenforradalmi örvény ki nem dobta magából, mint nem oda valót. Dunai Mihály mint UB- elnök, eléggé népszerű volt a gyárban, s az ma is. Ezzel magyarázható, hogy a munkástanács­ban garázdálkodó lum­pen elemek felhasznál­ták céljaikhoz. Lehet, hogy fájt ne­ki, de feladta a szak­szervezetet. Azt hitte, hogy az akkortájt any- nyira dicsért munkás- tanácsban képviselheti majd a többiek érde­keit. De nem így tör­tént. Dunai nem érez­te az erős vezetést és még jobban megzava­rodott. Párttag létére beleegyezett a kommu­nisták elbocsátásába, nem szállt szembe a demagóg nagyhangúak- kal, megszavazta az igazgató leváltását, he­lyeselt egy sor igazta­lan intézkedést és az­után. .. Azután vele is elbán­tak. Csak addig kellett munkástanácstagnak, amíg szétzüllött a szak- szervezet, amíg segített kiszorítani a vezetés­ből a kommunistákat, elzavarni a gyár éléről az igazgatót, utána őt is kidobták. Dunai ek­kor kezdett igazán jó­zanodul és ebben segí­tett neki, hogy valami­hez minden zavar elle­nére is, következetes hű maradt és ez a munka volt. Féltették a kenye­rüket, s az égető ke­mencét nem engedték leállítani. Helyesebben, hogy hű legyek a tör­téntekhez, a munkáért ugyan nem harcoltak, csak proletár ösztönük­től vezetve húzták-ha- lasztották annak be­szüntetését, s mikor az » EMUK ellenforradal- | mór munkástanácsától | már sokat zaklatták | őket, a legnagyobb í sztrájkok idején, kér- { ték, ne állítsák le a j kemencét, mert az igen ♦ nagy kár lenne. : Tavaly még csak kér- | ték, de ma: szétvernék í a fejét annak, aki a * kemencéhez hozzá mer- ♦ ne nyúlni. A téglaége- í tőknek megjött a hang- f juk, megtalálták igazi * énjüket, mert érzik, ♦ hogy nincsenek egye- | dűl, erős a párt, szilárd ♦ a kormány és milliók | gondolkodnak ügy, mint ők: jobblétet csak munkával lehet terem­teni. Dunai Mihály az­óta ismét ÜB-elnök, s mintha pótolni akarná az elmulasztottakat a gyárban, úgy mondják a vezetők — jobban dolgozik, mint régen. Sándor Géza 12 A színész neve: Melyik filmben látta: A beküldő neve és címe: • • UJ SZOVJET HŰI: Ä negyvenegyedik JH Vív

Next

/
Thumbnails
Contents