Petőfi Népe, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-30 / 281. szám

Arányos áruelosxíásíl

Jövő év június 1-én lesz tíz éve annak, hogy a földműves- szövetkezeti hálózatban dolgozom. Iiat éve vagyok üzemág- csoportvezető. Tudom, hogy országunk — úgy mint a többi szocialista állam — tervgazdálkodást folytat, így a szövetkezeti kereskedelem is erre épül. Azt is tanultam, hogy a terv az törvény. Ebben a negyedben igen magasak a tervszámok, tehát mindent cl kell követnünk, hogy ezt teljesíteni, vagy legalább megközelíteni tudjuk. Ezért kellene azokból a cikkekből az arányos elosztást megvalósítani — amiből jelenleg még hiány mutatkozik —, hogy a terv is meglegyen cs a község dolgozói között se üsse fel a fejét az elégedetlenség.

A Vasműszaki Vállalatnál vannak különösen olyan áruk, amelyekhez egyes emberek nem tudnak hozzájutni. Egy pár példával szolgálok: a tűzhely, kályha, mosógép, motorkerékpár, edény és még sorolhatnám tovább, valamennyi hiánycikk. A múlt héten személyesen jártam az említett vállalatnál, s nem kaptam egyetlen tűzhelyet sem. Ugyanakkor benéztem a kecskeméti Állami Áruházba, ahol megszámoltam 61 darab tűzhelyet. Ügy gondolom, hogy ez mégis csak túlzás. Helyesebb lett volna, ha az Állami Áruházba csak 20 darab, a többi 41 darab tűzhely pedig hat-nyölc községben, a földmű- vesszövctkczelek boltjaiban lett volna.

Másik eset az Üveg- és Porcelán Nagykereskedelmi Vállalatnál történt. Öt rendelést küldtünk be hozzájuk postán, kettőt utazójuk vett fel. Ezekre a ren-1 delésekrc semmit sem szállítottak. Gondoltam, jobb, ha bemegyek személyesen. A vállalatnál összeállítottunk egy tételt, de mire kiszállították, egészen más áruféleségeket kaptunk. Állítólag ez azért történt meg, mert csak egy számlázójuk van. Szerény véleményem az, hogy ilyen nagy vállalathoz kevesebb utazót és több számlázót rendszeresíthetnének.

Ügy vélem, hogy nemcsak nekem ez a véleményem, de éppen azért írtam le mindezeket, hogy az illetékesek — gondolok a MESZÖV-re és a megyei tanács kereskedelmi osztályára — talán segítenek az arányok helyes kialakításában.

Hargitai Béla

Milyen mezőgazdasági kártevőkre számíthatunk

a következő évben?

{Beszámoló megyei rovarkutató kőrútunkról)

A szíriai nők fegyveres kiképzése

Ez év augusztus—szeptember havában rovarkutató körúton vettünk részt, hogy a kártevő rovarok számszerű alakulását megállapítsuk. Az anyagot begyűjtöttük, majd a feldolgozás Után elkészítettük az 1958-ra szóló prognózisunkat. Az alábbiakban ismertetjük a legfontosabb kártevők jövőévi nagytömegű előfordulását, hogy a védekezésre már most felhívjuk a figyelmet:

A gabonafutrinka, a drótféreg s a gabonalegyek a dunavecsei, bajai és bácsalmási járás kötött- talajain tavasszal igen nagy mértékben lépnek fel. Szabadszállás, Kunszentmiklós határában, főleg a szikeseken sáskajárásokra kell számítanunk. A mocskospajor Kiskőrös, Császártöltés, Kunszentmiklós környékén ugyancsak komoly veszélyt fog jelenteni. Kiskőrösön, Kecelen a ló- tetű (lóféreg) fél négyzetméterenként 20—25-ös példányszámban fordult elő. A cserebogárpa- jor Kunszentmiklós, Fülöpszál- lós, Császártöltés, Kelebia és Kalocsa határában fordult elő nagy

tömegben. A lucernabogár, lu- cernabüde a Duna menti községekben és a bácsalmási járásban, valamint Ága^egyháza és Kiskunmajsa környékén meglepően nagy számban van. A burgonyabogár bár az egész megyében megtalálható, mégis főnemzedék. Az eláő nemzedékei* len a mechanikai Védekezés Í3 megfelelő lesz.

A legfontosabb kártevők jövőévi előfordulásáról ezt a rövid képet tudjuk adni. Figyeljük az említett helyeken a kártevők első fellépését s azonnal kezdjük meg a Védekezést.

Szűcs József

leg a bajai, bácsalmási járásban, Kecel, Imrehcgy, Császártöltés községekben, a dunavecsei és kalocsai járás Duna menti községeiben fog nagymértékben fellépni. Az almamoly, sodrómolyok a kecskeméti, kiskőrösi járásban, az aratócserebogarak Kiskunmajsa, Baja környékén, a zöldcserebogarak Kunadacs, Kun- peszér községben Várhatók nagyobb kártétellel. A szőlömoly, szőlőilonca Soltszentimre, Rém, Nemesnádudvar, Borota, Csá- voly, Felsőszentiván határában várható. A kendermagbogár a kiskőrösi járás szőlőiben lép fel elsősorban számottevően. Az amerikai szövőlepke a megyében közepes kártétellel szerepel, de a bajai, kiskunhalasi és kalocsai járás sűrű eperfásain erős fertőzést okoz a második

Előzzük meg > a baleseteket

gépállomásainkon

Csak 16 éven felülieknek

A TEST ÖRDÖGE

Az 1920-as évek országát. Odakünn, szén az asszony ura egyik nagy francia a fronton a halál a fronton van, de filmsikere volt Ray- arat, itthon is kizök- nem törődik vele. mond Radiguet A ken az élet a meg- Az asszonyban már test ördöge című szokott kerékvágás- elevenebben él a műve. Ezt a híres ból. Az embereknek felelősség, mégsem művet támasztotta lehet parancsolni — tud gátat vetni érúj életre két nép- ezt mondja A test zéseinek, szerű francia forga- ördöge, — de az ér- tókönyviró, Jean zéseknek és szenveBár a török—szíriai határon nagymértékben csökkent a feszültség, Damaszkuszban úgy vélekednek, hogy a veszély még nem múlt el teljesen. A Népi Ellenállás nevű fegyveres önvédelmi szervezet gyakorlatai továbbra is folynak. A szervezetnek önkéntes nőtagjai is elsajátítják a fegyver forgatását.

Termeljünk több rostkendert, érdemes

A hazai rostkikészítő és feldolgozó gyáriparnak legfontosabb, legnagyobb tömeget adó és legbiztosabb nyersanyaga a kender. Kendertermesztéssel hazánk területén évszázadok óta foglalkoznak. A magyar kender rostja minőségben közvetlenül az olasz kenderrost után következik. — Nincs az országban egyetlen család sem, amely valamilyen formában ne találkoznék a kenderrel. Több tízezer embernek közvetlen megélhetési forrása ez, kendergyáraink is tekintélyes számú munkást foglalkoztatnak.

Életünk el sem képzelhető zsákok, kötelek, ponyvák, zsinegek, bútorszövetek, szőnyegek, lepedők, szalmazsákok, matracok nélkül — már pedig ezek mind

kenderből készülnek. Ilyen árukat külföldre is exportálunk. Sok mindenre használható tehát a kender és így érthető, hogy egyre többet kell belőle termelni.

Bács megyében jövőre 5300 holdon termesztenek rostkendert. Az állami gazdaságok nagy területet kötöttek le és a tsz-ek megkedvelték a kendertermesztést. A nagyüzemi szektorok termelését nagymértékben elősegíti a Szovjetunióból nemrég kapott nagyobb számú kenderaratógép is. Az egyéni termelők szerződéskötése azonban elég lassan halad. Pedig az újonnan megállapított kenderárak igen kedvezőek és a termelők jövedelmét előnyösen emelik.

Erkölcsileg tehát

Aurence és Pierre délyeknek nehezeb- azoknak van igazuk, Post. ben. Ezt a nyers ,ílelyteienItI!i

• Vajon, mi vonzot- igazságot illusztrálta őket? Amint a ja a fiatal diák és a Gérard Philipe, aki filmből is kitűnik, magára hagyott, sze- itt még pályája kez- nem csupán az ér- retemre vágyó fiatal detén áll, hiteles dekesség. A test asszony egymásra- művészi eszközök- ördöge sokkal több, találása. kel formálja meg a

mint egy megfilme-» Első hallásra mind- szerelmes diák alak- sítésre váró izgal- ez szokványos há- ját. Partnere a Mamas, kallódó téma. zasságtörési törté- gyarországon is járt A film rendezője, netnek tűnik. Pedig Micheliné Presle. Claude Autantlara nem az, sem mon- Az ő színészi teije- flnom színekkel és danivalóját, sem sítménye sokáig sok apró ötlettel, a művészi megformé- emlékezetes marad környezet és a han- lását tekintve. A majd minden néző gúlát hű megterem- film hőse tudja, számára. Bemutatja tésével idézi fel hogy jogosan von- a kecskeméti Városi előttünk az első vi- ja magára a társa- Mozi nov. 28-tól de- lágháború Francia- dalom haragját, hi- ccmber 4-ig.

Á baleseti statisztikát t i gye- lemmel kísérve igen szomorú kép bizonyítja, hogy egyes gép-' állomásokon nagyon keveset foglalkoztak a dolgozók balesetvédelmével. Például öt hónap alatt a Mélykúti Gépállomáson 13, három napon túl gyógyuló és egy halálos baleset történt. A balesetet szenvedett dolgozók 1M napot voltak táppénzes áÜO-4 mányban. A Kiskunfélegyházi Gépállomáson is 15 baleset tör- „„ tént az említett időszak alatt és fg? napot fizetett az SZTK táp- ! ^pénzként a dolgozóknak. Ezek- J nek a magas számoknak okát {vizsgálva, meg kell állapítani, ♦ hogy a vezetőség, de a dolgozók lsem tesznek mindenütt eleget & balesetvédelmi óvórendszabá-« lyoknak.'

Vannak olyan gépállomások, ahol öt hónap óta nem volt baleset. Ilyenek: Borota, Kerekegyháza, Kiskunmajsa. Eehet tehát balesetmentesen dolgozni 100 százalékos tcrvteljcsités mellett is!

Helyes tehát, hogyha a gépállomásokon a baleset- és az egészségvédelemre nagyobb gondot fordítanak. A vezetőség tartassa* be az óvórendszabályokat. Szüntessék meg a balesetet előidéző veszélyforrásokat, tartsák meg a havonta kötelező előírt biztonsági szemléket. Sok baleset történik az alkoholfogyasztás miatt. Az Ittas dolgozót ki kell állítani a munkából. Renk Ervin

VENNÉNK lehetőleg széles nyomtávú pótkocsit 3,5 tonnás teherkocsinkhoz, vagy pótkocsi komplett alvázat, vagy tengelyeket aggyal. — Bajai Vas- és Fémipari Ktsz.

2188

ESETEIM A ZI

M

Az újonnan megállapított kenderárak:

Különleges minőség

I. osztályú minőség

II. o. minőség

III. o. minőség

Az átvételi áron felül kedvez- nényes textiljuttatásban is ré- zesülnek a termelők. Minden názsa kenderkóró után 25 forint rtékű ingyenes textilvásárlási italványt kapnak. Szerződéskö- éskor a textiljuttatásból 200 fo- int kamatmentes előleget kaplak holdanként a termelők, zenkivül ugyancsak kamatmen- es hitel útján végezhetnek gép- zántást, így kapják a műtrá- ;yát, vetőmagot és a művelési ■lőleget is. A közösen termelő nezőgazdasági társulások, szak.

Lombmentes Lombos

rostkenderkóró 135,— Ft —

125,— - 113,— Ft

90,— »• 81,— *

40,— >► 36,— *

csoportok 500 mázsán felüli lom

bozott I. osztályú kenderkóró^ után az átvételi áron felül má-‘ zsánként 5 forint nagyüzemi minőségi felárat kapnak.

A kendertermesztés jövedelmezőségét mutatja, hogy 30 mázsás termés esetén holdanként körül-_ belül 4500 forint, míg 40 mázsás| holdankénti termésnél körülbelül' 6000 forint bevételhez jut a ter-| melő. A kender nem munkaigé-' nyes növény, csupán a betakarítása igényel nagyobb kézi munkát.

ég a gyermekkoromban olvastam valahol, hogy egy amerikai szerint a XX. század legnagyobb technikai vívmánya: a zipp-zár. Később hallottam ugyan azt is, hogy a század csodája az ilyen, meg olyan hajnövesztöszer, meg bajuszpedrő, meg zsllettpenge, meg az amerikai üzletemberek a megmondhatói, hogy mi még.

így aztán nem maradt számomra más Amerikának ebből az oldalából, mint egy tanulság: az üzlet, az üzlet, — amiért üdvös blöffölni is.

De az tagadhatatlan, hogy a zipp-zár a huszadik század találmánya, — csak éppen nem a legnagyobb.

S mert én is a század gyermeke vagyok, s mert nem akarok lemaradni a fejlődésben, rábeszéltem a feleségem, hogy vegyen nekem egy zipp-záras inget. ö ugyan ellenérveket sorakoztatott fel, de a férfi óhaj végül is győzött, s lett egy ingem, amelynek a nyiladékát nem gombokkal kell összezárni, hanem egy gyöngéden erélyes, alulról felfelé irányuló mozdulattal. Szétnyitni pedig? Óh, kitűnő: az ember a hüvelyk- és mutatóujjának a végével megfogja azt a kis fémfülecskét, prisszt, s már ki is gombolódott az ing.

Mondhatnám, zipp-zár-mánli- kus lettem, s vettem egy zipp-zdÄ

ras irattáskát is, éleltársamnak pedig addig példálóztam a »legnagyobb technikai vívmánnyal«, míg a nevemnapján megajándékozott egy zipp-záras erszénnyel.

így éltünk boldogan a legutóbbi időkig, — a zipp-zár és én.

Míg aztán beütött a krach, z inggel kezdődött. Lefekvéshez készülődöm, zipp-záraznám ki áz ingem, de nem megy, nem, — nem menne ez még egy amerikai reklámfőnöknek sem. Mit részletezzem? Ingben kellett lefeküdnöm, mint középkori páncélos vitéznek a háborúban, aki azért nem meri levetni a sodronyingét, mert fél — nem attól, hogy a riadó készületlenül találja, hanem — hogy ellopják tőle (a háborúkban tudniillik lopni is szoktak). Másnap a barátaim feszítették szét munkahelyemen a zipp-zá- rat, de ezzel meg is szűnt az lenni, amire rendeltetett.

de bizony az én táskám olyan csak, mint ama bizonyos kérdés, amit feszegetnek, lezárogatnak, — s nyitott marad mégis.

Az erszénnyel fejeződött be. Utazom a buszon, kérik tőlem a viteldíjat; egy mozdulat a farzsebbe, kezemben az erszény, fogom a fülecskét, ám, mintha a zipp-zár fogazata gúnyolni akarna, csak vigyorognak rám a fémrecék, de nem nyílnak ki, — még a kalauznö szemének erélyes villogására sem. Mit tehetünk?, le kell szállnom, s kutyagolnom jó két kilométert.

Lehetséges, hogy rosszul értelmeztem az amerikait, s a zipp- zár éppen a vázolt esetek miatt a legnagyobb technikai vívmány? Lehet, de én nem kérek többet belőle (pedig már azt is terveztem, hogy zipp-záras cipőt csináltatok magamnak), megmaradok XIX. századbéli konzervatívnak, a gontbok és csatok mellett.

Az irattáskával folytatódott. Degeszre pakolom könyvvel, amennyi csak belefér, zárnám össze, sihussz, szalad is a fémfogazaton a fülecske, de utána nyomban úgy kinyílik, mint a disznó hasa, amelyen kés szántott végig. Húzom vissza a fülecskét, az eredmény ugyanaz; kiszedem a könyveket, sihussz- sihussz, huzigálom oda-vissza a minden zipp-záras titkok nyitját,

T7s az is lehet, hogy ezen T-* írásom miatt a zípp-zár- gyártók üzletrontás címén beperelnek? Tegyék. Ha pénzbírságra ítélnek, hátranyúlok a farzsebembe, kezükbe nyomom az erszényemet, s ha kinyitják, megérdemlik a tartalmát. (Bár úgy emlékszem, nem kushad benne több két-három forintnál.)

Tarján István